Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
NYUGDÍJAZÁS Élőn f HARMATI SÁNDOR: Életrajzi vázlat egy kommunista pedagógusról Nagybátonyban, ezen a nagy munkástelepülésen úgy jellemzik Balogh Gyula általános iskolai tanárt, hogy csupa temperamentum, , szavainak nagy a fajsúlya. Tanítási óráin hatalmas térképek között áhítattal „utaznak" a diákok, távoli országok városai, folyói, bányái, szép terei és piacai között. Egyik régi tanítványa mondta róla — ma már osztály- vezető —, tanítási óráin mindnyájunkat elfogott az az érzés, .hogy a világ érdekes, izgalmas, bár sokszor javításra szorul. A barlangtól, a nyomorból, a tudatlanságból, a jobb, a szebb élet felé halad az ember, ez a történelem tanulsága. Eredetileg nem tanárnak készült, nem is lehetett ilyen gondolata, mert szülei anyagi helyzete ezt a felszabadulás előtt nem tette lehetővé. Balogh Gyula történelem— földrajz szakos tanár, a fel- szabadulás előtt és után egy ■ideig acélgyári vasmunkás volt, mint édesapja, majd magánúton kitüntetéssel érettségizett és elvégezte a tanárképző főiskolát Egerben. f Hazánk szép tájaira, vá' rosaiba igen sok tanulmányi kirándulást vezet, pontosan elkészítve, a legapróbb részletekig megszervezve, ment csak így tanítható meg —- mondja — „Nem térkép e táj”. Nem kereste és keresi a diákok kegyeit, de érti a diákromantikáit, reális gondolkodású, erélyes és mozgékony, pedig rövidesen nyugdíjba megy. Derűs kedélyéből fakad, hogy tanítványai mindig tisztelettel beszélnek róla. Üj, vagy fiatal kollégák figyelmét mindig azzal keltette fel, hogy ő minden tanulót név szerint ismer, azokat is, akiket nem tanít. Tudja, ki az, akinek otthon7 nehezek a Balogh Gyula történelem— földrajz szakos tanár körülményei, kik azoic, akiket elkényeztettek. Tudja azt is, hogy melyik tanulónak milyen az érdeklődése, és ki az, aki bukásra áll, vagy akárcsak képességei alatt teljesít. Sok embert ismer. Olyan érzés — mondják a tanítványai —, mintha mindannyiunk édesapját, édesanyját tanította volna, s ez egy kicsit igaz is, mert több mint harminc éve tanít Nagybátonyban. Az egyik most végzett tanítványa mondta, hogy nagyon meglepte, amikor így „mordult” rá: „Csoda, hogy ilyen haszontalan vagy fiam, édesapáddal nem volt baj, ő kiváló ember lett, te is legyél olyan”. Szava járása: „Mindent figyelni kell, ha okosak akartok lenni”. Talán ez a jelmondata is, meg az, hogy: „A történelem az élet tanító- mestere”. Az egyik tanítványa elmondta, hogy illemet is tanít az óráin. „Nyisd ki a zsebkendőt, ha belefújsz” — „Hogy állsz? — No lám, felnőtt hölgy a fiúkat már megnézi, de úgy könyököl az órán, mint egy kocsmában”. A másik tanárnő tanítványa mondta el, hogy igen sokat tanult tőle a történelemórákon. Tőle tudom, hogy szigorú logika nemcsak a természettudományokban van, hanem az élet, a történelem eseményei között is uralkodik. Az ő óráin ébredtem rá, hogy a gondolkodó embernek helyes világképe van, neki is köszönhetem, hogy a társadalomtudomány érdeklődési körömbe került. Balogh Gyula általános iskolai tanárral lehet vitatkozni, mondják tanítványai, de mindenre érveket kell felhozni. Sokoldalú, művelt, a pedagógiai szakirodalom állandó tanulmányozása mellett, elvégezte a marxista egyetem általános tagozatát, majd a szakosítón államvizsgát tett. Kollégái mesélik, hogy azért lehet sokra becsülni, mert marxista' műveltsége összefonódik a pedagógiával, sőt a kultúra többi területével. Meggyőződése, hogy a szaktudományos és a politikai nevelés csak együtt lehet eredményes. Ügyel rá, hogy tanítványai a világ eseményeiben tájékozottak legyenek. Az érettségiző tanítványai mondták el — Nagybátonyban a dolgozók gimnáziumában is tanított —, hogy latin közmondásokkal, anekdotákkal, humoros megjegyzéseivel a történelmet mindig emberközelbe tudta hozni. Bár nyugdíjba készül, de nagy tervekkel foglalkozik. Fel kel dolgozni Nagybátony történetét, az ókortól napjainkig. Meg kell örökíteni lakóhelyünk történetét, az elkövetkező generációk okulására. — gyencs — Nemzetközi konferencia Budapesten ' A 80-as évek világgazdasági és pénzügyi helyzetéről Budapesten, november 14-én nemzetközi konferencia kezdődik, amelyen 15 ország mintegy 150 szakembere vesz részt. Á kétnapos tanácskozást a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésével foglalkozó Duna—Európa Intézet (Donau Európa: Ischen Institut) szervezi, a budapesti székhelyű közép-európai nemzetközi bank rt. közreműködésével. A konferencia szervezői azt tűzték ki célul, hogy a világgazdaság részletes elemzésével hozzájáruljanak azoknak a tennivalóknak a meghatározásához, amelyek segíthetik a nemzetgazdaságok irányítóit, az üzleti élet képviselőit a jelenlegi gazdasági, pénzügyi nehézségek megoldásában. Idegenforgalmi évkönyv, 1982 A kötet tájékoztatást ad Magyarország hazai és nemzetközi vendégforgalmának fejlődéséről az elmúlt években és számba veszi az 1982. évi eredményeket. A kiadvány első fejezete áttekinti és színes diagramokkal szemlélteti a turizmus legjellemzőbb mutatószámainak alakulását, majd nagyszámú statisztikai táblázatok segítségével mutatja be a részletes adatokat. A határforgalom alsóján vizsgálja, hogy az utóbbi években hány külföldi, milyen céllal és mennyi időre érkezett hazánkba, illetve hány magyar állampolgár utazott külföldre. Ezen belül részletesen publikálja az egyes határállomások forgalmát, továbbá a nemzetközi idegenforgalom országonkénti alakulását, kimutatva azt is. hogy a különböző közlekedési eszközöket milyen arányban vették igénybe. A vendégforgalmi szálláshelyek üdülőkörzetenként és szállástípusonkénti adatai egyrészt a rendelkezésre álló elszállásolási kapacitásról nyújtanak tájékoztatást, másrészt arról, hogy a különböző nemzetiségű külföldiek az ország mely részét, milyen mértékben keresték fel és ott mennyi ideig tartózkodtak. Az évkönyv tartalmazza ezen ki- vül az utazási irodák és a szervezett idegenforgalom, valamint az üdülők adatait, A kötetet a nemzetközi, valamint a részletes területi (megye, helység) adatok teszik nélkülözhetetlenné a vendégforgalom és a turisztika elméleti és gyakorlati szakembered számára. Munkásemlékek i 15. Válságos idők A közeledő nagy gazdasági világválság szele már elérte az országot és a hátrányos következményeket ml munkások éreztük elsősorban. A munkanélküliség átka mindenekelőtt a fiatalokat és az erejükben megfogyatkozó idős munkásokat sújtotta. Munkához jutni egyre nehezebb volt, és szerencsésnek mondhatta magát, aki el tudott helyezkedni. Hosszas utánjárással az angyalföldi Reit- ter Ferenc utcában a Vörös és Társa lakatosárugyárban néhány hetes munkához jutottam. A munkával eltöltött néhány hét csak annyira lendített rajtam, hogy letörleszt- hettem adósságomat. Ezúttal nemcsak az én alkalmazásom szűnt meg, hanem a kezdődő gazdasági válság a tőkeszegény Vörös és Társa céget is elsöpörte, Ezt követően a Vörös és Társa cég volt művezetőjénél, Páboin Jánosnál kezdtem dolgozni, aki iparengedélyt váltott ki és az Orczy út (ma Mező Imre út) egyik bérházénak alagsorában rendezte be kisipari műhelyét. Mesterem ígéretében bízva, reméltem, hogy nála hosszabb ideig dolgozhatom és rendezett életet teremthetek magamnak. Mesterem azonban váratlanul megbetegedett és ugyanilyen váratlanul meghalt, özvegye pedig az iparengedélyt visz- szaadta. Benne jártunk már az őszben. fenyegetően közeledett az újabb tél és én újra munkanélkülivé lettem, Ebben a nagyon nehéz helyzetben újabb csapás ért, Szállásadó gazdám, Hosszú bácsi is elvesztette keresetét, a lakás bérét nem tudta fizetni és felmondtak neki. Ezzel a Hosz- szú család, jómagam és ágybérlőtársaim is fedél nélkül maradtunk. Hosszú néni azonban még ebben a helyzetben is törődött velem. — Sándorkám! — mondta. — Van egy javaslatom a maga számára. Édesanyám a Keleti pályaudvar közelében, a Bem utcában lakik. A jó öreg úgy tartja fenn magát, hogy tucatnyi ágyrajárót tart a három egymásba nyíló helyiségből álló pincelakásban. Mi is hozzá költözünk, kibéreljük az egyik ágyat. Édesanyám magát is odaveszi és hitelez addig, amíg munkához jut. Szorultságomban ezúttal egy nehezen élő öregasszonytói kaptam segítséget. A környezet — ahová szorult helyzetemben kerültem — nem volt szívderítő. Szállásadó gazda-sszonyom pincelakásában húrom egymásba nyíló helyiség volt, amelyekben hat emeletes ágy sorakozott a’ falak mentén. Az utcára néző ablakok félig a kövezet szintje alá nyíltak. Ha kinéztem olykor raltuk, akkor csak a járókelők lábfejét láttam. Az ágyakon tizenkét fekvőhely volt. Az idős Hosszú mama úgy tudta magát fenntartani. hogy minden fekvőhelyre két bérlőt vett fel. Az egyik bérlő éjjelt fáradalmait nappal pihenhette ki. a másik pedig éjjel. Ily módon a hat emeletes áev 12 fekvőhelyéért huszonnégyen fizettek ágybérlet! dijat. Az én bérlőtársam egy éjszakai mulatóhely pincére volt, aki az általam éjjel felmelegített ágyat nappal vette igénybe. Az szinte természetesnek tűnt, hogy mindketten ugyanazt az ágyneműt használtuk. Az „apróbb kényelmetlenségekhez" kapcsolódtak még más, nehezen elviselhető körülmények Is. A Bem utca ugyanis azokban az időkben bordélyházak működési területe is volt. A házakra tulajdonosaik nem sok gondot fordítottak. Az éjszakákat alkonyaitól virradatig vásári zsivaj és lárma töltötte ki. Éjjel álmomból felriadva, gyakran kellett végighallgatnom, hogyan alkusznak ablakunk előtt a részeg vendégek és az utcalányok. Élesen vijjogó kürtjeikkel a rendőrlegényeket szállító kocsik is gyakran verték fel az utca „csendlét”, amikor az italozástól fölös erőt és bátorságot érzők egymás torkának estek, A zsúfoltság és szegénység párosult a piszokkal és szeny- nyel, hiszen a tucatnyi ember után a hálóhelyiségek rendben tartásához kevés volt az erőtlen. Idős asszony igyekezete. Fürdőszoba híján az ágybérlőknek nem volt módjuk tisztálkodni, sokszor még a mosdótálhoz sem jutót' ok hozzá, különösen azok, alak későn ébredve, sietve távoztak dolguk után. A ruházatot a falba vert szegen tárolta mindenki, hiszen szekrénynek hely sem volt, Sokszor vett erőt rajtam az elkeseredettség. haragudtam az ágvbérlőtársakra. az utcalányokra. a selyemfiúkra, a randalírozó részegekre... De tudtam, hogy nem a társadalom peremére szorultakat kell gyűlölnöm, hanem azt a társadalmat, amely embereket ilyen életre kénvszerít, (Következik: 16. Zsoldos lehetnék. ..) GENERALART — művészet, egyszerűbben... A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, amely eddig is fenntartott már több vállalatot — így a Képcsarnok Vállalatot, az Iparművészeti Vállalatot stb. — újabb vállalat szervezésével igyekszik hézagpótló szerepet betölteni több területen is. A GENERALART — pz alap szervező és közvetítő irodájának — igazgatóhelyettese. Pánczél Géza sokrétű tevékenységükből kiemelt néhányat. így azt, hogy az alkalmazott fotó- és grafika- s az iparművészet területén az eddigi aprólékos, egyedi, sok utánjárással járó kapcsolatteremtési és tárgyalási formát az új intézmény magára vállalja a megrendelő, beruházó vagy iparvállalat és a művészek között. Segít felkutatni a témának megfelelő és az iparvállalathoz területileg is közel dolgozó művészeket. Ez különösen vidéki vállalat — iparművész-kapcsolat esetén jelent, könnyebbséget, mert az eddigi gyakorlatban nemegyszer fordult elő. hoav Budapesten kerestek vidéki városból iparművészt olyan feladatra. amelynek megoldására alkalmas ember az adott vagy a szomszéd városban Is volt, de akadt már olyan eset Is, amikor a vidéki megrendelő vállalat Budapesten át létesített kapcsolatot az ugyanabban a városban élő művésszel. Nos, a kapcsolatok „rövidebbre zárása" sok felesleges fáradságtól és költségtől kíméli meg ezentúl a megrendelőt, és a műveszt is. A GENERALART örömmel fogad minden olyan kezdeményezést, amely helyi ás tájegységi erőforrásokat kapcsolhat be a termelés szolgálatába, a vállalt tevékenységi kör lehetőségein belül. Gondjuk volt az iparvállalatoknak eddig az is: hogyan díjazzák a művészi tevékenységet? Ha állományon kívüli béralapból tették, azt az egyéni bérszínvonal sínylette meg. Az új formátuméban viszont vállalat a vállalattal szerződik 'megrendelő a CRNERA- LART-tal), és így költségkeretből oldható meg a művészi munkák díjazása. Remélhetőleg így nő az iparművészt alkalmazó kedv. ami végső soron a termékek, beruházások minőségi színvonalát, sok esetben exportképességét is javítja. De foglalkozik az rtj válla-' lat klasszikus műkereskedelemmel is, aukciókat Is rendez majd, olyan újszerű formában — például a műgyűjtők felkutatásával, és névre szóló meghívásával —. ami az eddigi aukciókon virágzó „nepperkedés” kiszorítását célozza. Lakossági szolgáltatásként házgyári kiegészítő kisbútorok előszobafal. konyhai, na- gyobbítható asztal, fürdőszo- baszexrény és hasonlók tervezésére és gyártásúra vállalkoznak az ÉVM-mel és a házgyárakkal karöltve, hogy ezeket a hiánycikkeket már átadáskor, beépítve tudják a lakóknak igényükre átadni, rengeteg utánjárástól kímélve meg őket. De foglalkoznak ipari formatervezéssel, csomagoló- és oropagandaanya- gok tervezésével és nvomdai kivitelezésével, kénző- és iparművészeti alkotások zsűrizésével és kereskedelmi értékesítéssel is. Egyszóval, ahogy nevükben Is szerepel; mindennel, ami a művészetekkel kapcsolatos, ha lehet, az eddigi formáknál ésszerűbben és egyszerűbben. Sz. J. I. ..........................................................................................................................millMI|||HIIHi|lMl||Uinilimiltl|||IHIIIimiMIIIIIIU""inillllllHnHHMMtli;mimillimimiUMH|i,timitMimHimillHIUltltll||lllllfttlltllttllHltltUWIinmttfMH!tfmit||fltt?fimtt!IIMt»l|||ltmimimtHlt: m űsor KOSSUTH RADIO I 8.27: Milliók az úrkúti agyagból. 8.37.- Zenekari muzsika 9.33: Jó a dal. Az óvodások műsora. 10.05: vegyésztoma. 10.35: A század kezdete. Leonvid Martinov versei 10.40: Eroli" Garner dzsesszegyül- tese látszik 11.00: Beszélni nehéz körök találkozója 11.45: Lakatos György népi zenekara látszik 12.45; Hét végi panoráma 4 NÚGRAD r 1983. 14.02: A Tátrai-vonósnégyes (elvételeiből 14.44: Magyarán szólva... 15.05: Révkalauz. Könyv, kép. színház, zene. mozi... 15.35: Nemzetiségeink zenéjéből 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Daloló, muzsikáló tájak. 17.05: Semmelweis utca 1—3. 17.30: Daloló, muzsikáló tájak 17.56: Ojhold — Részletek Romberg -filmzenéjéből 19.15: András Béla féld: Szép Klára — népballada 19.28: A Rádlószinház bemutatója. 20.35: Operettkert velőknek 21.30: A megújuló nrfúlt... Egy cserépváraljái látogatás tanulságai. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 23-es stúdiót Kb. 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Melódiákoktól PETŐFI RADIO: 9.05; Az Izraelita felekezet negyedórája 8.20: Tíz perc külpolitika (lsm.) 8.35: Slágermúzeum ovember 11., péntek 8.36: Keleti csemege. Juhász Judit riportja 10.00: Zenedélel6U 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyaiiyelvünk 12.40: Népi muzsika 13.15: A Gvermekrádió új zenei felvételeiből 13.26: Két kicsi madár. Észak- amerikai gyermekdalok 13.38: Madarász Iván: Erdélyi magyar táncok 14.00: A Petőit rádió zenedélutánja 17.3n: Ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 19.40: Nótakedvelöknek 20.35: Emberin esék 21.35: Cigánydalok, csárdások 22.00: Ritmus! 22.30: Nem szentlrás 83.20: Chicago. Részletek Kander zenés játékából MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00 Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05- Péntek este Észak-Magyarorszáson. (A tartalomból: Felkészült-« a télre a kereskedelem? — Látogatás az új Patyolatban. — Kivel és hol terveztessünk?) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Essgk-magyarorfizágt krónika. 18.25—18.30: Müsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Fizika. 8.35.- Fizikai kísérletek n. 8.45: stop! 8.50: A csend határán. (Vlr alatti világ). Szovjet film. 9.0 í: Környezetismeret 9.3o: Történelem 9.50: Túl a tejúton. 10.40: A titokzatos nádasok. Angol rövidfilm. 11.05: Egy világjáró viszontagságai. il-to: Képújság. 15.00: Iskolatévé. Stopt 15.05: Pont. pont. vesszőcske. 15.15: Systéme internationale. vi/5. rész. 15.25: Elő múzeum. 15.43: Korok művészete. A középkor művészete I. 16.80! Hírek 16.25: vizimadarak. Angol film. 16.40: öt perc meteorológia. 16.50: Patikáriusok. 17.20: Képújság 17.25: Keresztkérdé». Fejtörőiélék» 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium, ismerettel-. Jeszto magazin. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15; Esti mese 19.30; Tv-hfrndó 20.00: SophOKlés: Bedipug Kolo- nosban. A tragédia tévé- változata. ■ti.38: Pénteki randevú.-’2.33: Ez, a Maxim... 23.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Saragossa Band. Felvétel a ktsstarhűnbell koncertről, 20,55: Tv-hiraöó 2. *1.15: Calder mobiljai. Francia rövidülni. 21.30: Reklám. 21.35: Hűtlenség szlovák módra. Csehszlovák fllmkomédis. III/3. rész: A büntetés. (14 éven felülieknek!) 22.55: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.50. Tv-híradó 20.00: Nyitott könyv- 5 rész 21.05- Egyszer vasárnap,,. Zenéi műsor 11.38: Dominik Lipca, a szocialista munka hős 22.00- Ez történt 2« óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedömüsor 22.55 Hírek 23,00: Tűz és hamu í. MŰSOR: 20.00: Végre megértjük egymást. (Ism.) 21,30; Időszerű események 22.00. Viktor Kin: Az élet legszebb ével. 2. vész MOZIMŰSOR Salgótarjáni November 7. Háromnegyed 8-tól: Szamurájok ée banditák I—II. (16). Színes Japán kalandfilm. NAPKÖZIS ES OVIMOZI: A teknős és a sün. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Donald kacsa és a többiek. Színes, amerikai rajzfilmsorozat. 8 órától: Talpig olajban. Színes, szinkronizált francia fllmvígjáték. -r- Piéztót Mátra.- Eltűntnek nyilvánítva (14). Színes, szinkronizált USA film. ISKOLAMOZI: A kőszívű ember fial I—H. — Rétság Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfllm. MESEMOZT: A török és a tehenek. — Szécsénvi ”4kóozl. Ovitkoa boV-ó f1$). vinne, szinkronizált Us A fan. lasztikas film. — ílrsekvagken. Bűnös életem U4I. yvines, szinkronizált lengyel tra-lkoméVá. — Nagyién: a kereszt» ns m— (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügy) film.
