Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

Nógrádiak a Várban Budapest egyik legszebb kulturális centrumában, az újjáépült Budavári Palotában található a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Buda­pesti Történeti Múzeum szom­szédságában. A múzeum — számos nóg­rádi vonatkozással — a ma­gyarországi munkásosztály és munkásmozgalom történeté­nek muzeális emlékeit gyűjti és őrzi két szinten. A 2000 négyzetméter alapterületű ál­landó kiállítás —, amelynek első része 1975-ben, a -máso­dik és harmadik része pedig 1977-ben nyílt meg — a ma­gyarországi munkásmozgalom történetét és a nemzetközi munkásmozgalommal való kap­csolatait mutatja be az 1800- as évek első felétől egészen 1975-ig. A kiállítás első része szem­lélteti a kezdetben sokféle nemzetiségből összetevődő magyarországi munkásosztály kialakulását. Érdekes nyo­mon kísérni a térképen, hogy Kluge Ferenc pápai kékfestő valcolása (ma külföldi tapasz­talatszerzésnek mondanánk) során hová is jutott el. Járt Becsben, Frankfurtban, Strass- burgban és nagy kerülővel tért vissza Pápára. Egy má­sik vitrinben érdekes könyv hívja fel magára a figyelmet. Bölöni Farkas 1834-ben írta az „Utazás Észak-Ameriká- ban” című könyvét, amely az első magyar útleírás Észak- Amerikáról. Az 1842-ben el­hunyt gazdasági és politikai író 1831-ben járt Észak- Amerikában és róla írták: ,.Egy székely nemes, aki fel­fedezte a demokráciát”. Út­leírásában ugyanis Észak- Amerika fejlettebb polgári vi­szonyait vetette össze az el­maradott magyar feudális ál­lapotokkal. tendeje — 1933. április 18-án hunyt el Bakuban. A kiállí­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosának ifjú­HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek 29. Á ligeten túl találkozunk... táson két emléktárgy látható kori képe látható, kinek kö­A magyar munkásság osz­tállyá szerveződése 1890-re befejeződött, amikor megala­kult a Magyar-országi Szoci­áldemokrata Párt. Két évti­zed sem telt el és a magyar amely társadalomban napirendre került a polgári demokra­tikus, majd a szocialista for­radalom. Az egyik vitrinben Mikulik Józseftől. Az egyik a zsebórája, a másik egyik kedvenc olvasmánya. Gyak­ran forgatta Dániel Arnold: Föld és társadalom című könyvét, amelyet 1911-ben adtak ki Budapesten. Dániel Arnold a polgári radikaliz­mus és a marxizmus között ingadozó közgazdász és pub­licista volt, aki 1918 őszén a zelmúltban ünnepeltük születésnapját. 80. A kiállítás harmadik ré­sze a háború utáni újjáépí­tésről, az új, népi demokra­tikus állam kialakulásáról, az 1945—48 között vívott politi­kai harcokról szól. Azokról a küzdelmekről, amelyek ered­ményeként a dolgozó paraszt­földosztás szükségességét hír- sá2gf* szövetséges magyar , .. , , ....." munkásosztály a hatalom hir­dette. Közreműködött az tokosa letl Győzelemre Jut­MSZDP 1930-as agrárprog- tatta a szocialista forradal- ramjának elkészítésében, mat, hozzákezdett a szocia- a szociáldemokrata lizmus alapjainak lerakásá- párt történetének első agrár- koz, majd ennek a —_ hibák. programja volt. A kiállítás második része a megsárgult szociáldemokrata Tanácsköztársaság megdön- pártfagkönyvek láthatók 1917 tését követő fasiszta Horthy­-1918-ból. A tulajdonosaik salgótarjáni bányászok vol­tak. A kiállításon számos doku­mentum látható a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának 1918. november 24-i megalakulásáról és a Magyar Tanácsköztársaságról. A KMP első Központi Bizottságának Magyarországnak rendszer 25 éve alatt vívott gazdasági és politikai har­cokról, a második világhábo­rú alatti ellenállási mozga­lomról ad képet. Megemléke­zik a független, szabad, de­mokratikus Magyarországért folytatott küzdelmek mártír- 8 jairól. Ugyancsak eredeti do­kumentumokkal ismerteti torzulások, sőt ellenforradal­mi lázadás által is hátrálta­tott — történelmi jelentőségű átalakulásnak a befejeződése után a fejlett szocialista tár­sadalom építéséhez. Emlékezetes élmény a mú­zeum megtekintése. A törté­nelem szele megérinti a láto­r. I. alapító tagja volt a forradal­mi szocialisták Irányzatához tartozó Mikulik József, aki 1889. augusztus 23-án szüle­tett Salgótarjánban és 50 esz­szovjet hadsereg által történt felsza­badítását. A tárlaton az ille­galitás évéiből is látható nógrádi dokumentum. Az egyik vitrinből Pothornlk József, a magyar és a nem­Üj igazolvány 132 millió tagnak Szakszervezetek a Szovjetunióban A Szovjetunióban szokásos kedés, hiszen az a cél hívta tagkönyv tulajdonképpen nem életre, hogy serkentője legyen könyv formátumú, inkább az országban a szakszerveze- kártyaszerű igazolvány. Ok- ti demokratizmusnak. Ez tel- tóber elején megkezdték az jességgel megfelel a társa- igazolványcserét, s miként dalmi szervezetek — s min- a szakszervezetek központi denekelőtt a köztük legtö- tanacsában, közölték, 1987- megesebb szervezet a szak­ig, amikor összeül a szovjet szervezet — növekvő szere- szakszervezetek XVIII. kon- pének. grcsszusa, az új fo'mátumú Erre nézve elégséges utalni igazolványok 132 millió tag hofiy csupán a két szak­kezébe jutnak el nem szá- szervezeti kongresszus között mitva azokat akik az igazol- e]telt utóbbi öt év során vanycseie után lépnek be a maj,jnem tizennyolcmillióval szakszerveze be. nőtt a szakszervezeti tagok Az igazolványcsere, miként szama s manapság a szak­szervezet az összes dolgozok 98.9 százalékát egyesítik. Ugyanebben az időszakban Vitalij Provotorov, a szik szervezetek központi taná­csának titkára elmondta, , immár a negyedik lesz, s az * Szovjetunióban ot újabb indokolja, hogy a legutóbbi agazati szakszervezetet hoztak csere óta több mint két év- létre, sorrendben az utolsó ti/pfi telt el. a zöldség-gyümölcs termelő és szállítmányozó munkások Az 1982-ben lezajlóit leg- szakszervezete, s több mint utóbbi szakszervezeti kong- négyezer új szakszervezeti resszus határozata alapján bizottság alakult a vállala- foganatositott igazolványcsere toknál, a szervezeteknél és a nem csupán technikai intéz- kolhozokban. ,•111111111111 llllll Ilii MIX .... F antasztikusfan csendes) siker volt Az illatos kert cí­mű Medicina kiadvány — kü­lönösebben erőteljes propa­ganda nélkül „szájról szájra” stílusban fogyott el potom pénzért, mindössze kétszáz forintos áron. Alig maradt valamire való lap, amelyik később ne méltatta volna a szexuális kultúra alapköveit felmutató „mellesleg” kultúr­történeti munkát. Az évezre­des bölcsességek virágkora következne talán? Vagy más­ról van szó? Mint mindig, vagy legtöbbször a hazai je­lenségek környékén. A Tévé­egyetem „Az ókori Kelet” című késő esténként jelent­kező műsora visszhangtalanul fogyott volna el valamennyi részletében, ha valaki plé- num előtt nem beszél róla néhány mondatban — nem éppen dicsérően. Szóval ne­kem eddig is gyanús volt a Káma Szutra és m'ost meg plá­nét!) Az illatos kert átütő sikere. Nem az egész kultúra iránt növekedett a befogadó érdeklődés. Itt valami spe­ciális dologról van szó. Szakszervezeti csoportunk megbízásából az elsejét meg­előző napon, amely vasár­napra esett, Nyemecz bará­tommal terepszemlét tartot­tunk a tervezett felvonulás útvonalán. A szemle során meggyőződtünk arról, hogy a hatóságok nagyonis tartanak a felvonulóktól. A Kispest és a Népliget kö­zött; akkor még létező Mária Valéria-nyümortelep (a he­lyén ma már a József Attíla- lakótelep házai magasodnak) Ecseri úti részén, a rendőr­laktanyában feltűnően moz­galmas élet folyt. A drótke­rítéssel körülvett terjedelmes udvarrészen a rendőrök cso­portokba verődve hallgatták tisztjeik eligazítá$át. Nem messze a rendőrlaktanyától, a Népligetet félkörben határoló magas vasúti töltés innenső ol­dalán, az egykori út menti Vámház épületének bejáratá­nál csukaszürke ruhás, kakas- tollal díszített pincskalapot viselő rendőrlegánvek álltak őrt. szuronyos puskákkal a vállukon. Az épület ablakai az Üllői útra néztek, és ezért is jól lehetett látni, hogy minden helyiség telve van a főváros­ba vezényelt csendőralakula­tok tagjaival. Távolabb, a Népligettel szembenéző Fe- rencz József laktanyában ugyancsak vidékről felrendelt katonai alakulatok tagjai sü- rögtek-forogtak. A Népliget­től a Kálvin térig húzódó Ül­lői út egész hosszában, egy­mástól látótávolságnyira, iel- tüzött szuronyú fegyverrel a vállukon, csendőr járőrök cir­káltak. A körúton rendőrjár- őr-p£,rókát láttunk. Az And- rássy útón fényesre kefélt szőrű gyönyörű paripákon lo­vas rendőrök vigyázták a ren­det. A lovak patái tompán pufoglak a fakockákkal kira­kott úttesten. Ügy tűnt, hogy a’korábban magabiztos lovas pandúrok most kissé gond- terhcltebb arccal tekintenek le a járókelőkre. A házmesterek — főleg a körúton, ahol a házakat nem választotta el kerítés a jár­dától — jobb ügyhöz méltó szorgalommal távolították el az éjszakai órákban bátor elvltársak. által felragasztott röplapokat a falakról. A me­szelt jelmondatokat nehezebb volt eltüntetni: „Barátságot a Szovjetunióval!” „Munkát! Kenyeret!” „Fizessenek mun­kanélküli-segélyt!” Notny Mátyás barátunkkal, az óntők bizalmijával a Kö- rönd sarkán találkoztunk. Ö Tallózó is előzetes terepszemlén járt a gyárakkal szegélyezett Vá­ci úton, s az Aréna utón. El­mondta. hogy a Váci úton katonai egységeket látott, a legénység a puskákat gúlába támasztva beszélgetett, az út­test szélén több páncélozott jármű is parkolt. Felhőtlen szép reggelre éb­redtünk 1930. szeptember el­sején. A Határ út és az Üllői út kereszteződésében már ja­vában gyülekeztek a Hoffer- gyár. valamint a textilgyá- rak dolgozói, amikor odaér­tem. Egymás után érkeztek gyárbeli elvtársaim is: Nye­mecz Lajos, a Kapás fivérek, Ulicska, mindkét Rózenfeld (a mi nagyszerű Pistiink és a főbizalmi), Láng Feri és a többiek... Vidáman beszélgető csopor­tok alakultak ki, bár érez­hető volt az izgalom, a fe­szültség. Mindenki tisztá­ban volt a nap politikai je­lentőségével és elszántan várta az indulást. A menete­léshez szükséges sorakozta­tást a rendező gárda segítsé­gével a kispesti végrehajtó bizottság két tagja. Klie Jó­zsef a vasmunkásszövetség kispesti csoportjának elnöke, a Hoífer-gyáriak főbizalmija, valamint a Népszava városi elosktó.ia. a képviselőtestület tagja. Barci Gyula szervez­ték. A vezetők kilenc óra után néhány perccel jelt adtak az indulásra. Énekszó csendült, pgy is­mert munkásinduló hangjai. Az éneklésbe fokozatosan az egész menet bekapcsolódott. Gyárbeli elvtársaimmal a menetoszlopnak körülbelül a közepe táján haladtunk. Mintegy húszpercnyi út után a menet megtorpant majd megállt. Az éneklés abbama­radt és izgatott kiabálás kez­dődött. „Mi van ott elől?! Miért álltatok meg?! Miért nem indultok tovább!” Rövidesen felbomlottak a sorok, a hátul állók előre tódultak és eköz­ben az úttestet teljes széles­ségében elárasztották. A for­galom megakadt. A Népliget előtti vasúti töltést az Üllői út felett át­hidaló átereszt, teljes széles­ségében csendőrszakasz zárta et. Kiállták a város belseje felé vezető úttestet. A gyűlölt pribékek iábhoz tett szuronyos puskákkal egymás mögött hármas so­rokban néztek farkasszemet a munkásokkal. Az élen ha­ladó Hbffer-gyáriak erélye­sen követelték az út szabad­dá tételét, a felvonulók to­vábbengedését. A csendőrala­kulat parancsnoka egy hang­tölcséren ellentmondást nem tűrő hangon visszafordulásra és szétosztásra utasította a tömeget. Hozzátette: a meny­nyiben parancsának nem en­gedelmeskedünk, erőszakot fog alkalmazni. Elszántsága bizonyítékául vezényelt is, és legényei a felvonulók felé for­dították fegyvereikét. A hátsó sorokban türel- metlenkedők nyomására az előlállok kénytelenek voltak közeledni a csendőrsorfaihoz. A távolság egyre csökkenti Feszült másodpercek követ­keztek. Az emberek a villa­mossínek mentén található zúzott kődarabokkal rakták tele zsebeiket. Most már csak az hiányzott hogy valaki el­hajítsa az első kődarabot. A csendőrök és a tüntetők ösz- szecsapása elkerülhetetlennek látszott. Már-már úgy tűnt hogy a munkásosztály erejét is meg­mutatni hivatott felvonulás­nak már a kezdetén véget vet a kiprovokált csendőrat­tak. amikor kiáltás harsant: „Emberek!” Flvtársak! Széthúzódni a vasúti töltés mentén! A töltésen át a Népligetbe! A liget túlsó ol­dalán találkozunk!” A felszólítás nyomán az úttest nagyon gyorsan ki­ürült és a sokaság a töltés egész hosszában túljutott a síneken, majd a ligeti fák kö­zött rohantunk a megadottí gyülekezőhelyre. A hoppon .maradt csendőrpribékek és nagymellű parancsnokuk a meglepetéstől darmedten, te­hetetlenül nézték a töltés el­leni rohamot, a tüntetők hir­telen távozását És a ligeten túl ismét ősz-' szeállt a menet, hogy rövide­sen fe’tartózhatatlanul nöm- pölyögiön továbfy a város központja felé... * Az !930. szeptember 1-i munkástitaitetés után még másfél évtizednek kellett el­telnie, míg végre a magyar munkásság „a ligeten túl” szabadon találkozhatott. Ám ami ezalatt, s ezután történt, az már a század következő harmadának fejezetei közé tartozik. Ezeket a fejezeteket e sorok írója érett férfiként élte meg. aki a munkásmoz­galomban végleg megtalálta igazi társait. (Vége) iiiMiiiiiimimiiiimimummiiiimiii'iiiimmHiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiu „Illatos" lelkiismeret „Hiányt pótló munka” — írta valaki egyik laptársunk hasábjain. A laptársnak tör­ténetesen családi oldala is megjelenik hetente egyszer. Azon a napon, amikor a könyvet hosszas idézetekkel ismertette és arra oiztatta ol­vasóit. hogy ad egy: írjanak magyar tapasztalatokból szár­mazó szexuálkulturális mű­vet, ad kettő: tanulmányoz­zák a forrástf?) éppen három hasábot szenteltek ennek a kérdésnek — nyilvánvalóan a haladás érdekébén. Szegény jó Molnár Ferenc, aki het­ven évvel ezelőtt írt szatírá­jában hiába foglalkozott az úgynevezett szexuális kérdés­sel — ma ugyan mit monda- na-írna vajon, amikor a víz­csapból is szexualitás jolyik és szerelmi három-négy-öt- szög nélkül egyszerűen el­képzelhetetlen egy valamire való tévéfilm — egyáltalán tévésnap ilyen film nélkül. Tisztán kíváncsiságból át­böngésztem háromheti mű­sort beleértve a folyó hetet is. Az eredményről kis talló­zásban számolok be némi részletet adva a filmek szü- zséjéből: <— öregedő szélhámos utol­só sikertelen „akciója” után úgy dönt, hogy jó útra tér, de találkozik egy lánnyal... — János apjával és húgá­val él — egészen jól. Szerel­mi szélhámos, aki a végén „ráfázik”... — A szívbeteg gazdag férj ellen szövetkezők — a szép és csalfa feleség, az ügyvéd házibarát és a piszkos mun­kára kiszemelt fiatal színész mesterkedései.... — Fotómodell és színésznő férje mellett filmesek között él szerelmi három-négyszög ben. közben magzatelhajt í sál foglalkozik és a „Na Semmibe” is beletekint, b rátja öngyilkos lesz az ölé ben.... — Hanna, a csinos keres­kedő lány az állomásos meg­ismerkedik (egyszerre mind­járt!) két fiúval.... — A pornószakrna Ameri­kában már csaknem jobb üzlet, mint a kábítószer... (jól lemaradtunk)... — Szerelmesek elválásában a kényszerítő körülmény az igen okos (sic!), tehetséges, semmitől vissza nem riadó férj... — Charles kezdő színész­ként könnyed kalandot ke­resve akarja elcsavarni az ügyvédnő fejét... (csak kez­dőknek1) — A fiatal orvost ügyele­tes időben idős férfihoz hív­ják. akit barátnőjénél ért az infarktus... szeretnék eltitkol­ni kapcsolatukat... És így tovább minden hé­ten szerelmi sokszög el ősben. Nyilván felmerül, hogy e so­rok írója — Molnár Ferenc­cel szólva — „egy konzerva­tív ökör”, amit kizárólag az­ért vállalok mert ad egy: pél­daképem Molnár Ferenc (esetleg, de nem egyedül ő), ad kettő: mert manapság Ikarost megszégyenítő halált- |megvetés szükséges bármiféle kbnzervaitizmus, vagy piá­mé érthetőség és egvőrtelmű- Iséf» vállalásához! Márpedig a bf1 »«ágra sokat adok. Alii- tálas férfias dolog. ‘Li i'latos kert — nagyon értelemben az illái; képes elnyomni bizonyos kel­lemetlen szagokat, amelyek a társadalmi lelkiismeret tájé­káról lengedeznek ilyen gya­korlati és nagy tömegű szexu- álkoncemráció és szerelmi sokszögeiés idején (a válási statisztikáit most egyáltalán, ne említsük, mint bármiféle bizonyítékot). Röviden arról lehet itt szó, hogv ez az egész fenemod modern, sőt, haladó nyugati dolog (és távol-keleti) tömegkommunikációs eszkö­zökből kiáramoltaiása mint­ha egy irányba hatna. „Sem­mi vész gyerekek — minden­ki ezt csinálja!” Náiunk ma is ..égető’,1 „fontos”, „fájdalmas” ez' a szexuális kérdés, ezért mi mindenben szexuális va­gyunk, de ez nem hétköznapi valami — ez tudomány, szo­ciológia és szexuálpatalógia és minden más, ami kellően alá tudja támasztani az egv- re terjedő gyakorlati divatot. Manapság egy ilyen „ötlet­tel”, hogy miként él két em­ber — egy . család — minden külső rossz ráhatás ellenére kitartóan együtt, egymással és egymáséit megküzd ve: alighanem a teljes kárhozat­ra lenne ítélve. Csak ne járjunk úgy, minti a jól öltözött néger a szmo­kingnadrággal (lásd Molnár Ferenc), akiből kitört a mez­telenség és akkor jelent meg nadrág nélkül, amikor körü­lötte mindenki már régen szmokingban járt. (T. Pataki) NÚGRAD - 1983. november 27,, vasárnap 5 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom