Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

fro3afmi Eardngotäsolc „Erzsi tekintetes" HARMATI SÁNDOR? 20. Harcostársak, szövetségesek Ugyan megemlékezik-e va­lahol, valaki erről a földbe- püppedt évfordulóról: ma száz­tíz éve halt meg a nagyvára­di ispotályban, egy menhelysze- rü közkórházban Madách Im­re özvegye, Fráter Erzsébet. Ott is temették el két nappal később a várad-olaszi sírkert- ben és az is szinte bizonyos, hogy néhány (haláláig némi­képp őt ápoló) bihari roko­non kívül szólni ott bármit is csak a temetési szertartást végző református lelkész, Szikszai József és Dankó Sán­dor énekvezér szólt, de ők is elsősorban a hitük és nem a meggyőződésük szerint. „Erzsi tekintetes” — ahogy magát nevezte és ahogy má­soktól is megkívánta — buká­sa és halála, de még előtte utolsó hónapjainak története mind ez idáig' néhány „elfo­gult” embert érdekelt igazán. A csehszlovákiai L. Kiss Ibo­lyától tudható az, hogy őelőt- te Gulácsi Irén írónő járt Fráter Erzsi nyomában, de alighanem későn érkezett, mert akkorra már a nagyvá­radi kórház padlásán poroso­dó és Madách özvegyére vo­natkozó valamennyi feljegy­zést a kórház későbbi igaz­gatója dr. Fráter Imre, Erzsi tekintetes unokaöccse meg­semmisítette. Szégyelték még a halálában is. — o — L. Kiss Ibolya írt aztán egy romantikus életrajzi regényt a boldogtalan asszonyról, akit még életében alaposan sárba taposott a hírekből gya­korta hírhedettséget gyártó „csodálatos” emberi elme, a fantázia és a pletyka, amely jegyben jár mindig az óhaj­jal. Ezért ferdülhetnek a dol­gok az emberek száján min­dig abba az irányba —, amit tudni szeretnének! Mert tud­ni aztán keveset tudott, tud­hatott a világ. Annál többet beszélt a „ledér”, a „kicsa­pongó”. a „könnyűvérű”, a „hűtlen”, Fráter Erzsébetről. Az alaposan megkésett ok­nyomozók már hatalmas-szi­lárd előítélettel találkozhat­tak, akkorra már bevonult a prekoncepciós tankönyvekbe (mindmáig bennük van min­denféle bizonyíték híján is), a ..fordulatos” regényekbe a hűtlen asszony örök érvény­nyel megrajzolt képe, min­denki húzott hozzá néhány Bár a végső döntés még hátra van, immár bizonyosra vefíető, hogy húszévi szünet után a jugoszláv orvosok és fogorvosok hamarosan ismét viselhetik nevük előtt a „dr.” rövidítést. Rövid időn belüi ugyanis a képviselőház elé kerül a" az országos társadal­mi megállapodás, amelynek értelmében az 1963 óta diplo­mát szerzett orvosok és fog­orvosok visszakapják a dokto7 rí címet. A doktor titulus rehabilitá­cióját az NSZK-ban és Svájc­erősítő vonást és húz ma is nem keveset, nem halványát évtizedek óta, mindenki, aki a szájára veszi. Talán az sem véletlen —, de elvégzett mun­kájuk nyomatékét sajnos könnyíti —, hogy egyetlen ki­vételtől eltekintve eddig ki­zárólag nők (írók, író-pszicho­lógus) próbáltak arra rámu­tatni meggyőző dokumentu­mok kínkeserves összehordá­sával, hogy lehetett egy női szempont is ebben a szeren­csétlen házasságban; hogy volt itt egy olyan „háromszög”, amelyben a legélesebb a köl­tő anyja, Majthényi Anna nagyasszony, aki az első perc­től a gyűlöletig elfogultan el­lenezte Madách és Fráter Er­zsi házasságát. L. Kiss Ibo­lya aztán a pozsonyi Tátrán és a mi Gondolat Kiadónk jó­voltából írt egy hiteles doku­mentumokra támaszkodó és az irodalomtörténészek által is jónak ítélt tanulmánykö­tetet a Nógrádból elűzetés, a bihari évek, a gyermekeitől kegyetlenül eltiltás, az italo­zásba süllyedés, az adósságok tengerébe fuldoklás, a vele­született hajiam és a megráz­kódtatások kiváltotta elme­baj (!), a rokoni házaktól szö­kések és bolyongások, a tel­jes kiszolgáltatottság és fel­nőtt fia által is elhagyottság, a felbukás és a halál történe­téről. Szívszorító igazságok. Az asszony tragédiája című könyvet mindenkivel elolvas­tatnám, aki valahol, valami­kor bármiféle összefüggésben említi Erzsi tekintetes „viselt dolgait”. Sajnos ez a kötet mindössze vagy két és fél ezer példányban került a ha­zai olvasók közé, de némi ha­tást igy is kifejtett, hiszen mindazok a levelek és mind­azok a személyek, akik meg­szólalnak benne — kórussze- rűen, egyszólamban Majthé­nyi Annát teszik felelőssé és első számú örökké dohogó ka­talizátorává annak, ami tör­tént jó évszázaddal ezelőtt Alsósztregován majd Bihar­ban, Cséhteleken és Nagyvá­radon a Fogtövi-házban, a várad! „Bárónkéban” a ven­déglőben, ahova kezdetben már a válás után (!) Fráter Erzsi vigasztalódni járt Klo- busiczky Bélával, és akinek váltig állítgatta, hogy 6 az örök nő, az Éva, aki nélkül a Doktori cím visszaállítása ban dolgozó jugoszláv orvosok kezdeményezték, meglehető­sen nyomós egzisztenciális okokból. Az ottani illetékes szervek ugyanis kikötötték, hogy doktori cím nélkül leg­később 1984. január 1-ig dol­gozhatnak csak a jugoszláv orvosok és fogorvosok, akik­nek a száma a két nyugat­költő nem irta volna meg a Tragédiát. Ha meggondoljuk, hogy egy korcsma szivarfüs­tös levegőjéből, egy elmesor­vadás és végső epileptikus ro­ham felé sodródó kitaszított nő szájából indult el ez a gyorsan legendából — Madách maga ilyet soha nem mondott, nem írt le, nem nyilatkozott — irodalmi „törvénnyé" ran- gosodott állítás, méltán gon­dolhatunk arra, hogy sok más is hasonló utakon-tévutakon és előítéleteken gyökerese­dett meg éppen Fráter Erzsi­vel kapcsolatban. Nem vélet­len, hogy ezt a „tézist” ma már többen is vitatják, hi­szen bizonyíthatóan —, mert ilyet meg mondott Balassa­gyarmaton — a költő a te­remtésről, a történelemről akart drámát írni és csak az egyoldalúság, az elhallgatás, a rosszul felfogott kegyelet nem keresi Évában — Maj­thényi Annát is! Az „örök nőt”. — o — A már említett írónő, Gu­lácsi Irén és a váradi Szigli­geti Társaság kutatta fel nagy nehezen Fráter Erzsébet sírját és jelölte meg ezzel a felirat­tal „Madách Imréné, Fráter Erzsébet, meghalt 1873. XI. 17-én, 45 éves korában”... „Gyere vissza Erzsi, te csak virág légy nálunk... ” írta neki Madách Nagyváradra, ahol egyszer meg is látogatta. L. Kiss Ibolya könyvében szó­beli és írásbeli közléssel se­gítette a teljesebb igazság fel­tárását öt (!) Madách-Ieszár- mazott, a Frátereket ketten képviselték. Nem jött el az idő, hogy Fráter Erzsi és Ma­dách Imre körünkben talál­kozzon? Hogy azok, akik a látszatokon túltéve magukat kíváncsiak az árnyaltabb igaz­ságra baráti társaságot ala­pítva és valamennyi elérhető dokumentumot megvizsgálva, megvitatva újrarajzolják ket­tejük képét akár külön-kü- lön, akár együtt, de minden­képpen az utólagos beleélés- beleéraés és tapasztalások fel- használásával újabb irányo­kat is mutatva először csak önmaguknak? Nem nógrádi talajból kell kinőni ennek a virágnak? Mert hiszen azon a váradi síron a székely kopjafa alatt aligha virul virág. T. Pataki László európai országban 4000 körül mozog. A doktori cím eltörlése gon­dot okozott és okoz a jugosz­láviai egyetemeken végzett és tanuló külföldieknek is, akik­nek hazájukban problémát je­lent diplomájuk honosítása. A társadalmi megállapodás tá­mogatói azt hangoztatják, hogy nagyon sok országban kapnak doktori címet az or­vosok és a fogorvosok, és hogy ezt a titulust sehol sem keverik össze tudományos rangokkal. Harcostársaim közül máso­diknak Rózenfeld Istvánt, a nagy szakismerettel rendelke­ző géplakatost mutatom be. A mi nagyszerű Pistánk — mert így neveztük — az egyik legaktívabb tagja volt a gyár­ban kialakult kollektívának, ö is olvasottságáról, széles történelmi ismereteiről és marxista gondolkodásmódjá­ról volt ismert. Nagy bátorsá­got tanúsított, ha munkatár­sai érdekében kellett a gyár­vezetéssel szembehelyezkedni. Ilyenkor mozgalmi tapasztala­ta és jó taktikai érzéke ara­nyat ér. Minderre a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­ban tett szert Ö Volt ugyanis az, aki futárszolgálatot telje­sített az illegalitásba szorított hazai és a Bécsben emigráció­ban székelő pártvezetők kö­zött. Agitációs munkájának volt elsősorban köszönhető, hogy még a legnehezebb időkben sem tudtak a nyilasok jelen­tős befolyásra szert tenni a mechanikai üzemrészlegekben dolgozó munkások körében. A felszabadulás után egyik tevékeny szervezője volt an­nak a munkásakciónalv, amelynek célja a háborús rombolási szenvedett gyár helyreállítása és a termelő­munka beindítása volt. Ezt az akciót követően a gyári üze­mi bizottság elnökévé válasz­tották, majd több fontos meg­bízatás után egy igen jelentős vállalat igazgatójává nevezték ki. Akkor már beteg volt. Il­legális forradalmi tevékenysé­ge és a börtönökben töltött évek felőrölték amúgyis gyenge egészségét, testi ere­iét. Az egykor bátor és vi­dám Pista elvtársunkat, mély bánattal a szívemben én bú­csúztattam a harcostársak nevében. Feledhetetlen harcos, öntu­datos proletár és melegszívű barát volt Hartmann Dezső, az öntödei lakatosműhely munkása. Dezső vidám termé­szetű, logikusan érvelő és ér­veit választékosán fogalmazó ember volt. Szívesen vitázott és ilyenkor mindig marxistá­hoz méltón állt helyt. Jobb­oldali vagy éppen nyilas vi­zeken evezők gyűlölt ellensé­güknek tekintették. Sajnos ő is áldozata lett a mindinkább hitlerista befolyás alá került kormánypolitikának. Mint zsidó származásút, úgyneve­zett munkásszázadba rendel- ték. Amikor ráébredtek po­litikai hovatartozására, Hor­thy pribékjei büntetőszázadba helyezték át és a keleti front­ra hurcolták. Dezső súlyosan megbetegedett és egy különö­sen hideg januári éjszakán megiagyott. Zucker manu (Zo'.nai) Imre, mint mezőgazdasági napszá­mos. majd gyári betanított munkás (gépformázó) vallásos nézeteket hozott magával. Osztályhelyzetét gyárba kerü­lése után hamar felismerte és később eljutott a kommunis­ták táborába is. Zuckermann- Zolnai elvtárs hihetetlenül magas termelékenységű mun­kát végzett. Jó munkája ré­vén munkástársai körében tekintélynek örvendett, ame­lyet erősített igazságérzete és a felismert igazság melletti bátor kitartása. Ez a tulaj­donsága tette alkalmassá, hogy hamarosan munkástársai szószólója legyen. Az egykori agrárproletár a felszabadulás után a gyári kommunista pártszervezet na­gyon aktív tagja lett és rövid idő múlva ő követte — a gyár munkásainak bizalmiból — Rózenfeld Istvánt, az üzemi bizottság elnöki tisztében. El­évülhetetlen érdemeket szer­zett abban, hogy mire a gyár a nép tulajdonává lett, ad­digra teljes kapacitással ter­melhetett. Felkészültségét olyan fokra emelte, hogy na­gyobb feladatok elvégzésére is alkalmassá vált. A gyárból kiemelték és először a Buda­pesti Vadásztölténygyár. majd a Kecskeméti Vasöntöde igaz­gatói tisztébe helyezték. He­lyét minden beosztásban meg­állta. Nyugdíjba vonulása óta szülőfaluja pártszervezetében és tanácsi testületében végez értékes munkát a közösség javára. Méltán rászolgált ar­ra a tiszteletre és megbecsü­lésre, amelyben Üllő község lakói mindmáig részesítik A „kis Kapás” — ahogyan a gyárban dolgozó Kapás-fi­vérei-. fiatalabbikét becézték — a mintalakatos-műhely ki­váló szakmai gyakorlattal ren­delkező munkása volt. ő is eljutott a szocialista, a kom­munista világszemlélet meg­értéséig, üzemi sejtünk tevé­keny, ügyes és jó taktikai érzékkel bíró tagjává lett. A gyáron belüli akciókon kívül, a párt megbízatásából, a kö­zeli munkáslakótelepen rend­szeresen végzett, nem éppen veszélytelen felvilágosító munkában bátran és ered­ményre törekedve vett részt. A felszabadulás után az üzemi kommunista pártszer­vezet egyik erőssége lett. Né­hány évre rá Imrét is kiemel­ték: az MDP Kőbányai Párt­bizottsága káderosztálya he­lyettes vezeitőjeként végzett eredményes munkát. Bátyja, Kapás Károly vil­lanyszerelő munkás őccséhez hasonló szilárd kommunistává nevelődött és gyári kommu­nista sejtünk mindig számít­hatott rá. Károly a felszaba­dulást követően nyugdíjba vonulásáig az üzemi pártszer­vezet erőssége volt Meleg szívvel emlékszem egykori üzemi sejtünk többi tagjára: Ulicska István min­taasztalos munkásra. Pelyva László mintakészítő lakatosra, Maroty István mintakészítő lakatosra. Láng Ferenc min­takészítő lakatosra, Notny Mátyás vasöntő munkásra, Vass Imre javítólakatosra. Szklenár Ernő kazánkovács csoportvezetőre. Pelsőczi Sán­dor gyalus-marós munkásra, Novák Ernő, vasesztergályos­ra és Gáti’József üzemmér­nökre. Ulicska, Pelyva, Szlancsek és Maroty elvtársak nem ér­hették meg a felszabadulást. Notny Mátyás, Szklenár Er­nőt, Láng Ferencet és Gáti Józsefet a felszabadulás után fontos gyárak igazgatóivá ne­vezték ki. És egykori gyári sejtünk valamennyi kiemelt tagja megfelelt a várakozás­nak. Szólni akarok még Rozen- feld Dezső üzemlakatosról és Thain Henrik esztergályosról. Ök nem csatlakoztat: sejtünk­höz, szervezett munkások, a kispesti szociáldemokrata vá­rosi pártszervezet végrehaj­tó bizottságának tagjai vol­tak. Az üzemen belüli fasisz­ta próbálkozások visszaveré­sében velünk együtt részt vettek. Üzemi sejtünk persze ön­magában nem is lett volna képes a munkás kollektíva minden csoportjához eljutni, közöttük politikai nevelőmun­kát végezni, őket szükség esetén harcra mozgósítani. Ehhez önfeláldozó, okos, bá­tor szövetségesekre is szükség volt. (Következik: 31. BEDÉ ŰR MOSOLYA) Legjobb a víz? Pomncn Matuska—Kardos Ernő tollából jelent meg kötet Italok A-tól Z-ig cúíimel a Mezőgazdasági Kiadónál. A közmondás ugyan azt tart­ja, hogy „legjobb ital a tiszita víz”, de azért korántsem az egyedüli. Melléje sorakozik a szintén mindennapinak ne­vezhető ásványvíz, a tej, a ka­kaó, a tea. meg az eszpresz- szók szívdobogtató feketeká­véja. Kedveltek az üdítő italok is, a zöldséglevek, a gyülmölcsls­vek, vagy a házilag is elké­szíthető gyümölcsborok. Ter­mészetesen a bor és a sor sem maradhat ki a sorból, sőt az éttermek és bárok sztárjai sem: a pezsgők, meg az úgy­nevezett rövid- és hosszúita­lok. Rajtuk kívül kitűnő ötlete­ket ed még ahhoz is, hogyan keverhetők az italok (kokté­lok). a limonádék, a flippek, a fizzék, a kobbjerek, a pun­csok. a grogok, a bólék és egyebek. műsor KOSSUTH RADIO. *.27: Népdalcsokor 9.00. Jandó Jenő zongorázik 9.20. Irodalmi évfordulónaptár 9.44. Szólj, szólj sípom 10.05: Diákfélóra 10.35: Operettrészletek 11.24: Tud maga rendben vásá­rolni? 11.39: Egy címlró emlékiratai IV 13. rész 12.45: Filmtükörkép 13.00; Moszkvai beszélgetés a 8* éves Mark Reizennel. II. rész 14.01: A megkoronázott forrada­lom 15.05: Béres Fereno nótákat éne­kel 15.28: Százszorszép klub 16.00: A Budapesti fúvósötös fel­vételeiből 16.39: Somlyó György: Részletek egy megírhatatlan verses regényből 16.49. Csermák Antal—Farkas 0.10 8.05: 8.20 8.35. 10.00. 12.35. 13.00. 13.20. 13.36. 14.00: 14.35; 16.00; 16.35; 17.30: 18.35. 19.55: 20.35: 21.35: 21.55: 22.35 23.20 Gyula feldolgozása: Kesergő, palotás és friss Olvastam valahol... Délutáni Rádiószínház Trutymó Nótaest Miért írta meg? Mozart: Don Giovanni Tíz perc külpolitika Az operaközvetítés folyta­tása Szörényi Levente táncda­laiból PETŐFI RADIO.•. Faragó „Judy” István gi­tározik Tíz perc külpolitika Napközben Zenedélelőtt A népművészet mesterei­nek felvételeiből Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót Éneklő ifjúság Francaix: Rovargyűjte­mény Foglalkozása: Antal Imre Színe. 1ava Mai magyar irodalom — középiskolásoknak Idősebbek hullámhosszán Tanakodó — a tekintélyről Hét végi panoráma Slágerlista A játszó ember. in. rész Oktatásunk pótvizsgái A syracusai fiúk Népdalkörök pódiuma A tegnap slágereiből NÓGRÁD - 1983. november 17., csütörtök MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi képes­lap. Szerkesztő: pongrácz Judit. (A tartalomból: A Partizán Mú­zeumban — Téli szezon előtt az ország tetején — Halászok — Egy életen át a növényvédelem szolgálatában). 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétorna 8.10: Iskolatévé. Környezetis­meret. 8.30.- osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 8.50: Nemcsak kalitkában 9.00: Magyar irodalom (ált. Isk. 5. oszt.) 9.25.- Krumpliföld 11.00: Ütiképek Guatemalából és a Holland-Antillákról. 11.40: Az ősz gárda. 12.00: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 12.30: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 15.35: A forróöv termesztett nö­vényei. 16.00: Az öt testvér IX. 16.35: Hírek 16.40: Csak gyerekeknek! 17.00: Kétmillió. Tisztelet az Idő­seknek. 17.35: Kikapcsoló. 17.45: Képújság 17.50: Tévébörze 17.55: Telesport. 18.20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mest 13.30: Tv-híradó 20.00: ,Az utolsó kísértés. 20.55: panoráma 21.53: Moulin Rouge. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MOSOK: 18.25: Nasa obrazovka. A mi képernyőnk. 18.40: Sorstársak. 19.00: Unser Bildschirm. A mi képernyőnk. 19.20: Kikapcsoló. (Ism.) 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szemle. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Színház filmszalagon. Luthe. 22.55: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: J. Bednar: Nyissátok már ki a kapukat. Tv-játék. 21.40: A prágai nemzeti színház. Dokumentumműsor. 13., (befejező) rész. 22.10: Ez történt 24 óra alatt 32.25: Találkozás szovjet művé­szekkel. 23.15: Hírek. 2. MŰSOR: 20.00: Ladislav Ballek. Dokumen­tumfilm az íróról. 20.30: Ünnepi műsor a csehszlo­vák testnevelési szövetség VI. kongresszusának tisz­teletére. 21.30: Időszerű események 22.00: Meghökkentő mesék. (Ism.) 22.25: A labdarugó EB-selejtező­mérkőzések tükre. MOZIMŰSOR: Salgülarjaui November 7..- Félt­től: Riki-Tiki-Tévi. Színes szink­ronizált szovjet—indiai ifjúsági film. Háromnegyed 6-tól Excali­bur I—II. (16). Színes szinkroni­zált angol történelmi kalandfilm. Balassagyarmati Madách: A zsa­ru (14). Színes francia—olasz bűn­ügyi film. Háromnegyed 6-tól Rita asszony menyasszony. Színes szinkronizált szovjet filmvígjáték. Pásztói Mátra: Donald kacsa és a többiek. Színes USA rajzfil­mek. Szécsényi Rákóczi. A néma front. Színes szinkronizált szov­jet film. Kistcrenyei Petőfi: öri­zetbevétel (16). Színes szinkroni­zált francia krimi. Érsekvadkert: Az álarcos lovas legendája. Szí­nes szinkronizált USA western. Nagylóc: Atlantic city (14). Szí­nes szinkronizált kanadai bűn­ügyi film. Jobbágyi: A pilóta fe­lesége. Színes szinkronizált fran­cia film. NE C U P £ í Jelenet a Krumpliföld című filmből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom