Nógrád. 1983. december (39. évfolyam. 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
VILÁG PROIPTÁPIA! EGYESÜLJETEK? V'Vj X.1 O (JT ,'b NOGRAD AZ MSÍMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA ' XXXIX. ÉVF., 296. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. DECEMBER 16., PÉNTEK Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa I megyei küldöttértekezlet óta végzett munkáról A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnapi ülésén megvitatta azt a beszámolót, amelyet Medved Károly, az SZMT vezető titkára tárt a testület tagjai elé, amely a megyei küldöttértekezlet óta végzett munka eredményeit, és a további tennivalóit foglalta magába. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Virizlai Gyula, a SZOT titkára. A küldöttértekezlet ö't évre fogalmazta meg a megye szakszervezeti mozgalmának feladatait. Az azt követő, eltelt időszakban a gazdálkodás feltételrendszerében, a külső körülményekben, a vártnál is kedvezőtlenebb változások történtek. Ennék hatása je- lenkezett a szakszervezeti munkában is. Igen kritikusan kellett érzékelni és értelmezni a mit szeretnénk, és mi a reális lehetőség közötti különbséget. Figyelembe véve, hogy néhány feszültséget nem sikerült teljesen, feloldani, a megyei testület úgy érzi, hogy szakszervezeti tagsága támogatja az SZMT törekvéseit, kezdeményezéseit, abban érdekeinek elvárását, kifejezését látja. Nyugodt politikai légkörben, alkotó mimikát •folytatva, vállalja a nagyobb követelményeket az édet minden területén. Ebben a munkában á megye dolgozóinak többsége helytáll. A küldöttértekezlet óta tovább erősödtek azok a folyamatok, amelyek a vezető, irányító munka korszerűsítését, a szakszervezeti demok- ráeiu fejlesztését, a szakszervezeti munka mozgalmi jellegének erősítései, az alapszervezeti munka javítását, segítettek elő. A sajátos megyei feladatoknak megfelelően kedvező változások történtek a terve- aés demokratizmusában, a szocialista munkaverseny- mozgalom irányításában, szervezésében, a szellemi kapacitások jobb kihasználásában, mind a tartalmi munkát, mind pedig a módszereket illetően. Ez megnyilvánul az ösztönzőbb anyagi érdekeltségben, a tervezés nyitottságában, az újítást gátló problémák feloldásában stb. Ennek ellenére a gazdaság fejlődésének új pályája, az új jelenségekre való reagálás, a felmerülő gondok, a szakszervezeti munkában is gyorsabb, rugalmasabb igazodást kívánnak. Rátérve a munkavédelemre, elmondhatjuk, hogy több irányú intézkedések — beruházás, műszaki, technikai, technológiai fejlesztés, ellenőrzés, a munkavédelem újraszabályozása — végrehajtása révén némileg javult a baleseti helyzet. Ugyanakkor gondot jelent a halálos balesetek számának növekedése. A gazdaságpolitika mellett nagy figyelmet fordítottak a szakszervezetiek az agitációs és propagandamunkára, a tömegpolitikai oktatás színvonalának növelésére, a tisztségviselők képzésére, továbbképzésére, a szocialista brigádok művelődésének támogatására, kezdeményezéseik felkarolására, a művelődési házak és könyviárak tevékenységének javítására. E téma kapcsán szóba kerültek azok a negatív jelenségek is, amelynek mérséklése. megszüntetése a soroníevő időszak feladata. Az elmúlt években egyik kiemelt feladatként szerepelt a munkahelyi demokrácia fejlesztése, a szakszervezeti demokrácia erősítése. Ehhez kedvező, feltételeket teremtettek a szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett szervezeti változások, a1 munkahelyi önállóság, növelése. A tapasztalatok szerint tartalmában gazdagabb lett a bizal- mitestületek munkája, a tisztségviselők növekvő felelősséggel képviselik tagságuk érdekeit, bátrabban érvényesítik a szakszervezeti jogokat. Javult a döntéselőkészítés és végrehajtás megszervezése is. A fejlődés ellenére egyes fórumokon továbbra is megtalálható a formalizmus, a rossz előkészítés, egyes vezetők szemléletbeli és vezetésbeli hiányosságai is. A fórumrendszer ugyan a kívánt irányban fejlődik, de nagyon lassan, ágazatonként és munkahelyenként jelentősen eltérő színvonalon. A legkisebb előrehaladás a vezetők éves tevékenységének véleményezésénél tapasztalható. Az SZMT megfelelő kapcsolat kialakításéra törekedett az alapszervezeiti munka és területpolitikai tevékenység között. Egyeztetve képviselte a tagságot úgy is, mint dolgozót, úgy is, mint lakost. A szóbeli beszámolót követő vitáiban Vályi Károly, az SZMT-elnökség tagja, a Nógrádi Szénbányák szocialista brigád vezető je részletesen ismertette azokat az előnyös változásokat, amelyek a bányászok művelődésének, ismereteinek tartalmában, módszereiben bekövetkeztek, majd szóit a további elképzelésekről. Gonda János, azv orvos-egészségügyi szakszer-' vezet megyei titkára a kedvezőtlen táppénzes állomány előnyös megváltoztatását, az orvosok és vállalatok vezetőinek és a szakszervezetek együttműködésében látja. Javasolta, hogy az állásfoglalásba vegyék be az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Virizlai Gyula azt feszegette, mit jelent a megújulás a szakszervezeti munkában, hogy a szakszervezetek a magúk területén a jövőben is kiveszik a részüket a konkrét feladatok megoldásából. Utált arra, hogy a küldöttértekezlet óta végzett munka elemzése —, ami jó — kedvező alapot ad a további még eredményesebb, hatékonyabb sokszínűbb szakszervezeti munkához. Szabó János, az ötvözetgyár szakszervezeti bizottságának titkára a környezetvédelemben elért eredményeikről szólt, majd segítséget kért a rehabilitációs problémák megoldásához. Jégéi- Sán- dorné, a Romhányi Építési Kerámiagyár szakszervezeti bizottságának titkára az önállósággal járó gondokat említette, majd a piaci igények gyors reagálásának előnyeiről szólt, később pedig bebizonyította, hogy a szigorúbb bérszabályozás ellenére az év eleji 1 százalékos bérfejlesztésüket a tőkésexport jelentős növelése révén 4—5 százalékra növelik. Vaskor Edit, az SZMT tagja a pályakezdő fiatalok gondjairól: anyagi elismerésükről, a beilleszkedésről, a lakás, a családalapítás gondjairól szólt. Céczi János elöljáróban a megye dolgozóinak hangulatát. közérzetét elemezve azt kielégítőnek értékelte. A dolgozók bíznak a pártban. a legfontosabb, alapvető kérdésekben cselekvő lenniaka- rásukat fejezik ki az élet minden területén. Védve értékeinket, vívmányainkat, ugyanakkor szólnak munkánk gyengeségeiről, keresik a választ, a megoldásokat a so- ronlevő tennivalókhoz. Ez azt is jelzi, hogy bíznak saját képességeikben. Az SZMT igényes beszámolója a valós helyzetet tükrözi, reálisan értékei, ugyanakkor nem hallgatja el a szak- szervezeti munka gyengeségeit sem. Elismerés illeti a megyei, üzemi testületeket, tisztségviselőket, aktívákat azért, hogy sok okos kezdeményezéssel segítettek a tervek kialakítását, annak végrehajtását az emberi tényezők kibontaiko ztatását. U gyancsak elismerés illeti azért a munkáért, amit a dolgozók életszínvonalának a munka- és életkörülmények javítására tettek. Ugyanígy lehet értékelni a területi szervek között létrejött jó együttműködés eredményességét. Rátérve a feladatokra arról szólt, hogy a XII. párt- kongresszus határozatainak eredményes végrehajtása, a nehezebbé váló külső és belső körülmények között, az eddiginél nagyobb erőfeszítést követel a szakszervezeti testületektől, tisztségviselőktől, aktíváktól. Segítsenek még jobban kibontakoztatni az emberi tényezőkben rejlő lehetőségeket, ösztönözzenek a hatékonyabb, jobb minőségű munkám, a korszerű, jól értékesíthető termékgyártásra, az exporttervek teljesítésére, a termelési költségek csökkentésére, a kezdeményező és vállalkozó készség fokozására. Területpolitikai céljainkat továbbra is csak a lakosság összefogásával tudjuk megoldani. Végezetül az üzemi demokráciával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy coljaink eredményes megvalósítása érdekében szükség van minden értelmes megvalósítható gondolatra. Reviczki László, a Volán 2. számú Vállalat főbizalmija a partnervezetők oktatásának kedvező tapasztalatairól és tennivalóiról beszélt. Farkas Róbert, az SZMT munkavédelmi bizottságának elnöke a segítés szükségességét hangsúlyozta. Medved Károly válaszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd a testület az állásfoglalást egy módosítással kiegészítve, a kérdésekre adott válassza? és a beszámolóval együtt elfogadta Végül tagjai sorába kooptálta: B.-nczés Miklós« ét, dr. Sándor Lászlót, Szabó Tánosnét. Török Tibort és Viczián Gyulát. A TRIAL megrendelésére, tetszetős kivitelű babakocsikat gyárt a Fémbútoripari Szövetkezet rétsági üzeme. Egy műszakban körülbelül kettőszázötven kocsi készük A felvételen: Botos János vászonülest erősít a fémvázra. (— Barna —) JÁRÁSOK MEGSZŰNÉSE Szemléleti egységben kezes célért Tanácselnökök értekezlete Budapesten A járások január elsején bekövetkező megszüntetésével kapcsolatos tanácsigazgatási feladatokról országos munka- értekezletet rendeztek csütörtökön az államigazgatási főiskolán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának rendezvényén 139 város és városi jogú nagyközség tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a megyei tanácsok vb-titkárai, a megyei pártbizottságok közigazgatási és adminisztratív osztályainak vezetői is. elvek és jogszabályok figye- lembevételével — főként saját erejükből, maguk oldják meg. — Az együttműködés lehetőségei szinte kimerít hitetlenek — hangsúlyozta —, s ennek szép példáival ma is sok helyütt találkozunk. Össze A tanácskozáson —, amely- azok az intézkedések —,ame- lehet fogni költségvetési üzem nek legfőbb célja a szemlé- lyek egyebek között növelték amnim«ura mii«» nrin. szemle let; egység kialakítása volt — Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott bevezető előadást. Mindenekelőtt hangsúlyozta: bármilyen jelentős a járások megszűnésével járó szervezeti változás, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kialakulóban levő körzeti struktúra csupán keretet ad a munka minőségi átalakításához, lehetőségei; teremt, amelyet ezután lehet és kell tartalommal megtölteni. Elismerő szavakkal szólt a járások fontos szerepéről, amelyet a felszabadulást követő időszakban betöltötték, és azok érdemeiről, akik a járási apparátusban végezték álozatkész, lelkiismeretes köz- igazgatási munkájukat. — A helyi irányítás új rendszerére történő áttérés szerves része annak . a több mint két évtizedes tervszerű fejlesztésnek — . hangsúlyozta —, amely politikai rendszerünk tökéletesítésére, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének javítására irányul. E törekvés jegyében születtek a tanácsok jogkörét, és elősegítették, hogy ma már a lakossági ügyek, mintegy 90 százalékát a helyi tanácsok intézik. Ez a folyamat nem volt zavartalan, és nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy a következő időszakban már az lesz. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban bizonyították, hogy nehéz helyzetben. súlyosbodó gazdasági feltételek mellett is lehetséges a különböző feszültségek helyi feloldása. Az emberek általában értenek a világos beszédből, és, ha tudják, hogy nem csak felülről kell. várniuk a probléma megoldását, hanem szükség van saját erőfeszítésükre és összefogásukra is, akkor erre „rendezkednek be”, ehhez mérten támasztanak igényeket és hoznak felelős döntéseket közvetlenül, vagy képviselőjük útján. —- A helyi tanácsok közül a nagyközségekben, a közös tanácsok többségében, s az önálló tanácsú községek jelentős részében is kialakultak azok a feltételek, amelyek, lehetővé teszik, hogy a helyi, problémákat — a központi Helyszín: Bánk Négy nemzetiség országos találkozója Nógrádban Első megbeszélését tartotta tegnap Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központban a XX. országos nemzetiségi találkozó rendező bizottsága, A megbeszélésen képviseltették magukat a rendező szervek: Nógrád megye Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a nemzetiségi szövetségek, valamint a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága és a megye kiemelkedő közművelődési intézményei. Mint ismeretes: 1984 augusztusában Bánkon, a vízi- színpadon és környékén rendezik meg a XX. országos nemzetiségi találkozót. A tegnapi ülésen döntöttek arról, hogy az országos találkozót Bánk hagyományaira is építve kell megrendezni. A találkozóra mind a négy nemzetiségi szövetség elküldi legkiemelkedőbb együtteseit, hogy pontosan mennyit, mely együtteseket, az a későbbi megbeszél lések témája lesz. Annyi már bizonyos, hogy a kétnaposra tervezett összejövetelnek négyszáznál több résztvevője lesz. Eldőlt az is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a banki találkozót nemzetiségi programok sora előzi meg a me- gyébeh. Rétságon, Bankon, és a többi nemzetiségi községben kiállításokat, ankétokat, barát i találkozókat rendeznek júliusban és augusztusban. alapítására, építési és üdülőterületek kialakitására, a lakossági szolgáltatások fej-; lesztésére, középfokú oktatási intézmények, speciális intézmények megteremtésére és fenntartására, közművek strandfürdők, sportlétesítmények megépítésére, a hulladékelszállítás és -elhelyezés megoldására. Befejezésül arról szólt, hogy átszervezéssel megszaporodnak a tanácsapparátusban dol-l gozók feladatai. növekszik önállóságuk, felelősségük, ezérí javítani akarják munkakörülményeiket, erkölcsi és anyagi elismerésüket, is. Többek között ezt szolgálja, hogy a községekben viszonylag jelentős béremelésre kerül so£ és lehetőség nyílik majd tanácsosi cím adományozására is. Hangsúlyozta annak fontosságát. hogy a lakosságai mindenütt tájékoztassák aa átszervezés lényegéről, várható előnyeiről, az új városkörnyéki beosztásról, és arróij hogy január elseje után melyik tanácsi szervhez fordulhatnak ügyeikben a helyi lakosok. A felszólalók a városi és városi jogú nagyközségi tanácsok elnökei — beszámoltak a szervezeti változtatás helyi előkészületeiről. Felhívták a ügyeimet a járási hivatalok jól bevált módszereinek, tapasztalatainak hasznosítására, a. jogszabályok egységes alkalmazására, a megfelelő információcsere biztosítására. Többen hangsúlyozták, hogy a változás nem. jelentheti a községi tanácsok magukra hagyását, szükség van munkájuk folyamatos ér- j tékelésére, segítésére, a „gyámkodás” nélküli állandó kapcsolattartásra. Beszámoltak arról is, hogy a megszűnő járási hivatalokban dolgozó tisztviselők többségének somsa már rendeződött. A vitában felszólalt Bud- zsáiklia Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. (MTI) i
