Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
VTLÄG PROLETÁRJA'! EGYESüDETEK! XXXIX ÉVF.. 271. SZÁM , ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 17.. CSÜTÖRTÖK KISMÉRTÉKBEN FELLENDÜLT A BERUHÁZÁS Kevesebb a kivitel — Nincs szoros kapcsolat a termelékenység és átlagbér között Ellentmondásos az építőipar — Zömét a községekben A Központi Statisztikai Hivatal Nőgrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1983. I—III. negyedévi gazdasági eredményeiről. Beruházások Nógrád megyében — a fontosabb beruházások adatait figyelembe véve — 1983. 1— III. negyedévben tovább folytatódott a beruházások kismérvű fellendülése. A vizsgált időszakban a megvalósítás alatt álló — nagyrészt az iparfejlesztést szolgáló — beruházások pénzügyi teljesítégépek üzembe állítása igen jó ütemben halad. A fontosabb — 100 millió forint feletti költségelőirányzattá — beruházások anyagiműszaki összetétele jelentőkén megváltozott. Amíg 1982. I— Ili. negyedévben a ráfordítások számottevő részét — közel 64 százalékát — építkezésekre használták fel, ez évben arányuk 56 százalékra mérséklődött. Ezzel egyidejűleg a pénzügyi teljesítésen belül mind összegüket, mind arányukat tekintve megnőtt a gépi beruházások hányada. A vásárolt gépeken belül — részben az importengedélyezések szigorítása, részben pedig az importvonzatú beruházások befejezése következtében — emelkedett a belföldi és a szocialista relációból beszerzett gépek aránya. se közel 360 millió forintot ■ tett ki. Értékük folyó áron egy ipCtT év alatt — elsősorban az árváltozások hatására — mintegy 13 százalékkal emelkedett. A vállalati beruházások közűi r Salgótarjáni Ötvözetgyárban a porleválasztó berendezésre 42 millió forintot fordítottak, <s őzzel a beruházás a III. negyedév végén 83 százalékos készültségű volt. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél a „Szeggyartás rekonstrukciós fejlesztése1’ elnevezésű beruházás kivitelezése, a szocialista piacról vásárolt szegverő Nógrád megye szocialista iparába tartozó szervezetek 1983. évi I—III. negyed évében több mint 15 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő. A termelés volumene egy százalékkal, az export 2 százalékkal csökkent. Az éxportárbévétel a bruttó termelési érték 15 százalékát tette ki. A kivitel mindkét relációban mérséklődött, ezen belül nagyobb csökkenés rubel viszonylatban jelentkezett. A termelékenységnél kedvező változás következett be, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 0,6 százalékkal nőtt. A termelés, az export- és a termelékenység változása ágazatonként jelentősen differenciálódott. A bányászatban — elsősorban a rnélyműveiés területén tapasztalható visszaesés következtében — a tavalyitól 4,3 százalékkal kevesebbet termeltek. Barnaszénből — főleg vízbetörések és omlás miatt 2,1 százalékkal kevesebbet hoztak felszínre, mint egy évvel korábban. A minőség szerinti összetétel is kedvezőtlenül alakult, ebben szerepet játszik a külfejtés arányának emelkedése is. A bányászatban foglalkoztatottak száma kismértékben nőtt. Az élőmunka termelékenysége mérséklődött. A kohászatban 0,4 százalékkal többet termeltek, mint egy évvel korábban. Acélhu- zalool és acélszalagból többet, ferroszilíciumból és szegből ugyanakkor kevesebbet állítottak elő. A kohászat export- árbevétele a termelés t lényegesen meghaladó mértékben 42,2 százalékkal nőtt. Ezen belül dinamikusabban emelkedett a nem rubel elszámolású export (45,5 százalékkal), de jelentős (12,4 százalékkal) bővült a rubel viszonylatú kivitel is. A beruházások visz- szafogása ugyanakkor mérsékelte a belföldi acéligényeket. A kohászatban foglalkoztatottak száma 4,2 százalékkal csökkent A termelékenység (Folytatás a 3. oldalon.) Régi, népszerű, keresett terméke a Budapesti Harisnyagyér nagybátonyi gyáregységének az EXTRA LADY márkanevet viselő harisnyanadrág. A dolgozók napi nyolc—kilencsxáz darabot csomagolnak. Képünkön Koós Józsefné minősítő, tasakoló látható (Barna-felv.) Budapesten tárgyal az osztrák szövetségi kancellár A HNF városi elnöksége napirendjén; Országos munkavédelmi Az államfőt fogadta Kádár János és Losonczi Pál Tanácsrendelet-tervezet az állami tulajdonban álló házingatlanéit elidegenítésének szabályairól Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályairól szóló tanácsrendclet-tervczctct vitatta Hazafias Népfront városi elA hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó FredSi- nowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja szerdai programját tiszteletadással kezdte: Budapesten a magyar és osztrák zászlókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen az osztrák kormányfő kíséretében levő személyiségekkel együtt jelen volt Randé Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. nicg tegnap Salgótarjánban, a nöksége. A tervezet és az indoklás a lakosság körében nagy érdeklődésre tarthat számot, ezért lényeges részeit közreadjuk. A korábbi rendeletek alapján — meghatározott korlátozások mellett — eddig is lehetőség volt az állami házingatlanok eladására. Számottevő értékesítés mégsem történt, annak ellenére, hogy a fizetési feltételek a módosítás után sem változtak. Ennek o-ka részben az volt, hogy a lakóházfenntartáshoz biztosított magas dotáció, az alacsony lakbér a bérlőkét nép tette érdekeltté lakásuk megvásárlására. A jogszabály-módosítást követően megnövekedett az érdeklődés a rendelkezésekkel kapcsolatban és a lakosság körében többen jelentkeztek lakásvásárlási szándékkal. Az eladás előnyös az ingatlankezelő vállalatnak is, hiszen a megmaradó épület- és lakásállomány hatékonyabb, tervszerűbb fenntartását teszi lehetővé. A kedvező feltételek mellett is számítani kell azon- va, hogy lesznek olyan bérlők, akik lakásukat nem turtták. vagy nem kívánják megvásárolni.- E helyzet áthidalására egyrészt — meghatározott esetekben — kedvezőbb fizetési feltétel megállapítása és alternatív javaslatok előterjesztése szükséges. Nézzük most a tanácsrendelet-módosítás tervezetének néhány konkrét pontját. Elidegenítésre elsődlegesen az alábbi ingatlanokat kell kijelölni; a vegyes tulajdonban levő bérleményeket. az állami pénzeszközökből gazdaságosan fel nem újítható, de lakás céljára még hosszabb távon felhasználható épületeket, a szabadon álló és családi házas jellegű, illetve a 12 vagy ennél kevesebb lakást magában foglaló épületeket. Salgótarján városban a tervek szerint nem idegeníthetők el; az öt éven belül teljes felújításban részesült épületek, az életveszélyessé nyilvánított, továbbá azok a rekonstrukciós és rehabilitációs területen levő, vagy egyéb olyan műszakilag leromlott állagú ingatlanok, amelyek elavultak, gazdaságosan fel nem újíthatok, ezeken túl a városközpontban levő és a városképet alapvetően meghatározó, nagyszámú, több lakószobás lakásokat tartalmazó épületek. Az alternatív javaslatok között szerepe] többek között; amennyiben a bennlakó bérlő a lakást megvásárolni nem kívánja, azt csak olyan kívülálló számára lehet elidegeníteni, aki a bennlakó bérlőnek megfelelő cserelakást ajánl fel. A lakást megvásárolni nem szándékozó bérlők elhelyezésére a végrehajtó bizottság az évente elosztható lakások legfeljebb három százalékát biztosíthatja az ingatlanközvetítő részleg számára. A tervezetben szerepel a szociális körülmények mérlegelésének lehetősége is. Így például, amennyiben az elidegenítésre kerülő házingatlant három- vagy többgyermekes család, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő kívánja megvásárolni, a vételárhátralék megfizetésére 25 évnél hosszabb, de harminc évet meg nem haladó törlesztési időt kap. A városi népfrontelnökség által tegnap megvitatott tanácsrendelet-tervezet a jövőben a városi tanács végrehajtó bizottsága, majd tanácsülés elé kerül, s az- új javaslatokkal: építő észrevételekkel kiegészítve nyeri • el végleges formáját. bizottsági ülés Az Országos Munkavédelmi Bizottság szerdai ülésén megvitatta a MÁV vezérigazgatójának tájékoztatóját a munkavédelmi irányító és ellenőrző tevékenységről. Megállapította, hogy a Magyar Államvasutak területén kedvező szemléletbeli változás tapasztalható az utóbbi években. Köszönetét fejezte ki a Közlekedési Minisztérium és a MÁV vezetőinek, hogy a korábban sok balesetet okozó vagonkapcsolási technológiát — az OMB kezdeményezésére — megváltoztatták, és teljes körűvé vált a vagonok álló helyzetben történő kapcsolása. A bizottság javasolja, hogy a beosztott vezetők hatáskörét munkavédelmi kötelezettségeikkel szorosabban hangolják össze, és a felső vezetők követeljék meg szigorúan a munkavédelmi szemléken feltárt hiányosságok határidőre való felszámolását. A bizottság megtárgyalta a MÉM repülőgépes szolgálat vezetőjének tájékoztatóját a munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulásáról. Az OMB megállapította, hogy a hetvenes évek végétől határozott fejlődés tapasztalható a munkavédelmi tevékenységben is. A magyar mezőgazdasági repülés biztonsága jelentősén fokozódott. Az OMB szükségesnek tartja — a biztonság további növelése érdekében — a Közlekedési Minisztérium, a MÉM és az Ipari Minisztérium részvételével az együttműködést szabályozó követelmények kritikai áttekintését. A program ezután az Országáéiban folytatódott. A delegációs teremben délelőtt megkezdődtek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások. A két tárgyalócsoportot Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Fred Sinowatz kancellár vezeti. Mindkét tárgyalócsoportban helyet foglaltak vezető politikusok és szakemberek is. Az MTI tudósítójának értesülései szerint: az őszinte, baráti hangvételű tárgyaláson behatóan elemezték a két ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt években is kedvező alakulását, a gazdasági együttműködés eddig elért eredményeit. fejlesztésének újabb lehetőségeit. Mindkét fél kifejezte azt a szándékát, hogy a jövőben is keresik azokat az új módszereket, amelyekkel még intenzívebbé válhatnak a korábban is meglevő, jó kapcsolatok. Egyetértésre jutottak abban, hogy a megfelelő szaktárcák, illetve szakminiszterek feladata lesz az ehhez szükséges teendők meghatározása, kimunkálása. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve a két tárgyalócsoport egyetértett abban, hogy nincs más ésszerű alternatíva, mint a józan ész politikája, a béke megőrzése. Kiemelkedő fontossága van annak, hogy folytatódjék a kelet—nyugati párs beszéd. Lázár György és Fred Sinowatz közös álláspontja szerint Magyarorszag és Ausztria kapcsolatainak alakulása jó példája az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének, s azt mutatja, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben is van mód a kontaktusok továbbfejlesztésére. A megbeszélést követően Fred Sinowatz és Lázár György részt vett a Ferihegyi repülőtér új utasforgalmi épületének alapkőletételén. A két kormányfő kézjegyével ellátott alapkőletételi okirat elhelyezése alkalmából Sárospataki Zoltán, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság vezetője. valamint Reinhard Pöchacker, az építkezésben részt vevő osztrák Porr cég vezérigazgatója mondott beszédet. Miként elhangzott: a megnövekedett idegenforgalom mind magasabb színvonalú ellátása szükségessé tette hazánk nemzetközi repülőterének továbbfejlesztését. Áz építők keze nyomán Ferihegy Európa egyik legkorszerűbb légikikötőjévé 'válik. A szövetségi kancellár ezt követően felkereste a Voest Alpine Ag osztrák vállalat budapesti irodáját, amelyet nemrégiben nyitottak meg Budapesten. ■ . , 4i (Folytatás « 2. oldalon.) | i