Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

Síküveggyári számítástechnika * I Szellem - holt térben — Eddig még holt térben mozgunk — számol be a ma­tematikus programozó. — El­sősorban a közvetlenebb kap­csolat hiányzik a számítógép kezelői és a számítástechnika lehetséges felhasználói közt. így az utóbbiak még nem tudják, mi mindent végezhet el helyettük a gép. Először a közös nyelvezetet kellene ta­lán kialakítanunk... Két „Kapitány" Május óta áll a xal(jótar­jára síkiiveggyáriak rendelke­zésére „personal computer”, azaz személyi számítógép. Az amerikai gyártmányú két Commodore 64 típusú masi­na — amelyet darabonként 130 ezer forintért szereztek be — a helyiek szerint az „okosság” szempontjából föl­ér egy R 20-assal is, csupán az adattároló kapacitása ki­sebb. Az egyik „Kapitány” a szervezési 'osztály számítás­technikai csoportjának ren­delkezésére áll, a másik pe­dig a műszaki osztályon old meg feladatokat az utóbbi hetekben. Mire használják a szervezők? — Jelenleg tíz programcso­mag áll készen. Az egyik pél­dául az exporttervezést szol­gálja, egy másik pedig a Zagyva III. kemence műkö­désének statisztikai elemzé­séhez ad segítséget — közli Czirbusz Sándor matematikus programozó. — Az exporttal kapcsolatban jelenleg ne­gyedéves, illetve havi össze­sítések készülnek. A gép majd lehetővé teszi, hogjr naponta pontos képet kapjunk a hely­zetről. Segít emellett a köz­gazdászoknak abban, hogy „optimalizálják” a kiviteli. Azaz megmutatja, hogy ha az egyik tényező, például az ár változik, milyen hatással van ez a többi tényezőre. Mint az egyetemről alig több, mint egy éve kikerült, Debrecenben született fiatal­ember elmondja: a másik programcsomag lehetővé te­szi, hogy az értékes Zagyva III. kemencét egy-egy három­éves ciklusban a lehető lég­jobb hatásfokkal használják ki. A műszaki főosztályon pedig — az ottani „Kapitány­nyal” — egy keverékelemzést végeztek el a szakemberek. Itt, azonnal — Javítja-e már mérhető­en a gyár eredményét a két PC? — szögezödött a mate­matikus mellének a kérdés. — Ön is abba a hibába esik, amit másoktól is ta­pasztaltunk — így a fiatal­ember. — Vagyis: azt akarja, hogy a számítógép itt és azonnal hozzon kézzel fog­ható hasznot. Ez nem ilyen egyszerű. Még sok szervezési teendő vár a gyárunkra, amíg látható lesz az eredmény. Pél­dául meg kell teremteni a bizonylati rendet, ami most nincs. Kivéve talán a keres­kedelmi tevékenységet. Czirbusz más föltételeket is sorol. Szerinte össze kéne fogni a gyárban meglévő tár­gyi és emberi — szellemi — erőket a számítástechniká­ban. Gyarapítani kellene a számítástechnikai csoportot is, mert most még ennek nagysága nincs arányban a feladatokkal. És — könnyen megvalósítható, tehát meg­szívlelendő javaslat — a ve­zetőknek is tanfolyamot kel­lene végezniük, hogy még alaposabban megismerjék a Egyedülálló föld alatti gom­batelepeket fedeztek fel Ka­zahsztánban, a Balhas-tó kö­zelében. Ez a körzet az alma- atai terület karojszki termé­szetvédelmi területéhez tarto­zik. Itt tilos mindennemű gaz­dasági tevékenység folytatá­sa, köztük a gombaszedés is. Egy háromszázméter széles, hosszú hojnoksávot nyilvání­tottak védetté. A homokbuc­kák között észrevétlenül hú­zódnak meg a föld alatti gom­ba telepek. Igazi gombaraktál’ rejtőzik a homok alatt. „Fél méterrel a föld alatt csiper­számítástechnikában rejlő le­hetőségeket. A közelmúltban egyébként már tartottak egy 30 órás tan­folyamot a gyáriaknak. Nem keseríti el őket, hogy ez a kezdeményezés nem hozta meg a várt eredményt; a ta­nulságokat legközelebb fel­használják. Addig is népsze­rűsítik a komputerek előnye­it: például azt, hogy a sze­mélyi, a munkaügyi nyilván­tartásban, a bérszámfejtés­ben „ijesztően” gyorsan old­ják meg a sziszifuszi felada­tokat. De az embert — hív­ják föl a figyelmet — nem helyettesítik! Majd 1988-ban — Minden osztályra kelle­ne egy gép a kereskedelmi­re talán kettő — meditál a jövendőről a matematikus programozó. — Ezeket a gé­peket aztán felsőbb szinten összekapcsolhatóvá kell ten­nünk, s így kialakul a gyári adatbázisrendszer. H?t minden a legjobban megy, akkor ez 1988 körül fog létrejönni. At­tól függetlenül, hogy addigra ezek a gépek talán elavultak lesznek, minden lényeges adathoz percek alatt hozzá­juthatnak a döntéshozók. Molnár Pál kegombák nőnek! húszcenti­méteres törzsük óriási, egy­mással összenőtt kalapokat tartanak. Ezt a ritka jelensé­get a vaddisznók segítették felfedezni. Észrevették, hogy ezek az óvatos állatok eze­ken a helyeken nappal jár­nak, pedig ebben az időszak­ban inkább az árnyékos he­lyeket kedvelik. Bátorságuk magyarázata nagyon egysze­rű: a sötétben a buckák nem láthatók, a gombák pedig olyan mélyen nőnek, hogy il­latukról az állatok nehezen találnak rájuk. Rejtett gombatelepek a sivatagban Nagyüzemek szűk cipőben Alig néhány évvel ezelőtt terjedt el az alacsony haté­konyság, vagy alacsony jöve­delmezőség kifejezés, amellyel azokat a termelőegységeket — köztük mezőgazdasági üze­meket illették, amelyek gaz­dálkodása — finoman szólva — kívánnivalót hagyott ma­ga után. Nógrád megyében is akadt és ma is akad jó né­hány termelőszövetkezet, amely ebbe a kategóriába tartozik. Igaz ezeket most már alacsony színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek titulálják. Hat forint alatt Bizonyára kevesen tudják, mit is jelent ez a meghatá­rozás: alacsony színvonal? Nos, a definíció viszonylag egyszerű. Azokat a termelő- egységeket nevezik alacsony színvonalon gazdálkodóknak, amelyékben 100 forint költség­re hat forintnál kevesebb nye­reség jut. Az alacsony szín­vonal tehát nem jelent eleve veszteséges gazdálkodást. Ezt igazolja az is, hogy 1981-ben a 12 alacsony színvonalon gazdálkodó üzemiből „csak” három zárta veszteséggel az évet, 1982-ben a 17-ből ugyan­csak háromban került mínusz előjel az eredmény elé. Idén — az eddigi felmérések és számítások alapján — 9 me­zőgazdasági nagyüzem lesz már csak ebben a kategóriá­ban és, ha minden igaz, kö­zülük is mindössze egy vesz­teséges. Hacsak az élet nem tréfálja meg az ide vonatkozó statisztikák készítőit, mint ahogyan erre már volt példa megyénk történelmében.. v Felvetődhet a kérdés, mi­től gazdálkodnak ezek a nagy­üzemek alacsony színvona­lon? Sőt az is, szükség van-e olyan mezőgazdasági ter­mékekre, amit veszteséggel állítanak elő? Ez utóbbi kérdésre egysze­rűbb a válasz. Igenis szükség van minden kilogramm meg­termelt búzára, minden liter tejre, minden kilogramm hús­ra! Az viszont már más kér­dés, hogy az állam évről év­re kevesebbet hajlandó magá­ra vállalni a veszteséges ter­melés finanszírozásából. Fő­ként akkor, amikor év végén kiderül, hogy a hiányzó mil­liók nem a mostoha termé­szeti adottságokra, a kedve­zőtlen időjárásra, hanem a megváltozott követelmények­hez való alkalmazkodás hiá­nyára, a gazdasági érzéketlen­ségre, netán a nemtörődöm­ségre vezethetők vissza. Határozatra várva Látják ezt a megye vezetői is, hiszen nem ok nélkül ke­rült a 12 alacsony színvona­lon gazdálkodó termelőszö­vetkezet közül ötnek az élé­re új elnök. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy az emlí­tett tuoatnyi nagyüzemnek in­tézkedési tervet kellett készí­teni arról, miként látják az előbbre lépés lehetőségeit, mi­lyen módon tudják a, kátyú­ból kimozdítani a gazdaság megrekedt szekerét. Hogy az intézkedési tervek készíttetése helyénvaló volt, azt azoknak a közös gazdasá­goknak a példája bizonyítja, amelyek alig több mint egy év után már kijutottak a hullámvölgyből, mert javult gazdálkodásuk hatékonysá­ga, nőtt a termelés jövedel­mezősége és 100 forint költ­ségre jutó eredményük —, nem egyszer jócskán — meg­haladta a korábbit. Az intézkedési tervek hatá­sa tehát kedvező irányba te­relte a gazdálkodást, az ab­ban foglaltak végrehajtását folyamatosan figyelemmel kí­sérték a párt. és állami szer­vek, s nyilván ez is ösztön­zően hatott az említett nagy­üzemek tevékenységére. E pozitívumok mellett — vagy éppen ezért — fölmerül aiz a kérdés, vajon azoknak a gaz­daságoknak, amelyek a követ­kező évben kerültek az ala­csony színvonalon gazdál­kodó üzemek közé, miért nem kellett hasonló tervet készí­teniük? Sőt talán nem hiábavaló az a kérdés sem, hogy azok a nagyüzemek, amelyek éveken keresztül éppen csak vegetál­tak — nem egyszer jó adott­ságok mellett is — miért vár­tak a megyei pártbizottság ha­tározatára? Miért nem voltak képesek saját jószántukból intézkedési tervet készíteni ? Nem azt jeizi-e ez, hogy sok üzemben még mindig nincs meg a kellő gazdasági érzé­kenység, vagy az a téves fel­fogás uralkodik, hogy amiről nem beszélünk az nincs is? Nem lehetne önállóbban? Egy-egy intézkedési tervet szükségtelen fétisizálni, mert nem csodatevő szándékkal ké­szítették. Hatásuk pontosan annyiban mutatkozott meg, amennyiben az abban foglal­takat végrehajtották a mező­gazdasági nagyüzemek. Ez pe­dig döntően a vezetésen, a'i irányításon múlt és feltehető­en múlik is az elkövetkező években. A kedvező tapasztalatokból kiindulva talán nem volna hiábavaló feladat, ha azok a gazdaságok, amelyeket már most szorít a cipő, megpró­bálnának — élve önállóságukj kai — valamilyen kiutat ke­resni egy hosszabb távra szó­ló terv kidolgozásával. Régi igazság, hogy szűk lábbeliben el lehet álldogálni egy dara­big, még helyben járni is, de tisztességesen haladni képte­lenség... Az állam most is és a jö-’ vőben is kiadós terheket vál­lal magára, hogy a valóban mostoha adottságú és emiatt nehéz helyzetben levő üzeme­ket támogassa. Az azonban' nem várható el a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy olyan termelőegységeket „ba­busgasson” évről évre, ame­lyek önmaguk is képesek len­nének megállni a saját lábú-1 kon. Annál inkább, mert ez­zel azokat a jól prosperáló,1 gazdaságosan termelő üze­meket sú jtanák, amelyék egy­aránt hasznot hoznak ma­gúiknak és a népgazdaságnak.' Zilahy Tamás . Hasított sertéseket pucol, zsírtalanít Simon Elemér húsipa­ri szakmunkás, a salgótarjáni Karancshús dolgozója. Na­ponta kettőszáz állatot kell letisztogatnia, feldogozáshoz előkészítenie. Uj igényeket és az embert is szolgálja Megszűnik az SKÜ százéves öntödéje Á Salgótarjáni Kohászati tonna vasöntvény elkészítése kéjük döntő mértékben az Üzemek termékszerkezetének vár a csökkentett létszá- öntödéhez kötődött. Felada- átrendeződése, a világgazda- mú öntödére. Ezalatt a válla- tűk volt, hogy az öntéshez ság feltételeihez való alkal- lat belső szükségleteire ké- nélkülözhetetlen és jó minő- mazkodás előnyöket, de szítenek még dróthúzó dobo- ségű, méretpontos famintákat ugyanakkor nehézségeket is kát és egyéb gépöntvényeket, határidőre biztosítsák. Eisen- jelent. Elavult, régi, gazda- amelyek a tervezett felújítási bárt Zoltán, a mintakészítő ságtalan technológiát kell ki- munkákhoz szükségesek. asztalosműhely vezetője el­iktatni, hogy helyükbe újat , . .. . mondotta, hogy a mintaasz­és korszerűt tudjanak terem- A százéves öntöde meg- talonok összeültek, hogy teni. Mindez azonban emberi szüntetésének személyi feite- számba vegyék új feladatai - tényezőkhöz, az évtizedek so- teleiben a gyár vezetői a leg- kát. Korábban is előfordult, rán kialakult szakmai és mű- gondosabban, es legkorulte- hogy más öntödék megrende- szaki kultúrák megszűnteié- kintobben szeretnének eljár- i^sej alapján itt készítették séhez is kötődik. m>, hogy az öntöde dolgozol a famintákat. Most a vasön­, _ . , .. más szaktermeteken, a gyár töde megszűnésével szélesi_ Az evek során többi kozott kereteiben találják meg a megszüntették a csavargyár- helyüket és számításukat is. tást, felszámolták az acélön- .. tödét és most napjainkban Az öntöde dolgozóival ku­teni szeretnék külső kapcso­lataikat. A Diósgyőr, a Buda­pesti Acélöntő- és Csőgyár és néhány xoaei es mo* napjaimban — és néhány ismerős partner került napirendre a vasonto- Joa ”\ul?n eiDeszeigeueK, es u- , „ , akarnak­de megszüntetésének nme- lehetőségeket teremtettek ar- e most ujaicat akarnak rami^is ra, hogy ki, melyik üzembe, «erezni. Borsodnadasd ré J 1S‘ vagy milyen munkaterületre szere,man® befejeztek a for mázólapra szerelt BBC-ke mencék üstjének felső részé­A vasöntöde mintegy száz kéri magát, ott találja meg éven keresztül fontos része anyagi számításait és munka- |“culjeR- uiLJenek xeiso re: volt a Salgótarjáni Kohászati helyi körülményeit. ,e/, szükséges fammtakat. A Üzemeknek. Az üzem termé- , u apestt KÖVAC ceggel is keinek 90 százalékát az ózdi- A dolgozok nagyresze (321 szélesítik partnerkapcsolatai- ak használták fel. Az időköz- a . kovacsologyarban kapott kát. Számolnák azzal, hogy hon kors/oríítlenné és gayria- igényeinek megfelelő munka- az újfajta partnerkapcsolat- SaS vált totöde dolgo- lehetőséget. Tizennyolcán ban az eddiginél is magasabb zói nehéz körülmények kö- kert?k magukat valamelyik igényeknek kell eleget tenni- ^t dolgoztak aT elmúlt év- ú-í gyárrészleghez, két dolgo- ük, hogy a minőség, a méret­tizedekben mintegy három- zo a kisterenyei gyáregység- hűség, a felület a határidő szorosát termelte annak, ami hez lakóhelyéhez közelebb es az egyeb előirt tényezők elvárható lenne egy ilyen peruit. A két fiatalember pe- mind magas fokon legyenek felszereltséfiű üzemtől Ha a dl8 arra vállalkozott, hogy kielégítve. Mindez feltétele vasöntödéd meg akarták voL kitanulja ^ az esztergályos- annak, hogy a termékszerke- na tartani, akkor teljesen új ^za^vmaft? es * jövőben itt zet-váltáshoz alkalmazkodva technológia bevezetésére áj szakmai felke- megmaradion * jő munkahe_ mintegy 200 millió forintos u tS€get‘ lyi közérzet is, s az egyének beruházást kellett volna Jelenleg még 26 fő dolgo- mellett a »vári kollektíva is megvalósítani- Mivel ennek zik a csökkentett létszámú , .... 8y kollektíva is korszerűsítésétől eltekintenek, öntödében> hogy az év végéig m^talalja a maga szamita- az Ózd szamara készülő, programoZott feladataikat sat az elet aMal szüksegsze- mintegy 4—5 ezer tonna önt- maradéktalanul ellássák, vény elkészítését más, kor- . szerű felszereltséggel rendel- Az öntödéhez szorosan hoz- , „ ... z a tartozott a mintakeszitok kezo üzem oldja majd meg. asztalosműhelye, amely, ha Az év hátralévő másfél hó- a vállalaton belül más gyár- oiapjában jgég *»i#t©§y 8íW részleghaz tartozott is, rűen megkövetelt váltoaások feltételeiben. Orosz Béla Gyógyító szél Azerbajdzsán! balneológusok befejezték azt a kutatássoro­zatot, amely bebizonyította: hazri elnevezésű északi szél (neve a Kaszpi-tengerrel függ össze, amelyet a régi időkben Kazár-tengernek neveztek) jótékony hatással Van a szív és érrendszeri megbetegedé­sekben szenvedőkre. Az orvo­sok véleménye szerint a ked­vező hatás a levegő hőmér­sékletének csökkentése és ionokkal való telítődése ré­vén jön létre. A szél a ter­mészetes szellőztető szerepét játssza az Apseron-félszige- ten, ahol 300 szeles napot számlálnak évente. Az északi szél gyógyászati célokra való felhasználásához az első lépé­seket a félsziget négy kardio­lógiai szanatóriumában tet­ték meg. A Kaszpi-tenger nyugatig — kedvező éghajlati és bal­neológiái viszonyokkal ren­delkező — partvidékén or­szágos jelentőségű gyegy- helyövezet létrehozását ter­vezik. a Volga folyóban A hideg hegyi folyók éles fogú és kecses lakója, a pisztráng, ma már a Volga folyóban is jól ér­zi magát. A kujbisevi területen működő „Szuszkan'’ halgazdaság tenyésztői és ichtiológusai két évvel ezelőtt végezték el a törzs- állománytól nyert pisztrángikrák inkubálását. A volgai vikgyűjtő hidegebb részeit választották a kísérlet színhelyéül. Egy év sem telt el, amikor a volgai halneve­lőkben több tízezer ivadék csil­lant meg. Rajtuk kívül a gazda­ság S0 ezer — Észtországból ho­zott — pisztrángivadékot nevel. Jelenleg a volgai pisztráng sí? medencében növekszik. Jövőre a medencék számát megnégysze­rezik. NÖGRAD ,M83. oovember 1£„ péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom