Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-30 / 282. szám
Rászoruló gyerekek otthona Jubileum idején Szátokon A „KÉK ANGYAL” (1.J A bánat magánügy ' Most már a szemnek is tetszetős az épület. Falait frissen vakolták, tetőzetét kijavították, s felújították egész belsejét. Valamikor — a hozzátartozó öt holddal — módos városi polgárok nyaralója volt, ma megyei kisegítő- iskola és nevelőotthon. — Ami itt ebben az esztendőben történt, az óriási dolog — mondja Gálik József, a szátoki intézmény igazgatója. — A gyerekek életkörülményei összehasonlíthatatlanul jobbak lesznek a korábbiaknál. Azért lesznek, mert még nem rendezkedtünk be az épületben, mivel a KÖJÁL és a tűzoltóság engedélye hiányzik. De reméljük, mielőbb megkapjuk, és akkor beköltözünk. A nevelőotthonra, mely valóban a gyerekek otthona, igencsak ráfért a generáifel- újítás. Az épület teljességében enyészetnek indult: málladoztak a falak, korhadt a padló, beázott a tető, befújt a szél. Az érsekvadkerti építőipari szövetkezet dolgozói alapos munkát végeztek. — Kilencven százalékban kicserélték az épületet. Még az alapokhoz is hozzá kellett nyúlni. De annyi biztos, hogy ez a ház épület marad a jövő évezredben is. Olyan jó anyagokat építettek bele. Ráadásul, megítélésem szerint, a munka minőségével sincs baj; s határidőn belül végeztek vele. Az építőknek ezt a tisztességes munkáját csak köszönni tudom, a gyerekek nevében is. A szátoki kisegítőiskolában és nevelőotthonban 62 tankötelezettségi korú gyerek tanul és él Négy helyből és a szomszédos Romhányból bejáró, a többi a megye különböző területeiről való. A tanulók zöme állami gondozott. Délelőttönként nyolc pedagógus vezeti a tanórákat, délutánonként hét nevelő lát el napközis feladatokat. A javarészt gondozási teendőkkel foglalTelevízió- szerviz Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság téri pavilonsorban található a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat szí- nestelevízió-szcrvize. Itt történik a színes, fekete-fehér és a hordozható televíziók átalánydíjas javítása. A szerviz szakképzett műszerészei havonta négyszáz-ötszáz készüléket tesznek újra használhatóvá. Helyszínt javítás esetén huszonnégy órán belül orvosolják a hibát. Hatáskörükbe Salgótarján és járása tartozik. Felvételünkön: Dénes János műszerész, Orion típusú szineslclevízió beállítását végzi. Barna Alfréd felv. kozó gyermekfelügyelők száma tíz. Az oktatók valameny- nyien tanári képesítéssel rendelkeznek. — Valamennyi munkatársam munkájával elégedett vagyok — jegyzi meg az igazgató. — Lelkiismeretesen, jól dolgoznak. Ez Olyan munka, amelyiket nem lehet félvállról venni, csak hivatássze- retetből lehet csinálni. Sokan helyben, vagy szolgálati lakásban laknak, néhányan a környékről — jómagam Rútságról — járnak be. Saját közlekedési eszközzel, mert a buszjáratok nem igazodnak a mi munkarendünkhöz, s a buszmegálló különben is mesz- sze esik innen. Az ebédlőből gyereksereg tódul kifelé. Viháncolók, jó- kedvűek. A „pocakot” már telerakták finom falatokkal, melyek illatát, amikor jöttünk, már méterekre meg- éreztük. Nemsokára kezdődnek a délutáni foglalkozások. A kastélyhoz tartozó ötholdas kertet és udvart most a csend és a hirtelen ránkszakadt tél uralja. Zúzmarásak a fák koronái, az ágak között nem hancúroznak a madarak. — Ebben az intézményben 1958 őszén kezdődött meg a tanítás — meséli Gálik József. — A megyéiben a gyógypedagógiai hálózat kiépítetlen volt, s a kiépítés egyik láncszemeként hozták akkoriban létre. A nevelőotthon történetét egyébként nemrégiben feldolgozta egy levelező tagozatos főiskolás, abban részletesen szó esik mindenről. A szakdolgozatot átlapozva kiviláglik: alapos munkát végzett dr. Fülöp Sándomé, a nógrúdsápi körzeti orvos felesége. Benne van az eltelt huszonöt év minden fontos adata, mindazok neve, akik említést érdemelnek az intézményben és az intézményért végzett munkájukért. A nyitás óta már csak ketten dolgoznak a nevelőotthonban: Boda Pétérné és Nagy Lász- lóné. gyermekfelügyelők. — Az átalakítás ideje alatt megtehettem volna — mondja Gálik József, aki négy éve vezeti az iskolát —, hogy a gyerekek jó részét a megye más nevelőotthonaiba, kisegítőiskoláiba irányítom, természetesen átmeneti időre. De ez a gyerekeknek nem lett volna jó, egyúttal gondot jelentett volna az addig itt dolgozott nevelők foglalkoztatása. A befejezés után, amikor már az áthelyezett gyerekek visszatértek, törhettük volna a fejünket, hogyan szerezzük vissza a korábban állás nélkül maradt nevelőket. Ez jelentette a döntés felelősségét S azt hiszem, jól döntöttünk, hogy egy ideig Inkább szorosabban leszünk és vállaljuk a vele járó nehézségeket mintsem a gyerekeinket áthelyezzük és a nevelőinket bizonytalan helyzetbe hozzuk. Az intézményben mostanában már sokkal jobb hangulat és közállapot uralkodik, mint nem sokkal ezelőtt. Az építők elmentek, s a felnőttek és a gyerekek az otthon- teremtés lázas és szép napjait élik. Törik a fejüket, ötleteket gyűjtenek, hol mit helyezzenek el, milyen eszközökre, bútorokra volna még szükség. Most mindenki úgy érzi, hogy érdemes mindent beleadva dolgozni, mert látszata, haszna van. — Jólesik a megyei gondoskodás. Megértettük, hogy a megyének eddig fontosabb dolgokat kellett megoldania. Fel kellett építenie az új gyermek- és ifjúságvédő intézetet, a széles korhatárú nevelőotthont. Addig is kaptunk valamicske pénzt, de most több jutott. Most, jutottunk oda, hogy velünk is többet törődhettek. Ezzel a tiszta hittel végzik munkájukat a nevelők, gyermekfelügyelők Szátokon. 1983- ban, a jubileum idején. Sulyok László Az egész világ ismeri csábos nézését, rekedtes, „sexis” hangját, karcsú bokáit, a ruha hasítékából kivillanó gyönyörű combjait. És az egész világ fél évszázada csodálja Marlene Dietrich tehetségét, ragyogó színészi képességeit. De milyen az ember, a sokszáz alakítás, az eljátszott szerepek mögött az igazi, élő asszony? Sokat beszéltek és írtak már róla. Ő maga is megírta életrajzát, melyet „Életem” címmel a Stern is közölt. A művésznő 82. születésnapja alkalmából most ennek alapján közlünk néhány részletet melyekből egy öntudatos asz- gzony vallomása alapján megismerkedhetünk a művésszel, az anyával, a feleséggel, — az emberrel. Maria-Magdalena vagyonos polgári családban született, így az akkoriban tekintett legjobb nevelést kapta. Vérszerinti apja, Louis ErichGtto Dietrich rendőrtiszt volt. 1911- ben halt meg amikor. Marlene tízéves volt. Mostohaapja Eduard von Losch volt. akihez édesanyja később feleségül ment, ő tisztként esett e) Oroszországban 1913-ban. Maria-Magdalena röröses- szőke hajú, vékony, áttetsző bőrű. sápadt kisgyermek volt aki azonban már iskoláskora előtt tudott írni, olvasni sőt franciául is beszélt Ezért mindjárt a második osztályba Íratták. így fiatalabb osztálytársainál. Marlene ideges volt és bizalmatlan,' osztálytársai nem avatták be őt kislányéig titkaikba. Ezért az iskolában nagyon magányos Volt, szinte börtönben érezte magát. Az egyetlen, aki megértette őt, és feloldotta szorongásait az iskolában, a francia tanárnője volt. A tanárnő sokat és komolyan beszélgetett vele és Marlene szeretetét. ragaszkodását a maga gyermekes módján úgy fejezte ki, hogy apró aján- dékokrt, színes szalagokat, újságokból kivágott francia tájképeket ajándékozott neki. 1914-ben a nyári szünidő után, amikor a tanév ismét elkezdődött, a nagy aulába terelték a tanulókat Az első világégés kezdetekor harsogó beszédet tartottak nekik is, melynek jelentését a „lozzá hasonló korú gyerekek alig értették. Marlene szorongva kereste kedves francia tanárnője arcát a tömegben, de sehol sem találta... Ekkor döbbenetes felismerés villant az agyába: Franciaországgal háborúban állnak, így ellenségek lettek! A szörnyű felismeréstől elájult. Az utcákon katonák masíroztak, puskáikon virággal. Neveitek, énekeltek, megcsókolták az asszonyokat. Ünnep volt ez, Franciaország ellen vonulás alkalmából. Marlenet azonban Franciaországgal senki sem tudta háborúra kényszeríteni. Szerette Franciaországot. a francia nyelvet, őszintén és gyengéden. Kifosz- tottnak. áldozatnak érezte magát. Elvesztette kedves francia tanárnőjét. Marlene anyja iránt mély tiszteletet érzett, és ez kora gyermekkorától végig megmaradt benne. Különlegesen szépnek, külsőleg és belsőleg egyaránt tökéletesnek tartotta, aki szigorú napirendjének könnyen vetette alá magát, ö volt a példa, az erős, a céltudatos, akire a gyermeknek szüksége volt. A mama az első és legfontosabb kötelességének a munka iránti szerete- tet tartotta. Másik alapelve volt, melyre gyermekét megtanította, hogy érzelmein uralkodni kell. nem szabad a környezet terhére lenni a problémáival. Ezért Marlene második természetévé vált az önuralom. Ha anyja valamit' szükségesnek talált, arról nem engedett vitatkozni. Így például nagy súlyt helyezett a cipő befűzésére. Marlene hiába fűzte szorosra cipőjét, anyja nem hagyta annyiban. energikus ujjaival a fűző minden kereszteződését még egyszer meghúzta. egészen fel, és új csomót kötött. „Ha felnősz, vékony legyen a bokád. Most van itt az ideje, gondoskodni kell róla, hogy ne legyenek vastagabbak” — emlékszik vissza hálásan szeretett anyja szavaira Marlene. Egy napon távirat érkezett* főparancsnokságtól, mely anyját gyászba öltöztette. Elesett édesapja csakúgy, mint a csalad legtöbb férfitagja. Megváltozott az élet a családban. Anyja sokkal lassabban járt, nyugodtan, majdnem lomhán mozgott, többé nem fülelt, nem várt, mint azelőtt Ügy viselkedett, mintha valaki aludna a szomszéd szobában. Marlene sötétkék ruhát és sötétkék kabátot kapott, melyen csak a fehér gallér és kézelő jelentett változatosságot. Derékig érő haját, melyet azelőtt lazán vállára hulló fürtökben viselt, most anyja befonta, és még a szalag is sötétkék, vagy fekete volt. Ügy tűnt, a háborúnak soha nem lesz vége. A béke már régen elveszettnek látszott, lassan azzal is felhagytak, hogy terveket szőjenek a békeidőre. A legtöbb osztálytársának nem volt apja. Nem hiányolták őket, alig értették, hogy. örökre elmentek tőlük. Asszonyok között éltek, és ezt normálisnak találták. Néha feltették maguknak a kérdést: kívánatos-e, hogy férfiak éljenek a közelükben, akik ismét átvennék a vezetést és családjuk urai. pa- rancsolói lennének. A mama szerette Volna; hogy kislánya hegedűművésznő legyen. Marlene szívesen hegedült, szerette a húrok sí- ró-nevető hangját. Azt mondták, különleges tehetsége is volt ehhez a hangszerhez, de a monoton gyakorlásokat nem szerette. Állandóan félt, tiszta-e a hang, bólint-e helyeslőén a tanár. A legkönnvebb ujjgyakorlatot is el lehet véteni. „Ha hegedülés helyett zongorázni tanulok, ‘ biztosan zongoraművész lesz belőlem” — emlékezik életrajzában.' Bár jól hegedült, nem tudta elképzelni, hogy hegedűművésznő legyen. A háború a vége felé közeJ ledett. Az özvegyek megszokták sorsukat, «'könnyek felszáradtak. A bán ab magánügy, — ezt Marlene korán megtanulta. Sok temetésre járt, és megtanulta, hogy aa ember nem sír, ha nincs egyedül. Így nevelték, és ma is ilyen: olyan asszony, aki legmélyebb érzéseit nem teszi közszemlére, aki saját törvényei szerint él. (Következik: Egy arc a tömegből) JEAN TÖRTÉNETEI — Locsolja meg a kertben a virágokat, Jean! — De uram, hiszen zuhog az eső. — Nem baj, Jean. Vigyen esernyőt! * — Fejje meg a kanárit, Jean! — Minek, uram? — Szeretnék madártejet inni. * — Miféle gyilkosság történt a kocsmában, Jean? — Egy ember borba fojtotta a bánatát, uram. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak, III. rész1.- 8.56: Beszélni nehéz 9.08: XVIII. századi muzsika 9.43: Kis magyar néprajz 10.05: Diáklélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Simon Józselné és Lente Lajos népdalokat énekel 11.06: Évszázadok mesterművei 12.45: Házunk tája 13.30: Dzsesszmeiódlák 14.29: Képek és Jelképek 15.05: Weber: Duó 15.28: MR 10—14 Iskolák — örsök — barátok 16.05: Sullivan operettdalaiból 16.30: Kóruspódium • 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Az osztrák kísérlet 17.30: Cigándl lakodalmas képek 18.06: Filmzene 19.15: Babits Mihály maszkjai 20.00: Népszerű szimfonikus muzsika . 20.45: Egy nap Belgrádban 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 23.30: operaáriák 0.10: Madrigálok PETŐFI RADIO: 8.05: A Stúdió 11 felvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Bródy Tamás operettíelvételetből 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Verbunkosok 12.35: Tánczenei koktél 13.25: Pillanatkép 13.30: Rímek és ritmusok 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Kecskés Sándor klarlnéto~ik 14.35: Siégermúzeum 15.24: Kazacsay Tibor fúvósműveiből 15.47: Lionel Hampton triója játszik 16.00: Mindenki iskolája 16.35: Tudományos könyvespolc 16.40: A segíthetünk? — melléklete 17.10: A Kaláka együttes felvételeiből 17.30: ötödik sebesség 18.35: operetthármasok 19.00: Budai Ilona népdalfelvételeiből 19.25: Intermikrofon 20.35: Magyarország 1983. Duda. 21.25: Barangolás régi hanglemezek között 21.48: Nótaest 22.30: Könnyűzene Jereb Ervin szerzeményeiből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ. 17.00; Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversonykró- ntka. 17.20:Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Télre készül a MÁV — Minőségi törekvések a Mezőgép Vállalatnál — Nagyüzem a háztájiért.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolatévé: fizika (ált. isk. 7. oszt.) 8.45: Magyar irodalom (ált. lsk. alsó tagozat) 9.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 9.30: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.45: Delta. 10.10: Reklám 10.15: Éjszakai ügyelet 8/1. rész: Michael 11.10: Reklám 11.15: Calder mobiljai 11.30: Képújság 15.00: Iskolatévé: Innováció az Iskolában (ism.) 15.30: Táborozás a múzeumban 15.45: Az állatok mozgása 16.25: Hírek 16.30: A szovjet televízió estje 16.35: Dalok, táncok Oroszországból 16.50: Összeállítás gyerekeknek 17.20: Mesék a tundráról. 17.50: Népi sportok a Szovjetunióban 18.05: A Volga folyón 18.25: Az öreg Arbat 18.35: Két fél év a világűrben 19.05: Tévétoma 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Bevezető *0.05: Beszélgetések holdvilágnál 21.25: Ma és mindennap 22.10: A Kuznyecov duó 22.35: Tv-híradó 2. 2. MŰSOR: 16.25: Játékvezető: palotai 16.55: Csehszlovákia—Románia. EB-selejtező labdarúgómérkőzés 18.50: Sakk-fnatt. Beszámoló a világbajnokjelöltek páros mérkőzéseiről 1J.05! Fllllina József emlékére 19.30: Tv-híradó 20.00- Shakespeare: Lear király. 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA; 16.30. Csehszlovákia—Románia labdarúgó EB-selejtező mérkőzés 18.50 Pár perc könnyűzene 19,10. Esti mese (Ism.) / 19.30. Tv-híradó 20.00: Harmadik emelet 21.20. Azimut 22.00. - Ez történt 24 óra alatt 22.15: E. Podles lengyel énekes* nő műsora 23.00. Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Ma este nyolckor. Magazinműsor 21.00: Szertefoszlott álmok. 21,30.- Időszerű események 22.00; öltöztessétek a mezteleneket. Olasz tv-film. 2. rész MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.1 Fél 4-től: Magánélet. Színes, szinkronizált szovjet filmdráma. Háromnegyed 6-tól: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajzfilmsorozat. 8 órától: Flor nsz- szony és két férje. (14) Színes, szinkronizált brazil filmszatíra. — Bemutató klubmozi.- Fojtogatás. (18) Színes Japán Mim. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: S. D. S. Concorde. Színes o'asz " ketasatnOfofum. r önétől: a naey bálim. A"nc--,T-et bűnügyi film.. — Nagyb:|e->„1 Petőfi: A nő Illata. (141 Szín-s olasz fi'm. — Pásztói Mátra.-) Blöff. Színes olasz ftlmvlgjáták. — Karancslapujtő. Az idő urai. Színes magyar—francia aci-íi. 4 NÓGRÁD - 1983. november 30« werdet
