Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

Losoiiczi Pál látogatása a XVI. kerületben Jellegzetesen kertvárosi ré-. sze Budapestnek a XVI. ke­rület: mintegy 80 ezren élnek a kerülethez tartozó Mátyás­föld, Cinkota, Árpádföld, Sas­halom és Rákosszentmihály együttesen 33,5 négyzetkilo­méteres területén. Keddi mun­kanapját az ittlakók életéről, munkájáról, a városrész ered-. ményeiről és terveiről tájé­kozódva töltötte el Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Resgel a kerületi pártbi­zottság székhazában fogad­ták, ahol Darvas Dániel, az MSZMP XVI. kerületi bizott­ságának első titkára és Tó- dika László, a kerületi ta­nács elnöke adott tájékozta­tást. Nyugodt légkörben él­nek, dolgoznak az emberek kerületünkben — mondták—, de természetesen vannak gon­dok is, csakúgy, mint másutt a fővárosban, s az országban is. A gondok sorából az ál­talános iskolák viszonylagos zsúfoltságát említették a ve­zetők. A megoldásban — tet­ték hozzá — itt a vállalatok is igyekeznek segíteni, az Ika­rus például átadott egy mun­kásszállást, hogy használják általános iskolának. A Corvin Mátyás Híradás- ipari Szakközépiskolába láto­gatott ezután Losonczi Pál, itt Vida József igazgató és Lándor Béláné, az iskola pártalapszervének titkára volt a házigazdája. A Corvinban végző ifjú szakemberek — a munkahelyek véleménye sze­rint — kiválóan helytállnak például az Orionban, a MOM- ban, az EMG-ben. Elektroni­kus Mérőkészülékek Gyára — ezt jelenti az utóbbi betűszó. S ezt az üzemet most Lo­sonczi Pál is felkereste. Kiss Jová'k József vezérigazgató és Szabó Imre, a gyári pártbi­zottság titkára tájékoztatta a vállalat életéről: kétezren dol­goznak az EMG-ben, amely az elektronikában, az adat­feldolgozás terén és az ipar­ban előforduló különféle mé­résekhez, vizsgálatokhoz, szá­mításokhoz, szabályozások­hoz és vezérlésekhez szük­séges elektronikus mérőké­szülékeket, berendezéseket fejleszt ki és gyárt, jelenleg mintegy 150-félét. Programzárásként, délután az Elnöki Tanács elnöke a kerületi pártbizottságon ösz- szegezte benyomásait, s kö­tetlen beszélgetést folytatott időszerű politikai kérdések­ről a kerületi párt-végrehajtó­bizottság tagjaival és az EMG vezetőivel. (MTI) Ándropov-levél nyugati kormányoknak Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a múlt hét vé­gen levelet küldött Margaret Thatcher brit miniszterelnök­nek a rakétatelepítés ügyében — jelentette be kedden az angol miniszterelnöki hiva­tal. A levél tartalmát nem hozlak nyilván osságra. Hasonló levelet kapott a múlt hét végén Poul Schlüter dán, Ruud. Lubbers holland és Wilfried Martens belga mi­niszterelnök is — jelentették be kedden hivatalosan az érintett fővárosokban. Szovjet javaslat Moszkva ad otthont a XII. VIT-nek Moszkva adjon otthont 1985-ben a XII. világifjúsági találkozónak! Ezt a javasla­tot Viktor Misin, a Komszo- mol KB első titkára kedden terjesztette elő egy több ezer résztvevővel tartott béke- nagygyűlésen, A lenini Komszomol felszó­lította a világ haladó ifjúsá­gát, hogy támogassák ezt a javaslatot, és kezdjék meg e nemzetközi ifjúsági fórum kö­zös előkészítését, amely de­monstrálni fogja az ifjúság egységét és összeforrottságát a békéért és a népek barátsá­gáért kibontakoztatott küzde­lemben. (MTI) Arafat támadástól tart r Jasszer Arafat, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke, az El-Fatah vezetője hét­főn délután Tripoliban rög­tönzött sajtóértekezletén azt mondta, hogy miközben Da- maszkuszban tárgyalások folynak a szembenálló palesz­tin frakciók szétválasztásá­ról, a hét végén jelentős ka­tonai csapatmozgást észleltek az észak-libanoni város kör­zetében. Arafat szerint szíriai csapatokat irányítottak Tri­poli térségébe. A palesztin vezető megerő­sítette, hogy erői készek köz­reműködni a tűzszüneti meg­állapodás végrehajtásában, azaz kivonulnak TripolibóL, de hozzátette: „naigyon óva­tosnak kell lennünk, mert vé­leményem szerint katonai ak­ció készül ellenünk”. A palesztin vezető arabkö­zi „békeerők” felállítását szorgalmazta a kivonulás fel­ügyeletére. A lap tudósítójá­val közölte: „Helyemen ma­radok, hogy eltökélten szem­benézzek ezekkel a tervekkel”. (MTI) Forrongó Banglades r Bangladest, a világ egyik legszegényebb országát sú­lyos belviszály emészti. Hosszain Mohammad Ersad tábor­nok ellen most már elemi erővel tiltakoznak a városokiban, egymást éri a rendőrség, és a katonaság brutális beavatko­zása, sokasodnak a halottak és a sebesültek. Hétfőn a 22 pártot tömörítő két ellenzéki tömörülés hirdetett tüntetést Daklkában, s legalább 25 ezren tettek ele­get a felhívásnak. A tiltakozási akciót vérbe fojtották, majd az esti órákban Ersad tábornok bejelentette: visszavonja két héttel ezelőtti engedélyét, amely 19 hónap után újból lehetővé tette volna a politikai pártok működését. Ha abból indulunk ki, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében a világ egyik legelesettebb országá­ban hetven párt alakult, már ez önmagában jelez valamit. (Eddig 76 párt működött, de a tábornok-elnököt támogató Dzsanadal [Néppárt] zászlóbontásával a számuk 70-re csök­kent, miután hat csoportosulás ebbe a pártba tömörült.) A politikusok többsége nem a nyomort kiváltó okok meg­szüntetéséért, hanem a hatalomért, a pozíciókért verseng egymással. A hatalom sáncai mögé' húzódott kevesek és az éhező milliók ellentétei kibékíthetetlenek. Ersad tábornok november elején ígéretet tett: jövő májusban elnökválasz­tásokat rendeznek, 1984 novemberére pedig kiírják a par­lamenti választásokat. Bangladesiben azonban a türelmet­lenség nőttön nő. Az egyre sűrűbben ismétlődő megmoz­dulásokkal rá akarják kényszeríteni az elnököt a katonai diktatúra haladéktalan felszámolására, a polgári ■ kormány­zás visszaállítására. Ideig-óráig a tűzparancsot kapott rendőrök és katonák fenntarthatják a tábornok uralmát. Annál is inkább, mert az ázsiai földrészen mostanában másutt is rossz idők jár­nak a parancsuralmi rendszerekre. Pakisztánban és a Fü- löp-szigeteken is egymást érik a tüntetések, gyakoriak az utcai csetepaték. A tömegek követelése szinte azonos a bangladesi megmozdulásokéval: a polgári ellenzék mögé fölsorakozva a demokrácia helyreállításáért szállnak síkra. Ezt fegyverrel, kijárási tilalommal, fenyegetésekkel és jogfosztással csak elodázni lehet. Gyapay Dénes NÖGRÁD - 1983. november 30., szerda 1 Palesztina-vita az ENSZ-ben Élesen bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politi­káját Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője az ENSZ-közgvűlés 38. ülésszakának hétfőn kez­dődött Palesztina-vitájában. A kérdés 1947 óta szerepel a vi­lágszervezet közgyűlésének napirendjén. Washington anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogat­ja Izraelnek a palesztin nép megsemmisítésére irányuló politikáját — mondotta Kad­dumi. A „PFSZ külügyminisz­terének” tekintett Kaddumi szólt a Tripoli körüli esemé­nyekről is. „Nem tagadjuk, hogy vannak belső problé­máink. Ez minden forradalom esetében és minden társada­lomban természetes”. Hozzá­fűzte: a palesztin belharc abból adódik, hogy a nép el­keseredett a hosszú ideje tar­tó szenvedések miatt. Nyugati hírügynökségek ki­emelik, hogy az Arafathoz hű palasztin politikus kijelentet­te: meg van győződve arról, hogy „ezek a kitörések nem öltöttek volna ilyen tragikus formát külső beavatkozás nél­kül és mi, mint palesztinok demokratikus párbeszédben is találtunk volna megoldást problémánkra”. Kedden, november 29-én ünnepelték Palesztina napját. Ebbel az alkalomból a világ- szervezet székhelyén Kaddu­mi megnyitotta a palesztin nép harcát bemutató fotó- és plakátkiállítást. A Palesztina- vitával párhuzamosan a pa­lesztinok jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság határozatter­vezetet fogalmazott meg, amelyben felhívják áz arab— izraeli konfliktus összes részt­vevőiét. köztük a PFSS-t, a Szovjetuniót, és az Egyesült Államokat, hogy vegyenek részt egy nemzetközi közel- keleti békekonferencián. (MTI) Befejeződött a csúcs A dél-afrikai rendszer poli­tikáját hevesen támadó, a cip­rusi török szakadár állam ki­kiáltását törvénytelennek minősítő közös közlemény el­fogadásával ért véget kedden Űj-Delhiben a Brit Nerrizet- közösség csúcsértekezlete. A közlemény ugyanakkor nem tartalmazott olyan állásfogla­lást, amely egyértelműen elí­téli a Grenada ellen elköve­tett amerikai inváziót. (MTI) Barátainh életéből Mi az igazság Kambodzsáról ? Phnom Penh-i lapszerkesztő nyilatkozata A nyugati sajtóban ma is sokat cikkeznek Kambodzsá­ról, általában hamis informá­ciókat közölnek erről az in­dokínai országról. A kam­bodzsai gazdaság, a mezőgaz­daság valamiféle összeomlá­sáról írnak, arról, hogy az ország még sokáig képtelen lesz önmagát ellátni a szük­séges árucikkekkel, élelmi­szerekkel. Hogyan néz ki va­lójában a helyzet? Az APN munkatársa erről kérdezte a Kambodzsa című lap főszer­kesztőiét, Khien Kanjarit. — Mindenekelőtt arra sze­retnék emlékeztetni, hogy 1979 elején, tehát közvetlenül a Pol Pot-féle népirtó re­zsim megbuktatása után egy teljesen lerombolt gazdaságot örököltünk. A városi lakos­ságot, köztük az iDari mun­kásságot erőszakkal vidékre telepítették. Siralmas állapot­ban volt az ország mezőgaz­dasága is. A polpotisták szétzúzták a mezőgazdasági gépparkot, és azt követelték, hogy a parasztok a régi mó­don műveliék földjeiket. Szá­mos termőterület megsemmi­sült annak következtében, hogy vegyifegyvereket, na­palmbombát vetettek be... BEFEJEZÉS ELŐTT Ilyen körülmények között kezdtük meg a népgazdaság alapjainak lerakását. A nem egészen öt év alatt óriási utat tettünk meg. Az idén például már túlteljesítettük a mezőgazdasági terv célki­tűzéseit. Hazánk ma már úgyszólván önellátó élelmi­szerből. Továbbra is súlyos gondunk a szakemberek hi­ánya. A polpotisták fizikai­lag szinte az egész értelmi­séget megsemmisítették. Je­lenleg kétmillió ember tanul az országban. Ennyi tanuló még soha nem volt Kambod­zsában. Sokat tettünk az egészségügy terén is. — A Kambodzsai Nép-köz­társaság tömegtájékoztatási eszközei hatékonyan segítik ezt a munkát, annak érdekében, homr a tömegeket a békés éDÍtőmunkára mozgósítsák. Ez most az egyik legfonto­sabb feladatunk. A második: felhívás az ország védelmé­re. A kormány — egves nyu­gati lapok állításaival szem­ben — Kambodzsa egész te­rű1 étét ellenőrzi. A kívülről tö-ténő beavatkozás azonban folytatódik. A szomszédos Thaiföld területerői továbbra is betörnek a polpotista fegy­veres banditák. Ezek vissza­verésében vietnami baráta­ink aktív segítséget nyújta­nak nekünk. — Mi az igazság abban a nyugati állításban, hogy a Vietnami Szocialista Köztár­saság fegyveres alakulatai erőszakkal beavatkoznak Kambodzsa belügyeibe ? — Ezek az állítások már akkor szárnyra keltek, ami­kor a Kambodzsa Megmenté­sének Egységes Nemzeti Frontja győzelmet aratott. Ellenségeink megpróbálták úgy beállítani, mintha ez a győzelem Vietnam Kambod­zsa elleni „agressziójának” az eredménye lenne. Az igazság azonban az, hogy a néo -nem támogatta polooté- kat és így meg is buktak. Az egész khmer nép felkelt e klikk ellen, nem volt hajlan­dó tovább tűrni annak kö­nyörtelenségét, véres ural­mát. A vietnami hadsereg katonái akkor is. ma is ab­ban segítenek nekünk, hogy békés életet étiünk, s meg- védiük bejárainkat a polpo­tista bandák támadásaitól. Andrej Pravov A Duna—Fekete-tenger csatorna Befejezéséhez közeledik Ro­mánia „Kék országútja”, a Duna—Fekete-tenger csatorna építése. A Cernavodát a ten­gerparti Agigeával, majd Konstancával, az ország leg­nagyobb tengeri kikötőjével összekötő csatorna 380 kilomé­terrel rövidíti meg a Duna és a Fekete-tenger közötti hajó- utat. A 64,2 kilométer hosszú vízi út építésében az ország minden részéből 30 ezer épí­tőmunkás és a kommunista ifjúsági szövetség tagjainak ezrei vesznek részt. Az építés­nél 300 millió köbméter föl­det mozgattak meg, és 3,5 mil_ lió tonna betont használtak Egy pillantás a csatornára fel. A hajók két, 300 méter hosszú, 25 méter széles és 15 méter mély, 2-2 kamrás zsi­lip segítségével haladhatnak át a tenger, illetve a Duna fe­lé. Mindkét csatornán váró- és irányítókikötők biztosítják a közlekedést. Cernavodában, Medgidiában és Basarábiában kereskedelmi kikötők épül­nek. A csatorna építése 1949-ben kezdődött, de — mint ismere­tes — később a munkálato­kat félbehagyták. A Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága 1973-ban hozott is­mét határozatot az építés folytatására. A munka nyolc. esztendeig tartott, Az óriási beruházáshoz szükséges esz­közök és berendezések legna­gyobb részt Romániában ké­szültek, de egyes nagyobb lé­tesítmények, így a nagy ívtá­volságú vasúti és közúti hi­dak építésében más szocialis­ta országok is részt vettek. Agigeánál találjuk Románia első ferde kábelhídját. A csatorna a mezőgazdaság számára is nagy jelentőségű: segítségével a közismerten csapadókszegény Dobrudzsá­ban 300 ezer hektár szántó- és legelőterület válik öntöz- hetővé. i (gáti) Százezres tömeggyűlés Általános sztrájk Milánóban Milánóban egy keddi gyű­lésen százezres tömeg köve­telt pótlólagos munkahelye­ket a kormánytól a válságba jutott olasz iparágak dolgozói számára. Á gyűlést a nap folyamán megkezdett általános sztrájk alkalmából tartották. A sztráj­kot, amely megbénította az egész várost, eredetileg az ipar dolgozóinak részvételével hirdették meg, a munkabe­szüntetéshez azonban csat­lakoztak a bankok és a köz­hivatalok alkalmazottai is. Sergio Garavini, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) titkárságának tagja a Dóm téren elhangzott beszé­dében elmondta, hogy az Al­fa Romeo, a Breda, a Pirelli és más nagyüzemek dolgo­zói közül jelenleg mintegy 30 ezer az ideiglenes munka- nélküli, és semmi , reményük sincs a visszatérésre; további 100 ezer ember foglalkoztatá­sát is áthelyezéssel szeretnék megoldani. (MTI) . _____ T eng nem mutatott érdeklődést Teng Hsziao-Ping, a KKP központi tanácsadói bizottsá­gának elnöke kedden Peking- ben találkozott Pierre Tru­deau kanadai miniszterel­nökkel, aki szorgalmazza az öt nukleáris nagyhatalom (Szovjetunió, Egyesült Álla­mok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) csúcstalálko­zóját. Mint azonban a talál­kozó után elmondta: Csao Ce- jang miniszterelnökhöz ha­sonlóan, Teng sem mutatott különösebb érdeklődést a ja­vaslat iránt.. Teng, a hagyo­mányos kínai álláspont szel­lemében, azt hangsúlyozta, hogy először „a két szuper- hatalomnak” kell csökkente­nie nukleáris fegyverkészle­tét, s Kína csak ezután ven­né fontolóra részvéteiét egy ilyen értekezleten, Kína sze­rint az öthatalmi konferen­cia „csak elvonná a figyelmet annak szükségességétől, hogy nyomást kell gyakorolni a két szuperhatalomra fegyverkész­leteik csökkentése végett!*

Next

/
Oldalképek
Tartalom