Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

Vi/H GüT ^ VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK? NOGRÁD AZ MSZMP' NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 272. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 18., PÉNTEK Csak olyan mértékben Nem szabad tudomásul venni, sőt még megszokni sem azt, hogy megyénk lakosságának egy része időnként figyelemén kí­vül hagyja azoknak a tényeknek a megismerését, amelyeket a Központi Statisztikai, Hivatal Nógrád megyei igazgatóságának jelentése közöl. Már csak azért sem, mert a magára egy kicsit is adó, közösségi töltetű, szűkebb hazájának alakulását érdek­lődő ember jól informáltságához hozzátartozik a megye gaz­daságának lényeget átfogó ismerete. Még akkor is, ha ez nem a legszórakoztatóbb olvasmányok közé tartozik. A lapunkban tegnap közzétett jelentés az első háromne­gyedévi gazdasági eredményeket foglalja magába. Több irányú elmozdulásról, ellentétes jelenségekről, néhány nyugtalanító, jö­vőnket esetleg kedvezőtlen irányba is fordítható megnyilvánu­lásokról szól. Nem árt hangsúlyozni, hogy az elért eredményeknek a je­lentősége a jelenlegi nehéz kül- és belgazdasági körülmények között a korábbinál nagyobb értékű. Ide sorolhatjuk a beruhá­zások kismérvű fellendülését, a műszaki, technikai, technológiai megújulásban történt jó irányú elmozdulást, a termelékenység emelkedését. Ezt az időszakot is a differenciált fejlődés és az eddigi po­zíciók felcserélődése jellemezte. Például a tartós válsággal küz­dő kohászat 0,4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ko­rábban. A gépiparhoz tartozó ágazatok közül jelentősen nő a gépek és berendezések gyártása. Az országos átlagnál jobban emelkedett az állami iparhoz tartozó könnyűipari vállalatok ter­melése. Élen a faipar áll, követi a kézmű- és háziipar, nőtt a termelés a korábbi években sokféle formában megkérdőjelezett textilipari és textilruházati vállalatoknál. Az építőipar pedig csak­nem időarányosan teljesítette tervét. A mezőgazdaságban az aszályos esztendő ellenére kedvező eredmények születtek a növénytermesztésben. A sertésállomány növekedése, a felvásárlás kedvező alakulása - a juh kivételé­vel - továbbra is kiegyensúlyozott ellátást ígér. A kisegítő tevé­kenység fokozódását jelzi az újabb létszárpnövekedés. A nehéz körülmények között is volt mód különböző mértékű és tartalmú gyarapodásra. Ezt bizonyítják a lakossági pénzbe­vételek, a betétállomány növekedése, a folyó áras kiskereskedel­mi forgalom emelkedése, az új otthonokba költöző lakók gyara, padá száma, a pedagógusok számának bővülése, az oktatás kö­rülményeinek kedvező formálása. Annak az igazságnak hangsúlyozása mellett, hogy a külső körülmények nehezítették a nagyobb és gyorsabb ütemet, azt is el kell ismerni, hogy csak ezzel magyarázni azokat a nyugtala­nító jelenségeket, amelyeknek kialakulásában, következetlensé­günk, határozatlanságunk és egyéb más dolog is hozzájárult - hiba volna. Nehezen tudnánk elfogadható érveket felsorolni a termelés 1 százalékos, az export 2 százalékos csökkenésének igazolására, a szénteiÁnelés visszaesésére, az építőanyag-ipar kisebb produk­tumára, az egyes ágazatokban a termelés mérséklődésére, a szö­vetkezeti ipar 6 százalékos visszaesésére. A termelékenység ágazatonkénti szélsőséges változatai pedig arra figyelmeztetnek, hogy baj van a követelményrendszerrel, továbbra sincs szoros kapcsolat a termelékenység és az átlagbér között. Az állami építők -, jórészt a munkáskezek hiánya miatt — tartózkodtak a nagyobb produktumtól. A mezőgazdaságban a szarvasmarha-állomány és a juhál­lomány csökkenése veti fel a jogos kérdést: vajon meddig? Bár nem éreztük hiányát, de nem árt felfigyelni a tejtermelés csök­kenésére, a tojás- és gyapjúfelvásárlás elmaradására. A társadalmi mozgást jellemző félreérthetetlen tények közül a népesség további apadása indít el megválaszolásra váró gondolatokat. Mivel megyénk fejlődésének további megalapozottsága, sok­oldalú kibontakoztatása a termelés területén dől el, nem árt az év vége felé közeledve elővenni azokat a megyei párt- és álla­mi dokumentumokat, konkrét cselekvési terveket, s az abban foglaltak alapján meghatározni az újabb tennivalókat, oly mó­don, hogy a végrehajtás segítse a teljesítőképesség növelését, de nem akármilyen áron, hanem hatékonyan és gazdaságosan. Mert megyénk termelő-, gazdálkodó egységeiben tevékenykedők csak olyan mértékben részesedhetnek a javakból, amennyit ma­guknak előteremtenek. De nem árt erőteljesen hangsúlyozni azt sem, hogy az ország fizetési képességének megóvása, saját fej­lesztési lehetőségeink érdekében tudomásul kell venni: ami ma elégséges volt a munkában, az holnap, vagy holnapután már kevésnek bizonyul. V. K. Elutazott Budapestről íred Sin Magyarországi hivatalos lá­togatását befejezve csütörtö­kön elutazott Budapestről Fred Sinowatz. Az Osztrák szövetségi kancellárral eluta­zóiét felesége Hermine Sino­watz. A magyar és osztrák zász­lókkal díszített Keleti pá­lyaudvaron a vendégeket Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és felesége. Marjai Jó­zsef miniszterelnök- helyettes, Várkonyi Péter külügyminisz­ter. és több más közéleti sze­mélyiség búcsúztatta. Ott volt Rantíé Jenő. a Magvar Nép- köztársaság bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársa­ság budapesti nagykövete. Úttörők virágcsokrot nyújtot­tak át Ered Sinowatznak és feleségének, akiktől a ven­déglátók szívélyes, baráti kéz­fogással köszöntek el. (MTI) Csiszoiókorong Romhanybói Keramikus töltésű csiszolókorongok minőségét ellenőrzi Szlobodnyik Pálné meós a Gránit Csiszoiókorong és Köedénygyártó Vállalat romhányi Widenta gyárában. Egy műszakban közel két és fél ezer terméket vizsgái át és javít ki, ha szükséges. A gyár több száz kü­lönböző csiszolókorongot készít B. A. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A szakszervezetek elkötelezettek GÁSPÁR SÁNDOR BESZÉDÉBŐL A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óla végiéit mun­kát és az időszerű feladatokat vitatta meg csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vettek Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai is. Az elnökség beszámolóját Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára terjesztette elő.­Növekvő igények Számítástechnika az általános iskolában Megvizsgálták az Országos Oktatástechnikai Intézet szak­emberei, hogy miként barát­koznak meg a 11—12 éves általános iskolások a számí­tástechnika alapelveivel. Az UNESCO és a szocialista or­szágok számítástechnikai ok­tatásával foglalkozó kutatá­sokhoz kapcsolódó kísérlet első szakaszában több ötö­dik osztályt elláttak progra­mozható zsebszámológéppel, ezt követően a hatodik osz­tályban már mikroszámítógé­peken dolgoztak. A tapaszta­latok szerint a zsebszámoló­gép alkalmazása jó előtréning a számítógép megismerésé­hez. Segítségével könnyebben elsajátíthatják a tanulók an­nak rendszerét, módszereit. A 12 éves gyerekek a számító­gépeken már nemcsak logikai játékot játszanak, hanem kre­ativitást fejlesztő egyszerűbb programokat is megértenek, összeállítanak. . . — Ismerjük az ország hely­zetét, érzékeljük a- tevékeny­ségünk iránt támasztott nö­vekvő igényeket — mondotta. — Tudjuk, hogy a tagsággal kialakult kapcsolatainkat to­vább kell erősíteni, színvona­lasabban kell képviselni ér­dekeit és erőteljesebben kell segíteni a gazdálkodást. A szakszervezeteken belül meg­vannak azok az erők, amelyek munkánk fejlesztésének bizto­sítékát jelentik. Ez fontos fel­tétele és biztosítéka a jövő­nek. — Az egész világon nehe­zebbé vált a szakszervezetek munkája — mondotta. Nehe­zebbek a körülmények, na­gyobbak az indulatok és mind nehezebb kielégíteni a dolgo­zók, a tagság jogos igényeit. A gazdasági helyzet nehezeb­bé válásával nő a tagság vá­rakozása a szakszervezetek iránt. — A hazánk gazdasági hely­zete szabta korlátok is vitat­hatatlanul befolyásolják a szakszervezetek napi tevé­kenységét, munkáját. Az alap­vető szakszervezeti feladatok vitelében óhatatlanul némi lanyhulás — beszűkülés — következett be. A termelés segítésében, a munkaverseny­ben nehezen bontakozik ki az új feladatoknak, irányítási módszereknek megfelelő alkal­mazkodás. A bérpolitikával, a szociálpolitikával, sőt a kultu­rális területtel való foglalko­zás is gyengült az anyagiak hiánya miatt. Mindezt érzik a dolgozók. 1957 utón jó ütemben, egyenletesen fejlődött a gaz­daság és az életszínvonal. Most t sajnos nem ilyen idő­szakban élünk. Már évek óta a szakszervezeteknek is az a legnagyobb gondjuk és cselek­vésüket az vezérli, hogy se­gítsek csökkenteni gazdasági problémáinkat, védeni az élet- színvonalat. Arra törekszünk, hogy még jobb munkával hozzájáruljunk ahhoz, hogy minél kevesebb megrázkódta­tás érje hazánkat a kedvezőt­len külső hatások, illetve sa­ját munkánk fogyatékqsságai miatt. A dolgozókban továbbra is erős stabilizáló tényező, szi­lárd politikai tőke az a biza­lom, amely pártunk politiká­jának -eredményeként 1957 óta létrejött. A dolgozók je­lentős része tudja’ hogy — bár helyzetünk nehezebb lett .— gazdasági erőnk, életkörül­ményeink létbiztonságot nyúj­tanak. A nehézségek felszámo­lásában azonban nem szá­míthatunk gyökeres fordulat­ra, valamilyen „gazdasági csodára”, nehézségeink, fe­szültségeink csak lassan eny­hülnek. — A következő évek mun­kájához jelentős segítséget kaptunk az MSZMP Központi Bizottságától, amely a közel­múltban állást foglalt a párt szakszervezeti politikájának kérdéseiben. Nagy jelentőségű ez az. állásfoglalás, mert ösz- szefoglalja és igazolja a párt szakszervezeti politikájának eddigi tapasztalatait és megje­löli további tevékenységünk irányát. Különösen nagy a je­lentősége annak, hogy a Köz­ponti Bizottság megerősítette a szakszervezetek önállóságá­ról és érdekvédelmi szerepé­ről vallott álláspontját. Ncipi érdekvédelem — A szakszervezetek létezé­sének és tevékenységének alapvető része az érdekvéde­lem, — mondotta.- Enélküi a szocializmusban sem szak- szervezet a szakszervezet. Az érdekvédelmi munkát azonban nem szabad úgy felfognunk, hogy az akkor jó, ha -minden igényt egyforma erővel kép-t viselünk. S nem • ' jelentheti csupán a ■ követelések benyúj­tását. A szakszervezeteknek az érdekvédelem anyagi feltéte­leinek megteremtését is segí­teniük kell. Méghozzá úgy, hogy az érdekek érvényesíté­sének korlátáit, az egyeztetés konfliktusait az érintett dol­gozók személyesen érzékeljék a vitákon. A szakszervezetek valamennyi szintjén nagyon fontos feladatok várnak ránk az érdekvédelemben, de a vál­lalati önállóság növelése mi­att ’ a fő feladatok és problé-- mák a legalsó fokon, a bizal­mi munkában jelentkeznek, azon a területen, ahol a szak- szervezetek közvetlenül érint­keznek a dolgozók tömegeivel, ahol szükséges a napi érdek­védelem erőteljes fejlesztése. A konfliktusok mindenáron való keresését elutasítják a szakszervezetek. A demagógia veszélye minden időben és helyzetben fennáll, amikor a követelések nem a valóságos helyzetből, hanem inkább óhajokból indulnak ki. De óvakodni kell attól, hogy min­den igényt megalapozatlanul demagógiának minősítsünk. Nyilvánvaló, hogy a gazdasá­gi egységek teherbíró képes­sége korlátozott, de az erre való állandó hivatkozás nem indokolt Ezután rámutatott, hogy a szocialista irányítási rendszer javításában az egyik legfon­tosabb gyakorlati tényező a szakszervezetek önállósága. Ezért vált a szakszervezeti munka fejlesztésének fontos feltételévé már 1957-ben az az elvi egyetértés, hogy a szakszervezetek önálló, bár nem független szervezetei a szocialista, rendszernek. Helyenként azonban ez az elv' még ma sem érvényesül kellőképpen. A szakszerveze­tek a szocialista társadalom felépítése iránt elkötelezettek, ennek szellemében végzik a (Folytatás a Z. oldalon.) aktívaülés a megyei pártbizottságon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága júliusban tárgyalta meg és fogadta el A közmű­velődés szerepe a közösségi magatartás - erősítésében című előterjesztést. A határozat részletes- megismertetése és értelmezés,e céljából csütörtö­kön aktivaülé'st tartottak Sal­gótarjánban, a megyei párt-i bizottság épületében. Az ak­tíván a közművelődés szak­emberei, különböző szintű pártbizottságok és tanácsok, szakszervezeti bizottságok, üzemek és szövetkezetek kép­viselői vettek részt. Jelen; volt az ülésen Géczi János, az MSZMP Központi Bizott- ságának tagja, a megyei párt-; bizottság első titkára A résztvevőket dr. Csong-J rády Béla, a megyei pártbi­zottság propaganda- és műve­lődési osztályának vezetője köszöntötte. Dr, Gordos Já­nos, a megyei pártbizottság titkára vitaindító előadásában indokolta a témakor fontos­ságát és időszerűségét, megvi­lágította, és elemezte a hatá­rozat egyes megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a társa­dalom fejlődésében, nagy sze­rep hárul a kultúrára, műve­lődésre, hogy a közművelődés tartalmának, formáinak és eszközeinek a társadalmi, szükségletnek és -az' igé­nyeknek - kell megfelelniük, hogy a közművelődési tevé­kenységnek további megúju-1 lásra és szemléletváltozásra; szélesebb, körű és hatéko­nyabb segítésre van szüksége. Tovább kell munkálkodni azon, hogy mind szélesebb társadalmi rétegek vegyenek részt a művelődésben. Az aktívaülésen kilencen mondták el véleményüket. Szót kért Sinka Sándor, a rét- sági járási pártbizottság tit­kára, Tóth József, * a Nógrá­di Szénbányák műszaki vezér­igazgató-helyettese, dr. Csep- lák György, a megyéi kórház főorvosa, Hasznósi András, az SZMT osztályvezetője, dr, Gergely Sándor, a Karancs Termelőszövetkezet elnöke. Kicsiny -Miklós, a .megyei mű­velődési központ igazgatója; dr. Horváth István,- a megyei tanács osztályvezetője, Czi-n- ke Ferenc festőművész.és Kö­rül Ferenc, a megyei mozi- üzenű vállalat igazgatója (Az aktivaülés összefoglalóját szombati lapszámunkban . ol­vashatják az érdeklődök.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom