Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

Egy lakos — egy kiadvány A politikai könyvnapok ren­dezvénysorozata kapcsán igen sok szó esik a magyar nyel­vű szovjet lapok terjesztésé­ről, hiszen e kiadványok igen fontos szerepet töltenek be a világról kialakult kép megis­mertetésében, az ismeretek elmélyítésében. Nem véletlen tehát, hogy a Nógrád me­gyei megnyitón a politikai irodalom legjobb terjesztői mellett azok is elismerésben részesültek, akik a magyar nyelvű szovjet lapok széle­sebb körű olvasottságáért fá­radoznak. A nagybátonyi 1. számú postahivatal kollek­tívája az e téren kiemelkedő munkájáért elismerő okleve­let kapott. — Az idén akár az is le­hetne a jelvaszunk, hogy egy lakosra egy magyar nyelvű szovjet lap, hiszen a tervek szerint 8600 példányban jut­tatjuk el ezeket a kiadvá­nyokat az olvasókhoz. A leg­keresettebbek: a Fáklya, a Szovjetunió, valamint a Lá­nyok, Asszonyok — tájékoz­tatott Tóth Miklós hivatalve­zető. Az aktív terjesztői munkát jelző szám akkor válik igazán beszédessé, ha ismerjük az előzményeket is. A hivatal- vezető statisztikája pedig di­namikus fejlődésről árulko­dik: — Négy évvel ezelőtt 1200 magyar nyelvű szovjet lap jutott el a nagybátonyi olva­sókhoz, egy évvel később 2100, 1981-ben 3140, 1982-ben pedig 6220 volt a példány­szám. Az idei terv pedig a már említett 8600. — A változás szembeötlő. Mi lehet e lendületes fejlő­désnek a titka? — Mindenekelőtt az állan­dó, folyamatos figyelem és a tudatos tervezés. Közismert például, hogy a különböző brigádvetélkedőkre való fel­készülést sokoldalúan segítik a magyar nyelvű szovjet la­pok. A postahivatal szocialista brigádjának tagjai pedig igen jó kapcsolatot alakítottak ki az üzemek brigádjaival, s ez jó feltételeket teremt a lap- terjesztéshez. A munka sokrétűségére, a mindenre kiterjedő figye­lemre pedig álljon itt még egy példa. — A postások Népszabad­ság Szocialista Brigádja még arra is gondol, hogy a kül­földön munkát végző kollek­tívák is időben és rendsze­resen hozzájussanak a lapok­hoz. Természetesen vonatko­zik ez a NÖGRÁD-ra is. A magyar nyelvű szovjet lapok­kal együtt a megyei lapot is elküldjük a Nyugat-Európa országaiban dolgozó kollektí­váknak épp úgy, mint pél­dául Irakba. Íme, ennyi csupán a titok, ami végső soron nem is ti­tok. Inkább magyarázat a tényre: a nagybátonyi 1. szá­mú postahivatal kollektívája méltán érdemelte meg az elismerő oklevelet. — k — Iparfejlesités szécsényí módra I. Hetente nagyító alatt a gazdaságosság A szécsényi termelőszövetkezetben 1975-ben mindössze 16 millió forintot tett ki a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel. Idén ez az összeg várhatóan félmilliárd forint körül alakul. Mi a titk'a ennek a hallatlanul dinami­kus fejlődésnek, erre voltunk kiváncsiak, amikor ellátogat­tunk a közös gazdaságba. Tervmódosítás A szécsényi termelőszövet­kezet vezetői alighanem a me­gye legelfoglaltabb emberei közé tartoznak. Dr. Hütter Csaba elnök közéleti tevé­kenysége mellett is az egész megye legjobban prosperáló nagyüzemévé fejlesztette né­hány év alatt a szécsényi kö­zös gazdaságot. Igaz, hogy eb­ben a munkában bízvást szá­míthatott egy olyan jól felké­szült, rátermett vezetésre, amely ma ebben a nagy­üzemben dolgozik. Baskay Bertalan ipari el­nökhelyettes feltehetően a termelőszövetkezet történeté­nek legnagyobb „fogása” volt. Ha ez a vezető labdarúgónak született volna, már régen va­lamelyik, tőlünk nyugatra eső profi klubban rúgná a labdát. Szerencsére nem focista és kivételes képességeit hazai földön kamatoztatja. Hamaro­san két éve lesz, hogy a szé- csényiek vonatát húzza, még­hozzá gyorsvonati sebességgel. Megteheti, mert olyan pályát’ építettek a szerelvény alá, amely bírja ezt a tempót. Bas­kay közben expresszirammal száguld és időnként hozzáköt még egy-egy kocsit a vonat­hoz. Ez aztán oda vezetett, hogy Szécsényben „némileg” módosítani kellett az idei ter­vet. Az eredetileg kalkulált 438 milliós árbevétel a banki felmérések szerint mintegy 300 millióval lesz több év végére és a 35 millióra tervezett nye­reség meghaladja a 60 milli­ót. Kilakoltatott tehenek Baskay Bertalannal jcsak” e%y éve szeretnék néhány órá­nyit beszélgetni. Elérni azon­ban szinte képtelenség, még a zárszámadási ebéden sem volt erre alkalom, mert úgy ugrált föl kétpercenként a fehér­asztaltól, mintha rögvest tönkremenne a gazdaság, ha azonnal nem intézkedne. Tartózkodási helye többnyi- 're ismeretlen, feltételezett elő­fordulási helyei Nagylóc, Pös- tyén puszta, Nógrádszakál és környéke, valamint Budapest területe, az utóbbi időben Bel­gium és Svédország. Eközben annyi kilométert tesz meg évente, amennyivel néhány­szor körbejárhatná a földet. Általában reggel hatkor in­dul munkába és a televízió híradójára ér haza szécsényi szolgálati lakásába. Most itt állunk a termelő- szövetkezet irodája mellett és a jól megtermett, temperamen­tumos Baskay rosszallóan ál­lapítja meg, hogy fotós kollé­gámmal, hárman aligha fé­rünk be fehér szolgálati Moszkvics furgonjába. — Akkor megyünk a tiéd­del — vonja le a következ­tetést az elnökhelyettes. — Mennyivel szoktál hajtani? — Attól függ — felelem óvatosan, mert fogalmam sincs, hová alkar kilyukadni. Amilyen ember, képes kiszáll­ni és kárba vész egyéves igye­kezetem. — Csak azért, mert tízre Balassagyarmatra kell men­nem egy villanymotor ügyé­ben, délután kettőre meg Romhányban várnak. Na ak­kor irány Pöstyénypuszta. Az ottani lakatosüzem, két éve még téhénistállóként funk­cionált, s csak azután lett ipari létesítmény miután a szécsényiek meggyőződtek arról, hogy a tehén szahad ég alatt is tehén marad, ellen­tétben az iparral, amit csak fedél alatt lehet gyakorolni. — Ez korábban nehéz­lakatosüzem volt, kerítése­ket, kapukat, meg egyéb ilyen primitív terméket gyártot­tunk, most itt készülnek a zsugorfóliás csomagológépek. Már napirenden a továbbfejlesztés Odabent Bécsi Mihály üzem­vezető-helyettes kalauzol min­ket, aki fél éve került ide a -helyi tejüzemből. — Most készül a nullszéria, amelynek során még az idén tizenkét gépet szeretnénk el­adni. Azt hiszem nem lesz nehéz, mert hihetetlen nagy a kereslet a gépek iránt. Konzervgyárak, ZÖLDÉRT-ek, az olajipar, de több más iparvállalat is bejelentette igényét. — Jövőre 32 milliós bevé­telre számítunk, a tervek szerint — teszi hozzá az el­nökhelyettes. — Ennek fejé­ben 30 nagyobb és 10 kisebb berendezést kell gyártanunk. Természetesen törjük a fejün­ket a fejlesztésen is és szó­ba került a licencvásárlás is. Amennyiben az üzem bevált­ja a hozzáfűzött reményeket, a tervidőszak végére a jövő évinek háromszorosára növel­jük a termelést. Egyelőre úgy fest a dolog, hogy jó lóra tettek a szé­csényiek, amikor úgy vélték, az itt dolgozók sokkal kép­zettebbek annál, mintsem ka­pukat kovácsoljanak. A kor- szem berendezésekre felkerü­lő SZCS típusjelzés már a szécsényi termelőszövetkezét nevét is őrzi, s ezzel együtt garanciát is jelent a jó minő­ségre. Keresett terméket, ma­gas műszaki színvonalon elő­állítani nem könnyű, de há­lás feladat, amely előbb- utóbb, de inkább előbb meg­hozza a maga hasznát. Ez pedig mérce ebben a gazdaságban, ahol már nem is havonta, hanem hetente vizsgálják, elemzik, hogy egy- egy tevékenységük mennyire eredményes. Zilahy Tamás (Folytatjuk) nnEIUI-palyuzat Á Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szak- irányítása alá tartózó gazdál­kodó szervezeteknek pályá­zatot írt ki; lehetőséget biz­tosítanak arra. hogy a leg­fejlettebb szervezési ismere­tekkel és tapasztalatokkal rendelkező tőkésörszágbeli szervező vállalatok közremű­ködését és szakértőik segít­ségét vegyék igénybe. Egy- egy szervezési feladat meg­oldásával vagy átfogó hely­zetelemzéssel bízhatják meg őket. A szakértői költség de­vizafedezetéről a MÉM gon­doskodik. A pályázaton a me­zőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és fagazdasági üzemek vehetnek részt A cél az, hogy a külföldi szervezők, helyzeteiemzők munkája nyo­mán olyan anyag birtokába jussanak, amely alapul szol­gál a gazdálkodás fejleszté­séhez, a munka gazdaságo­sabbá tételéhez. A pályázatot 1983. novem­ber 30-ig kell a MÉM szö­vetkezeti és üzemgazdasági főosztályához beküldeni. A minisztérium kezdemé­nyezése azért is figyelemre­méltó. mert köztudott, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek szá­mos olyan korszerű techno­lógiai. szervezési stb. eljárást alakítottak ki, amelyek kül­földön is terjedőben vannak. Ám még a nemzetközi mér­cével mérve magas színvona­lú termelés eredményeit is javítani lehet, ha újabb szer­vezési és gazdasági elemzé­sekkel, intézkedésekkel fo­kozzák a hatékonyságot. Egyebek között termeléke­nyebbé tehetik a munkát egy- egy gazdaságban, feldolgozó vállalatnál. ahol gyakran okoz gondot a munkaerő hiá­nya. A korszerű szervezési megoldásokkal elejét vehetik a gondoknak, legalábbis je­lentősen javíthatnak a hely­zeten. A szervezők a'kalma- zásával korszerűsíthetik a vállalatközi együttműködést, és feltárhatják például az üzemszervezés belső tartalé­kait is. Kiváló műszerek segítik az összeszerelt termékek minőségi ellenőrzését, bemérését a VEGYÉPSZER salgótarjáni üzemében. Ezekkel történik a Szovjetunióba szállítandó olajipari mérőberendezések rendkívül pontos beállítása is, Képünkön Domonkos Ferenc csoportvezető az adatokat ellenőrzi, — B. A. »» , Miért sorvad a bedolgozói rendszer ? Számos külföldi példa ta­núskodik a bedolgozói rend­szer sikeréről. Legismerteb­bek a japán és a svájci pél­dák, amelyek egyértelműen bizonyítják e módszerek rendkívüli gazdaságossá­gát, egyebek közt azért is, mert ily módon megtakarít­ható sokfajta beruházás az üzemépületektől kezdve a különféle szociális létesít­ményekig. Csökkenthető az üzemeltetési költség is. Ez a munkarendszer sok eset­ben kedvező a munkaválla­lónak is, például a gyerme­kes anyáknak, akik ily mó­don megoldhatják ház körü­li feladataikat, vagy az időskorúaknak, akik _ ne­hezen jutnának el a munka­helyekre, s fárasztó nekik a folyamatos nyolcórás mun­ka. A bedolgozó maga osztja be munkarendjét, s csak a vállalt határidőt kell betartania, s a jó minőségű munkát kell nyújtania. A külföldi példákat kö­vetve hazánkban is számos hazai vállalat bedolgozó foglalkoztatósával próbált csökkenteni munkaerőgond­jain. Az eseteik többségében e kísérletek igen kedvező eredménnyel jártak. 1981 őszén, még a Munkaügyi Minisztérium rendeletben szabályozta a bedolgozói munkaviszony feltételeit. Az, így adódó lehetőségek szo­ciálpolitikád célokat is szol­gáltak, sőt szorgalmazták olyan vállalatok . létesítését is, amelyek nagy számban tudták foglalkoztatni a csökkent munkaképességű bedolgozókat. Különböző gazdasági ösztönzőkben ré­szesülnek azok a vállalatok és a hasonló jellegű tevé­kenységet folytató, az or­szág különböző részében működő úgynevezett szociá­lis foglalkoztatók is. A rendelet megjelenése nyomán, minden jel arra mutatott, hogy a bedolgozói rendszer széles körű elter­jedésének nincsen akadálya. A kormány 1982. január 1- től tovább javította a bedől. ' gozók munkafeltételeit, kö­zelítve azt az általános munkaviszonyban állókéhoz. A módosított rendelet bizto­sítja, hogy a bedolgozói munkát például a nyugdíj kiszámításakor — munkavi­szonynak kell tekinteni. Jár a bedolgozók számára a rendes szabadságidő, sőt a megfelelő mértékű pótsza­badság is, továbbá a régeb­bi szabályozástól eltérően lehetővé vált, hogy túlórá­ban is dolgozzanak. Kaphat­nak jubileumi jutalmat. Gyesen levő kismamák a gyermek másfél esztendős korától vállalhatnak bedol­gozói munkát. Nyugdíjasok, — az idevonatkozó más ke­reseti szabályozásnak meg­felelően — ugyancsak vál­lalhatnak bedolgozást. A feltételek, az ösztönző lehetőségek tehát adottak, a bedolgozói rendszer várt fej­lődése azonban elmaradt, s napjainkban is sorvad. Fő­ként a nagyipari vállalatok­nál. Üj bedolgozók foglal­koztatására alig van .lehető­ség. A szociális foglalkozta­tók ugyancsak arról panasz, kodnak, hogy csökken a munkájuk, megbízóik sok esetben elpártolnak tőlük. Az okokat keresve, arra a megállapításra jutottak, hogy a bedolgozói rendszer legfőbb riválisai, a vállala­tokon belül megalakuló gaz­dasági munkaközösségek. E tapasztalatok birtoká­ban persze óhatatlanul fel­vetődik a kérdés, hogy a .vállalatoknál megalakuló gazdasági munkaközössé­geknek munkával történő ellátásának ez a legjobb módja? A bedolgozók — s elsősorban a szociális okok­ból foglalkoztatottak — ugyanis többségükben olyan nélkülözhetetlen kisegítő feladatokat látnak el, ame­lyek nem eszközigényesek, s nem kívánnak komolyabb szakmai ismereteket. Kér­dés, nem kár-e jó felké­szültséggel rendelkező szak­embereket ilyen feladatok­kal ellátni, csupán azért, hogy bizonyos bérkiegészí­téshez jussanak, így is köt­ve őket a vállalathoz. He­lyesebb lenne a gazdasági munkaközösségek részére a képességeiknek valóban megfelelő igényesebb fel­adatokat megtalálni. A bedolgozók foglalkozta­tósának elmaradása sok esetben a kényelmességből is ered. Számos példa,-bizo- nyítja ugyanis, hogy egyes részfeladatokat, vidéki tsz- ek melléküzemágainak ad­nak ki, akik e munkát az­tán bedolgozókkal végezte­tik el. Ez természetesen a termelési költségek növelé­sével jár, mert a vállalko­zó gazdaság a maga költsé­geit és hasznát felszámolja megbízóinak, s ezzel az áru fogyasztói ára is növekszik. Korántsem arra gondo­lunk, hogy a tsz-ek, s más gazdasági szervezetek szün­tessék meg bedolgozói tevé­kenységüket. A rendelkezés­re álló helyi munkaerő, foglalkoztatósára azonban célszerű lenne olyan megol- dásoikat találni* amelyek a helyi igények kielégítését szolgálják, vagy segítik a háttéripart olyan munkával, melynek elvégzése nagy­üzemben gazdaságtalan. A vállalatoknál igyekez­nek menekülni a bedolgozói rendszer megszervezésétől, üzemeltetéséből adódó gon­doktól. Ezért keresik a ké­nyelmesebb megoldást, hol­ott — nyugdíjas, gyesen le­vő vagy különböző más ok­ból csökkent munkaképes­ségűvé vált — dolgozóik bevonásával szervezhet­nék a saját bedolgozói há­lózatot. Amire pedig nem telik erő, azt olyan szerve­zetekkel kellene elvégeztet­niük, amelyek erre hivatot­tak, s a szociális gondosko­dás feladatait is megoldják. Kasznár Zoltán Az SZKP iiáitniiinkás­kiiidűiiségének látogatása tankban Mihail Poljakovval, az SZKP KB mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya he­lyettes vezetőjével az élen az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására novem­ber 14—20. között szovjet pártmunkásküldöttség tett lá­togatást hatónkban. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Mihail Pol- jakovot. A szovjet küldött­séggel megbeszélést folytatott Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője. A delegáció ismerkedett a lakosság ellá­tását szolgáló ipari és élel­miszertermékek termelésé­nek tó értékesítésének kérdé­seivel, a párt- és az állami szervek irányító és ellenőrző tevékenységévé!, , . Elutazott Gerhard Schürer Vasárnap elutazott hazánk­ból Gerhard Schürer, mi­niszterelnök-helyettes, az NDK állami tervbizottságá­nak elnöke, aki Faluvé­gi Lajossal, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhiva­tal elnökével folytatott tár­gyalásokat. Az 1983. november 17—20. között tartott megbeszélések középpontjában a két ország közötti árucsere-forgalom bővítésének lehetőségei, vala­mint az 1986—1990-es évek gazdasági együttműködésre vonatkozó elgondolások, a népgazdasági tervek egyezte­tésének előkészítésével kap­csolatos kérdések álltak. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren Faluvégi Lajos búcsúztatta a vendéget, je­len volt Karl-Heinz Lugen- heim, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagyköveié is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom