Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

NDK megrendelésre kombájn felhordórészél gyártja az ÉLGÉP pásztói üzeme. E jól be­vált termék immár tíz éve készül folyamatosan a szocialista partner részére. A vállalat dolgozói havonta több mint háromszáz darabot szerelnek száliításkész-állapotba. Felvé­telünkön: Takács József és Ocsenász Sándor szerelők a fogaskerekek behelyezése közben. SzabadalomSiasznositási szerződéssel terjed az energiatakarékos eljárás A Vegyiműveket Tervező Vállalat közreműködésével négy üzemben alkalmazzák már a Kőbányai Gyógyszer- árugyár energiatakarékos technológiai eljárását. A Győr- Sopron, a Tolna, és a Fejér megyei Tejipari Vállalatoké nál, illetve a Tiszaimenti Ve­gyiműveknél a kőbányaiak módszerének átvételével, a technológiai célokra termelt gőz két százalékát takaríthat­ják meg. ami az energiaigé­nyes ipari ágazatokban összes­ségében jelentős költségcsök­kentést jelent. Az eljárással Á balatoni történelmi borvidé­ken évtizedek óta nem volt ilyen jó a mustok minősége, mint az idén. A késleltetett szüret ered­ménye nemes savakban, ízben, zamatban és cukorfokban is ki­mutatható. Néhány helyen külön­leges minőségű szőlőt szüreteltek. E hét elején rekordminőséget mértek Badacsonyban: az állami gazdaság és a Szőlészeti Kutató Intézet egyik tábláján 33 cukor­fokos aszú jellegű mustot adott a rajnai riziing. Egyes termőhelye­ken, mint például Szentgyörgy­.,megfogott” gőzt különleges berendezés segítségével ismét energiaszolgáltatásra teszik alkalmassá. A módszer beve­zetésére további hat vállalat kért ajánlatot a VESYTERV-i tői. • A gyakorlatban Jól vizsgá­zott korszerű technológiai el­járás szélesebb körű elter­jesztésére a Vegyiműveket Tervező Vállalat — új kezde­ményezésként — szabadalom­hasznosítási szerződést köt a módszert kifejlesztető Válla­lattal. hegyen nem ritkaság a 24—25 cu­korfokos must. A Somló-hegyen a gazdaságok és a kiskerttulajdonosok többsége az Idén követte a sok évszázados hagyományt: október 21-én, Or­solya napján kezdte rr.cg a szü­retet. Az eredmény: kiváló minő­séget értek el. A Badacsonyi Ál­lami Gazdaság somlói tábláján 25 cukorfokkal fizetett, az Itteni ha­gyományos fajta, a juhfark. A Badacsonyi Állami Gazdaság Idei évjáratú toraiból nagyobb mennyiség kerül a múzeálls bo­rok pincéibe is. Újlajta zománc A zománcozás, ez a régóta, használt felületbevonási ír ód megbízható korrózió védett lé­get biztosít a vastárgynak. Nagy hátránya volt azonban a mechanikai igénybevételek­kel — ütés, hajlítás st'o. — szembeni érzékenysége. Leg­újabban titán alapú zománc- anyagot kísérleteztek ki, amelyből elég egytized mi li- méteres vastagságú réteggel bevonni az alapfémet, E vé­kony rétegnek sokkal több az ütő- és a hajlítószilárdsága a hajszálvékony üvegszálhoz hasonlóan, amelyet akár fon­ni, szőni is lehet, miközben a vastag üvegtábla ütésre és ■hajlításra egyaránt rendkívül érzékeny. A vékony, úgynevezett di­rekt zománcréteg károsodás nélkül követi a hordozóanyag alakváltozásait, akár a 90 fokos meghajlítást is. Nem' képződnek a lemezen lepit- togzott sarkak, élek és don- borodások. A korrózióvédelem céljára az egytized millimé­teres réteg bőségesen elegen­dő, hiszen az üvegkeménységű zománc jóformán semmit sem kopik a használat során. fiszú jellegi bor Badacsonyban MONDTAK NEKEM, men­jek csak a megyei KÖJÁL- ba munkahelyi légköriről, jó közérzetről, szakszervezeti munkáról érdeklődni. A lá­nyok majd elmondják nyíl­tan és őszintén... Ment való igaz, hogy szókimondó, pezs­gő élet- és munkakedvvel rendelkező asszonyságokkal találkozom, akik nem ismer­nek lehetetlent! Akik oda­csapnak az asztalra, ha úgy érzik, igazuk van. Nos, nem sokáig ültem be­szélgetőpartnereim társasá­gában az asztál mellett. , De hagy mutatom be őket: Tor- dai Györgyné szakszervezeti titkár, Sulyok Istvánná, Gp- gyeia Róbertné és Sipkó Ist­vánná szakszervezeti bizal­miak. Szóval, nem sokáig él­veztem az asztal menti nyu­galmat, mert pillanatok múl­tán a kondicionáló evezőpa- don találtam magam — mit mondjak, felér egy aerobic- kal —, s miközben izmaimat megfeszítve húztam és eresz­tettem (mármint az evező karjait) kísérőim elmondták, hogy ezt a szerkentyűt a szakszervezet kérésére inté­zeti támogatásból vásárolták, több mint négyezer forintért a női dolgozóknak. Igaz, vég­leges helyet még nem sikerült találni neki, dé a kilók le­adásánál így is hasznát ve­szik. Egyébként ha pingpon­gozni, tollasozni akarok, ar­ra is van mód. Mi több, zaj­lott itt már kispályás foci­bajnokság is. csak hát kevés a' férfi, a nők pedig nem na­gyon kedvelik ezit a sport­ágait. Szókimondó asszonyok a KÖJÁL-ban Akik nem ismernek lehetetlent Kevés a férfi — a kávé Sipkó Istvánná kiegészíti: melletti beszélgetésben ez a — Nem beszélve arról, hogy tény újra és újra megerősö- hozzánk tartozik a pásztói és dött. a rétsági közegészségügyi ki­— Képzelje csak el, hogy rendeltség is, az integráció a csaknem 130 dolgozó közül révén. A két szolgálattal va- alig harminc férfival rendel- ló kapcsolat élő és minden­kezünk — mondják az asz- napos, hiszen azok vezetői a szonyok, s aztán tréfásain — megyei KÖJÁL orvosad, akik komolyan hozzáteszik: — Itt oda-vissza továbbítják az jn- már férfipolitikára lenne formációkat. szükség. És sorolják az „erő- A köztudat, az emberik sebbik nem” viselte hátrá- többsége talán nincs is tiíz- nyokait: —* Kiszorítottuk őket tában azzal, mivel foglal! o- az öltözőkből, a nőd 'összejö- zik a KÖJÁL? Milyen mun- veteleken gond a virágátadás, ka folyik az épület falain te- néhány nőt „fiúsítani” kell. lül? Legtöbben úgy asszoci- A nőknek van hűtőszekré- álnak: KÖJÁL az egy er lő nyük, ilyen-olyan védőruha- járvány, vírus, székletvizs- juk, a nőiknek vannak jog- gálát... köreik és fontos pozícióik... Beszélgetőpartnereim fel­— S mindehhez jó nagy hördülnek': — Nézzen csík szájuk és rengeteg energiá- szét az intézetben! Munkáik juk — jegyzi meg, valaki ön- ezerirányú. Ellenőreink 1 e- kritikusan. tente, havonta megfordulnak — Dehát nézzük csak, mi- a vendéglátó, kereskedelmi ért is szoktak a' KÖJÁL-os egységekben, az iskolákéi n, lányok, asszonyok az asztal- a nyári táborokban, tisztásá­ra csapni? got, az előírásoknak megie­— Nézze, a KÖJÁL szak- . lelő rendet ellenőrizni. Hcz­szervezeti bizottsága nem- zák az ételmintákat, a vírus­osak amolyan formális szer- gyanús elemeket, amelyelet vezet. Valóban sokat teszünk az emeleti laboratóriumok- azéit, hogy az itt dolgozók ban elemeznek. Tudjuk, sok jól érezzék magukat, érdé- helyen mumusnak számít a keik, kéréseik kellően képvi- KCJÁL-ellenőr, dehát, amit selve legyenek — mondja teszünk, azt a köz javára Tordai Györgyné. • tesszük. T izennyolc magyar gazdasági vezető mondta el, mik ösztönzik őket na­gyobb teljesítményre vállalatuknál. Kérdezőik avatott szakemberek, s foglalko­zásukból eredően kritikus szellemek voltak: Bossányi Katalin, a Népszabadság munkatár­sa, és Forgács T. Katalin, a Figyelő újság­írója. A beszélgetések anyagát idén jelentet­te meg a Kossuth Könyvkiadó: Vállalatve­zetők és érdekeltség címmel. „Magyar gazdasági bédekkernek” is nevez­hetnénk a párt kiadóvállalatának e remek könyvét. Vizsgálódási köre kiterjed a honi gazdaság nagy részére: bankár, ipari igazga­tó, szövetkezeti funkcionárius, külkereskedő, minisztériumi hivatalnok egyaránt elmondja gyakorlati tapasztalatait. Lényeges szerkesz­tői erény, hogy nemcsak pozícióban levő, ha­nem felmentett és nyugdíjba távozott irá­nyító is megszólal az interjúkötetben. A bé­dekker-jelleget megerősíti, hogy nyelvezete tá­vol áll a gazdasági „betonszövegtől”, életteli, vi­lágos mondatok peregnék a könyv lapokon. Így az olvasó viszonylag könnyen, sokszor él­vezetet nyújtó olvasással jut a leglényege­sebb gazdasági ismeretanyag birtokába. Többek közt élvezetes Héthy Lajos beveze­tő tanulmánya is, noha ez műfajánál fogva szárazabb a többi írástól. A Munkaügyi Ku­tatóintézet igazgatója mélyen marxista szel­lemben elemzi a magyar gazdaság szubjek­tív természetű gondjait. Alig 15 oldalas dol­gozatában úgyszólván minden lényeges kér­dést felsorol, frappáns, áttekinthető formá­ban. „Világosan látni kell — írja az irányítói szféráról —, hogy az e területen jelentkező gondok zöme nem a vezetők helyzetének sa­játos problémája, hanem egy tőről fakad azokkal az egyéb hiányosságokkal, amelyek a bérrendszer, az érdekeltségi rendszer, az egyéni és vállalati teljesítménymérés, az egész gazdasági szabályozás működésében megta­lálhatók”. A tizennyolc gyakorlati közgazda „vallo­mása” minden szavát igazolja Héthy sum- mázatának. Közléseikből elénk vetül sajátos dilemmájuk: jó szándékú, képzett, tehetsé­ges emberek, akikben a tenni- és az alkal­mazkodni akarás nagyjából egyforma erővel "működik. Hajtja őket a természetükből faka­dó alkotásvágy, ugyanakkor fékezi tetteiket i szintúgy természetükből fakadó fegyelem. \z adott közegben ez a magatartás eredmé­nyezi azt a jelenséget, amelyet Bácskai Ta­más, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető­igazgatója, így jellemez: „gyakran tapaszta­lok lavírozást, taktikázást, személyes kapcso­latok keresését akkor, amikor inkább egysze­mélyi döntésre, kockázatvállalásra volna szük­ség”. A többnyire sikamlós, bizonytalan te­repen két dolog ad viszonylagos biztonság- érzetet a vezetőknek. Az egyikre Beck Ta­más, a BUDA-FLAX vezérigazgatója világít rá: „Tudományos publikációim, előadásaim, egyetemi jegyzeteim már szekrényt töltenek meg, és ez a szakismeret ad nekem tartást is”. A másik biztonságfokozó faktor, hogy alig van vesztenivaló, s ez már a címben jel­zett téma velejébe vág. „Meggyőződésem — így Zatykó László, a GÄNZ-VILL kereske­delmi igazgatója —, hogy a magyar vállalat­vezetők igen nagy hányada »sportból« dolgo­zik”. Azaz, s ez a könyv fő mondanivalója: nem jár se jobban, se rosszabbul, ha nagyot vagy kicsit teljesít. De „tisztességesen akar helytállni”. Adatok, sztorik sorakoznak annak bizony- gatására, hogy produkcióik alig vannak elis­merve. Ezzel kapcsolatos szóbeszéd, hogy ná­lunk talán meg sem tud bukni vállalatve­zető. Zatykó László e tévhitet szertefoszlat- ja: „nem igaz — nyilatkozza a Népszabad-* ság munkatársának —, hogy a vezetők so­hasem bukhatnak meg. Csak éppen nem a rossz gazdasági munka miatt, hanem az in­formális kapcsolatokban elkövetett baklövé­sek miatt. Egy rossz elszólás, egy kellemet­len megjegyzés miatt is mentettek már fel vezetőt”. S zorongatott gazdasági helyzetünkben, amikor a külső bajok ellenére is fi­gyelemre méltó eredményeket érünk el, kiváltképp hasznos e könyv tanulmányo­zása. Felelősségtudattal áthatott szerzői azok­ra a rendellenességekre mutatnák rá — fe­lelős nyilatkozóik őszintesége révén —, ame­lyeknek mi vagyunk az okozói; azaz: mi ma­gunk javíthatjuk ki őket! Molnár Pál EleMkns Áruszállítás Japánban olyan tájékoztató­rendszert dolgoztak ki, amely számon tartja az egye* autó­buszok pillanatnyi hollétét, és minden állomáson képernyőn tájékoztatja az utazóközönsé­get, hogy a várt busz éppen hol van. A rendszert kísér­letként öt autóbuszvonalon he­lyezték üzembe. Az ezeken járó 74 busz mindegyikéről rádióadón ad rövid időközön­ként helyzetjelentést. Közpon­ti komputer fogja fel a jelzé­seket. s megfelelő kiértékelés s elosztás utána szükséges tá­jékoztatást a megállóhelyek képernyőjére juttatja, ahol a várakozó utas, ábrán látja a soron következő kocsi tartóz­kodási helyét. A komputer a buszvezetőket is informálja, hogy azok a követési távolságot pontosabban betarthassák.. Valóban, a laboratórium, mint a boszorkánykonyha Lombikok, mikroszkópok, baktériumok, fehér köpenyes asszisztensek... — A munkaruha-probléma megoldása nagy vívmánya volt a szakszervezetnek — mondja Sipkóné. — Eddig ugyanis, mivel a KÖJÁL fer­tőző munkaterület, minden egyes ebédhez teljesen átkel­tett öltöznünk. Ez óriási ki­esést jelentett a munkabóL Nagy hercehurcával járt. A szakszervezet elintézte, hogy a dolgozók kapjanak az ebéd­hez sárga köpenyt, amely fe­dd az esetleg szennyezett munkaruhát. — Véleményezési jogkörünk a munkavédelmi szabályza­tokra, a törzsgárdaszabály- zatrá, a bér- és jutalmazás­ra, az üdültetésre, a lakás­építés-támogatásra egyaránt vonatkozik. Nehéz területek ezek. Óriási vitát váltott ki például a törzsgárda-szabály- zat, mert a dolgozók nem akarták elfogadni a kerek évek utáni elismerést, kérték, hogy a tizenöt, huszonöt éve itt dolgozók is kapjanak törzsgárdajutailmait. Az intéz­mény vezetőjének, az állami vezetésnek jóváhagyásával, teljesült a kérésük. — JA, HOGY MILYEN a kapcsolatunk a főnökkel, az állami vezetéssel? — moso­lyognak össze az asszonyok. — Képzelje csak él, ha az igazgatóhoz beállít hét nő, a társai igazát keresni! Né­hány asztalcsapkodás után teljessé válik az egyetértés,. t Kiss Mária r.Az idő pénz” bölcsessége ma időszerűbb, mint volt bár­mikor. A gyorsaság a piaci versenygyőzelem nem elha­nyagolható tényezője lett. S nemcsak arról van szó, hogy frissen kell reagálni a meg­rendelő kívánságaira, rövid idő alatt minőségi portékával szükséges kirukkolni, hanem sebesen el kell juttatni az árut a gyakran ezer kilométerekre lévő célba. Mi sem alkalma­sabb erre, mint a légi áruszállí­tás, amelyet sok országban ma már óriási repülőgépekkel bo­nyolítanak le. Uyen például a Boeing 747 F típusú áru­szállító óriás, amely száz ton­na teher szállítására képes. A gépóriás felszállásához csu­pán 1400 méteres kifutópályá­ra var, szükség. A gép tehát használhatja a hagyomá­nyos repülőterek kifutópályá­it. A Boeing 747 F maximális sebessége 1030 km/óra, pz uta,- zósebessége pedig alig marad valamivel 1000 km/óra alatt. A gép hatalmas súlyát a 18 embermagesságú, változtatható távolságra kiengedhető ke­rékből álló futóműve viseli, amelyet leszálláskor tv-kame- rákkal figyelnek a pilótafül­kéből. Az óriásgép tartályai teljes feltöltéskor kb. 190 ezer liter üzemanyag befogadására al-í kalmasak, ami mintegy 7200 kilométeres légiút megtételé-! hez elegendő. Képünkön az őriásgépet raJ kodás közben láthatjuk, amit az orr-rész felemelésével könnyítenek meg. A jól meg­figyelhető különleges, 5400 kg súlyú nakodóberendezés a géppel együtt repül, s három ember által bármikor, bárhol három óra alatt fel- és lesze-1 lelhető. A 2,5 méter széles; 6,1 méter magas emelőberen­dezéssel az óriás egységrako-! mányok is gyorsan ki- és be-! l akhatók a gépbe. E rakodó-* berendezéssel két ember 3tf perc alatt (!) elvégzi a gép­óriás belső rakodóterének kon­ténerekkel való megtöltését. Bányász leszek A Nógrádi Szénbányák Igaz» gatósága szakmai napot tar­tott a nagybátionyi gépüzem­ben a pályaválasztás segítésé­re a közelmúltban. A tanács­adáson a környék általános iskoláiból mintegy 160 tanuló vett részt. A gyerekek 25—80 fős csoportokba szerveződve indultak üzemlátogatásra, A csoportokat kalauzoló vezetők igen alaposan és szakszerűen ismertették az egyes szakh mák szépségét. Alkalmat te­remtettek arra is, hogy a gye-| rekek munka közben láthas­sák a forgácsológépeket, meg­ismerkedhessenek a kovács-, a lakatos-, a hegesztő-, a műsze­rész- és tekercselőszakmák­kal. Diaképek segítségével be­mutatták a bányaipari szak-’ munkákat, a programot a Bányász leszek című film vetítésével fejezték be. NÖGRÁD - J983. november L» kedd • 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom