Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
Törő István: n 0 A hosszú fény nyúlfarknyi csak, köd álmosítja a mezőket, apaiak sápadcznak a fényben, s a messzeség megtörik lábaimnál, de arcom még izzik, mindenütt verőfényi hinláztatnak a szerve'• csönded átcseng a csontomon. 1 zaj elül. bánat meglapul, szétszeleteli este a tájat, ósszébbszorul bennem a nyár', s a levegő, mit öklömbe zártam. s z nem lehet törvény, rr.í karmolni tudna jobban, mint az évek, s falatozni évszázadok fogsorán; a fákat rozsda marta, szántások hallgatnak feketén, hajnali köd süvegeli meg a fényt; A szívnek és léleknek nemesbítésére Hetvenöt éves a Savaria Múzeum Szimmetria, nyugalom, mértéktartás — kellő eleganciával zárja le parkját a Savaria Múzeum. Hetvenöt éves, de történelmi és időjárási viharok nyomai nem mutatkoznak rajta. Három éve kívül szépítették, belül korszerűsítették a házat, amely az ország első vidéki múzeumaként épült 1905—1908 között. 1908. október 11-én avatták a múzeumot, kőbe vésték az alapításért fáradozó kultúregye- sület eszméjét: „a tudomány és a nemzeti közművelődés céljaira, a múlt Idők iránt Itartozó kegyelet ápolására. Vas vármegye mai életének megörökítésére, szívnek és léleknek általános és magyar nemzeti érdekű nemesbítésére”. Szombathelyen úgy kezdődik minden, hogy „már a régi rómaiak Is..A múzeum, s közművelődés gyökerei is Savaria emlékeihez kapcsolódnak. Háromezer lakosú, mai szemmel viskókból álló talu volt Szombathely, amikor 1777-ben önálló egyházi központtá, püspökséggé tette Mária Terézia. Első püspöke Szily János olyan barokk templomot, pöspökl palotát, szemináriumot építtetett, amelyhez csak a XIX—XX. század fordulóján nőit fel a város, épületeivel, lakossága számával és szellemi Igényeivel. Az építtető püspök gyűjtötte először a római régiségeket, az. ókor és a középkor köveit, pénzelt, cserepeit, mozaiktöredékeit. Lelkes tanárok, egy-egy megszállott gyűjtő követte példáját, de csak a kiegyezés után alakult régészeti egylet, kezdődtek ásatások, és fordult a figyelem a néprajz felé. Az 1880-as évek gazdasági válsága elapasztotta a polgárok adakozó kedvét, az egyletek sorvadtak, a gyűjtemények ■nem gyarapodtak. 1895-ben a liberális Éhen Gyula polgár- mestersége idején kapott új lendületet a város. Már 24 ezren lakják, csatornát, vízvezetéket, villanytelepet, hidakat építenek, gyárakat alapítanak. A polgári öntudat művelődési igényben is jelentkezett: 1899 nyarán Vas megyei kultúregyesületet alakítottak, amelynek célja egy kultúrpalota felépítése a régiségek, a néprajzi gyűjtemény és a közkönyvtár elhelyezésére. Az állami segítség, a város, a megye pénze, a polgárok egyéni áldozatvállalása meghozta az eredményt: felépült a múzeum. Egy év múlva ötszáz személyes előadóteremmel toldották meg a házat. A gyarapodás nagy korszaka volt az 1914-ig tartó néhány év. A két világháború között az áldozatos tudományos munkát nem övezte sem megbecsülés, sem anyagi támogatás. Pável Ágoston és tudós társai azonban megalapozták a mai gyűjteményeket. A velem! őstörténeti lelőhelyeket Miske Kálmán tette kincskeresők rablóterületéből a tudományos feltárás, értékmentés helyszínévé. Kárpáti Kelemennek és Pável Ágostonnak köszönhető a néprajzi gyűjtemény gazdagítása. Chernél István és Gayer Gyula a természetrajzi tárba juttatta a jellegzetes növényeket, állatokat, ásványokat, kőzeteket. A Savaria Múzeum nagykorúsága 1963-ban kezdődött. Valamennyi vidéki múzeum ekkor került a megyei tanácsok irányítása alá. A decentralizálás anyagi és szellemi erőket szabadított fel. A múzeum valóban múzeummá vált. Húsz éve három tudományos munkatárs, ma harminc szolgálja az ügyet. Ismét a rómaiakhoz nyúltak vissza, a nagy szenzáció az Iseum megtalálása, rekonstruálása volt. A régészek mellett a nemzetközi, Alpokalja- kutatásba bekapcsolódtak a természettudósok is. A felújított múzeumban tavaly állandó kiállítás nyílt. Szakítottak a helytörténeti kiállítások sablonjával, mely szerint az első vitrinben kőbalta, az utolsóban mai termék látható. Kiszabadították a tárgyakat a vitrinekből, nem ragaszkodtak a teljes történeti úthoz, a mindent megmutatás vágyán is uralkodni tudtak. A táj, a kor és az ember kapcsolatának látványos képei fogadják a látogatót az ősidőktől a rómaiakig. Adósa a múzeum Szombathelynek egy igazi várostörténeti bemutatóval. Pedig gyűlnek a metszetek, fotók, céhes és ipartörténeti emlékek, bútorok annak szemléltetésére, mi lett kétszáz év alatt a háromezres faluból. Ma a Savaria Múzeum a legtöbb külföldi meghívást textilgyűjteménye miatt kapja. A tizenöt éve befogadott fal- és tértextilművészet ma is az európai élvonal közelében van. A szocialista országokon kívül több francia, NSZK-beli, svájci, finn és dán kiállítás után most Anglia egyik múzeuma érdeklődik a modem magyar textilművészet iránt. A néprajzi anyaggal is ki lehet lépni a nemzetközi porondra. Az NSZK után jövőre finn kiállításra készülnek. A Derko- vits- és Dési Huberit-gyűjte- mény javával Moszkvában mutatkoztak be. Négyszáz múzeummal tart kapcsolatot a Savaria. A szakkönyvek, katalógusok, kritikák, reprodukciós kiadványok csere útján jutnak a múzeum könyvtárába, amely ma 30 ezer kötetes szakkönyvtár. Szentléleky Tihamér után Is régész szakember, Bándi Gábor a Savaria Múzeum igaz. gatója. De nincs régészeti elsőbbség, a vezető koncepció a tudományok arányos, folyamatos fejlesztése. A múzeum- vezetés nyitottságát jellemzi az a felismerés és gyakorlat, mely szerint a múzeumokkal, a múzeumokban ma jól lehet politizálni. Jól lehet szolgálni a Magyarországról formálódó képet. A kapcsolatépítésben a múzeumoknak konjunkturális helyzetük és előnyük van, mert a néprajz, a régészet, az iparművészet, a képzőművészet nyelve nemzetközi. Budai Rózsa 8 NOGRAD - 1983. november 19„ szómból Ingának is nevezhetni. Ingának, melyet álló fabábúk eldöntésére szerkesztettek egy kocsmaudvaron, öreg, száraz ágakban nem szűkölködő diófa árnyékában. A lengőteke funkciói közé tartozik az idegenek összeismertetése; a kevés pénzűek kevés pénzének átörökíttetése a több pénzűekhez, hogy azoknak még több legyen (bár közel sem hasonlítható a lengőteke intenzitása mondjuk a flipperhez, esetleg a magyar kártyával játszandó kop- kához) a lengőteke feladata többek közt még, hogy az általában kocsmában, vendéglőben napot eltöltő férfiemberek kedvét meghimbálja, egyszer tartsa lent, aztán billentse föl, semmiképpen ne legyen huzamosabb ideig jó, és ne maradjon rossz sem. A megváltozott kedélyállapot könnyebben szárítja a garatot, borítja porral a nyelvet, mosolygott a vendéglős nagyapja, amikor nyolcvannyolc évvel ezelőtt felállíttatta a lengőtekét. Aki veszít a lengőtekén, fizet, aki sokat nyer a lengőtekén, az is fizet — büszkeségtől dagadó mellel, hogy holnap, mert holnap nem megy a játék, azért fizessen. Akár veszít, akár nyer a játékos, fizeti a maszek vendéglősnek az árrést, aki így nyer azzal, hogy egyáltalában nem játszik; illetve a lelkekkel játszik, a tekézővel, mert 75 éve született Kerényi Jen6 Kerényi Jenő emlékezete Most lenne 75 éves Kerényi Jenő Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a kortárs és az egyetemes magyar szobrászat iskolateremtő mestere. 1908. november 20-án született Budapesten. Középiskoláit a fővárosban, a mai képzőművészeti gimnázium elődjében végezte, majd a képző- művészeti főiskolán Bory Jenő növendéke, később tanársegédje lett. Tehetségével hamar kitűnt. 1937-ben római ösztöndíjjal egy évet Itáliában töltött. Egész életében önálló úton járt; a hozzá közelálló művészeknek, mint például Michelangelónak csupán egy-egy műve visszhangzott benne, mint a Rondaninl Pieta zaklatott tragikuma. Kisplasztikával már a 40-es években felhívta magára a nagyközönség, és a művész- kortársak figyelmét, önálló, erőteljes, nagy hatású formanyelve hamar kialakult. Zár. tan komponált ugyan, de belső indulatai tartalmi-formai feszültségekkel ruházták fel még az olyan idillikus tárgyú kis figuráit is, mint a Fésül- ködő nő, vagy a Vetkőző leány. Érett műveire jellemző drámai hangvétele már a Menekülő csónakos című, mozgalmas, erőteljes figuráján megjelent. , 1942-ben kapta első nagyszabású állami megbízását, egy emlékművet Lévára. Zaklatott korunk világrengései, a háborús ' évek élményanyagát a tragikum felé mélyítették, így műveinek alaphangja, a drámai expresszivitás a későbbi évtizedek során egyre fokozódott. A természeti látványt átértékelő formanyelve — bár egyes vonásaiban, indíttatásaiban nagy nemzetközi kartársaiéval rokon — teljesen öntörvényű még kisplasztikáiban is. A formák a művész belső viharait hordozzák; a gyors, szaggatott mintázás is az érzelemvilág feszültségének kivetítődése az anyagba. Így válik a bronz a tartalom hordozójává. Fejlődése egységes. Már korai műveit az expresszív formaadás a tartalom érdekében való művészi sűrítés, csak a lényeges részek kiemelése jellemzi. Élete értelme a munka volt. Egy régi céhbeli iparos módszerességével és alázatosságával dolgozott, mert „ne az alkotó beszéljen, hanem a mű”. Még hirtelen halála előtt, lázas betegen is felkelt és mindenáron dolgozni akart, amir kor a mintázófát is alig tudta emelni. A kor kedvezett tehetségének, a felszabadulás és az országépítés lendülete legjobb éveiben érte. Haláláig az elkötelezett művészek közé tartozott. Az elsők között volt, akik az új ország monumentális szobrászatét kialakították. Nagy megbízásai kortárs szobrászatunk maradandó értékei közé tartoznak. Első emlékművei, — a sátoraljaújhelyi partizánemlékmű (1946) és a Budaörsi út elágazásánál álló, karjait magasba lendítő, kezében zászlót tartó fiatal szovjet parlamenter, Ősz- tyapenko kapitány (1951) szug- gesztív alakja — felszabadult országunk jelképévé emelkedtek. Általában egy-egy férfivagy női alakkal fejezte ki mondanivalóját. Tömzsi nőfiguráit erőtől duzzadó formákkal, vastag lábakkal, karokkal, mintázta. Az arc, a részletek, a ruha nem játszaŰj, negyedévenként megjelenő folyóirat látott napvilágot a Szovjetunióban, a Zene az iskolában címmel. Az új folyóirat olvasóinak tábora várhatóan nagy lesz, érdeklődéssel fogadják a zenetanárok, a zenepedagógus-képző intézmények hallgatói és tanárai, zeneelméleti szakemberek, szülők és mindazok, akik érdeklődnek a zenetanítás iránt. A folyóiratot az ismert zenek szerepet, csupán kiemelik a mozgást, az egymásnak feszülő erők játékát. A derű ritka pillanatait őrzi a brüsz- szeli világkiállítás rézlemezből kalapált, lebegő lányfigurája, a Korsós lány, a mélyen lírai Anya gyermekkel és a Béke című szobra. A 60-as évektől kezdve a halál előérzetével viaskodott. Művészeiében a tragikus hangvétel felfokozódott, szobrai kifejezésében a már szinte talányos sűrítés, a tömbszerűség, a pozitív-negatív formák dinamikája vált uralkodóvá. Utolsó éveiben időtálló remekművek egész sora került ki keze alól. Golgota, Koper- nikus, Dante és Vergilius. Tízparancsolat, Munkáskezek, Dózsa, mélyek maradandóvá teszik nevét az egyetemes művészetben Is. Alkotóereje teljében, 1975.' július 10-én érte a halál. Brestyánszky Ilona neszerző, tudós is pedagógus', Dmitrij Kabalevszkij, a Zenepedagógusok Nemzetközi Szövetsége diszelnök* vezeti. Kabalevszkij sok ivet szentelt az általános iskolai zenei nevelés új koncepciójának kidolgozására. Az új kiadvány szerkesztésében pedagógusok, tudományos munkatársak, gyermekegyüttesek vezetői is a szovjet zenei élet vezető egyéniségei vesznek részt. Új szovjet folyóirat a zeneoktatásról néha, amikor nagy a nyüzsgés, és belefárad felesége pergő nyelvébe, kislisszan, megtámaszkodik a diófa mellett és fizet a játékosoknak egy kanyart, négy-öt korsó sört, akik így hálára kötelezettek, mert ők ritkán fizetnek a ÓNAGY ZOLTÁN a vendéglő, és, ha lenne lába. De, ha lába lenne, akkor keze is lenne, és, ha ez a kettő már megadatott, akkor feje Is lehetne, a fejben agy, a koponyacsonton kívül fül, és abba beledarálhatnám reggelente, hogy mit kell megírA lengőteke Csakhogy abban • pillanat-' ban, amikor céloznom kell, R—16-os bordó autócskájával beállít a vendéglős tizenhét éves leánykája. Meleg van, a lánykán akkora fürdőruha, hogy talán egy tenyerem méretű anyagból szabták, és sudár, mint a jegenye és hajlékony és gyönyörű, és képtelen vagyok a szemem levenni barna bőréről, és így lendítem a golyót. Ami persze megkerüli a jobb oldali sort, kilendül a diófa felé, megkerüli visszafelé a bal oldali bábuikat, és mielőtt tekintetem leszakadhatna a leányka szép hasáról,., hosszú combjait elhagyná, a golyó eltalálja a térdkalácsomat. vendéglősnek. Így nyer a vendéglős barátokat is az árrés mellé, a pörköltből ki- spórolt hús, a korsóból megtakarított sör-decik stb. mellé. A lengőteke mellett ma egy szobafestő, egy autószerelő, egy nyugdíjas katonatiszt és jómagam állunk. A két maszek emberei dolgoznak. Ha valami megoldhatatlan problematika adódna, akkor telefonon keresik a főnököt. A katonatisztet nem keresi a kutya sem, hónap eleje van, tart még a nyugdíjából, amit mint hadtápszolgálatos érdemelt ki. Engemet se keres a kutya se, esetleg az írógépem jöhetne értem, ha tudná, hol D-ttt, net jJCUig Így Vculj akkor minek jönne utánam a vendéglőbe, az írógépem felhívhatna engem éppúgy, mint ahogy a maszekokat a meló- saik, nyilván lenne már telefonom, mert a gép maga Is megkereshette volna már egy telefon árát tíz év alatt. Talán kocsim is lenne, csöndes-békés családi életem, adriai nyaralások, politikus barátaim, mindehhez koronának anyósom úgy böcsülneés szeretne engemet, mint arra nem volt példa a világtörténelemben; na, persze, ha a nagymamának kereke lenne... Én kerülök sorra, egy hatos és egy nyolcas lökés ellen, ezt nem nagy dolog túlteljesíteni. Jaj! mondom, nem károm-' ködök, csak leülök, simogatom, dörzsölgetem, igyekszem észrevétlenül kipottyantani szememből a könnyet. Tíz perccel később enyhül a fájdalom, megkísérlek lábra állni, miután sikerrel járt, bicegek haza a sikátoron. Már dagad az a t£rd. Otthon bebugyolálom vizes ruhába, és nyögök, hogy nem szeret engem az isten, ha már egyetlen szórakozásomtól is eltilt, ráadásul Ilyen drasztikusan. Aztán leülök az asztalhoz, lefújom a port a klaviatúráról, eligazítom a lábamat, rajta a langyosodé törülközőt, keserű a szám, azzal mondom ki hangosan, hogy pedig egyszeregyszer milyen jól álltam az összesítésben..
