Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
VH ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN XXXIX ÉVF„ 274. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 20., VASÁRNAP HÁROM NÓGRÁDI FELSZÓLALÁS II magyarországi szlovákok hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot Megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa Budapesten, az MSZMP politikai főiskolán szombaton megkezdte munkáját a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusa, amely számba veszi a százezernyi szlovák lakosság helyzetét, a szövetség fél évtizedes tevékenységét és kijelöli a következő öt év feladatait. Knyihár János, a szövetség elnöke köszöntötte a több mint 200 küldöttet és a meghívott vendégeket. Ezután Köpcczi Béla művelődési miniszter kitüntetéseket adott át a szövetség aktivistáinak, a nemzetiségi politika végrehajtását elősegítő tevékenységük elismeréseként. Such János, a szövetség főtitkára, a Szocialista Magyarországért kitüntetésben részesült a munkásmozgalomban kifejtett négy évtizedes munkásságának elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst fokozata és a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést egy- egy, a Szocialista kultúráért kitüntetést hét aktivista kapta. Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára két aktivistának adta át a HNF Országos Tanácsának kitüntető jelvényét. Az országos választmány beszámolója A szövetség országos választmányának a kongresszus elé terjesztett beszámolója hangsúlyozta: a magyarországi szlovákok hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, tevékenyen részt vesznek a termelő. alkotó munkában, a közéletben. Ugyanakkor híven őrzik, ápolják anyanyelvűket, haladó hagyományaikat, fejleszOlvasás és társadalom A Hazafias Népfront országos titkársága immár harmadik alkalommal hívta össze az Olvasó népért mozgalom országos konferenciáját. Milyen szerepet tölt be mai életünkben az irodalom, a könyv, az olvasás? Változtak-e olvasási szokásaink? Az olvasás szeretetével mennyire vannak beoltva az iskola kapuján kilépő fiatalok? Mit jelent, milyen következményekkel jár az olvasásszociológiai megállapítás, amely szerint az utóbbi időben vészesen csökkent az olvasásra fordított idő? Mit tehetnek ennek ellensúlyozására a könyvtárak, a könyvkiadók, a terjesztő vállalatok, az Iskolák, a művelődési házak, a. tömegtájékoztatási propaganda, a tömegszervezetek, a művelődő közösségek? Hogyan értelmezzük azt az ellentmondásos tapasztalatot, hogy az elmúlt tíz esztendőben a kiadott művek száma - némiképp a statisztikai szemlélet érvényesülése miatt — fokozatosan nőtt, de ezzel az olvasói igények fejlődése nem tartott lépést. Könyvtáraink telítve. Az eladatlan- könyvek száma sok. A könyvpiacot időnként viszont egy-egy órák alatt elfogyott sikerkönyv hiánya izgatja feleslegesen. Alapvetően fontos művek hiányoznak a könyvesboltok polcairól. Megoldás lehetne a gyors utánnyomás, de ez a kívánalom eddig csupán a könyvbarátpk, a könyvkereskedők óhaja maradt. Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciáján ezeket a gondokat bizonyára szenvedélyesen megfogalmazzák. Amikor 1969-ben a szocialista könyvtárhálózat megalakulásának huszadik évfordulóján többek között Darvas József, llyis Gyula, Veres Péter aláírásával a mezőszentgyörgyi felhívás megteremtette az Olvasó népért mozgalom szellemi alapjait, a ki-' áltvány szerzői a „több évtizedig tartó emberformáló munka" jelentőségét hangsúlyozták, amely nem nélkülözheti a napról napra megújuló leleményt és szívósságot mindazoktól, akik szolgálatába szegődnek. Másfél évtizede a Hazafias Népfront a szervezője, gazdája a mozgalomnak. Támogatói ma azt mondják: „Előbbre tartunk, mint nem is olyan régen gondoltuk volna, hátrább, mint szeretnénk. Az okok keresése közben nem árt hangsúlyozni, hogy amikor az olvasás rangját, helyét vizsgáljuk, egyúttal a művelődés, a tanulás presztízsének értékeit elemezzük. Az Olvasó népért mozgalom éppen ezért nem lehet mindössze közművelődési vállalkozás. Eredményei a társadalom fejlődését segíthetik, zavarai a művelődés fejlődését veszélyeztetik”. A pedagógusnak, a könyvtárosnak, a népművelőnek, a könyv- kereskedőnek, a kiadói szakembernek, az alkotó írónak egyaránt felelősséget kell éreznie azért, hogy nemzeti kultúránk könyvalakban megjelent kincsei necsak körülvegyenek, de részünkké is váljanak. Könyveinket nemcsak szeretni, ismerni, birtokolni is keli. Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciája résztvevőinek megvitatásra, megfontolásra ajánlja a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás és -terjesztés fejlesztése érdekében, egy széles körű társadalmi vita megrendezését. Ifjúsági irodalombarát körök létrehozását, olvasótóbori kisközösségek segítését javasolja a nyári táborozás befejezése után is. A fiatalok anyanyelvi kultúrájának erősödése érdekében a beszéd- és magat^-- táskultúra országos méretű fejlesztését sürgeti. Az Olvasó népért mozgalom kezdeményezi, hogy a zúzásra ajánlott könyvállományból a még olvasásra alkalmas kiadványok megmentésében szerepet vállalhasson. Támogatja, hogy megalakuljon a Magyar Könyvbarátok Szövetsége, melyben a könyvszakmai vállalatok és a könyvtárak segítségével a tagság az illetménykötetek megszerzése mellett irodalmi, könyvszakmai tájékoztatásban is részesülhet, bizonyos könyveket előjegyezhet. Az Olvasó népért mozgalom feladatának tekinti, hogy a lakótelepeken az alapellátás megteremtésekor az olvasást, a könyvvásárlást, a könyvkölcsönzést szolgáló intézmények is helyet kapjanak. A tanácskozás meghívóján Babits Mihály gondolatai olvashatók: „Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél többsaz Élet és az Ember: mert a.Könyv is Élet, és él, mint az ember - így él: emberben a könyv, s a Könyvben az Ember". Az Olvasó népért mozgalom III. országos konferenciája az olvasási kultúra érdekében, az emberért, a közösségért, a társadalomért felelős, tenni akaró, cselekvőkész partnereit hívta meg holnaptól kétnapos tanácskozására Gárdonyba - Nógrádból is. . m. i„ tik nemzetiségi kultúrájukat. Az utóbbi öt év eredményeit összegezve megállapította a beszámoló, hogy kedvező az anyanyelvi oktatás helyzete. Számos községben — a többi közt a terényi, a nagy- 'tárcsái óvodában, a tárnoki, a kerepestarcsai, a vanyarci — iskolában bevezették a szlovák nyelvoktatást. ' Az óvodai, az általános és középiskolai szlovák nyelvoktatásban több mint XI ezer gyermek részesül, 2300-zal több mint amennyi öt évvel ezelőtt tanult. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült, a megyei és városi szervek anyagi támogatásával. Bővítették a bé- béscsabai szlovák diákotthont, s folyamatban várj a budapesti szlovák iskola és diákotthon építésének előkészítése. A Művelődési Minisztérium tervei szerint néhány nyelvoktató iskolában áttérnek majd a kétnyelvű oktatásra. Növekedett az érdeklődés a pedagógusképzés iránt, így várható, hogy fokozatosan csökken az óvónő- és tanítóhiány. A szövetség beszámolójában hangsúlyozza: az állami és társadalmi szervek támogatják a nemzetiségi közművelődést, az öntevékeny művészeti mozgalmat. Számos énekés táncegyüttes sikeresen szerepelt a hazai kultúrkör- utakon, a nyári nemzetiségi találkozókon, fesztiválokon, nemzetiségi napokon, csakúgy. mint Szlovákiában és az NDK-ban. (Folytatás a 2. oldalon.) Áerobidóz Aerobicláz — világszerte! Az egészséges, üdítő, kondicionáló testmozgás a hozzá tartozó, pattogó ritmusú zenével együtt mind több hívet hódít meg magának. Csupán Salgótarjánban vagy fél tucat tanfolyam csábítja a muzsikára gimnasztikázók százait (elsősorban lányokat, asszonyokat) a tornatermekbe és szobákba. Az edzettség, a szépsig megőrzése, vagy visszaszerzése sok pénzt megér. És a divat — már mint jelenség — terjed tovább a megyében, az országban.. Mint a salgótarjáni sportcsarnokban készült kép tanúsítja: ovisok is elkezdhetik! « (Barna Alfréd felvétele) Munkavédelmi ellenőrzés Nógrádban Előre be nem jelentett, azaz. meglepetésszerű vizsgálatot tartott a közelmúltban — a SZOT munkavédelmi osztályának kezdeményezésére — a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya kilenc nógrádi üzemben. Az „X-nap” néven nevezett ellenőrzésen a gázpalackok szállítását, tárolását, üzemeltetését, valamint a targoncák használatát vették szemügyre, összesen tizenhat munkavédelmi szakember bevonásával. Az „X-napról” most készült el — Fejes Balázsnak, az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjének irányításával — a tüzetes jelentés. Megállapították a felügyelők, hogy a kilenc üzemben —, amelyek közt az SKÜ, az öblös, és a síküveggyár, a vendéglátó vállalat, a balassagyarmati kábelgyár és a fémipari vállalat is szerepelt — a gázpalackok üzemeltetésével kapcsolatban viszonylag kevés hiányosság tapasztalható. Fontosabb tanulságokat vontak le a targoncák működtetésének ellenőrzéséből. Ez a kérdés azért fontos, mert az ■üzemi baleseteknek csaknem ■fele anyagmozgatásból ered, s e munkaművelet jellegzetes eszköze a targonca. Fő megállapítás, hogy alkatrészhiány miatt több helyen „biztonságtechnikai szempontból nem megfelelően üzemeltetik” ezeket a járműveket. További bajforrások közt említendő. hogy gyakran hiányzik a targoncáról az adattábla, a figyelemfelhívó szín, és a fényjelző, illetve működésképtelen a hangjelző. Három eset. ’ ben figyeltek föl hatástalan kézifékekre. Az SZMT főfelügyelője leállítatta ezeket a járműveket; egyet a fémipari ■vállalatnál, kettőt a kábelgyárban. A vizsgálatról a jelentést elküldték a SZOT munkavédelmi osztályának. Lakások, vízellátás a salgótarjáni járásban Tíz település veszélyeztetett A salgótarjáni járásban ötvenezer ember él, amely a megye lakosságának több mint húsz százalékát teszi ki. Az iparban foglalkoztatják a dolgozók hatvan százalékát, ugyanakkor jelentős a mező- gazdaságban dolgozók aránya is, (22 százalék), ösz- szességében úgy fogalmazható, hogy a salgótarjáni járás jellegét tekintve ipari, de nem elhanyagolható a mezőgazdaság sem. A járásban jelenleg 14 községi tanács 32 község irányítását, ebből egy nagyközségi tanács három község vezetését látja el. Meg kell jegyezni, hogy a járás területi elhelyezkedése — a megye- székhely közvetlen környezete — kedvező, mert így a lakosság igénybe tudja venni annak intézményrendszerét, (pl. kórház, szakorvosi rendelő/ közép- és felsőfokú oktatás, kereskedelmi intézmények ). A salgótarjáni járásban a lakásellátof.tsági mutató kedvezőbb, mint a megyei vagy országos ellátottsági szint, (száz lakásra 280 fő jut). A meglévő lakásállomány ösz- szetétele — az elmúlt közép- . távú időszak nagyarányú lakásépítése ellenére azonban kedvezőtlen. A lakások ‘ csaknem 15 százaléka 1920 előtt,'22 százaléka 1945 előtt épült, amelynek komfortfokozata, alapterülete csak a minimális igényeknek felelnek; meg. . A bányakolónia-Iakásál- lomány jelentős (926), amelynek 16 százaléka gazdaságosan helyre nem állítható. A lakáselíátási problémát fokozza, hogy magas a cigány-' lakosság aránya, (10,9 százalék), akiknél magasabban' termelődnek újra a lakásgondok. A járásban á VI. ötéves terv időszakában 1521- lakásépítésével számolnak, döntő részét személyi tulajdonként, 12 százalékát állami lakásként építik. A lakosság egészséges ivó- vízellátása égető gond a salgótarjáni járásban. A kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok miatt annak javítása csak nagy ráfordítással lehetséges. Jelenleg 13 településen több mint ötezer lakás van bekapcsolva a vízhálózatba, amely elmarad a megyei- átlagtól. Az alsőfpkű központi községek közül csak Nóg- rádmegyer és Cered nem rendelkezik szervezett vízellátással. Közegészségügyileg veszélyeztetett a járásban-tíz település. Nemrégiben megoldó; dott Karancskeszi. vezetékes- ivóvíz-ellátása, sajnos Luciái, ván nem valósulhat meg, mert a kiépített aknakút mennyiségi és minőségi vízhozama (mivel felszínközeli talajvízre épült), ezt nem teszi lehetővé. Homokterenye, Nádújfalu vízellátásának megoldására jelenleg folynak a kiviteli tervkészítések. Hadüzenet a zajnak Űj jogszabály lép életbe 1984. január elsején. A Minisztertanács í2,:1983\ számú rendeléte a zaj- és rezgésvédelemről egy régen megoldásra váró gond szabályozásának lehetőségét és ‘ feltételeit teremtette még. Erről a rendeletről tartottak sajtó tájékoztatót a közelmúltban, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-. magyarországi felügyelőségén Borsod. Heves és Nógrád megye részvételével. A rendelet zajvédelmi kö-' votelményeket állapít meg a már meglevő üzemi létesítmények, a közlekedés, valamint az építkezések által okozott zajra. A közlekedésre vonatkozó követelményeket csal« új • utak építésénél lehet érvényesíteni, de ez nem jelen-1 ti, hogy a már meglevő utak esetében ne lehetne fpjjg«6 lomszervezési és egyéb intézkedésekkel a zajt csöfcke,n-> teni. Az üzemi létesítményekre és ‘építkezésekre »-jogszabály egyedi zaj- és rezgés-1 kibocsátási határérték megállapítását írja elő. E hátárá érték képezi majd a zajvéJ delmi intézkedések . alapját.' 1985 ’januárjában lép érvény-' be . az a fejezet, amely __ ki-i mondja, hogy bizonyos 'terJ mékek esetén — gépek, közlekedési eszközök stb. — kő-1 telezőén fel kell tüntetni S zaj. és rezgés-jeTle-mzőket 'a termék kísérő iratain. íév a vásárlók számára lehetőség nyílik a minél kisebb zajjal működő berendezés- ki válasz-» jására.. _ ■ A tájékoztatón azTiV e:I-J mondták, hogy a rendelet betartása felett az OKTH tei'ü-J letileg illetékes felügvelöséJ ge, a tanács és a KÖJÁL őrködik. Ha például a lakóépü-J létén belül keletkezik zaj J—1 mondjuk kisiparos műhelye’ vagy túl zajos tetőventrllátör1 — akkor a tanács illetékes intézkedni. Az épületen kívüli zajokkal kapcsolatban a lakók az OKTH felügyelőségé-' hez fordulhatnak. A rendelet érvénybe lépése után meglehetősen szigorú büntetéseket alkalmaznak azokkal a magánszemélyekkel és üzemekkel szemben, akik a határidő letelte után sem intézkednek a zajártalom csökkentésére. /
