Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

GLATZ OSZKÁR ÉS MODELLJEI Pedig méltóságos úr volt... „Nem szeretem az olyan műtermet, amelyben vigyázni kell, hogy az ember ne ejtsen el ecsetet, mert akkor elmegy a kedve a piktúrától. Az én valódi műtermem a falusi szo­ba, ahol aztán igazán semmire se kell ügyelnem, a földespadló mindent elbír.” — Glatz Osz­kár írta e sorokat, a műcsar­nokbeli, 1930-as kiállításának tárlatvezetőjében. A kusza nógrádi község birtokába ke­rült. A ma jeles eseményének .magyarázatát már annak ide­jén maga Glatz Oszkár is .megadta, amikor az említett tárlatvezetésben így fogalma­zott: .... már vagy 25 éve Bu­j ákon, Nógrád megyében pin- gálgatok. Bejártam az orszá­got. boldog ifjúságom éveiben e Dudántúl egy részét, majd nem! a Mátra környékét és erre a Pásztor Jánosné Mihá Mar­jaidra esett a választásom, git azonban szívesebben be- Nem bántam meg.” szél a művészről. Glatz kézírása különös kor- — Nagyon népszerű ember ,'dokumentum. Képei ürügyén páratlan közvetlenséggel szól modelljeiről, egy helyütt pél­dául ezt írja: „Mihá Margit... tudja isten, hányszor festet­tem. Már 2 éves kezdte a modellülést. Mo­delljei™ most már eladó lá­nyok és mondhatom, mindig félek, ha férjhez mennek, hogy ne kerüljenek össze egy csúnya legénnyel. Félek, hogy wem öröklődik a szépség és m niodctlpótlásom megsza­kad. Nézzék, milyen hosszú m.jjai vannak ennek a Mar­gitnak, akár egy grófnőnek; Az ő házuk a legtökéletesebb műterem a faluban.” Mihá Margitot, azaz Pász­tor Jánosnét ma is megtalá­ltam Bujákon. A 68 éves asz- szony csendre inti az udva­szeraktam, azon vittem az uramat az orvoshoz. Kedves- nagyon kedves, jó ember volt. Az első uram halála után fel­hívtak Pestre szolgálni: „Ilka gyere be Pestre, jobban fele­ded a bánatod.” Egyszer meg azt mondjuk: látogassuk meg Glatz Oszkárt. Majdnem visz- szafordultunk, mert ki volt Mire a művész: „Hagyja csak, a legkedvesebb képemnek meg a Margit most küzd.” Talán története van. Ültem neki hároméves lehettem, amikor éppen, amikör harangoztak, először festett, utoljára meg én meg azt mondtam: „Mél- asszonykoromban ültem neki. tóságos úr, imádkozhatok?” S Ügy harmincöt év körül le- amikor meglátott imádkozni, hettem akkor, elmondani nem felcsillant a szeme: „Na.Ilus, is tudom, hogy mennyiféle legközelebb így festelek le!” kép készült rólam. Festett Nagyon sokat festett és én szép és csúnya ruhában, fé- ezért hálás vagyok. Beteg ketőberi... Csak azt bánóm volt a férjem, és nem olyan most már, hogy nem kértünk világ volt, hogy szaladhat- kézírást 1983-ban Bujákon egy képet emlékbe. tunk az orvoshoz. Mondta is silabizálom. E páratlan érté- Az egykori modellek azon- Glatz Oszkár: ,„llus, most kű dokumentum része annak ban őrzik fiatalságuk másola- festelek mentői többetAz a hagyatéknak — képek, do- tait. A régi képeslapok cím- ülésért kapott pénzt meg ösz- kumentumok —, amely Glatz oldalán megjelent reproduk- ieszármazójánal^ jóvoltából a ciók ma is ott vannak a fió­kok mélyén: „Ilyennek látott bennünket Glatz Oszkár.” Most pedig „hazakerült” az eredeti is, egy alkalommal mentek ám Mihá Margithoz is; „Voltál-e már nézni ma­gadat? JKi vagy állítva a kul- túrházban.” — Megnéztem... Minő fiatal írva, hogy „Házalás és koldu lyány, ilyen is vőtam, iste- lás tilos!” és azt hittük, hogy be sem engednek. De meglá­tott a Glatz fia és már kia­bált is: „Apu gyere gyorsan, itt van a Brácsos!” Apám ré­vén hívtak így. Nagyon ked­volt. Hóna alatt mindig ott vés fogadtatás volt, még pa- fogott egy háromlábú széket koltak is sok finomságot, és ha az utcán találkozott va- Ami meg a képeket illeti, lakivei, már ült is le — fájt még a kislányomat is festet­^ ___ a dereka — és beszélgetni te. Engem meg gyakran. Üzent k orában kezdett. Pedig méltóságos úr egy lánnyal, hogy holnap volt... Egyszerű, közvetlen számít rám, én meg boldog ember volt, velem mindig voltam, mert irgalmatlanul mesét olvastatott fel, ha ál- rendes ember volt, mellesleg mos .voltam ülés közben. Fa- meg jól is fizetett. Festett in ember volt hát, csak any- menyasszonyként... rőzsével... nyit mondhatok. Bujákot na- felsorolni sem tudnám. Meg gyón szerette, általa meg hí- egy érdekes eset— A férjem re megy Bujáknak. Annak katona volt, szabadságon itt- idején Almási Miklós igazga- hon, amikor mennyasszony- tó úr hozta a hírt, hogy meg- ként festett. Az uram úgy is halt Glatz Oszkár. Összefog- búcsúzott el tőlem, hogy köz­tünk, mi asszonyok, mentünk —• egykori modelljeiként — a temetésére. Glatz több mint ötven év­vel ezelőtti kézírása itt-ott ne­hezen olvasható, az alábbia­kat is csak hiányosan idéz­pon rajcsúrozó^ malacos disz- hetem; nEz itt a Brácsos Ila *— ■ sárga selyem blúzban, ami­mót, a kedvemért sietve tömi a kacsát, hogy időt szentel­hessen az emlékezésnek. — Hogy voltam-e modell­je? De még milyen sokszor! Még haragudtam is, mert azt mondtam, hogy csúnya va­gyok. De Glatz Oszkárnak Sgencsak tetszettem és azt fe­llelte, hogy alkalmas vagyok a lefestésre. A családunkat is •jól ismerte, mert mellettünk lakott, én meg mindent el­mondtam neki, mintha csak az apám lett volna. Egyszer is—- ülök neki, közben meg elmesélem a bánatom, mert nem akartak az uramhoz ad­ni. Jön anyám és kérdezi: lyent régente hordtak a pén­zes időben. Mikor legelőször... egy áttáncolt éjszaka után al­vás nélkül ült be és teljes 8 órát tartott anélkül, hogy el­aludt volna... erre nem volna képes egy ...dáma.” Brá­csos Ilát, azaz Varga Jenőné Bódi Ilonát is megtalálom Bujákon. A hetvenkét éves asszony körül apró dédunoka játszik, s Brácsos Ila így kez­di az emlékezést: „Az isten áldja meg Glatz Oszkárt!”. Később értem meg a fohászt és az emlékező szeret,etet. — Az utcán szólított meg, talán látott bennem valamit. Aztán nagyon sokszor festett. ■ ben ültem Glatz Oszkárnak. Könnyű kereset volt és sok­szor hívott. Azt mondta, „Na­gyon jó arcod van, llus, a szomorkodásra.” Mintha csak megérezte volna, hogy sók szomorúság lesz az életem­ben. Két férjem halt meg, a kisunokámat előttem ütötte él a taxi... Sokszor szóba kerül Glatz ma is, mintha csak köztünk élne. Nekem meg eszembe jut: de jó is voltak­kor, amikor ő festett. Fiátal voltam, könnyen ugrottam. Íme a szembesítés, így em­lékeznek Glatz Oszkár mo­delljei ma. Az igazi emlék- idézésnek tegnap a Nógrádi Sándor Múzeum volt a hely­színe: a Glatz hagyaték kiál­lításának megnyitójára meg­invitálták a még élő model­leket is. Hányszor, de hány­szor röppenhetett fel a sze­retetteljes emlékező sóhaj: f ittál voltam.... Kelemen Gábor Tudományos tevékenység Nógrádban Közismert az a tény, hogy a tudomány szerepe növek­szik az előttünk álló társadalmi, gazdasági feladatok meg­oldásában. A kérdés az, hogy mit tehet egy kis megye, ahol kutatóintézet nincs, csak egy főiskola van a tudományos élet kibontakoztatásáért, a tudomány eredményeinek hasz­nosításáért. Mint már hírül adtuk, erre a kérdésre keres­ték a választ a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya kezdeményezésére összejött tudományos aktívaérte­kezlet résztvevői december 12-én, Salgótarjánban rendezett tanácskozáson. Mintegy hat varian vettek tás, illetve a vállalaton belü­résat a TIT salgótarjáni szék- li önelszámolási- és érdekelt- házábam rendezett tanácsko- ségirendszer-kutatás.) Igen záson megyénk tudományos életének legkülönbözőbb szak­területeinek képviseletében. Közgazdászok, - pedagógusok orvosok, mérnökök, jogászok, muzeológusok és agrár szak­emberek egyaránt üdvözöl­ték azt a kezdeményezést, hogy szükséges áttekinteni • a megyében folyó tudományos tevékenység helyzetét, ered­ményeit és gondjait, vala­mint a továbblépés lehetősé­geit. Dr. Horváth István, a Nóg­rád megyei Tanács VB mű­velődésügyi osztályának ! ve­zetője vitaindítójában utalt arra, hogy az MSZMP' Köz­ponti Bizottságának 1969-ben kiadott tudománypolitikai irányelvei, és az azt követő megyei párthatározatok kez­deményező, ösztönző erőt je­lentettek a megyében folyó tudományos tevékenység szá­mára. Megállapította, hogy az elmúlt alig másfél évtized­ben jelentős fejlődés tapasz­talható: mintegy 7000 főre növekedett a megyében dol­gozó felsőfokú végzettségű szakemberek száma, hatan rendelkeznek tudományos fo­kozattal, jelentősen bővült a széles körű tudományos te­vékenység folyik az orvostu­domány különböző területe­in is. Csupán az elmúlt év­ben 24 tanulmányt írtak és 105 előadást tartottak me­gyénk orvosai. Míg az or­vos- és közgazdaság-tudomá­nyok területén a publikáció szűk lehetőségei jelentenek gondot, addig a műszaki te­rületen az a gond, hogy nem élnek kellően a meglevő le­hetőségekkel. A megyében működő tudo­mányos egyesületek, társa­ságok jelentős részének te­vékenységét koordinálja az MTESZ. Rendezvényei, kiad­ványai igen hasznosak. Ugyan­csak hasznosnak, ösztönző­nek érezzük a miskolci aka­démiai bizottság hatását me­gyénk tudományos életére. Szólt a vitaindító a gondok­ról is: sok kutatás folyik egy­mástól elszigetelten, nem elég koordinált a tevékenység — ez gyakran az eredményes­ség, a hasznosság rovására megy, a kutatómumfoa nem kap mindig kellő támogatást és megbecsülést. Az előrelé­pés érdekében a megyei mű­doktori címmel rendelkezők ^^ügyP osztály irányító feltételek munkaJa szerves részéként köre; a személyi javulásával párhuzamosan erősödött a tudományos tevé­kenység, illetve a eredményeinek alkalmazása iránti társadalmi, gazdasági igény is. A megyei tanács művelődé­si bizottságának eleget téve _ ______ _ a művelődésügyi osztály fel- foglalkozzanak mérte a megyében folyó tu- tatot igen aktív dományos kutatásokat: 88 témában folyik tudományos kutatás, ebben 19 vállalat és intézmény mintegy 300 dol­gozója vesz részt. A kutató­munka a társadalomtudomá­nyok és, a közgazdaság-tudo­mány területén több témá- adott ban kapcsolódik az országos dotta, kutatási főirányokhoz. (Bá­nyászattörténeti kutatás, pa­lóckutatás, középréteg-ku le­kezeli a tudományos tevé­kenység koordinálását — en- tudománv nek érdekében meg kall ala- 7 kitárni a megyei tudományos tanácsot. Segíti az eredmé­nyek publikálását, kezdemé­nyezi, hogy egy-egy tudo­mányterület gondozásával úgynevezett bázisintézmények A tájékoz- esamecsere követte. „Mi van ^veled, te Margit? f Napjainkban egyre több írás jelenik meg a szülői ház és az iskola kapcsolatáról. Bölcs megállapítások és elem­zések látnak napvilágot. Ez érthető, hiszen a jövő gene­rációjának neveléséről van ezó. A NÓGRÁD múlt szom­bati számában Tóth Elemér Bizalmiválság? című cikké­ben foglalkozott e kapcsolat­ban' létező feszültségekkel. Szerintem, a jelenlegi egy helyben topogásnak a jól is­mert „magyar betegség” az oka. A gyermeknevelés fele­lősségét mindenki ismeri. Vi­tatkoznak a szülők, mert sze­rintük az iskolának kell a gyermekeket az életre nevel­ni, oktatni. - Elhárítja ma­gáról a teljes felelősséget a pedagógus is, mert véleménye szerint a gyermeknevelés fon­tos háttere a család, s osz­tálykeretekben nem könnyű az otthonról hozott tapaszta­latokat más irányba terelni. Mindenkinek meg kellene je­gyezni, hogy a gyermekneve- les felelőssége nem vaj, amit nyugodtan kenegethetünk ke­nyérre, vagy BIZALMIVÁLSÁG? Lépni kell! szülő ugyan „pénzeli”, aján­dékokkal halmozza el; a leg­több pénzzel, a, legdrágább ajándékkal sem pótolható szeretet, törődés helyett, de a gyerek 14 éves kora után egyre jobban eltávolodik a családi háztól és másoknál (gyakran rossz társaságokban) keresi azt, amit az otthon nem ad meg. A gyerekekkel való törődés ne csak az időmennyi.ségben, hanem minőségben is legyen megfelelő. Van olyan család, ahol a gyerekkel vannak dél­utánonként, de mégsem ala­kul ki köztük jó szülő-gyer­mek kapcsolat. Viszont van olyan csalód is, ‘ahol a kevés szabad idő ellenére tartalmas és hasznos az együtt eltöltött idő. A pedagógusok között is hozzá. nevelő toztatni. Volt erő Legfontosabb, hogy a ne csak nevében, hanem tet­teiben is legyen az. A példa­mutatás, a szerénység és a gyermekek iránt érzett sze­retet és felelősség tiszteletet ébreszt a szülőben is, nyu­msjd átadta helyét a szak­tanár'oknak. Minden évben megtartjuk a nyílt'Tanítási hetet, sajnos a látogatottság igen változatos. Az alsó tagozatban sok sziülő látogatja az órákat, de a fel­ső tagozatban már igen ke­vés a számuk. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a felsős tanulók már nem ve­szik szívesen szüleik jelenlé­tét, inkább le is beszélik őket. Pedig nagyon kívánatos len­ne a szülők észrevétele, hogy megismerje gyermekének ak­godtan bízza gyermekét az ti vitását stb. a tanórákon is. ilyen nevelőkre. A szülő nyi­tottabbá válik, őszintén el­mondja családi és egyéb gondjait, vagyis igazi part­nerré válik. Ugyanakkor jo­gosan elvárja, hogy a peda­gógusnak elmondott gondjait ne hallja vissza a harmadik szomszédtól, mert nagyon ne­héz a bizalmát megszerezni, de annál könnyebb elveszíte­ni. Tanácsot is csak olyan­tól fogadnak el, akinek presz­tízse van, aki nem ködös fo­galmakkal terheli őket, ha­Sok szülőt vontunk be a tanulmányi kirándulások meg­tervezésébe, hívtunk meg ki­rándulásainkra. Kellemes ta­pasztalatunk, hogy a szülőik egy része szívesen vesz részt sokrétű programjaink megva­lósításában, a tórákon, de a társadalmi munkavégzésben is. Ebben az évben már sike­rül megvalósítani az „Egy család — egy óm” aikciót, ami eddig éppen a szülők ellen­állásán bukott meg. Nagyon zsemlére. ha- voltak olyanok, akik rossz nem ismerve a gyerekeket, szeretnénk az apákat is fő­ném * a társadalmunk minden példaként éltek a falusiak konkrét javaslatot tud tenni kozottabban bevonni a gyer- f el nőtt tagjának legfontosabb szemében. A falu előtt adták a szülőnek — gyakran saját meknevelésbe, mert jelen . . . - ... - ' . : 11 1 Li itíl-íAlr n rr kor»oir'rrl-Al.r\l'r\ nlaníón tv ílonn+iUon o r»Alr Vioíó és legszebb kötelessége. Saját . környezetemben is megvoltak e negatív vonások. Mivél nagyon sok családban mindkét szülő dolgozik, ke­veset tud foglalkozni gyerme­kének előmenetelével, neve­lésével — ezeket szinte tel­jesen az iskolára bízza. Ez óriási hiba, s erre egyes szü­lők csak késve döbbennek ró. Amíg a gyermek általános is­kolás korú, még szívesen töl­ti idejének egy részét az is­kolában, a napköziben. A a jólértesültet, kivitték az utcára a vélt vagy valós sé­relmeket, . kicsinyítették kol­légáik módszereit, eredmé­nyeit, vagyis rombolták a nevelőtestület tekintélyét. Ért­hető, hogy később a szülők egy része gyermekeik kudar­cát a nevelők nyakába varr­ta. A viszony egyes neve­lők és szülők között igen kiéleződött, amit még névte­len levelek is súlyosbítottak. Ezeken az állapotokon sür­gősen és közösen kellett vál­tapasztaiata alapján. A jól fejlődő közös tevé­kenységet segíti a szülői munkaközösség is. A szülői értekezletek hangneme köz­vetlenebb. Nem a gyermekek pillanatban a nők hatása sok­kal jobban érvényesül, s ez nem hasznos sem a fiúk, sem a lányok számára. Összegezve: a szülőkkel va­ló eredményes együttműködés elmarasztalása, az osztályza- nélkül a tanulók sikeres ne- tok tudatosítása az elsődle- velőse lehetetlen. Most már ges cél, hanem fontos infor- nem a problémákat kell ke­rn áoi ók kicserélése az egyes resni és feszegetni, hanem az nevelési problémákkal kap- eredményes gyermeknevelés- csolatban. Tavaly kísérletez- hez vezető közös megoldáso- tiünik az úgynevezett forgó- kát. rendszerrel. Az osztályfőnök Soős Imre nyitotta a szülői értekezletet, Tar A hozzászólások sorát dr. Turay Pál osztályvezető főor­vos nyitotta meg, aki a Mad- zsar József Kórháziban folyó tudományos tevékenységről tájékoztatást. Elmom- hogy a kórházi tudo­mányos bizottság rendsze­res pályázatokkal ösztönzi a kutató-, putdikólótevékeny- séget. A megyében folyó or­vostudományi kutatásokat az Egészségügyi Tudományos Ta­nács koordinálja, ennek fel­adata a megyei pályázatok, ankétek és a .kétévenként tar­tott orvos- és gyógyszerész­napok megszervezése. Java­solta, hogy a rendkívül ne­héz publikálási lehetőségek bővítésére teremtsék meg a lehetőséget egy évkönyv rend­szeres megjelentetésére, amelyben a tudományos dol­gozatok, a konferenciák anya­ga kapna helyet. Dr. Lonsták László, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének igaz­gatója káemeíte az intézeti kutatások szükségességét, ame­lyet nem tart elválasztható­nak sem a felsőfokú oktatás­tól, sem a vállalatokkal kö­zös kutatásoktól. „A közgaz­dasági kutatások laboratóriu­ma a vállalat” — hangsúlyoz­ta, A hallgatók felkészítését kutatásokra, a tudományos diákköri munkát az önálló kutatási tevékenység megala­pozásának tartja. Elmondotta, hogy a számítástechnika, köz­gazdaság-tudományi kutatá­sokban való alkalmazását fej­leszteni kell — ezt elősegí­tendő az intézetben működik a miskolci akadémiai bizott­ság számítástechnikai muiv^ kabiaottsága. Az intézet ok-j tatói igen intenzív tudomás nyos munkát végeznek, az el­múlt években tízen szereztek doktori címet. Kecskeméti Sándor, az SKÜ főosztályvezetője annak a véleményének adott hangotj hogy jó kezdeményezés volt a Nógrádi ’ Fórum megjelente­tése, 1981-től hat szám és köS külöúkiadás jelent meg. Igen kedvező visszhangot váltott ki a környezetvédelemről szó­ló kiadvány, és a „Ki mit gyárt”. Jövőre tervezik a Nógrád megye közegészség- ügyével, üzem- és munka-í egészségügyével foglalkozó és egy Ki mit kutat című kiad­vány megjelentetését is. Venczel Ottó, az egészség­ügyi szakközépiskola igazga-í tója hiányolja középiskolai tanárok publikációs tevékeny­ségét, Versényi György, a ba­lassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatójának véJ leménye szerint, létre kell hozni egy pedagógus-tudomá­nyos bizottságot,' amely ösz­tönözné és segítené a megya pedagógus társadalmát a tu­dományos kutatásra. Sressai Sándor, a vasön tö-í de és tűzhelygyár igazgatója,' az MTESZ titkára hangsúlyoz­ta a műszaki tudományok és a termelés közvetlen kapcso­lata erősítésének szükséges­ségét. Feladatnak tekinti^ hogy a tudományos eredmé­nyek ipari alkalmazásához megteremtsék a szükséges szellemi potenciáit, és a tá­mogató légkört. Vélem én ye szerint az MTESZ-nek, mint társadalmi szervezetnek nincs, elég ereje a műszaki-tudomá­nyos kutatótevékenység irá-í nyitásához, tehát elsősorban orientáló, támogató és fórunv- teresmtő tevékenységük ke-' rül előtérbe. Szükségesnek! tartja, hagy a műszaki kutaé tusokat is bázisszerv segítse.' Praznovszky Mihály ni(> gyei múzeumigazgató fontost nak tartja az országos kuta­tási főirányokhoz való kap­csolódást és a tudományos konferenciák szervezését Ai kutatási tevékenység fő aka-* dályát a személyi kérdések­ben látja. Véleménye szét rint, tudatosan kell kinevelt ni az új kutatói generációt.' Egyetért a tudományos tanács létrehozásával. Megyei kiad-' ványaink árusítására egy met gyei kiadványüzlet • létrehozót sának szükségességét vetette föL Bandur Károly, az MSZMP! Nógrád megyei Oktatási Igaz­gatóságának igazgatója, a MAiB alélnöke üdvözölte a tu­dományos munka koordiná-’ iá sara irányuló kezdeménye­zést, és jó lehetőségnek tart­ja a továbblépés megalapo­zására. Javasolta, hogy a létrehozandó tudományos ta­nácsban a MAB szakbizottsá­gaihoz igazítva kellene a kép­viseletet biztosítani. Szüksé­gesnek tanítja az ilyen tanács­kozások rendszeressé tételét Az új kutatói generáció ne­velése mellett, hasznosnak tartaná, hogy már ismert, magasan kvalifikált kutató­kat is telepítsenek le a me­gyében, Hangsúlyozta a mű­szaki értelmiség, kiemelten a bányászat fokozottabb rész­vételiének szükségességét a tu-! dományos munkában. Az utolsónak felszólaló, Fe­renc® György nógrádgárdo- nyi igazgató főorvos a tudo­mányközi együttműködés, a megye sajátos igényeinek megfelelő interdiszciplináris kutatások kezdeményezését és támogatását javasolta. Pél­dául a rehabilitációval, minti egészségügyi, műszaki, üzem­szervezési és jogi kérdéssel való közös foglalkozást, vagy a megye vízügyi helyzetének komplex vizsgálatát. Az igen aktiv és hasznos tanácskozás megerősítette és egyetértőén támogatta a tudományos tevékenység koordiná­lásával, a bázisintézmények kialakításával, u publikációs lehetőségek bővítésével, és a tudományos munka gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kezdeményezéseket. Szalánczay György NÓGRÁD — 19B3. december 17., szombat 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom