Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-25 / 278. szám
IRODALMI BARANGOLÁSOK A Madách gyerekek Csesztvére készülődve — mint hírlik az újjárendezett emlékhely, a kiálltás nagyon szép — érthetően elidőz az ember minden képnél, hírnél, véleménynél, beszámolónál, ami arról a helyről, arról a tájról szól. S az sem nagy baj tán, ha lélekben és némiképp ismeretekben is valamelyest „rákészül” a látnivalóra, ha előtte olvaisgat ezt vagy azt, ami, ahogy mondani szokás, hétköznapi módon, „odavág”. Mármint a témába illik. De amikor meg igazándiból oda- vágás cikkeket olvashat az ember (újabban az ÉS hasábjain a Visszhang, előtte talán a Páratlan oldal, legutóbb meg már a Szerkesztői üzenetek rovat hasábjain is!), na, akkor persze hogy nagyobbra nyitja a szemét mint egyébként tenné. Békeidőben. * Azt miért csinálnánk úgy, mintha semmi sem történne körülöttünk, amikor meg hal- lik némi csatazaj, folyik tán tovább is a „csesztvélkedés”, ahogy a mi igazgatónk, Praz- novszky Mihály, a megyei múzeumok vezetője visszavágó cikkének címében találóan meghatározta ezt a kalamajkát (talán nem sértő senki számára ez a könnyed ideve- tés). Hát az történt, hogy néhány újságíró, hogy úgy mondjam, zsörtölődött mostanában itt meg ott, mert akkoriban járt egyedül 'vagy vendéggel (aki ezerötszáz kilométert utazott) egyik főhelyünkön, Csesztvén, amikor az még nem nyílt meg a közönség előtt. Na, hát aztán írtak mindenfélét, így-úgy elmarasztalva a magyar múzeumügyet, amiben persze nem is lehetett igazuk. Ilyen nagyot markolni nem kellett volna, ha kevesebbel beérik talán többre jutnak, mert ml tagadás: nem a legszerencsésebb eset, amikor egyetlen hazai «mlikhelvünk éppen akkor var. zárvj. hónapokig, amikor kettős évfordulót ünnepiünk (vagyis hát azokra emlékezünk). Na, de ez már a múlté! Sokkal érdekesebb az, ami a vita hevében itt-ott kitü- remkedett a vélekedések és érvek-ellenérvek szövetéből. Az egyik ilyen a Madách gyerekek száma. Mármint, hogy valójában hányán is voltak — hárman vagy négyen...? Igazgatónk Sulyok Katalinnak (ő volt a glosszaíró, akinek csak egyetlen nézőpontja volt „kéznél”, nevezetesen, hogy látogatóként nézni-látni szeretett volna) küldött válaszában azt írja egy helyütt, hogy felesleges ma már „múzeumtemplomnak" tekinteni akár Csesztvét, akár mást, ahol a korszerűtlen szellemek (régimódi látogatók) ájultan esnek össze a meghatottságtól. „Ha nagyon szakszerűek akarunk lenni, akkor azt is mondhatnánk; Csesztvén nem is nagyon ildomos az ájult tisztelet, lévén, hogy itt Madách nem fennkölt eszmékkel foglalkozott, hanem például családalapítással, aminek ékes bizonyítéka itt született négy gyermeke..." * ' Nem tudom, hogy ennyire szakszerűnek keli-e lennünk, de talán idevág, hogy a legkorszerűbb szexuálpszicholó- gia szerint is lehet némi fennköltség — magában a szerelemben. Aztán itt az a tény is, miszerint Fráter Erzsi és Madách Imre 1845 nyarán megkötött házassága utáni években, ha maga Madách betegségei folytán ki is maradt a harcokból, éppen negyven- nyolc-negyvenkilenc tájékán történt egynémely fennköltséget sem nélkülöző dolog az országban, amiből a költő is kivette részét. Sőt, a szabadságharc bukása után gerilláknak adott otthont átmenetileg, fegyvereket és Kossuth titkárát is rejtegette Csesztvén, és szóval-írással küzdött az elnyomatás ellen. Később is ilyen felirattal dísafttette levélpapírjait „Hazádnak rendületlenül légy hive, oh magyar”... Bóka László és mások szerint meg lírikus alkatként a tett és a versírás azonosságokat jelentett nála, ami egyben feltételezi, hogy fennkölt verseket is írt éppen Csesztvén és az már a sors, vagy a költő szeszélye, hogy verseinek eredeti kéziratait rendre inasokkal másoltatva le, a „piszkozatokat” elhajította (ezért sem bizonyos verseinek pontos kronológiai sorrendje), de mindebből csupán az érdemel újraemUtéat, hogy bizony lehettek Csesztvén fennkölt gondolatai (is). A gyerekek Csesztvén születtek — ez tény. Szám szerint négy, de az első, az Imre (1846. VIII. 31.) csak néhány óráig élt. Aladár (1848. I. 2.), Jolánka (1851. VI. 11.) é6 'Borbála, akit Arinkénak is hívtak és a legkegyetlenebb sorsot érte meg a három élő közül, apja fogsága alatt 1853. IV. 2.-án látta meg a cseszt- vei napvilágot. Na, aztán ahogy „nincs szerencséje Csesztvének az újságírókkal", éppúgy nincs szerencséje a Madách gyerekeknek az írókkal és viszont; az Élet és Irodalmat vásárló „elitolva- sókkal”, akik vagy másfélszázezren vannak, közülük az egyik dr. Gyimesi Dömötör Fehérvárról. Az ÉS-hez írt és ott közölt levélben nem átallja tárgyi tévedésekkel „vádolni” múzeumaink igazgatóját miszerint Madáchnak nem négy, hanem csak három gyereke voltl * Az ember eltöpreng egynémely dolgon. Máshol meg azt olvasom könyvbe szedett ragyogó riportok soraiban (az újságírók szakmai doyenjének írásában!), hogy a kicsi Imre csak néhány napig élt, és hogy Borbála-Arinka a költő harmadik gyermeke és ezek szerint persze a negyedik lenne Jolán. Mi tagadás, szakszerűbben kell nézni akkor a dolgokat, ha írásra gondol az ember. És persze akkor is, ha olvasói leveleket közöl, ha csaknem az a célja a bennük hagyott hibákkal, hogy egy- egy ilyen „csesztvélkedés” még egy ideig eltartson (lám csak, magam is a sorokat rovom kéretlen), de az meg talán mégsem lenne célszerű. Egyáltalán, fontos dolog az, hogy hány gyereke volt Madáchnak — pontosabban a Madách házaspárnak — vagy elég, ha minden fennköltség nélkül a műre koncentrálunk? Azt gondolom, hogy nem lehetünk meg az egymás véleménye nélkül és azt Is gondolom, hogy véleményeinket szakszerűen és nem feltétlenül minden meghatottság nélkül mondjuk el akkor, ha a legismertebb magyar költőről, élete legszebb helyszínéről Csesztvéről, gyerekeinek számáról és sorsáról esik szó. Ez a „szakszerűség” elvárható mindenhonnan, amiként mindig és mindenben is — az a másik meg kívánatos egy fennköltséget jócskán nélkülöző korban. De végül is: legyen szerencséje Csesztvének a látogatókkal és a látogatóknak Csesztvével! T. Pataki László Megjelent a Palócföld legújabb száma Februárban lesz két esztendeje, hogy Balassagyarmaton a Madách Imre könyvtár égisze alatt megalakut az irodalomkedvelők és -művelők Komjáthy-köre, vagy ahogyan magukat nevezik: a Komjáthy Jenő Irodalmi Társaság. A Palócföld idei ötödik számában Kerényi Ferenc, az ismert irodalomtörténész és Madách-kutató ajánlja röviden az olvasók figyelmébe a kör munkáját, s néhány tagjától műveket is olvashatunk. Közli a lap Csi- kász István Rembrandt-bal- lada, Radnai Ketykó István Sólyomröptű lányok, Adám Tamás Nyár, Tél és Zonda Tamás Várakozás, Hirtelen ősz ez is című versét, valamint Lézár László ......egy or szág vérben áll...” című novelláját. A szépirodalom barátai Tóth Károly, Karácsondi Imre, Agócs Sándor és Fecske Csaba verseivel, Takács József novellájával is megismerkedhetnek. Laczkó Pál Kalandozások és göröngyök című útiesszéjének második része a szerző leningrádi gondolatairól vall. Brunda Gusztáv Ml inár Pál örökös aranysarkantyús táncossal, a népművészet Ifjú mesterével, a Nógrád tánc- együttes vezetőjével beszélgetett a hagyományőrzés és átörökítés témakörében. A beszélgetés apropóját a közelmúltban Salgótarjánban megnyílt néptánc szakmai ház léte és tevékenysége szolgáltatta. Tanka László riportjában a kisegitő iskolások tanulásáról, az itt dolgozó pedagógusok sajátos tennivalóiról rajzol érzékletes képet. Azonkívül a Krónika, a Körkép igen érdekes írásokat tartalmaz. A folyóirat belső lapjait a benczúrfalvai mester munkáiról készült fotók díszítik. HARMATI SÁNDOR: Munkásemlékek r 27. Éhező munkások akciói Ojabb röpgyűlések után 1930. május 19-én ismét tüntető menet indult a városháza felé. Ezúttal azonban a rendőrség — tanulva az előző esetből — felkészült a menet fogadására. A városháza felé vezető utcákat lezárta. A felvonulás szervezői gyorsan határoztak és a felvonulókat a munkásotthon felé irányították, hogy a szociáldemokrata városi képviselők segítségét követeljékA rendőrség erre az eshetőségre is gondolt. A Kossuth tér irányába tartó kígyózó embersort kivont kardú rendőrszakaszok állították meg. A parancsnokoló tiszt fenyegető hangon követelte a menet szétosztását. Az élen haladók egy másodpercre megtorpantak, majd befordultak egy közeli utcába, hogy kerülővel közelítsék meg a munkásotthont- Az elgondolást azonban nem sikerült kivitelezni, mert a tiszt parancsot adott legényeinek a tömeg szétzavarésára. A rendőrök nekiestek az embereknek. Ezúttal harmincán megsebesültek és huszonhatan kerültek rendőrkézre. Szerencsére a megmozdulás tényleges szervezői után hiába kutattak a detektívek — akik még napokig járták a Csérit —•, nem tudták őket kézrekeríteni. Én magam jóval később tudtam meg, hogy az akciót a kispesti kommunisták szervezték, élükön Oláh Sándor elvtárssalA megmozdulásoknak voltak bizonyos eredményei. Egyrészt a szociáldemokrata városi képviselők testületi ülésen követelték a polgár- mestertől, hogy váltsa be ígéreteit. Másrészt végre bizonyos közmunkák Is megkezdődtek: árkok tisztítása, úttestek salakozása. Ilyen módon a város igazolt munka- nélkülijei havonta egy hetet dolgozhattak^és némi keresethez juthattak. Mindemellett a legtöbb munkásember eljutott a szenvedés tűréshatáráig- A fővárosban és a vidéki városokban is mind több spontán megmozdulásra került sor. Mivel a szakszervezet és a szociáldemokrata párt felső vezetése nem szívesen látta a tudta és belegyezése, sőt, tilalma ellenére kirobbant munkásakciókat, ezért ezek nem lehettek összehangoltak, a rendőrség többnyire könnyűszerrel elbánt velük. Mégis voltak olyan megmozdulások, amelyek méretétől és hangulatától az egész ország visszhangzott. A legnagyobb feltűnést az elkeseredett győri munka • nélküli tömegek augusztus 5-1 megmozdulása keltette. A gyűlésre érkezők nagy tömegét a győri munkásotthon termel nem tudták befogadni, sokan az utcára szorultak-. Udvaros István a szociáldemokrata párt győri titkára, mint szónok keményen bírálta a Bethlen-kormány munkásoolitikáját. Azonnali intézkedéseket követelt a munkanélküliség miatt nyomorban élő családok megsegítésére. A gyűlés résztvevői elhatározták, hogy gyalogmenetben Budapestre indulnak és a már megfogalmazott követeléseket tartalmazó memorandumot személyesen nyújtják át Vass József nén- jóléti miniszternek. Az éhségfelvonulást a kivezényelt katonai eevségek megakadályozták. Hosszas vita után a városi rendőrség parancsnoka beleegyezett abba, hogy egy öttagú küldöttség, vonaton utazva juttathassa el a miniszternek az okmányt. Az ötfős küldöttségtől a papminiszter már nem ijedt meg. Kenetteües szavakon kívül semmiféle ígéretet nem tett az okmányban felsorolt követelések megvalósítása tekintetében. A győri munkásmegmozdulásnak a mi gyárunkban is volt hatása. A korábbi hónapokhoz kénest némileg javult ugyan a helyzetünk. mert megszüntették a kbeecölése- ket és újra bevezették a heti háromnaoos munkát, de a felgyülemlett adósságok miatt végre normális keresetre vágytunk. A szakszervezeti csoport tagjai indítványozták; hogy a főbizalmi keresse fel a vezérigazgatót és a munkások nevében követelje a normális munkamenet újbóli bevezetését- Többen felvetették, hogy amennyiben a rendelésállomány nem teszi szükségessé a heti hatnapos munkarend visszaállítását, az igazgatóság folyósítsa a rendes fizetést és később, a normális termelés helyreálltával, részletekben vonja le a felgyülemlett tartozásokat. Rózenfeld főbizalmival az élen egy öttagú küldöttség — amelynek magam is tagja voltam — továbbította a munkások követeléseit. Hosz- szas vita után a vezér azt mondta, hogy a most már részvénytársasági alapon működő vállalat közgyűlése elé terjeszti a követeléseket és csak ezt követően adhat érdemi választ. Munkatársaink elégedetlenkedve, de tudomásul vették, hogy a közeli köz- gvűlésig türelemmel kell lenniük. Az elégedetlenség más gyárakban és üzemekben is fokozódott. A szociáldemokrata párt és a szakszervezet jobboldali vezetése kutyaszorítóba került. Kruzslák elvtárs — akivel kancsolatunk rendszeressé vált — elmondta, hogy a Bethlen-kormánynak elkötelezett felső vezetés nem kezdeményezhet semmiféle munkásmegmozdulást, ugyanakkor egyre több a spontán munkósakció. A vezetést az a veszély fenyegeti, hogy kicsúszik kezei közül a tényleges irányítás. Nyolc héten át sztárjkoltak a Ganz-Hajógyár dolgozói, a fővárosban éhségtüntetésekre került sor, vidéken a kubikosok mozgolódtak. Ebben a helyzetben a szociáldemokrata párt és, a szakszervezeti felső vezetés kénvtelen volt valamilyen kezdeményezésre. Augusztus derekára összehívták a szak- szervezeti választmányt, ahová az üzemek főbizalmijait is meghívták. (Következik: 28. A néma séta előtt...) — Hol kószáltál? Ha jól tudom, már egy órája lejárt a munkaidődl — Az esti lapért álltam sorban. Ezért késtem el. — Ne lódíts! Áruld el. merre kószáltál? — Ne dühöngj annyira! Hát Barttskinnál voltam, megnéztem, hogyan meszelte ki a plafont. Ezért késtem cl. — Látom, nem akarod megmondani az igazat. így is jó! — Megmondom, jól van, no. De csakis azért hogy ne zsörtölődj. Elcsevegtem az időt a kollégáimmal. Ezért késtem el. — Hazudsz! — Látom, előtted nincs titok. Hát elárulom: Visstn- noszovéknál voltam, fiuk született. Kiköpött az avja. Hát ezért késtem el. — Ez már valószínűbben hangzik. De még csak valószínűbben... Érted? Mindent mondj el. Kezdd már! Andrej Kucsajev: Féltékeny feleség — Hát az úgy volt, hogy Víszlonoszovék szomszédasz- szonya is átjött, hogy megnézze a kis lurkót. Együtt néztük. Ezért késtem, el. — Valóban? Engem ugyan nem versz át! Folytasd! Mi volt még? Rajta, ki vele! — A szomszédasszony elmesélte. hogy Rergyanszk- ban voltak üdülni... — Folytasd! — Kernek ott az éghajlat... különösen a gyerekeknek... — Mondj el mindent! Én erős vagyok, sokat kibírok. Az igazság többet ér nekem, mint a bizonytalanság vagy a hazugság. — Együtt mentünk el..'. — További — Meg mit mondjak? — Tőlem kérdezed? — Bocsáss meg... Szóval, a szomszédasszony meghívott... — Beszélj, csak beszélj.' fin. erős vagyok! — Teáztunk, néztük a tévét... — Tovább!... — Hm.... Szóval, teáztunk, tévéztünk... A heverőn ültünk. Elszórakoztunk egy órát.... — Elég! Nem kérdezem, mi történt azután. Hadi nyomja a te lelkiismeretedet. Nekem csak egy valami fontos: hogy mindig igazat mondj. Akkor sohasem lesz baj! A férfi megkönnyebbült sóhajjal ment be a szobába. Halkan mondta: — Mitévő legyek, én valóban az esti lapért álltam sorban... Fordította: Gellert György műsor KOSSUTH RADIO* 8.27: zenekari muzsika 9.00: A magyar népdal hete 9.30: Jó a dal 10.05: Ugrólskola 10.35: Babits Mihály versel 10.40: Eric Ericson vezényel . 11.00: Gondolat 11.45: Nicola Rossi Lemenl operaáriákat énekel 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Paganini: e-moll hegedfl- vérseny 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35- Couperin: III. koncert 16.00: Mit üzen a Rádió? 15.35: Svéd Sándor operettdalokat énekel 17.05: Bányászalapltvány 17.30: A hegedű virtuózai 19.15: Ravel: Daphnls és Chloe — n. szvit 19.32: Világszlnház 20.35: A magyar népdal hete *1.30: Ami a számok mögött van 22.20: Tíz perc külpolitika 22.49: A Busch-vonósnégyes felvételeiből 00.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 5.05: Fúvószene táneritmueben 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.33: Orvosok a kommunikáció szolgálatában II. rész 9.50: Lottósorsolás 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Nemzetiségeink zenéjéből 13.02: Egy dallam két változatban 13.15: Bogár István gyermekkórusaiból 13.29: Spanyol táncok 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánla 15.30: Könyvről könyvért 4 NÓGRÁD - 1983. november 25-, péntek 15.40: Egészségünkért! 15.45: Robert Plant felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: A magyar népdal hete 19.13 A Ivlantovani zenekar játszik 19.40: Nótakedvelőknek 30.33: iránytű 21.35: Alfred Brendel és Walter Klein kétzongorás es négykezes felvételeiből 22.00: Ritmus! 22.30: Igen is, nem is 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés.' 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból : Téli filmek — Sport- szerellátás — Hiánycikkek nyomában — programajánlat). Szerkesztő: Nagy István, is.00: Eszak- magyarországl krónika, 18.25— 18.30: Lap- és műsorelözetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.20. Tévétorna. (Ism.) 8.25.- Iskolatévé. Magyar Irodalom. (Ált. isk. 5. oszt.) 8.45 Stop! 11. rész.- Indulni készülő jármű elé lépés. 8.50- Nézzük meg együtt! Holbein: Mária halála. 8.00 Magyar Irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. 9.30. Bob és Böbék nagy bemutatója. Csehszlovák film. 9.30. Lotiósorsolás 10.00: A megtisztult folyó 10.45.- Környező világunk. Az ismeretlen macska. Angol dokumentumfilm 11.35: Képújság 15.10: Iskolatévé: Stop! 12. rész: Felszállás villamosra a járdaszigetről 15.15: A természet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora 15.25: A csillagászat ma. (A 8. osztályos fizika- tantárgyhoz.) 15.30: Móricz útján A hét krajcárig. (Magyar irodalom műsorhoz ajánljuk.) 16.25: Hírek 16.30- Ha ez Így megy tovább 16.45 szülök Iskolája 1. rész. (Ism.) 17.15. öt perc meteorológia 17.20: Képújság 17.25: Keresztkérdés Fejtörőjáték 17.55: Reklám 18.00. Reflektor-magazin 19.00, - Reklám 19.10. Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30- Tv-híradó 20.00- Kapcsoljuk a Zeneakadémiát. Babits Mihály emlékére 1. rész 21.00. zenés film 22.00: Reklámújság 22.10; Pénteki randevú 23.15: Tv-híradó, 3. 2. MÜSOlt: 16.55: Magyarország—Románia Hungária Kupa féi-ri- kéztlabda-mérkőzés. 18.15: Természetbarát 18.35.- Csali 20.00; Éjszakai ügyelet Francia tévéfilmsorozat 8/2. rész: Hélene 20.55 - Tv-híradó. 2. 21.20; Kapcsoljuk a Zeneakadémiát 2. rész 21.55: Szép a világ Rendhagyó operett- hangverseny. Lehár Ferenc műveiből. (Ism.) 22.55. Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyitott könyv 21.20: Szórakoztató 22.00: Ez törtem 24 óra alatt 22.15: szép vidék 09.00: Hírek II. MŰSOR: 20.00: Hopp, Itt a majom. 21.30: időszerű események 22.00: Saul Levitt: Andersonvllle-i per. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajzfilmsorozat, a órától: Flór asz- szony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil filmszatíra. Napközis mozi: Péter cár és a szeiecsen. — Balassagyarmati Madách. Fél 4-től: Hüvely Panna. Színes, szihkronlzált japán rajz- mesefllm. Háromnegyed 6-tól: Magánélet. Színes, szinkronizált szovjet filmdráma. 8 órától: Hair (141. Színes USA ftlmmuslcal. — Pásztói Mátra: Délibábok országa. színes magyar film. — Réi- ság.- Bolond pénz. Szines szovjet filmszatíra. Mesemozi: Több mese egy sorban, színes rajzás bábfi'm-mesesorozat. — Széchényi Rákórzl: .Tohohoho, Színes, szinkronizált bolgár film. — Ér- sekvadkert,: Álmodozás. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. — Nagylöc.- Ez igen! (14). Színes. szinkronizált amerikai /ilmvigjálek.
