Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

Prágában a KB első titkára (Folytatás az 1. oldalról.) Megragadom az alkalmat, és pártunk Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a ma­gam nevében szívből gratulá­lok a kitüntetéshez. Minden Gustáv Hus Kedves Kádár elvtársi Ös ünte köszönetét mondok a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának és személy szerint önnek, azért a nagy megtiszteltetésért, hogy a Magyar Népköztársa­ság gyémántokkal ékesített zászlórendjét adományozták nekem. Ezt a magas kitüntetést és mindazt a jót. amit tevé­kenységemről mondott úgy fogadom, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja és az or­szág dolgozói állal követett politika és a szocialista esz­ményekért vívott harc elisme­rését. Ebben egyúttal pártjaink és szocialista államaink testvéri kapcsolatainak nagyra érté­kelését is látom. E kapcsola­tok alapját nemzeteink hala­dó hagyományai és a prole­tár szolidaritás képezik. Né­peinket szorosan összefűzi a burzsoá uralom és a fasizmus ellen, a kapitalizmus meg­döntéséért és a nephalalom megteremtéséért vívott sok­éves közös osztályharc. Kap­csolataink főként a szocializ­mus építése időszakában vi­rágoztak fel. Ma joggal mond­hatjuk. hogy országainkat nemcsak a jószomszédi kap­csolatok fűzik össze, hanem a kölcsönös tisztelet és bizalom. jót, mindenekelőtt erőt, egész­séget, további eredményes munkát kívánok a szocialis­ta Csehszlovákia felvirágozta­tásában, és közös ügyünk, a szocializmus és a béke szol­gálatában. ák beszéde a szoros együttműködés, az igaz szövetség szálai is. A csehszlovák—magyar barát­ságot olyan nagy törénelmi vívmánynak tekintjük, amely erősít bennünket és elősegíti haladásunkat. Boldog vagyok, hogy ma már mindez mélyen gyökere­zik nemzeteink tudatában. Jo­gos büszkeséggel szólhatunk arról, mennyire jótékony ha­tása van a szocialista inter­nacionalizmusnak a történel­mi fejlődésre és nemzeteink kapcsolataira. A közös esz­mék, érdekek és célok bizto­sítják. hogy kapcsolataink to­vábbra is sikeresen fejlődje­nek. Nemzeteink Európa szívé­ben élnek, ahol a történelem során sokszor szenvedtek pusztító háborúktól. A múlt­ban többször osztoztunk kö­zös sorsban és mindebből kö­zös tanulságokat vontunk le. Ebből is táplálkozik szocialis­ta jelenünk, a Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség, ame.vre országaink támasz­kodnak. A szocialista közösség or­szágai szilárd egységének és közös fellépésének pótol­hatatlan jelentősége van, kü­lönösen abban a küzdelem­ben, amelyet jelenleg az impe­rializmus agresszív terveinek meghiúsításáért és a béke vé­delméért folytatunk. Biztosítani kívánom 5nt arról, kedves Kádár elvtárs, hogy továbbra is mindent megteszek pártjaink és orszá­gaink. Csehszlovákia és Ma­gyarország népei barátságá­nak. szövetségének és együtt­működésének további sokol­dalú fejlődéséért. Kérem, adja át forró elv­társi üdvözletemet a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának. Üj sikereket kí­vánok pártjuk XII. kongresz- szusa határozatainak megva­lósításához, a hazájuk felvi­rágoztatása érdekében, a ma­gyar nép javára végzet!} mun­kához — fejezte be beszédét Gustáv Husák. * A kitüntetés ünnepélyes át­adását követően Gustáv Hu­sák díszebédet adott Kádár János tiszteletére. Az. MSZMP KB első titkára rövid pohár­köszöntőjében a többi között leszögezte: „E mostani meg­beszélések is hatékonyan hoz­zájárulnak pártjaink, országa­ink és népeink barátságának, testvériségének és együttmű­ködésének fejlődéséhez.” Az MSZMP és a CSKP tár­gyalóküldöttsége Kádár János és Gustáv Husáik vezetésével a kora esti órákban záró meg­beszélést tartott. Magyar rész­ről ezen részt vett Szűrös Mátyás és Kótai Géza, vala­mint Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe. A CSKP delegációjá­nak tagja volt Vasil Bilsk Csehszlovákiában tett egy­napos hivatalos baráti láto­gatását befejezve csütörtök este hazautazott Prágából Kádár János. KÖZLEIHIEIflV KÁDÁR JÁNOS ÉS GUSTÁV HUSÁK PRÁGAI TALÁLKOZÓJÁRÓL n Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bi­zottságának első titkára Gus­táv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pántja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének" meghívá­sára 1983. november 10-én ba­ráti látogatást tett a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban. Kádár János és Gustáv Hu­sák kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP XII., il­letve a CSKP XVI. kong­resszusa határozatainak telje­sítéséről. Véleménycserét foly­tattak a két párt, a két szom­szédos szocialista ország sok­oldalú együttműködésének ala­kulásáról és továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. Áttekin­tették a nemzetközi helyzet­tel, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galommal kapcsolatos idősze­rű kérdéseket.- Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a marxizmus—leni- nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvein alapuló ba­rátsága és sokoldalú együtt­működése mindkét ország né­peinek javát szolgálja, egy­ben hozzájárul a szocialista közösség erősítéséhez is. Megállapították, hogy folya­matosan növekszik a két or­szág közötti árucsere-forga­lom és szélesedik az együtt­működés különösen azokban az ágazatokban, amelyek elő­segítik a gyorsább ütemű tu­dományos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának növelését. Megerősítették Lá­zár György és Lubomir Strou- gal miniszterelnökök közel­múltban sorra került talál­kozóján született megállapo­dások fontosságát. Kádár János és Gustáv Hu­sák kifejezték országaik köl­csönös érdekeltségét a kétol­dalú tudományos, kulturális, valamint más területeken fej­lődő együttműködés elősegí­tése terén. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi po­litika következetes érvényesí­tése hatékonyan segíti a két szomszédos szocialista ország gyümölcsöző kapcsolatainak további erősödését. H A nemzetközi hely­zet időszerű kérdései­nek áttekintése so­rán aggodalommal állapítot­ták meg, hogy tovább növe­kedett a feszültség a világ­ban. Elítélték az imperializ­mus, mindenekelőtt az USA szélsőséges köreinek a kiala­kult erőegyensúly megbontá­sára, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szembeni katonai fölény meg­szerzésére Irányuló kísérlete­it. Különösen veszélyesnek minősítették azokat a törek­véseket, amelyek arra irányul­nak, hogy több nyugat-euró­pai országban közepes ha­tótávolságú amerikai rakétá­kat telepítsenek. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság síkraszáll amellett, hogy érdemi megállapodás szüles­sen a Genf ben folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon az eu­rópai atomfegyverek korlá­tozása ügyében. Ezzel össze­függésben Kádár János és Gustáv Husák egyetértésüket fejezték ki és támogatásukról biztosították azokat az új szovjet javaslatokat és állás- foglalásokat, amelyeket Ju- rij Andropov tett. A két párt képviselői hangsúlyozták Ugyanakkor, hogy amennyi­ben sor. .kerül az amerikai ra­kéták telepítésére, a Varsói Szerződés tagállamai megfe­lelő lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megőrizzék az európai katonai erőegyen­súlyt. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a jelenlegi bonyo­lult helyzetben is megvan a lehetőség a nemzetközi kap­csoltok veszélyes jelenségei­nek a leküzdésére. Korunk­ban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének változat­lanul nincs ésszerű alternatí­vája. A tartós nemzetközi bé­ke és biztonság megteremté­sének egyedüli útja az egyen­lőség és a kölcsönös bizton­ság elvének következetes fi­gyelembevétele, az erőegyen­súlynak a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén történő ki­alakítása. Valamennyi vitás nemzetközi kérdésre tárgya­lások útján lehet és kell meg­oldást találni. Ezeket a tö­rekvéseket fejezik ki a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés tagállamai konkrét javasla­tai, kezdeményezései. A bé­ke megőrzése és a nukleáris konfrontáció veszélyének el­hárítása érdekében mindkét párt nemzetközi tevékenysé­gében aktívan érvényre jut­tatja a szocialista közösség országainak javaslatait és kez­deményezéseit. Sajnálattal ál­lapították meg, hogy a NA- TO-tagállamok mind ez ide­ig nem foglaltak érdemben állást a Varsói Szerződés és a NATO között az erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondás és a békés kapcsola­tok megőrzéséről megköten­dő szerződés ügyében. Kádár János és Gustáv Hu­sák megelégedéssel szólt a madridi találkozón elért ered­ményekről és az európai bi­zalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról, A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kész aktív részvéte­lével hozzájárulni a konfe­rencia sikeréhez. Ismételten megerősí­tették pártjaik és or­szágaik szolidaritását Afrika, Ázsia és Látin-Ame- rika népeinek a szabadsá­gért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért folyta­tott harcával az imperializ­mus, a gyarmatosítás, a neö- kolonializmus, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen. Ezzel összefüggésben határozottan elítélték az Egye­sült Államoknak Grenada el­leni fegyveres agresszióját, amely a nemzetközi jognak, az ENSZ alapokmányának és a független állam szuvereni­tásának durva megsértését je­lenti. Aggodalommal szóltak a közel-keleti helyzet alakulá­sáról, elítélték a közvetlen imperialista beavatkozást Libanon belügyeibe. Állást foglaltak a térség problémái­nak átfogó és igazságos po­litikai rendezése mellett az összes érdekelt fél részvéte­lével. D A két párt képvise­lői a megbeszélések során hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjet­unióhoz fűződő szoros inter­nacionalista együttműködésé­nek, a szocialista közösség or­szágai összefogásának és ösz- szehangol't fellépésének rend­kívüli jelentőségét. A találkozó szívélyes, bará­ti légkörben, a kölcsönös megbecsülés és megértés je­gyében zajlott le. Hozzájá­rult a Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság testvéri kapcsolatai­nak további elmélyítéséhez. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén határozatot hozottá terület- és településfejlesz­téssel összefüggő állami fel­adatokra. Megbízta az Orszá­gos Tervhivatal elnökét, vala­mint az építésügyi és város- fejlesztési minisztert, hogy dolgozzák ki, bocsássák tár­sadalmi vitára, majd ezt kö­vetően terjesszék a Miniszter- tanács elé a hosszú távú te­rületfejlesztési célokat és fel­adatokat. A kormány határozatot ho­zott az egyes gazdasági szabá­lyozók módositásáról. 1984. január 1-től többek között változnak a vállalati ár-, jö­vedelem- és keresetszabályo­zás, a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozás egyes elemei, módosul a dolgozók bértarifája, s ezzel párhuza­mosan egyszerűsödik a válla­latok kategóriába sorolásának rendje. A Minisztertanács döntése értelmében ugyancsak január 1-től 10 százalékkal emelkedik a gazdálkodó szer­vezetek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége, a korábbi fogyasztói áreme­lések ellentételezését szolgáló személyi jövedelemkiegészí­téseket be kell épiteni a bér­rendszerbe. A kormány megváltoztatott több, a lakossági adózással kapcsolatos rendelkezést. 1984. január 1-től — a háztáji és kisegítő gazdaságokban elér­hető jövedelmek kivételével — valamennyi egyéb adóköte­les jövedelmet új általános jövedelemadó szabályoz. Ezzel összhangban módosulnak a lakossági adóigazgatásra és társasági adózásra vonatkozó előírások is. A Minisztertanács áttekin­tette az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képvi­selői javaslatokat és kötelez­te a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósitásának lehetőségeit, s az eredmény­ről tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselő­ket. (MTI) Békenagygyölés a sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) sétől akkor szabadulhatunk meg, ha a kezünk ügyében le­vő kötelességeinkre figyelünk, ha ébren tartjuk saját fel­adataink iránti felelősségün­ket. — Csak kötelességtudó, fe­lelős embernek lehet jó a közérzete. Csak jó közérzetű, bizakodó ember tud igazán részt vállalni nemzete és az emberiség sorsából. Ha az így érző, így gondolkodó em­berek, egyének száma száz­milliókra tehető, akkor aka­ratuk előtt a legnagyobb ha­talmaknak is meg kell ha­jolniuk. — A szocializmusban élő emberiség teremtette meg az első olyan hatalmi' rendszert; amelynek célja nem a hódí­tásban, hanem a haladás vív­mányainak és feltételeinek védelmében van. A Szovjet­unió és szövetségeseinek tár­sadalmi, politikai, gazdasági és katonai ereje ugyanarra a feladatra összpontosul: meg­teremteni a társadalmi és nemzeti felemelkedés lehető­ségét saját országuk dolgozó népe számára, védelmezni a szocialista hazát az impe­rializmus fenyegetésével szemben és reményt kelteni a még elnyomottak mlftiÓítíáfi, hogy a dolgozó embef lerak­hatja szabadságának, felemel­kedésének alapjait, kiveheti az elnyomó rendszerek és ki­zsákmányoló osztályok kezé­ből sorsának irányítását. — Amikor a háború és a béke válaszútja előtt állunk, nem túlzás figyelmünk körét az egész világra kiterjeszteni. Csak így foghatjuk fel sze­mélyes részvételünk lehető­ségét és jelentőségét minden földlakó sorsának alakulásá­ban. De amikor a békéért való tettnek, a cselekvésnek van itt az ideje, szűkebbre vonjuk ezt a kört. A szem ha­tára a nemzet, a haza hatá­ráig terjed. Ha valódi tettre készülünk, akkor családban, népben, nemzetben gondol­kodunk. Mert akinek mind­untalan, a munkás hétközna­pokon is az egész emberiség körül forog az agya, az soha senkit nem fog boldogítani, mert miközben messzi hori­zontokon járatja tekintetét, elmulasztja elintézni a keze ügyébe eső dolgokat. Aki vi­szont soha nem emeli tekin­tetét saját otthonának eresze fölé, az önmaga lealacsonyo- dásának útját járja. — Magyarország ma nagy­ságát meghaladó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek közötti kap­csolatok építésében — han­goztatta a továbbiakban. Nem­zetközi kapcsolatainkat a fe­szültségek növekedése ide­jén is fejlesztettük, külpoli­tikánkban az enyhülés ered­ményeinek megóvására tö­rekedtünk. — Hazánk miközben — nemzeti érdekelt követve — hűséges tagja a szocialista or­szágok védelmi rendszeré­nek, a Varsói Szerződésnek, a békés egymás mellett élés szellemében együttműködés­re törekszik a világ minden országával. E békés külpolitika alapján jogunk van arra, hogy tilta­kozzunk az amerikai rakéták európai telepítése ellen, hogy követeljük a tárgyalások foly­tatását, hogy kifejezzük szo­lidaritásunkat azokkal, akika békéről hozzánk hasonlóan gondolkodnak világnézetre, korra, nemre, nemzetiségre, és pártállásra való tekintet nélkül. Magyarország tiszta lelki­ismerettel vehet részt a bé­kéért folytatott küzdelemben. Határain belül nincs se osz­tály-, se nemzetiségi elnyo­más. Érvényesülnek az em­beri jogok, s nincs olyan tár­sadalmi, politikai csoporto­sulás, amelynek céljai a bé­ke ellen irányulnak. Mi a jószomszédságot, a történelmileg egymásra utalt testvemének közösségét és nem a történelemhamisítással szentesített önigazolást, rég­múlt, vélt, vagy valódi sérel­mek felhánytorgatását tart­juk a járható útnak — álla­pította meg Pozsgay Imre, majd befejezésül a követke­zőket mondotta: örömeinket szaporítani, ba­jainkat gyomlálni, ritkítani kellene. Klnek-kinek meg­vannak ehhez a személyes ter­vei. De amikor e tervek meg­valósításán fáradozunk, lás­sunk hozzá az. eddiginél is erősebb szocialista nemzeti közösáégtudat félépítéséhez önmagunkban. ami által egyenként jobb .emberek, vagy­is többek leszünk. * A budapesti dolgozók béke­nagygyűlése a Himnusz hang- jaival ért véget. (MTI) Megemlékezés L Brezsnyeviől Az egy évvel ezelőtt elhunyt Leonyid Brezsnyevről, az SZKP és a szovjet állam, a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő személyi­ségéről emlékezik meg csü­törtöki számában a Pravda. Cikkében hangsúlyozza, hogy Leonyid Brezsnyev életútja ragyogó példája a párt és a szocialista haza nagy ügye odaadó szolgálatának. A Pravda cikke röviden át­tekinti Leonyid Brezsnyev élet­útjának főbb állomásait egé­szen az SZKP KB főtitkárá­vá 1966-ban történt megvá­lasztásáig. majd megállapít­ja, hogy 1986—1981. között az SZKP XXIII., XXIV., XXV. és XXVI. kongresszusai olyan gazdasági és társadalmi-poli­tikai stratégiát dolgoztaik ki, amely jelentős hozzájárulás volt a' kommunizmus építé­sének elméletéhez. Meghatá­rozták az SZKP elvi irány­vonalát a párt- és állami élet lenini normáinak megerősí­tése és továbbfejlesztése te­rén. A szocialista demokrá­cia tökéletesítése, a szovjet társadalom fejlődése szem­pontjából nagy jelentősége volt a Szovjetunió 1977-ben elfogadott új alkotmányának. Az SZKP kongresszusain ki­dolgozott külpolitikai irány­vonal lett az alapja a párt és az állam nemzetközi tevé­kenységének, amelynek cél­ja a szocialista közösség, a marxista—leninista pártok harci szövetségének erősíté­se. Az SZKP fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy még egybeforrottabbá legyen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, szilárdul­jon a nemzeti felszabadítás és a társadalmi haladás vala­mennyi erejének szolidaritá­sa. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkáraként és a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökeként nagymértékben hozzájárult« feladatok megoldásához. Az SZKP tevékenységét a társadalmi élet valamennyi területén döntő mértékben meghatározta és meghatározza két fő cél: a dolgozó nép jó­létének növelése és a világ békéiének' megvédése. Az SZKP által meghirdetett bé­keprogram az egész emberi­ség vágyait, a békés jövőbe vetett reményét fejezi ki. A szovjet emberek, a nemzetkö­zi közvélemény jól emlék­szik arra. mennyi erőt áldo­zott Leonyid Brezsnyev azért, hogy az államközi kapcsola­tokban bekövetkezzenek azok a kedvező változások, ame­lyek összességükben az eny­hülést eredményezték. Á kommunista pártok figyelmeztetése Az egymással szembenálló palesztin csoportoknak azon­nal be kell szüntetniük a fegyveres összecsapásokat Észak-Libanonban — hangoz­tatta damaszkuszi ülésén ki­adott nyilatkozatában a Szí­riái Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága. A tes­tület áttekintette a közel-ke­leti helyzetet, különös tekin­tettel Washington Libanon- és Szíria-ellenes katonai elő­készületeire és fenyegetőzé­seire. A szíriai kommunisták ar­ra hivták fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és az izraeli vezető körök csa­pást akárnak mérni a libano­ni nemzeti ellenállásra és Szíriára, amely szilárdan ki­tart Libanon nemzeti szuve­renitása, függetlensége és területi épsége mellett. Az ülés résztvevői állást foglal­tak amellett, hogy az új amerikai—izraeli fenyegetés­sel szemben meg kell szilár­dítani az egységet Szíria, a libahoni nemzeti-hazafias erők és a palesztin forradalom kö­zött Az izraeli és az amerikai kormány közötti agresszív szövetség miatt mélységes ag­godalmának adott hangot az Izraeli KP Központi Bizott­sága. A KB-ülésen elfogadott po­litikai határozat megállapít­ja: Eagle burger amerikai kül­ügyminiszter-helyettes legu­tóbbi izraeli látogatásának is az volt a célja, hogy elmé­lyítsék az amerikai—izraeli „hadászati együttműködést”. Izrael agresszív akciókat ter­vez a libanoni nemzeti-haza­fias erők, valamint a Szíriá­ban élő palesztinok ellen. A feladat az lenne, hogy a pa­lesztin problémát levegyék a napirendről, véglegesítsék az izraeli megszállást, Libanont pedig a térség nemzeti fel­szabadító mozgalmait veszé­lyeztető amerikai katonai tá­maszponttá változtassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom