Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-16 / 270. szám
forum a rádióban MHSZ-ÉLET Tiszta vizet a pohárba! Ki gondolta volna néhány évtizeddel ezelőtt, hogy amikor földünk jelentős részét víz borítja, a XX. század utolsó harmadának egyik legnagyobb problémáját éppen eme éltető nedű 'okozza. Adatokért és bizonyítékokért nem kell a világba szaladgálni sajnos szűkebb pátriánk. Nógrád megve is .sokat küszködik a minőségét (és mennyiségét) egyre jobban vesztő ivóvízért. A 125 községből 35-ben végleges megoldással kialakított közüzemi vízellátás van. 10-ben pedig részleges. Ugyanakkor, a magas, nitráttartalom miatt 52 település tartozik a közegészségügyileg veszélyeztetett kategóriába. E helyeken egyetlen olyan kút sincs, amelyik vizét az egy éven aluli csecsemők fogyaszthatnák. Nagyon sok ember gondja rejlik a tények mögött, ezért érthető volt az élénk érdeklődés a Miskolci Rádió legutóbbi fóruma iránt, mely Miskolc és Salgótarján, illetve a két megye vízellátásának helyzetét taglalta. Az élő adásban néhány kérdés megválaszolására nem maradt'idő, illetve érdemes néhány, sokakat érintő témát érdemes újra felemlíteni azok számára, akik nem hallhatták az adást. „A helyi vízkészletre települt 24 nógrádi törpe vízmű esv része sem biztosít zavartalan ellátást — utalt az egyik kérdés, a néhány sorral feljebb is említett adatokra — a kutak hozamának jelentős csökkenése, vízminőségi problémák, magas vas- és mangántartalom jelentkezése miatt. Ezek szerint a nagy erőfeszítések érán létrehozott törpe vízműveket, stílusosan szólva, kútba lehet dobni?” — Az idei, rendkívüli száraz időjárás jelentősen csökkentette a vízkészleteket Persze emiatt nem kell lemondani a törpe vízművekről, ez átmeneti helyzet. A mangán- és a vast'artalom jelentkezése esetén — adja a választ Pálfalvai Kálmán, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója —, megfelelő tisztító berendezések telepítésével tisztává tudjuk tenni a vizet. Sokan, főleg a beszterce-lakótelepiek azt kifogásolták: annak ellenére, hogy Salgótarjánban és a megyében kevés az ivóvíz, a strandot mégis ilyen minőségű vízzel töltik fel. — Ez valóban fgv van — válaszol Godó Dezső, a városi tanács műszakt osztályának vezetője —, mert rendelet szerint, csak ivóvízminőségű vízzel lehet a »trandokat üzemeltetni. Különösen vízhiányos időszakban a feltöltés ideje alatt nyomáscsökkenés is jelentkezhet a környéken. Várhatóan jövőre már változik a helyzet. Az üzemeltető úgvnevezett vízvlsszaforsatót épít, amely tisztít és fertőtlenít, és csak a kevés visszapótláshoz kell friss víz. Emellett a tanács tervezi a melegítés megoldását. Domos Lajos, a Nógrád megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezető helyettese kapta a következő kérdést. „Mikor adják át a hasz- nosi vízitározót, s mivel gyakran szomjazik a megyeszékhely, nem lehetne-e meggyorsítani az építését?” — A tározó a tervezett ütemben épül — jegyzi meg Domos Lajos —. a mostani állapot szerint minden remény megvan arra, hogy 1986-ban üzemel. A gyorsításra nincs mód (úgy tűnik) mert a bonyolult, nagy értékű berendezéseket a szerződésben megjelölt határidőre tudják szállítani. Az egyik telefonáló azt tudatta a fórum résztvevőivel, hogy a közelmúltban, javíttatva lakásán a csőtörést, meg- hökkenve tapasztalta, hogy az eredetileg fél colos átmérőjű csövön már egv ceruza sem férne át, holott néhány éve cserélték ki. Kérdése: nem találtak-e megoldást az úgynevezett agresszív viz légyí- tására? — Talán furcsa amit mondok — kezdi válaszát Godó Dezső —, de a vízkőlerakódás bizonyos mértékig még hasznos is. Védi a cső falát. A tarjáni vizből valóban túlzott a vízkő lerakódása. Az XKV-nál most folyik egv kísérlet ennek vegvi ófon történő eltávolítására. Biztató a helyzet, reméljük hamarosan a gyakorlatban is jól vizsgázik a módszer. Az eddig leírtak csupán töredéke a beérkezett kérdéseknek és az adott válaszoknak, melyek akár a hallgatóknak. akár a „papírnak és a ceruzának” szóltak. Néhány probléma- megér egv nagyobb lélegzetű beszélgetést illetve írást, így visszatérünk még ezekre. Szükséges is, mert feszítő gond a jó ivóvíz megteremtése megyénkben. Falva- ink lakónépességének ellátottsága 44 százalékos. Az Országos mérték 65 százalék. A lemaradás oka mindenekelőtt a vízszerzés nehézségeiben rejlik. De sok múlik a takarékos vízgazdálkodáson és azon összefogásokon, melyek a helyi vízhiányok megszüntetését célozzák. Valaki a fórum végén, kissé ironikusan megjegyezte, ettől most több lett a víz? A víz nem, de talán a megértés igen, hiszen a megye óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mind több pohárba jusson tiszta víz. A jogos türelmetlenség a legkisebb gondnál is érthető, de ma már a jó vízhez nem csak szándék kell, de sok pénz is. (zengő) Együtt az életben, együtt a szakmában... Jubiláló pásztói pék házaspár Harminc év egy szakmában nem kde idő. Huszonöt év egy házasság életében, szintén nem kis idő. S ha mindkettő találkozik két ember közös életpályáján, akkor már nem akármilyen jubileumról beszélhetünk. .. Széles Miklós és felesége, Sándor Mária pásztói születésűek, mindketten sokgyermekes család szülöttei, nem könnyű gyermekkorral. A hét- és a tizenegy gyermekes családban bizony nagyon hiányzott a minél több dolgos kéz. Érthető hát, hogy a szülők elvárták, mielőbb tanuljanak a gyermekeik valamilyen szakmát. Keressék meg maguk a mindennapi kenyerüket. .. S ők ketten nemcsak megkeresik, de meg is sütik ezt a kenyeret, immár harminc év óta. Sorsuk szinte azonosan indult. Marika alig töltötte be a 15. évét, munkát keresett és kapott is hamarosan az akkori kenyérgyárban. Fiatalko- rúság ide vagy oda, a napi tizennégy órákat keményen le kellett tölteni, lány létére férfiasán helytállni. Betanított munkásként kezdett, 3 hónapig tartott az átképzés, s azután őt is szakmunkásként kezelték. A kenyérgyárban elég sok vele egykorú fiatal dolgozott, de ezek között is volt egy fiú, akinek sorsa nagyon hasonló volt az övéhez, így a munka szeretete és az azonos érdeklődés hamarosan szerelemmé érlelődött. Pár évi ismeretség után 1958-ban házasságot kötöttek. Azóta szakmaszeretetük közös hivatássá vált... Sokáig egymás mellett dolgoztak még a kenyérgyárban, de 13 év után Marika a süteményespékségbe került. Mindketten a legjobb szakmunkások hírében álltak. Marika csoportvezető, férje üzemvezető egészen 1970-ig. Ebben az évben Marikával szomorú és egyáltalán nem várt dolog történik. Üzemi baleset kapcsán jobb karja eltörik. Kemény megpróbáltatás ez olyan embernek, akinek munkája legfőképpen két kezére épül... Betegsége alatt is mindig azt figyelte, hogyan épül az új kenyérgyár. Amikor tehette, munkát vállalt, de jobb karjának csökkent teherbírása következtében, két évig csak portás lehetett — természetesen ez is a kenyérgyárban. Szíve annyira visszahúzta a „kemencék világába”, hogy fájó kézzel bár, de újra kezdte... S ismét megszakítás következett: három évig pékszakboltban volt eladó, majd több mint két évig az ÁFÉSZ- nél dolgozott. Innen kezdte és végezte el a kereskedelmi szakmunkásképzőt. Közben új otthonra vágytak mindketten, hiszen időközben megnövekedett a család, két lánygyermekkel gyarapodva. Építkezésbe kezdtek, s a megnövekedett kiadások is közrejátszottak kissé abban, hogy férje 1976-tól két és fél évig a Szovjetunióban vállalt munkát. S miv^l mindketten szívesen dolgoztak együtt, munkájukat is odaadóan szerették, többször gondoltak arra: jó lenne nyitni egy önálló kis pékséget. Az üzlet megnyitása évekig csak elképzelés volt. Ehhez sok minden kellett: indulótőke, megfelelő helyiség a pékség számára, felszerelések, egyebek. A múlt év őszén úgy nézett ki, hogy szép lassan minden összejön, így ez év áprilisától már önálló kis műhelyükben, együtt sütik a kenyeret. Igazi családi műhely ez a javából. Két lányuk közül az egyiknek ugyan van főfoglalkozású munkahelye, de amikor csak teheti, ő is a pékségben segítkezik. Talán a két szülő példája szerettette meg vele is ezt a szép és igényes szakmát. S munkájuk eredménye az illatos, foszlós, fehér kenyér, amelyért este későn, avagy korán reggel is hosszú sorok várakoznak. F. Molnár Gabriella F II f n| r rr » * Felkészülés a jovo évi továbbképzésre A Magyar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei vezetősége az elmúlt napokban rendezte meg az általános honvédelmi oktatással foglalkozó vezetők 1983—84. kiképzési év megyei továbbképzését. A képzés célja volt: felkészíteni az általános honvédelmi oktatókat a 80 és a 20 órás kiegészítő oktatás sikeres lebonyolítására, valamint fejleszteni az oktatók eszmei, politikai, szakmai ismereteit, módszertani útmutatást adni a foglalkozások színvonalas megszervezéséhez. Ezt rengeteg szemléltető eszköz — film. diakép, plakát — és a továbbképzést tartó felkészült előadók is biztosítottak. A továbbképzésen összesen 28 oktato vett részt a megyéből. A programban a többi között szerepelt egy tájékoztató az MHSZ Nógrád megyei vezetőség képzési és tömeg- sportfeladatainak végrehajtásáról. az MHSZ oktatási, felügyeleti ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozásáról. Előadást hallgattak meg az oktatók a Magyar Néphadsereg és az MHSZ kapcsolatai és feladatai, a fiatalok katonai felkészítésében címmel, valamint a katonai pálcára irányítási feladatokról. A továbbképzés keretéhen az oktatók előadást hallgattak meg a gyakorlati foglalkozások lebonyolításával összefüggő módszertani feladatokról. Ebben a témakörben hangzott: el a politikai előadások követelményrendszeréről szóló1 tájékoztató. Ugyancsak itt Volt szó az általános honvédelmi oktatási tanfolyamok keretén belül használandó oktatóeszközök, oktatófilmek, falitáblák stb eredményes fs'hasz- nálásáról. Tájékoztató hangzott el az aktuális katonai.1 politikai helyzetről, az elmúlt képzési év értékeléséről. Az előadásokat, tájékoztad tókat konzultációk követték, j TESZÖV Kupa lövészverseny * Győztesek az őrhalmiak Első ízben rendezték meg a Termelőszövetkezetek. Területi Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség Nógrád megyei vezetősége közös rendezésében a TESZÖV Kupa lövészversenyt. A salgótarjáni zagyva-rakodói lőtéren lebonyolított verseny kispuskás- számban került megrendezésre, amelyen 14 csapat tagjai mérték össze lövészképességü« két. A kupát, amelyet az MHSZ megalakulásának 35. évfordulója tiszteletéire alapítottak, elsőnek az őrhalmiak vitték el. A vándorkupaversenyt jövőre is megrend dezik. A versenyben a TESZÖV munkatársai Is méltó ellenfélnek bizonyultak. Balról aa eH só Terstyánszky Rudolf, a TESZÖV titkár helyettese A győztes őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet csapata, amely 1 évre elnyerd te az MHSZ megyei vezetőség vándorserlegét. Képünkön balról jobbra: ifj. Csábi László» Csábi László, Csernyik András és Bartha Imre Nem változik a nyugdíj-kiegészítés Nógrádi siker Kaposvárott Mint Ismeretes, a dolgozók eddigi havi 290, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok 200 forintos bérkiegészítését a nyugdíjjárulék átlagos összegével 310, illetve 210 forintra emelik és azt 1984 január 1-től pótlék formájában beépítik a bérekbe. A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a nyugdíjasok és az újonnan nyugdíjba menők nyugdíj-kiegészítése nem változik. A bérpótlék a nyugdíjalap megállapításakor nem számít bele az átlagkeresetbe. a 290. illetve 200 forintot nyugdíj-kiegészítésként fizetik, s változatlan a már nyugdíjban levők nyugdíj-kiegészítése is. Rizstermelfik szemináriuma A rizstermelés korszerű agrotechnikájával ismerkedtek meg az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságának tagjai a Taskent- ben rendezett nemzetközi szemináriumon. Üzbegisztánban a rizstermelést teljesen gépesítették. Az Afganisztánból, Laoszból, Vietnamból, Iránból, Nepálból, Thaiföldről, Srí Lankából érkezett szakemberek, és a FAO képviselői magasra értékelték az üzbég rizstermelők eredményeit 14-féle igen jól termő új fajtát honosítottak meg Üzbegisztánban. A termelés elérte az 5o mázsát hektáronként. A köztársaság évi átlagos rizstermelése meghaladja az , 500 '000 tonnát. Az idén Kaposvárott rendezték meg a Honvédelmi Kupa lovészverseny országos bajnokságát. Ezen Menczel Zoltán főhadnagy vezetésével hatfős csapat képviselte a megyét és közülük az ifjúsági fiú 50 méteres kispuskalövésben a 20 induló között Pajor Nándor a 2. helyezést érte el 186 körrel. A további sorrend: Hiúsági fiú 10 méter, légpuska: ... 5. Gergely Csaba, (Nógrád) 166 köregysoggel. Női 10 méter, légpuska:... 13—14. Mustó Katalin (Nógrád) 155. Felnőtt férfi, légpuska: .. .7. Bálint Sándor (Nógrád) 170. Női 50 méter, kispuska:... 14. András Antalné (Nógrád) 169 köregységgel. Férfi 50 méter, kispuska:. '.1 Makrai Zoltán (Nógrád) 383 köregységgel. A 19 megye és Budapest versenyzői között jól szere-1 peltek megyénk versenyzői az Országos Honvédelmi Kupa lövész verseny-bajnokságán, s összesenben 1028 köregységgel a 6. helyen végeztek. NÓGRÁD — 1983. november 16., szerda 5 1
