Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
Vi/H GüT ^ VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK? NOGRÁD AZ MSZMP' NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 272. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 18., PÉNTEK Csak olyan mértékben Nem szabad tudomásul venni, sőt még megszokni sem azt, hogy megyénk lakosságának egy része időnként figyelemén kívül hagyja azoknak a tényeknek a megismerését, amelyeket a Központi Statisztikai, Hivatal Nógrád megyei igazgatóságának jelentése közöl. Már csak azért sem, mert a magára egy kicsit is adó, közösségi töltetű, szűkebb hazájának alakulását érdeklődő ember jól informáltságához hozzátartozik a megye gazdaságának lényeget átfogó ismerete. Még akkor is, ha ez nem a legszórakoztatóbb olvasmányok közé tartozik. A lapunkban tegnap közzétett jelentés az első háromnegyedévi gazdasági eredményeket foglalja magába. Több irányú elmozdulásról, ellentétes jelenségekről, néhány nyugtalanító, jövőnket esetleg kedvezőtlen irányba is fordítható megnyilvánulásokról szól. Nem árt hangsúlyozni, hogy az elért eredményeknek a jelentősége a jelenlegi nehéz kül- és belgazdasági körülmények között a korábbinál nagyobb értékű. Ide sorolhatjuk a beruházások kismérvű fellendülését, a műszaki, technikai, technológiai megújulásban történt jó irányú elmozdulást, a termelékenység emelkedését. Ezt az időszakot is a differenciált fejlődés és az eddigi pozíciók felcserélődése jellemezte. Például a tartós válsággal küzdő kohászat 0,4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparhoz tartozó ágazatok közül jelentősen nő a gépek és berendezések gyártása. Az országos átlagnál jobban emelkedett az állami iparhoz tartozó könnyűipari vállalatok termelése. Élen a faipar áll, követi a kézmű- és háziipar, nőtt a termelés a korábbi években sokféle formában megkérdőjelezett textilipari és textilruházati vállalatoknál. Az építőipar pedig csaknem időarányosan teljesítette tervét. A mezőgazdaságban az aszályos esztendő ellenére kedvező eredmények születtek a növénytermesztésben. A sertésállomány növekedése, a felvásárlás kedvező alakulása - a juh kivételével - továbbra is kiegyensúlyozott ellátást ígér. A kisegítő tevékenység fokozódását jelzi az újabb létszárpnövekedés. A nehéz körülmények között is volt mód különböző mértékű és tartalmú gyarapodásra. Ezt bizonyítják a lakossági pénzbevételek, a betétállomány növekedése, a folyó áras kiskereskedelmi forgalom emelkedése, az új otthonokba költöző lakók gyara, padá száma, a pedagógusok számának bővülése, az oktatás körülményeinek kedvező formálása. Annak az igazságnak hangsúlyozása mellett, hogy a külső körülmények nehezítették a nagyobb és gyorsabb ütemet, azt is el kell ismerni, hogy csak ezzel magyarázni azokat a nyugtalanító jelenségeket, amelyeknek kialakulásában, következetlenségünk, határozatlanságunk és egyéb más dolog is hozzájárult - hiba volna. Nehezen tudnánk elfogadható érveket felsorolni a termelés 1 százalékos, az export 2 százalékos csökkenésének igazolására, a szénteiÁnelés visszaesésére, az építőanyag-ipar kisebb produktumára, az egyes ágazatokban a termelés mérséklődésére, a szövetkezeti ipar 6 százalékos visszaesésére. A termelékenység ágazatonkénti szélsőséges változatai pedig arra figyelmeztetnek, hogy baj van a követelményrendszerrel, továbbra sincs szoros kapcsolat a termelékenység és az átlagbér között. Az állami építők -, jórészt a munkáskezek hiánya miatt — tartózkodtak a nagyobb produktumtól. A mezőgazdaságban a szarvasmarha-állomány és a juhállomány csökkenése veti fel a jogos kérdést: vajon meddig? Bár nem éreztük hiányát, de nem árt felfigyelni a tejtermelés csökkenésére, a tojás- és gyapjúfelvásárlás elmaradására. A társadalmi mozgást jellemző félreérthetetlen tények közül a népesség további apadása indít el megválaszolásra váró gondolatokat. Mivel megyénk fejlődésének további megalapozottsága, sokoldalú kibontakoztatása a termelés területén dől el, nem árt az év vége felé közeledve elővenni azokat a megyei párt- és állami dokumentumokat, konkrét cselekvési terveket, s az abban foglaltak alapján meghatározni az újabb tennivalókat, oly módon, hogy a végrehajtás segítse a teljesítőképesség növelését, de nem akármilyen áron, hanem hatékonyan és gazdaságosan. Mert megyénk termelő-, gazdálkodó egységeiben tevékenykedők csak olyan mértékben részesedhetnek a javakból, amennyit maguknak előteremtenek. De nem árt erőteljesen hangsúlyozni azt sem, hogy az ország fizetési képességének megóvása, saját fejlesztési lehetőségeink érdekében tudomásul kell venni: ami ma elégséges volt a munkában, az holnap, vagy holnapután már kevésnek bizonyul. V. K. Elutazott Budapestről íred Sin Magyarországi hivatalos látogatását befejezve csütörtökön elutazott Budapestről Fred Sinowatz. Az Osztrák szövetségi kancellárral elutazóiét felesége Hermine Sinowatz. A magyar és osztrák zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron a vendégeket Lázár György, a Minisztertanács elnöke és felesége. Marjai József miniszterelnök- helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter. és több más közéleti személyiség búcsúztatta. Ott volt Rantíé Jenő. a Magvar Nép- köztársaság bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át Ered Sinowatznak és feleségének, akiktől a vendéglátók szívélyes, baráti kézfogással köszöntek el. (MTI) Csiszoiókorong Romhanybói Keramikus töltésű csiszolókorongok minőségét ellenőrzi Szlobodnyik Pálné meós a Gránit Csiszoiókorong és Köedénygyártó Vállalat romhányi Widenta gyárában. Egy műszakban közel két és fél ezer terméket vizsgái át és javít ki, ha szükséges. A gyár több száz különböző csiszolókorongot készít B. A. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A szakszervezetek elkötelezettek GÁSPÁR SÁNDOR BESZÉDÉBŐL A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óla végiéit munkát és az időszerű feladatokat vitatta meg csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vettek Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai is. Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő.Növekvő igények Számítástechnika az általános iskolában Megvizsgálták az Országos Oktatástechnikai Intézet szakemberei, hogy miként barátkoznak meg a 11—12 éves általános iskolások a számítástechnika alapelveivel. Az UNESCO és a szocialista országok számítástechnikai oktatásával foglalkozó kutatásokhoz kapcsolódó kísérlet első szakaszában több ötödik osztályt elláttak programozható zsebszámológéppel, ezt követően a hatodik osztályban már mikroszámítógépeken dolgoztak. A tapasztalatok szerint a zsebszámológép alkalmazása jó előtréning a számítógép megismeréséhez. Segítségével könnyebben elsajátíthatják a tanulók annak rendszerét, módszereit. A 12 éves gyerekek a számítógépeken már nemcsak logikai játékot játszanak, hanem kreativitást fejlesztő egyszerűbb programokat is megértenek, összeállítanak. . . — Ismerjük az ország helyzetét, érzékeljük a- tevékenységünk iránt támasztott növekvő igényeket — mondotta. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat tovább kell erősíteni, színvonalasabban kell képviselni érdekeit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül megvannak azok az erők, amelyek munkánk fejlesztésének biztosítékát jelentik. Ez fontos feltétele és biztosítéka a jövőnek. — Az egész világon nehezebbé vált a szakszervezetek munkája — mondotta. Nehezebbek a körülmények, nagyobbak az indulatok és mind nehezebb kielégíteni a dolgozók, a tagság jogos igényeit. A gazdasági helyzet nehezebbé válásával nő a tagság várakozása a szakszervezetek iránt. — A hazánk gazdasági helyzete szabta korlátok is vitathatatlanul befolyásolják a szakszervezetek napi tevékenységét, munkáját. Az alapvető szakszervezeti feladatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás — beszűkülés — következett be. A termelés segítésében, a munkaversenyben nehezen bontakozik ki az új feladatoknak, irányítási módszereknek megfelelő alkalmazkodás. A bérpolitikával, a szociálpolitikával, sőt a kulturális területtel való foglalkozás is gyengült az anyagiak hiánya miatt. Mindezt érzik a dolgozók. 1957 utón jó ütemben, egyenletesen fejlődött a gazdaság és az életszínvonal. Most t sajnos nem ilyen időszakban élünk. Már évek óta a szakszervezeteknek is az a legnagyobb gondjuk és cselekvésüket az vezérli, hogy segítsek csökkenteni gazdasági problémáinkat, védeni az élet- színvonalat. Arra törekszünk, hogy még jobb munkával hozzájáruljunk ahhoz, hogy minél kevesebb megrázkódtatás érje hazánkat a kedvezőtlen külső hatások, illetve saját munkánk fogyatékqsságai miatt. A dolgozókban továbbra is erős stabilizáló tényező, szilárd politikai tőke az a bizalom, amely pártunk politikájának -eredményeként 1957 óta létrejött. A dolgozók jelentős része tudja’ hogy — bár helyzetünk nehezebb lett .— gazdasági erőnk, életkörülményeink létbiztonságot nyújtanak. A nehézségek felszámolásában azonban nem számíthatunk gyökeres fordulatra, valamilyen „gazdasági csodára”, nehézségeink, feszültségeink csak lassan enyhülnek. — A következő évek munkájához jelentős segítséget kaptunk az MSZMP Központi Bizottságától, amely a közelmúltban állást foglalt a párt szakszervezeti politikájának kérdéseiben. Nagy jelentőségű ez az. állásfoglalás, mert ösz- szefoglalja és igazolja a párt szakszervezeti politikájának eddigi tapasztalatait és megjelöli további tevékenységünk irányát. Különösen nagy a jelentősége annak, hogy a Központi Bizottság megerősítette a szakszervezetek önállóságáról és érdekvédelmi szerepéről vallott álláspontját. Ncipi érdekvédelem — A szakszervezetek létezésének és tevékenységének alapvető része az érdekvédelem, — mondotta.- Enélküi a szocializmusban sem szak- szervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azonban nem szabad úgy felfognunk, hogy az akkor jó, ha -minden igényt egyforma erővel kép-t viselünk. S nem • ' jelentheti csupán a ■ követelések benyújtását. A szakszervezeteknek az érdekvédelem anyagi feltételeinek megteremtését is segíteniük kell. Méghozzá úgy, hogy az érdekek érvényesítésének korlátáit, az egyeztetés konfliktusait az érintett dolgozók személyesen érzékeljék a vitákon. A szakszervezetek valamennyi szintjén nagyon fontos feladatok várnak ránk az érdekvédelemben, de a vállalati önállóság növelése miatt ’ a fő feladatok és problé-- mák a legalsó fokon, a bizalmi munkában jelentkeznek, azon a területen, ahol a szak- szervezetek közvetlenül érintkeznek a dolgozók tömegeivel, ahol szükséges a napi érdekvédelem erőteljes fejlesztése. A konfliktusok mindenáron való keresését elutasítják a szakszervezetek. A demagógia veszélye minden időben és helyzetben fennáll, amikor a követelések nem a valóságos helyzetből, hanem inkább óhajokból indulnak ki. De óvakodni kell attól, hogy minden igényt megalapozatlanul demagógiának minősítsünk. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági egységek teherbíró képessége korlátozott, de az erre való állandó hivatkozás nem indokolt Ezután rámutatott, hogy a szocialista irányítási rendszer javításában az egyik legfontosabb gyakorlati tényező a szakszervezetek önállósága. Ezért vált a szakszervezeti munka fejlesztésének fontos feltételévé már 1957-ben az az elvi egyetértés, hogy a szakszervezetek önálló, bár nem független szervezetei a szocialista, rendszernek. Helyenként azonban ez az elv' még ma sem érvényesül kellőképpen. A szakszervezetek a szocialista társadalom felépítése iránt elkötelezettek, ennek szellemében végzik a (Folytatás a Z. oldalon.) aktívaülés a megyei pártbizottságon A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága júliusban tárgyalta meg és fogadta el A közművelődés szerepe a közösségi magatartás - erősítésében című előterjesztést. A határozat részletes- megismertetése és értelmezés,e céljából csütörtökön aktivaülé'st tartottak Salgótarjánban, a megyei párt-i bizottság épületében. Az aktíván a közművelődés szakemberei, különböző szintű pártbizottságok és tanácsok, szakszervezeti bizottságok, üzemek és szövetkezetek képviselői vettek részt. Jelen; volt az ülésen Géczi János, az MSZMP Központi Bizott- ságának tagja, a megyei párt-; bizottság első titkára A résztvevőket dr. Csong-J rády Béla, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője köszöntötte. Dr, Gordos János, a megyei pártbizottság titkára vitaindító előadásában indokolta a témakor fontosságát és időszerűségét, megvilágította, és elemezte a határozat egyes megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a társadalom fejlődésében, nagy szerep hárul a kultúrára, művelődésre, hogy a közművelődés tartalmának, formáinak és eszközeinek a társadalmi, szükségletnek és -az' igényeknek - kell megfelelniük, hogy a közművelődési tevékenységnek további megúju-1 lásra és szemléletváltozásra; szélesebb, körű és hatékonyabb segítésre van szüksége. Tovább kell munkálkodni azon, hogy mind szélesebb társadalmi rétegek vegyenek részt a művelődésben. Az aktívaülésen kilencen mondták el véleményüket. Szót kért Sinka Sándor, a rét- sági járási pártbizottság titkára, Tóth József, * a Nógrádi Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese, dr. Csep- lák György, a megyéi kórház főorvosa, Hasznósi András, az SZMT osztályvezetője, dr, Gergely Sándor, a Karancs Termelőszövetkezet elnöke. Kicsiny -Miklós, a .megyei művelődési központ igazgatója; dr. Horváth István,- a megyei tanács osztályvezetője, Czi-n- ke Ferenc festőművész.és Körül Ferenc, a megyei mozi- üzenű vállalat igazgatója (Az aktivaülés összefoglalóját szombati lapszámunkban . olvashatják az érdeklődök.)
