Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

IRODALMI BARANGOLÁSOK A Madách gyerekek Csesztvére készülődve — mint hírlik az újjárendezett emlékhely, a kiálltás nagyon szép — érthetően elidőz az ember minden képnél, hírnél, véleménynél, beszámolónál, ami arról a helyről, arról a tájról szól. S az sem nagy baj tán, ha lélekben és némiképp ismeretekben is valamelyest „rákészül” a látnivalóra, ha előtte olvaisgat ezt vagy azt, ami, ahogy mondani szokás, hétköznapi módon, „odavág”. Mármint a témába illik. De amikor meg igazándiból oda- vágás cikkeket olvashat az ember (újabban az ÉS hasáb­jain a Visszhang, előtte talán a Páratlan oldal, legutóbb meg már a Szerkesztői üzene­tek rovat hasábjain is!), na, akkor persze hogy nagyobbra nyitja a szemét mint egyéb­ként tenné. Békeidőben. * Azt miért csinálnánk úgy, mintha semmi sem történne körülöttünk, amikor meg hal- lik némi csatazaj, folyik tán tovább is a „csesztvélkedés”, ahogy a mi igazgatónk, Praz- novszky Mihály, a megyei múzeumok vezetője visszavá­gó cikkének címében találóan meghatározta ezt a kalamaj­kát (talán nem sértő senki számára ez a könnyed ideve- tés). Hát az történt, hogy né­hány újságíró, hogy úgy mondjam, zsörtölődött mosta­nában itt meg ott, mert ak­koriban járt egyedül 'vagy vendéggel (aki ezerötszáz ki­lométert utazott) egyik főhe­lyünkön, Csesztvén, amikor az még nem nyílt meg a közön­ség előtt. Na, hát aztán írtak mindenfélét, így-úgy elma­rasztalva a magyar múzeum­ügyet, amiben persze nem is lehetett igazuk. Ilyen nagyot markolni nem kellett volna, ha kevesebbel beérik talán többre jutnak, mert ml taga­dás: nem a legszerencsésebb eset, amikor egyetlen hazai «mlikhelvünk éppen akkor var. zárvj. hónapokig, amikor kettős évfordulót ünnepiünk (vagyis hát azokra emléke­zünk). Na, de ez már a múlté! Sokkal érdekesebb az, ami a vita hevében itt-ott kitü- remkedett a vélekedések és érvek-ellenérvek szövetéből. Az egyik ilyen a Madách gye­rekek száma. Mármint, hogy valójában hányán is voltak — hárman vagy négyen...? Igazgatónk Sulyok Katalin­nak (ő volt a glosszaíró, aki­nek csak egyetlen nézőpont­ja volt „kéznél”, nevezetesen, hogy látogatóként nézni-látni szeretett volna) küldött vá­laszában azt írja egy helyütt, hogy felesleges ma már „mú­zeumtemplomnak" tekinteni akár Csesztvét, akár mást, ahol a korszerűtlen szellemek (régimódi látogatók) ájultan esnek össze a meghatottság­tól. „Ha nagyon szakszerűek akarunk lenni, akkor azt is mondhatnánk; Csesztvén nem is nagyon ildomos az ájult tisztelet, lévén, hogy itt Ma­dách nem fennkölt eszmékkel foglalkozott, hanem például családalapítással, aminek ékes bizonyítéka itt született négy gyermeke..." * ' Nem tudom, hogy ennyire szakszerűnek keli-e lennünk, de talán idevág, hogy a leg­korszerűbb szexuálpszicholó- gia szerint is lehet némi fenn­költség — magában a szere­lemben. Aztán itt az a tény is, miszerint Fráter Erzsi és Madách Imre 1845 nyarán megkötött házassága utáni években, ha maga Madách be­tegségei folytán ki is maradt a harcokból, éppen negyven- nyolc-negyvenkilenc tájékán történt egynémely fennköltsé­get sem nélkülöző dolog az országban, amiből a költő is kivette részét. Sőt, a szabad­ságharc bukása után gerillák­nak adott otthont átmenetileg, fegyvereket és Kossuth titká­rát is rejtegette Csesztvén, és szóval-írással küzdött az el­nyomatás ellen. Később is ilyen felirattal dísafttette le­vélpapírjait „Hazádnak ren­dületlenül légy hive, oh ma­gyar”... Bóka László és má­sok szerint meg lírikus alkat­ként a tett és a versírás azo­nosságokat jelentett nála, ami egyben feltételezi, hogy fenn­költ verseket is írt éppen Csesztvén és az már a sors, vagy a költő szeszélye, hogy verseinek eredeti kéziratait rendre inasokkal másoltatva le, a „piszkozatokat” elhají­totta (ezért sem bizonyos ver­seinek pontos kronológiai sor­rendje), de mindebből csupán az érdemel újraemUtéat, hogy bizony lehettek Csesztvén fenn­költ gondolatai (is). A gyerekek Csesztvén szü­lettek — ez tény. Szám sze­rint négy, de az első, az Im­re (1846. VIII. 31.) csak né­hány óráig élt. Aladár (1848. I. 2.), Jolánka (1851. VI. 11.) é6 'Borbála, akit Arinkénak is hívtak és a legkegyetlenebb sorsot érte meg a három élő közül, apja fogsága alatt 1853. IV. 2.-án látta meg a cseszt- vei napvilágot. Na, aztán ahogy „nincs szerencséje Csesztvének az újságírókkal", éppúgy nincs szerencséje a Madách gyerekeknek az írók­kal és viszont; az Élet és Iro­dalmat vásárló „elitolva- sókkal”, akik vagy másfél­százezren vannak, közülük az egyik dr. Gyimesi Dömötör Fehérvárról. Az ÉS-hez írt és ott közölt levélben nem átallja tárgyi tévedésekkel „vádolni” múzeumaink igazgatóját mi­szerint Madáchnak nem négy, hanem csak három gyereke voltl * Az ember eltöpreng egyné­mely dolgon. Máshol meg azt olvasom könyvbe szedett ra­gyogó riportok soraiban (az újságírók szakmai doyenjének írásában!), hogy a kicsi Imre csak néhány napig élt, és hogy Borbála-Arinka a költő har­madik gyermeke és ezek sze­rint persze a negyedik lenne Jolán. Mi tagadás, szaksze­rűbben kell nézni akkor a dolgokat, ha írásra gondol az ember. És persze akkor is, ha olvasói leveleket közöl, ha csaknem az a célja a bennük hagyott hibákkal, hogy egy- egy ilyen „csesztvélkedés” még egy ideig eltartson (lám csak, magam is a sorokat ro­vom kéretlen), de az meg ta­lán mégsem lenne célszerű. Egyáltalán, fontos dolog az, hogy hány gyereke volt Ma­dáchnak — pontosabban a Madách házaspárnak — vagy elég, ha minden fennköltség nélkül a műre koncentrálunk? Azt gondolom, hogy nem le­hetünk meg az egymás véle­ménye nélkül és azt Is gondo­lom, hogy véleményeinket szakszerűen és nem feltétlenül minden meghatottság nélkül mondjuk el akkor, ha a leg­ismertebb magyar költőről, élete legszebb helyszínéről Csesztvéről, gyerekeinek szá­máról és sorsáról esik szó. Ez a „szakszerűség” elvárható mindenhonnan, amiként min­dig és mindenben is — az a másik meg kívánatos egy fennköltséget jócskán nélkülö­ző korban. De végül is: legyen szerencséje Csesztvének a lá­togatókkal és a látogatóknak Csesztvével! T. Pataki László Megjelent a Palócföld legújabb száma Februárban lesz két esz­tendeje, hogy Balassagyar­maton a Madách Imre könyv­tár égisze alatt megalakut az irodalomkedvelők és -műve­lők Komjáthy-köre, vagy ahogyan magukat nevezik: a Komjáthy Jenő Irodalmi Tár­saság. A Palócföld idei ötö­dik számában Kerényi Fe­renc, az ismert irodalomtör­ténész és Madách-kutató ajánlja röviden az olvasók fi­gyelmébe a kör munkáját, s néhány tagjától műveket is olvashatunk. Közli a lap Csi- kász István Rembrandt-bal- lada, Radnai Ketykó István Sólyomröptű lányok, Adám Tamás Nyár, Tél és Zonda Tamás Várakozás, Hirtelen ősz ez is című versét, vala­mint Lézár László ......egy or szág vérben áll...” című no­velláját. A szépirodalom barátai Tóth Károly, Karácsondi Im­re, Agócs Sándor és Fecske Csaba verseivel, Takács Jó­zsef novellájával is megis­merkedhetnek. Laczkó Pál Kalandozások és göröngyök című útiesszéjének második része a szerző leningrádi gon­dolatairól vall. Brunda Gusztáv Ml inár Pál örökös aranysarkantyús tán­cossal, a népművészet Ifjú mesterével, a Nógrád tánc- együttes vezetőjével beszélge­tett a hagyományőrzés és át­örökítés témakörében. A be­szélgetés apropóját a közel­múltban Salgótarjánban meg­nyílt néptánc szakmai ház léte és tevékenysége szolgál­tatta. Tanka László riportjá­ban a kisegitő iskolások ta­nulásáról, az itt dolgozó pe­dagógusok sajátos tennivalói­ról rajzol érzékletes képet. Azonkívül a Krónika, a Körkép igen érdekes írásokat tartalmaz. A folyóirat belső lapjait a benczúrfalvai mester munkái­ról készült fotók díszítik. HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek r 27. Éhező munkások akciói Ojabb röpgyűlések után 1930. május 19-én ismét tün­tető menet indult a városhá­za felé. Ezúttal azonban a rendőrség — tanulva az elő­ző esetből — felkészült a menet fogadására. A város­háza felé vezető utcákat le­zárta. A felvonulás szervezői gyorsan határoztak és a fel­vonulókat a munkásotthon felé irányították, hogy a szo­ciáldemokrata városi képvise­lők segítségét követeljék­A rendőrség erre az eshe­tőségre is gondolt. A Kossuth tér irányába tartó kígyózó embersort kivont kardú rend­őrszakaszok állították meg. A parancsnokoló tiszt fenye­gető hangon követelte a me­net szétosztását. Az élen ha­ladók egy másodpercre meg­torpantak, majd befordultak egy közeli utcába, hogy ke­rülővel közelítsék meg a munkásotthont- Az elgondo­lást azonban nem sikerült kivitelezni, mert a tiszt pa­rancsot adott legényeinek a tömeg szétzavarésára. A rend­őrök nekiestek az emberek­nek. Ezúttal harmincán meg­sebesültek és huszonhatan kerültek rendőrkézre. Szerencsére a megmozdulás tényleges szervezői után hiá­ba kutattak a detektívek — akik még napokig járták a Csérit —•, nem tudták őket kézrekeríteni. Én magam jó­val később tudtam meg, hogy az akciót a kispesti kommu­nisták szervezték, élükön Oláh Sándor elvtárssal­A megmozdulásoknak vol­tak bizonyos eredményei. Egyrészt a szociáldemokrata városi képviselők testületi ülésen követelték a polgár- mestertől, hogy váltsa be ígéreteit. Másrészt végre bi­zonyos közmunkák Is megkez­dődtek: árkok tisztítása, út­testek salakozása. Ilyen mó­don a város igazolt munka- nélkülijei havonta egy hetet dolgozhattak^és némi kere­sethez juthattak. Mindemellett a legtöbb munkásember eljutott a szen­vedés tűréshatáráig- A fővá­rosban és a vidéki városok­ban is mind több spontán megmozdulásra került sor. Mivel a szakszervezet és a szociáldemokrata párt felső vezetése nem szívesen látta a tudta és belegyezése, sőt, ti­lalma ellenére kirobbant mun­kásakciókat, ezért ezek nem lehettek összehangoltak, a rendőrség többnyire könnyű­szerrel elbánt velük. Mégis voltak olyan megmozdulások, amelyek méretétől és hangu­latától az egész ország vissz­hangzott. A legnagyobb feltűnést az elkeseredett győri munka • nélküli tömegek augusztus 5-1 megmozdulása keltette. A gyűlésre érkezők nagy töme­gét a győri munkásotthon termel nem tudták befogad­ni, sokan az utcára szorultak-. Udvaros István a szociálde­mokrata párt győri titkára, mint szónok keményen bí­rálta a Bethlen-kormány munkásoolitikáját. Azonnali intézkedéseket követelt a munkanélküliség miatt nyo­morban élő családok megse­gítésére. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy gyalog­menetben Budapestre indul­nak és a már megfogalma­zott követeléseket tartalmazó memorandumot személyesen nyújtják át Vass József nén- jóléti miniszternek. Az éh­ségfelvonulást a kivezényelt katonai eevségek megakadá­lyozták. Hosszas vita után a városi rendőrség parancsnoka beleegyezett abba, hogy egy öttagú küldöttség, vonaton utazva juttathassa el a mi­niszternek az okmányt. Az öt­fős küldöttségtől a papmi­niszter már nem ijedt meg. Kenetteües szavakon kívül semmiféle ígéretet nem tett az okmányban felsorolt köve­telések megvalósítása tekinte­tében. A győri munkásmegmozdu­lásnak a mi gyárunkban is volt hatása. A korábbi hóna­pokhoz kénest némileg javult ugyan a helyzetünk. mert megszüntették a kbeecölése- ket és újra bevezették a heti háromnaoos munkát, de a felgyülemlett adósságok mi­att végre normális keresetre vágytunk. A szakszervezeti csoport tagjai indítványozták; hogy a főbizalmi keresse fel a vezérigazgatót és a mun­kások nevében követelje a normális munkamenet újbó­li bevezetését- Többen felve­tették, hogy amennyiben a rendelésállomány nem teszi szükségessé a heti hatnapos munkarend visszaállítását, az igazgatóság folyósítsa a ren­des fizetést és később, a nor­mális termelés helyreálltá­val, részletekben vonja le a felgyülemlett tartozásokat. Rózenfeld főbizalmival az élen egy öttagú küldöttség — amelynek magam is tagja voltam — továbbította a munkások követeléseit. Hosz- szas vita után a vezér azt mondta, hogy a most már részvénytársasági alapon mű­ködő vállalat közgyűlése elé terjeszti a követeléseket és csak ezt követően adhat ér­demi választ. Munkatársaink elégedetlenkedve, de tudomá­sul vették, hogy a közeli köz- gvűlésig türelemmel kell len­niük. Az elégedetlenség más gyá­rakban és üzemekben is fo­kozódott. A szociáldemokrata párt és a szakszervezet jobb­oldali vezetése kutyaszorító­ba került. Kruzslák elvtárs — akivel kancsolatunk rend­szeressé vált — elmondta, hogy a Bethlen-kormánynak elkötelezett felső vezetés nem kezdeményezhet semmiféle munkásmegmozdulást, ugyan­akkor egyre több a spontán munkósakció. A vezetést az a veszély fenyegeti, hogy ki­csúszik kezei közül a tényle­ges irányítás. Nyolc héten át sztárjkoltak a Ganz-Hajógyár dolgozói, a fővárosban éhség­tüntetésekre került sor, vi­déken a kubikosok mozgolód­tak. Ebben a helyzetben a szo­ciáldemokrata párt és, a szakszervezeti felső vezetés kénvtelen volt valamilyen kezdeményezésre. Augusztus derekára összehívták a szak- szervezeti választmányt, aho­vá az üzemek főbizalmijait is meghívták. (Következik: 28. A néma séta előtt...) — Hol kószáltál? Ha jól tudom, már egy órája lejárt a munkaidődl — Az esti lapért álltam sor­ban. Ezért késtem el. — Ne lódíts! Áruld el. mer­re kószáltál? — Ne dühöngj annyira! Hát Barttskinnál voltam, megnéz­tem, hogyan meszelte ki a plafont. Ezért késtem cl. — Látom, nem akarod megmondani az igazat. így is jó! — Megmondom, jól van, no. De csakis azért hogy ne zsörtölődj. Elcsevegtem az időt a kollégáimmal. Ezért késtem el. — Hazudsz! — Látom, előtted nincs ti­tok. Hát elárulom: Visstn- noszovéknál voltam, fiuk szü­letett. Kiköpött az avja. Hát ezért késtem el. — Ez már valószínűbben hangzik. De még csak való­színűbben... Érted? Mindent mondj el. Kezdd már! Andrej Kucsajev: Féltékeny feleség — Hát az úgy volt, hogy Víszlonoszovék szomszédasz- szonya is átjött, hogy meg­nézze a kis lurkót. Együtt néztük. Ezért késtem, el. — Valóban? Engem ugyan nem versz át! Folytasd! Mi volt még? Rajta, ki vele! — A szomszédasszony el­mesélte. hogy Rergyanszk- ban voltak üdülni... — Folytasd! — Kernek ott az éghajlat... különösen a gyerekeknek... — Mondj el mindent! Én erős vagyok, sokat kibírok. Az igazság többet ér nekem, mint a bizonytalanság vagy a hazugság. — Együtt mentünk el..'. — További — Meg mit mondjak? — Tőlem kérdezed? — Bocsáss meg... Szóval, a szomszédasszony meghívott... — Beszélj, csak beszélj.' fin. erős vagyok! — Teáztunk, néztük a té­vét... — Tovább!... — Hm.... Szóval, teáztunk, tévéztünk... A heverőn ül­tünk. Elszórakoztunk egy órát.... — Elég! Nem kérdezem, mi történt azután. Hadi nyomja a te lelkiismerete­det. Nekem csak egy valami fontos: hogy mindig igazat mondj. Akkor sohasem lesz baj! A férfi megkönnyebbült sóhajjal ment be a szobába. Halkan mondta: — Mitévő legyek, én való­ban az esti lapért álltam sorban... Fordította: Gellert György műsor KOSSUTH RADIO* 8.27: zenekari muzsika 9.00: A magyar népdal hete 9.30: Jó a dal 10.05: Ugrólskola 10.35: Babits Mihály versel 10.40: Eric Ericson vezényel . 11.00: Gondolat 11.45: Nicola Rossi Lemenl operaáriákat énekel 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Paganini: e-moll hegedfl- vérseny 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35- Couperin: III. koncert 16.00: Mit üzen a Rádió? 15.35: Svéd Sándor operett­dalokat énekel 17.05: Bányászalapltvány 17.30: A hegedű virtuózai 19.15: Ravel: Daphnls és Chloe — n. szvit 19.32: Világszlnház 20.35: A magyar népdal hete *1.30: Ami a számok mögött van 22.20: Tíz perc külpolitika 22.49: A Busch-vonósnégyes felvételeiből 00.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 5.05: Fúvószene táneritmueben 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.33: Orvosok a kommunikáció szolgálatában II. rész 9.50: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Nemzetiségeink zenéjéből 13.02: Egy dallam két változatban 13.15: Bogár István gyermekkórusaiból 13.29: Spanyol táncok 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánla 15.30: Könyvről könyvért 4 NÓGRÁD - 1983. november 25-, péntek 15.40: Egészségünkért! 15.45: Robert Plant felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: A magyar népdal hete 19.13 A Ivlantovani zenekar játszik 19.40: Nótakedvelőknek 30.33: iránytű 21.35: Alfred Brendel és Walter Klein kétzongorás es négykezes felvételeiből 22.00: Ritmus! 22.30: Igen is, nem is 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés.' 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból : Téli filmek — Sport- szerellátás — Hiánycikkek nyo­mában — programajánlat). Szer­kesztő: Nagy István, is.00: Eszak- magyarországl krónika, 18.25— 18.30: Lap- és műsorelözetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.20. Tévétorna. (Ism.) 8.25.- Iskolatévé. Magyar Irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) 8.45 Stop! 11. rész.- Indulni készülő jármű elé lépés. 8.50- Nézzük meg együtt! Holbein: Mária halála. 8.00 Magyar Irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. 9.30. Bob és Böbék nagy bemutatója. Csehszlovák film. 9.30. Lotiósorsolás 10.00: A megtisztult folyó 10.45.- Környező világunk. Az ismeretlen macska. Angol dokumentumfilm 11.35: Képújság 15.10: Iskolatévé: Stop! 12. rész: Felszállás villamosra a járdaszigetről 15.15: A természet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora 15.25: A csillagászat ma. (A 8. osztályos fizika- tantárgyhoz.) 15.30: Móricz útján A hét krajcárig. (Magyar iroda­lom műsorhoz ajánljuk.) 16.25: Hírek 16.30- Ha ez Így megy tovább 16.45 szülök Iskolája 1. rész. (Ism.) 17.15. öt perc meteorológia 17.20: Képújság 17.25: Keresztkérdés Fejtörőjáték 17.55: Reklám 18.00. Reflektor-magazin 19.00, - Reklám 19.10. Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30- Tv-híradó 20.00- Kapcsoljuk a Zene­akadémiát. Babits Mihály emlékére 1. rész 21.00. zenés film 22.00: Reklámújság 22.10; Pénteki randevú 23.15: Tv-híradó, 3. 2. MÜSOlt: 16.55: Magyarország—Románia Hungária Kupa féi-ri- kéztlabda-mérkőzés. 18.15: Természetbarát 18.35.- Csali 20.00; Éjszakai ügyelet Francia tévéfilmsorozat 8/2. rész: Hélene 20.55 - Tv-híradó. 2. 21.20; Kapcsoljuk a Zeneakadémiát 2. rész 21.55: Szép a világ Rendhagyó operett- hangverseny. Lehár Ferenc műveiből. (Ism.) 22.55. Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyitott könyv 21.20: Szórakoztató 22.00: Ez törtem 24 óra alatt 22.15: szép vidék 09.00: Hírek II. MŰSOR: 20.00: Hopp, Itt a majom. 21.30: időszerű események 22.00: Saul Levitt: Andersonvllle-i per. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajz­filmsorozat, a órától: Flór asz- szony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil filmszatíra. Napközis mozi: Péter cár és a szeiecsen. — Balassagyarmati Ma­dách. Fél 4-től: Hüvely Panna. Színes, szihkronlzált japán rajz- mesefllm. Háromnegyed 6-tól: Magánélet. Színes, szinkronizált szovjet filmdráma. 8 órától: Hair (141. Színes USA ftlmmuslcal. — Pásztói Mátra: Délibábok orszá­ga. színes magyar film. — Réi- ság.- Bolond pénz. Szines szov­jet filmszatíra. Mesemozi: Több mese egy sorban, színes rajz­ás bábfi'm-mesesorozat. — Széché­nyi Rákórzl: .Tohohoho, Színes, szinkronizált bolgár film. — Ér- sekvadkert,: Álmodozás. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. — Nagylöc.- Ez igen! (14). Színes. szinkronizált amerikai /ilmvigjálek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom