Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
Reagan Távol-Keleten VSZ parlamenti elnökök Reagan amerikai elnök megkezdte hivatalos látogatását Japánban. Tokió után egy rövidebb dél-koreai utazás következik, bár eredetileg egy hosszabb, összesen öt országot érintő távol-keleti kőrútról volt szó. A program két okból változott meg: Aquino szenátor meggyilkolása mind politikai, mind biztonsági szempontból lehetetlenné tette- a Fülöp-szigetek felkeresését, s mivel új ra jelöl tetése eldöntöttnek tűnik, Reagan nem akart túlságosan hosszú időt Washingtontól távol tölteni. Az út fontosabb állomása mindenképpen a felkelő nap országa. Az amerikai—japán viszony Nakaszone kormányfő alatt felszálló ágban van. Elsősorban azért, mert kabinetje minden eddiginél jobban a magáévá teszi a Pentagonnak a térségre vonatkozó katonapolitikai koncepcióját. Reagan — a világ más térségeihez hasonlóan — itt is szeretne szovjetellenes erőpolitikát követő blokkot kovácsolni, méghozzá úgy, hogy ebből az Egyesült Államoknak gazdasági haszna származzék. Ha ugyanis Japán (amelyet alkotmánya gyakorlatilag eltilt a jelentősebb fegyverkezéstől) a jövőben többet áldoz fegyverkezésre, ezzel óhatatlanul csökken az amerikai ipar és kereskedelem számára annyi gondot okozó japán konkur- reneia is. Már az utazás előestéjén világossá vált, hogy a látoga'Á brit nukleáris leszerelési mozgalom nőaktivistáá kedden éjjel gyertyával a kézben virrasztottak az ország területén levő valamennyi amerikai katonai támaszpont előtt — jelenti az MTI londoni tudósítója. A tiltakozás a cirkáló *zár- nyasrakéták (robotrepülőgépek) nagy-brltanniai telepítésének szólt, amelynek a tényét befejezettnek nyilvánította előző este Bonnban Margaret Thatcher brit miniszterelnök — és vele, az NSZK viszonylatában, Kohl kancellár is. tás e kettős koncepció jegyében történik. Japánban közölték: az USA esetében kivételt tesznek és a Jövőben megosztják haditechnikai kutatásaik eredményeinek jó részét Washingtonnal. Ezzel egyidő- ben bejelentették, hogy meghosszabbították a japán autók amerikai exportjának „önkétes” korlátozását. (Az amerikai kereskedelmi deficit idén így is eléri a 22 milliárd dollárt.) A tárgyalások mindkét fő témáját illetően Nakaszone alig titkolja: a látogatás sikerével szeretne belpolitikai támogatást nyújtani Reagannak a közelgő választási kampányra, mert „a jelenlegi elnök személyében látja a legjobb biztosítékot a csendesóceáni térség biztonságának közös kialakítására”. A’ világ számára így aligha hoz jót a látogatás, amelytől a kétoldalúi egyezségeken túl nyilvánvalóan a szovjetellenes szembenállás szintjének emelkedése várható. Szöulban a lényeg azonos, vagy igencsak hasonló. Csőn Tu Hvan diktátor egész rezsinkének pillére a washingtoni támogatás. Dél-Korea földjén több tízezer amerikai katona állomásozik. Reagan célia itt várhatóan az, hogy a Osonnak juttatott minden- oldalú segítség áraként a korábbinál is jobban bevonni Szöul emberi és anyagi erőforrásait a térséggel kapcsolatos amerikai elképzelések megvalósítására. Harmat Endre Fegyverkezés elleni hét kezdődött Olaszországban. A rendezvénysorozat megelőzi az olasz parlament november 14—15-i ülését, amelyen az új, amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről tanácskoznak. Olaszország számos városában nagygyűléseken és nagyszabású felvonulásokon tiltakoznak majd a fegyverkezés ellen. A békehét szervezői felhívással fordultak a dolgozókhoz, hogy az olaszországi rakétatelepítés elleni tiltakozásul november 10-én tartsanak általános sztrájkot. Szófiában szerdán megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei elnökeinek konzultatív találkozója. A találkozón az európai biztonság és együttműködés megszilárdításával kapcsolatos kérdések szerepelnek napirenden. A tanácskozáson részt vesz Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság nemzet- gyűlésének elnöke, Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi gyűlésének elnöke, Stanislaw GucKína szerdán hivatalosan közölte, hogy jövő szeptemberig be fogja jelenteni Hongkonggal kapcsolatos politikáját és irányelveit, amennyiben addig nem születik számára elfogadható megállapodás Nagy-Britanniával. A közlés Csi Huaj-jüan kínai külügyi szóvivő szerdai tájékoztatóján hangzott el. Hongkong ügyében Kína és Nagy-Britannia november közepén tart maid újabb tárgyalási fordulót. Kínai politikusok külföldiek számára adott nyilatkoza„Egyedül a kormányra tartozik. hogy a kötelezően elfogadott Észak-atlanti Szerződés alapján döntsön külföldi csapatok és fegyverek állo- másoztatásáról az ország területén, beleértve az atomfegyvereket is. A parlament legfeljebb utólag elvetheti döntéseit, megvonva így a bizalmat tőle. A cirkálórakéták- telepítéséről azonban a kormány' fog dönteni” — jelentette ki Wilfried Martens kormányfő a belga parlament eurorakétákról folytatott vitájában, szembeszállva azokkal, akik szerint ilyen horderejű kérdésben a parlamentnek kell döntenie. A kormányt támogató keresztény- demokrata, keresztényszocialista és liberális képviselők hiánytalanul felsorakoztak álláspontja mögé. Hasonlóan a kormány álláspontja kerekedett felül azokkal az indítványokkal ság szejmjének marsallja, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke. Horst Sindermann, az NDK népi kamarája elnökségének elnöke, Nicolae Gio- san, a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöke és Alekszej Sityi- kov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke. Megfigyelőként vannak jelen a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság képviselői. taibol többé-kevésbé összeáll, hogy Kína miként képzeli ei Hongkong jövőjét 1997 után, miután lejár a Nagv-Britan- niával 99 évre kötött bérleti szerződés. Kína egész Hongkong lelett helyre kívánja állítani felségjogait, beleértve a kormányzás jogát is. E kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni Nagy-Britanniával. Legutóbb Teng Li- csün, a KKP KB propagan- daosztályának vezetője japán újságíróknak elmondta, hogy Peking az „egv Kína, két rendszer” alapján képzeli el szemben is, amelyek a rakétákra vonatkozó kormánydöntés l elhalasztását sürgették, továbbá azt, hogy a belga kormány lépjen fel NATO- szövetségeseinél a telepítések elhalasztása érdekében, új esélyt adva ezzel a genfi eu- rohaöászati tárgyalásoknak megállapodás elérésére. A kormánypártok szerint bármiféle halasztás a nyugati országok „gyengeségére” val- lana, és nem szolgálná „az erőegyensúlyon alapuló békét”. Louis Tobback és Karel van Miért flamand szocialista képviselők viszont határozottan figyelmeztettek: a rakéta- telepítés atomháború színhelyévé teheti az európai föld-' részt és hosszú evekre jegessé változtathatja a légkört Európa két fele közölt. A parlamenti vitát a közvélemény fokozott érdeklődéssel követi. Sztanko Todorov megnyitójában emlékeztetett rá, hogy a tagállamok parlamenti képviselőinek találkozói hagyományosak, ezeken Időről időre megvitatják az Időszerű nemzetközi politikai kérdéseket. Meggyőződését fejezte ki, hogy a mostani találkozó is pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok alakulására. A konzultatív találkozó résztvevői megkezdték a napirenden szereplő kérdések megvitatását. Púja Frigyes hazánk új helsinki nagykövete Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársáság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Púja Frigyest,: hazánknak a Finn Köztársaságba akkreditált rendkívüli és - meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. (MTI) A fokozódó társadalmi fegyelem tette lehetővé Meghosszabbitják az amnesztiát A lengyel parlament bélés igazságügyi, valamint törvényhozási bizottságai kedden megvitatták az amnesztiatörvény módosítását célzó, a kormány által előterjesztett törvénytervezetet. A PAP lengyel hírügjnök- ség a hír kapcsán emlékeztet rá: a hazafias nemzeti újjászületési • mozgalom országos tanácsának elnöksége a minap javasolta a szejm- nek: hosszabbítsa meg az am- nesztiatörvény hatályát — vagyis az önként jelentkezés határidejét — azok számára, akik a szükségállapot idején politikai jellegű törvénybe ütköző tevékenységet folytattak. A törvénytervezet szerint azok a személyek, akik törvénybe ütköző tevékenységet folytattak, de nem jelentkeztek október 31-ig, az amnesztia hatályának lejártáig, még ez év végéig önként jelentkezhetnek az igazságügyi szerveknél, vagy a lengyel diplomáciai képviseleteknél. A tervezet hangsúlyozza, hogy az amnesztiatörvény hatályának meghosszabbítását a közélet normalizálódása, az állandóan javuló közbiztonság és közrend, a fokozatosan megszilárduló társadalmi fegyelem teszi lehetővé. A képviselők támogatták a törvénytervezetet. Parlamenti vitát tartottak a rakétákról Belgiumban Hongkong jövőjét, azaz a területet úgy kívánja visszacsatolni Kínához, hogy alapvetően nem kíván hozzányúlni a koronagyarmat gazdasági és társadalmi berendezkedéséhez. Hongkongból különleges közigazgatási övezetet kíván csinálni, a kormányzást hazafias érzelmű hongkongiakra, kínaiakra bízni. Teng Li- csün szerint nem fogják bántani a külföldi beruházásokat és a hongkongi jogrendszer. a bíróságok is mesz- szemenően függetlenek lennének Pekingtől. Vegyi fegyverek mellett szavazlak Az amerikai szenátus kedden elfogadta a jövő évi katonai kiadások megajánlási törvényét, s egyetlen szavazatnyi többséggel jóváhagyta a szuperköltségvetésnek a vegyi fegyverek gyártására vonatkozó előirányzatait. Ezzel mintegy felülbírálta a képviselőház korábbi ellenkező értelmű állásfoglalását. A szenátus 86—6 arányú többséggel elfogadta az 1984. évi katonai költségvetés megajánlási törvényét. Ez a 253 milliárdos költségvetés többek között tartalmazza az első 21 MX- rakéta legyártásának költségeit. A vegyi fegyverekről tartott szavazást a Fehér Ház mindössze 47—46 arányban nyerte meg, s a döntő szavazatot nem is szenátor, hanem a szenátus elnöki tisztét is betöltő Seorge Bush alelnök adta le. Tiltakoznak a rakéták telepítése ellen wa, a Lengyel NépköztársaKína igényt fart Hongkongra Marcos a vasmarkú — de meddig? A Fülöp-szigetek kormányzó pártja, Marcos elnök új társadalom mozgalma szerdán úgy határozott: további tanulmányozásra szorul az a javaslat, hogy állítsák visz- sza az országban az alelnöki posztot. A mindenkori elnök törvényes utódjául számító alelnök funkcióját maga Marcos szüntette meg 1973-ban, amikor módosította az alkotmányt. Ügy tűnik, a 65 éves Marcos még gondolni se szeret arra, hogy valamikor meg kell válnia az elnöki széktől. PáTtja ugyanis az ő intelmeire hallgatva utasította el az alelnöki poszt helyreállítását célzó Indítványt. Marcos azzal érvelt, hogy az alelnöki funkció visszaállítása politikai instabilitást eredményezhetne. Az államfő láthatóan egyetlen bizalmasában, a hatalmas hadsereg általa favorizált tábornokainak egyikében sem látja biztosítva életműve méltó folytatását. Pedig lassan eljön az ideje annak, hogy utódot szemeljen ki —, hacsak nem akarja^ megvárni az 1987-ben esedékes elnökválasztást. Kétségtelen, hogy legveszélyesebb ellenfelétől, az 58 éves Benigno Aquinótó! sikerült megszabadulnia. Aquino augusztus 21. óta halott —, de halálának körülményei azoknak a gyanúját erősítik, akik Marcos és a kormány kezét látják a 'manilai repülőtéren elkövetett gyilkos merénylet mögött. Erre utal az a tény 2 NÓGRAD - 1983. is, hogy a kormány már július végén, Aquino hazatérése előtt három héttel, aggodalmát hangoztatta az ellenzéki politikus személyes biztonsága miatt. A kormány lapjai nem győzték világgá kürtölni, hogy politikai ellenfelei — Aquino felbújtására megölt társaik halálát megbosszulandó — el akarják tenni láb alól a népszerű Ni- noyt. Nagyban folyt a hivatalos mosakodás, azt jósolva, hogy Aquino esetleges haláláért a közvélemény majd a kormányt teszi felelőssé. Ez be is következett — azzal a különbséggel, hogy a felzúdulás nemzetközi méreteket öltött. Manilában és a többi nagyvárosban milliók vonultak az utcára, gyilkosnak bélyegzve Marcos klán.- ját. A nyugati kormányok megdöbbenésükön kívül hangot adtak annak a reményüknek is, hogy a kormány mielőbb tisztázza a merénylet hátterét és megbünteti a tetteseket — nem adtak hitelt a magányos merénylő manilai elméletének. A Marcos által kinevezett vizsgáló bizottság — miután amerikai ügyvédek elfogultnak minősítették — október . 10-én lemondott megbízatásáról. Még ugyanazon a héten Reagan amerikai elnök elhalasztotta november elejére tervezett manilai látogatását. Aquino személyében kétségkívül olyan politikust veszített el a Fülöp-szigetek, aki egyesíthette volna a meg10., csütörtök osztott ellenzék erőit és esélyes ellenfele lehetett volna Marcosnak az elnökválasztásokon. A merénylet által kavart hullámok egyre inkább lecsillapodnak, s Marcosnak már nem a népharag megfékezése okozza a legtöbb gondot, hanem a megromlott gazdasági helyzet. A politikai bizonytalanság légkörében másfél hónap alatt 200 millió dollárnyi tőke áramlott ki külföldre. A fizetési nehézségek leküzdése érdekében a kormány importkorlátozást vezetett be, és 21 százalékkal leértékelte a nemzeti valutát. A külföldi adósságállomány 20 milliárd dollárra nőtt; a munkanélküliek száma hétmillió. A legális ellenzék legfőbb csoportosulása az Unido, amely Salvador Laurel volt szenátor vezetése alatt parlamenti úton kívánja megváltoztatni a hatalmi viszonyokat. Ez egyelőre csak álom: Mar- cosék parlamenti többsége 90 százalékos. A földalatti ellenzék két fő ereje a Mindanao szigetén harcoló muzulmán szeparatisták és a szélsőbaloldali új népi hadsereg. Az előbbi nem tud jelentős befolyásra szert tenni — a mohamedánok alig 10 százalékát teszik ki a lakosságnak. Az utóbbit pedig zavaros ideológiája akadályozza abban, hogv jelentékeny politikai erővé váljon. Marcos nem fiatal, és egészségi állapota egyre inkább beszédtéma megfigyelők között. Legfőbb támasza a hadsereg, amelynek állományát tíz év alatt 60 ezerről 200 ezer főre növelte. A tábornokok jó része amerikai katonai főiskolákon kapta kiképzését. Sokan vélekednek úgy, hogy Marcos utódja is a tábornokok közül kerülhet ki. (Annak ellenére, hogy az államfő nemrég César Virata kormányfőt jelölte utódjául arra az esetre, ha nem tudná ellátni elnöki teendőit mandátuma végéig.) Az utódlással kapcsolatban több név is forgalomban van, így például Fidel Ramos tábornoké, a rendőrség főparancsnokáé, és Fabian Ver tábornoké, a fegyveres erők főparancsnokáé. Mindketten rokoni kapcsolatban állnak Marcosszal. A fő különbség közöttük (azonkívül, hogy állítólag nemigen szívlelik egymást) a hadsereg majdani szerepének megítélésében mutatkozik. Ramos a jövőben is polgári kormányzat alá kívánja rendelni a hadsereget, míg Ver nagyobb beleszólást szeretne adni a katonáknak az ország irányításába —, amennyiben a nemzet sorsa úgy kívánja. Egy ellenzéki röplap azt állítja — részben CIA-dokumentumokra hivatkozva —, hogy Marcos kiválása után Fabian Ver és Imelda Marcos, az elnök 52 éves felesége szövetségre lépne egymással, és közös erővel biztosítanák — Ramos híveivel szemben — a folytonosságot. .. Ez egybevág Imelda asszony közismert politikai ambícióival, és azzal a feltételezéssel is, hogy Aquino meggyilkolásában összejátszott a first lady és a repülőtéri rendőrség. Utóbbi ugyanis közvetlenül Fabian Ver parancsnoksága alá tartozik. ., Dorogman László Nines megegyezés Arafat és a lázadók között Az arab országok komoly politikai erőfeszítésekkel próbálnak felülkerekedni a palesztin belviszályon, illetve Szíria és Jasszer Arafat nézeteltérésén. Kedden a szaúd-arábial külügyminiszter kuvaiti és katari kollégájával egyidejűleg tárgyalt Damaszkuszban a PFSZ vb kilenc tagjával, valamint Abu Muszával, a palesztin lázadók vezetőjével. Eredményről nincs értesülés. Hírügynökségi jelentések szerint Hafez Asszad Szíriái elnök kedden hozzájárult ahhoz, hogy a későbbiekben maga is fogadja az arab képviselőket. Az ENSZ főtitkára kedden felhívást adott ki, amelyben sürgette, hogy az északlibanoni Tripoliban küzdő palesztin felek kössenek tűzszünetet és nézeteltéréseiket a tárgyalóasztal mellett rendezzék. A harcok kedden változatlan hevességgel folytatódtak a Tripoliban magukat elbari- kádozó Arafáthoz hű erők és az ostromló lázadó csoportok között. . A libanoni kommunisták felhívása A Libanoni Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága felhívást intézett „az összes libanonihoz és az arab nemzeti erőkhöz”, felszólítva őket a nézeteltérések félretételére, valamint arra, hogy összpontosítsák erőfeszítéseiket a térség destabilizálására irányuló törekvések meghiúsítására. A Libanoni KP nyilatkozatja emlékeztet arra, hogy az ország partjai mentén példátlan létszámú amerikai haditengerészeti erő vonult fel, több mint háromszáz harci repülőgéppel, miközben az ország déli része izraeli katonai megszállás alatt áll. Mindez arra Irányul, hogy véglegessé tegyék az ország feldarabolását, e rákényszerítsék Szíriára és a többi arab országra az amerikai—izraeli „megoldást”. Az Izrael által megszállt Ciszjordániában több palesztin táborban tüntettek Arafat mellett, követelve, hogy Tripoliban vessenek véget « palesztin csoportok közötti ösz- szecsapásoknak. Egy Ramallah melletti menekülttáborban mintegy tucatnyi palesztint őrizetbe vettek az izraeliek, s egy hónapra bezárták « ra- mallahi középiskolát.
