Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

C.i típusú, integrált áramkörös adó-vevő készülékek végszerelését végzi Baráth Jánosné, a BRG salgótarjáni gyáregységében. A vállalat a belföldi igények kielégítése mellett a Szovjetunióba és Szíriába exportál kiváló minőségű termékéből (Fotó: Barna) Tarjánban, Gyarmaton, Pásztón, Rétságon Megyénket gazdagító építésekben működik közre a NOMBER ^ Megyénket szemmel láthatólag is gazdagító építőmun­kák lebonyolításával, szervezésével foglalkozik ezekben a hetekben, hónapokban a Nógrád megyei Beruházási Válla­lat. A „menedzserüzem” lakások, tűztetek, intézményépüle­tek készítésében egyaránt közreműködik. Néhány építmény átadása még az idén elkezdődik, legtöbbjét jövőre veszik át. akad olyan munka is, melynek befejezési határideje 1985, sőt: 1986! Befejeződött- a román nemzetiségi szövetség kongresszusa son túlvannak, folyik a szer­kezet szerelése a beszterce-la*' kótelepi kereskedelmi és szol­gáltató épületnek. Az állami építők 1985-ben adják át ezt a részben egy-, részben két­szintes építményt, értéke a szeződés szerint 29 millió fo­rintra rúg. Pásztón a tanácsi építők dolgoznak egv 80 lakásos, alul üzletsoros épületegyüttes el­készítésén.. Jelenleg a föld­szint szerkezetét szerelik ösz- sze. Az otthonokat jövőre, az üzletsort 1985-ben adják át használóiknak. Közműépítés lebonyolításá­val foglalkozik a NOMBER Rétságon. Bánkon, Romhány- ban, Kétbodonyban. A me- gyénkbeli víz- és csatornamű­vállalat szakemberei községi vízműveket alakítanak ezek­ben a falvakban, munkájuk összértéke megközelíti a 65 millió forintot. Határidejük a jövő év, de a rétság—bánki rendszernél esély van rá. hogy még az idén elkészülnek a feladattal. Hazánkba érkezik az osztrák kancellár Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására november 15-én, ma, hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Fred Sinowatz, osztrák szövetségi kancellár. (MTI) csizmák kivételével — a töb­bi is várhatóan megérkezik az Felmérés a fiatalok munkába VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! "'"A NOORAIM —mi mi íii XXXIX. ÉVF., 269. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 15., KEDD Tanácsi kisvállalatok, időskorúak gondozása Végrehajtó bizottsági ülés Salgótarjánban és Pásztón Kétezren hatvanon fe'iil ten tartsa. A testület az elő­terjesztést elfogadta és szá­mos hasznos javaslatot tett a jövőbeni legfontosabb felada­tokra, a folyamatban levő gazdasági év veszteség nélkü­li zárása érdekében. van Mátraszőlősön, Haszno­son és Mátrakeresztesen erre eddig nem volt idő. Évek óta gondot jelent az öregek nap­közi otthonának kihasználtsá­ga (75 százalék), ennek oka, hogy az otthon kiesik a nagy­község központjából, és a társközségbeli idős emberek nem vállalják a bejárást. A jövőben a tanács ismételten megvizsgálja a hetes napközi megvalósításának feltételeit, amely a környék öregjeit is bevonhatja a közösségi éleibe. összességében megállapítha­tó, hogy az elmúlt öt év alatt az idős emberekről való szo­ciális gondozás fejlődött Pász­tón, javullak a feltételek. A rendszeres ellátásban részesü­lőn száma 44 fővel emelke­dett, tavaly az idős lakosság csaknem 8 százaléka élve­zett valamilyen támogatási formát. A végrehajtó bizottság a beszámolót a határozati ja­vaslattal együtt elfogadta, es Már a múlt héten átvették a balassagyarmati kórház új *orvoskiszolgáló” épületének legíölső: második emeletét. A több mint negyvenmillió fo­rint értékű bonyolult ház al­só két szintjét is — a mosta­ni kilátások szerint — idén késszé formálják a NÁÉV szakemberei, illetőleg az érté­kes berendezések szerelői. Ugyancsak az állami építők fáradoznak a salgótarjáni nyugati városrész három lakó­házán. Várhatólag még az idén elkészülnek az első trak­tussal, amely ötvenöt lakást tartalmaz. A következő hat­van, illetve az utolsó ötvenöt lakásos szárnyat jövőre feje­zik be. A jövő héten kezdik meg Gyulán vasárnap a beszá­moló vitájával folytatódott a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének VI. kongresszusa, amely az új or­szágos választmány és a szö­vetség tisztségviselői megvá­lasztásával fejeződött be. A tanácskozás munkájában részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A nap során a kongresszus résztvevői táviratban köszön­ték meg Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a tanácskozás­hoz küldött üdvözletét és jó­kívánságait. A román ajkú magyar állampolgárok nevé­ben a kongresszus elismerés­sel adózik az egyenlő jogokért, a nemzetiségi létet meghatá­rozó nyelv és kultúra megtar­tásához és fejlesztéséhez ka­pott erkölcsi és anyagi támo­gatásért, azért a jó közérze­tért, amely ma a hazai ro­mánságot áthatja. Mint a táv­iratban megfogalmazódott, a magyarországi románság tud­ja, hogy a lehetőségek köte­leznek is: mindenekelőtt a be- eaületes munkára, a szocia­az átadását a ludányhalás^ szociális otthon új, szaznégy személyes pavilonjának. A tizennyolcmillió forintos épü­let készítője a szécsényi ter­melőszövetkezet. Munkájuk befejeztének eredeti határ­ideje csak jövő év március vége lett volna, de sikerült kitűnően szervezniük! Salgótarján legnagyobb la­kóháza lesz a Pécskő úti két­száz otthonos épület, amelyet most alapoznak a NÁÉV em­berei. A hosszúra nyúló ház váltakozóan nyolc-, illetve ki- lencszintes lesz. Átadása 1986- ban várható, értékét most 140 —150 millió forintra becsülik. Alapoznak ezenkívül az Arany János úton egy 11 szintes, 80 lakásos házat is. Az alapozá­lizmus építésére, a nemzeti egység további erősítésére. A kongresszus második nap­ján szólalt fel Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, aki el­mondta, hogy a népfront kész minden segítséget megadni a román nemzetiségi szövetség új feladatainak megvalósítá­sához. A kongresszuson a küldöt­tek felszólalásaikban beszá­moltak az országhatár men­tén élő hazai románság köz­életi tevékenységéről, gazda­sági gyarapodásáról, kulturá­lis helyzetéről. A nagyobb részt falun élő románság kül­döttei anyanyelvükön tartot­ták meg. felszólalásaikat, mondták el véleményüket a román nemzetiséget foglal­koztató kérdésekről. Többen szóltak az anyanyelvápolás és a kétnyelvűség eredményei­ről és gondjairól. A román pe­dagógusok képviselői arról is szóltak, hogy segítséget vár­nak az anyaországtól például a nevelők továbbképzésében, a pemzetiségi könyvtárak szak- könyvállományána'k fejlesz­tésében. Országos felmérés készül az idén végzett mintegy 110 pá­lyakezdő fiatal munkába állá­sáról. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szervezé­sében az idén először gyűjtik össze teljeskörűen, egységes rendszer alapján és elemzik számítógéppel minden első munkahelyére belenő fiatal adatait. A felmérés egyebek mellett kiterjed annak vizsgálatára, hogy a fiatalok munkahelyük kiválasztásakor ragaszkod­nak-e lakóhelyükhöz vagy ah­hoz a településhez, ahol ta­nulmányaikat végezték. Kitű­nik maid az is, hogy a válla­latok a pályakezdőket szak- képzettségüknek megfelelő A tanácsi kisvállalatok mű­ködésének tapasztalatairól, a város művészeti életéről szóló vb-határozatok végrehajtásá­ról tárgyalt (egyebek között) tegnap Salgótarján város Ta­nácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Különösen nagy érdeklődés­re tartott számot az első na­pirend, a tanácsi kisvállala­tok eddigi működéséről, a Salgótarjáni Javító-Karban­tartó Kisvállalat (a volt Gel- ka) és az autójavító kisválla­lat (volt AFIT), tevékenysé­géről szóló előterjesztés. E tanácsi kisvállalatok meg­alakításának célja a lakosság szolgáltatóipari ellátási szín­vonalának javítása, a kiala­kult szolgáltató hálózat haté­konyabb működtetése, a ver­seny feltételeinek kibonta­koztatása érdekében a szer­vezetek korszerűsítése volt. A két kisvállalatnál az önálló gazdálkodásra való áttérést több külső és belső tényező nehezítette. A külső tényezők közül meg kell említeni a jogelőd vállalatok előkészítő munkájának hiányosságait, a belső okok között szerepelt, hogy az átmeneti bizonyta­lanság miatt sok szakember elment a vállalatoktól, emiatt az árbevételek visszaestek. Emellett viszonylag hosszú idei kellett az önálló vállalati működéshez szükséges szak­képzett munkaerő-szükséglet A hidegebb idő beköszön lé­vel egyre többen keresik a cipőboliokban a melegebb és a vízálló lábbeliket, s idén a korábbiaknál kevesebben tá­voznak csalódva; úgy tűnik javult a kínálat. Az üzletekben kapható me­leg cipók, csizmák csaknem 30 százaléka a Corso vállalat raktáraiból kerül a kiskeres­kedelmi hálózatba. A télre a vállalat több mint egymillió pár meleg lábbelit készített, ez a mennyiség a tavalyinál mintegy 25 százalékkal .több. A meleg cipők, csizmák jó ré­sze már az üzletekben, van, s — a tavasszal is hordható bé­leletlen, divatos rövid szaru állásáról munkakörbe vették-e j fel, il­letve az egyes szakmákban milyen mértékű a p'üya el­hagyása. Az elemzés ezen be­lül választ adhat arra a kér­désre, hogy a gimnáziumot végzett fiatalok milyen terüle­ten helyezkednek el az iro­dai munkakörök mellett. A közelmúltban a szakem­berek felfigyeltek arra, hogy egyes vállalatok az elhelyez­kedni kívánó lányoknak a gyesen lévő kismamák helyet­tesítését kínálják, mint mun­kalehetőséget. A helyettesítés idejére szóló munkavállalá­si szerződés a fiatalok számá­ra bizonytalanná teszi a jö­vőt — ám kérdés, hogy ez mennyire tekinthető gyakori esetnek. biztosításához is. Elismerésre méltó, hogy az átmenet . ne­hézségeit a fogyasztók csak minimális mértékben érzékel­ték, mindkét kisvállalat min­dent elkövetett azért, hogy a szolgáltatás színvonalát szin­Pásztón ugyancsak tegnap délután ült össze a nagyközsé­gi közös tanács végrehajtó bizottsága, ahol az időskorú- akról való szociális gondosko­dás időszerű kérdéséit vitat­ták meg a résztvevők. Aktuális a téma, hiszen Pásztón és társközségeiben csaknem kétezer hatvan éven felüli ember él, a járásban le­vő idős lakosság közel har­minc százaléka. A tanács rendszeres szociális segélye­zéssel gondoskodik azokról, akiknek nincs a megélnetésü- ket biztosító jövedelmük, va­lamint tartásra köteles és ké­pes hozzátartozójuk. Az egy főre jutó segéíyátlag 1392 fo­rint. A szociális étkeztetésben részesülők száma megduplá­zódott az elmúlt évekhez ké­pest: csaknem 30 ember része­sül ebben a kedvezményben. A tanács tervei között szere­pel a nyugdíjas, illetve diétás menü megoldása. A társközsé­gek közül szociális étkeztetés év végéig. A vállalat sürgeti a gyártókat, azt szeretnék, hogy még karácsony előtt az üzletekoe kerüljön a teljes választék. Különösen női csizmákból van többféle és nagyobb mennyiség a tavalyinál. Na­gyobb arányban szerzett be a vállalat kényelmes. alacso­nyabb sarkú csizmákat, s van választék az élénkebb, vilá­gosabb színekből is. A mű­bőr felsőrészű csizmák szinte eltűntek, hiszen ma már csak a bor lábbeliket keresik a vásárlók. A férfiaknak nem sok új­donsággal szolgált az idei té­len a cipőipar, így a keres­kedelem sem. A tavalyihoz ha­sonló a kínálat, mindenki tud meleg cipőt, rövid szárú csiz­mát vásárolni, ha nem is a legdivatosabbat. A gyermeklábbelikkel év­szaktól függetlenül mindig gondok vannak. Bár a vál­lalat a demográfiai hullám fi­gyelembevételével rendeli a gyerekcsizmákat, ám a na­gyobb gyerekeknek valókat — a 35-ös mérettől felfelé — megvásárolják a kis lábú fel­nőttek. Mivel az ipar is ke­vésbé szívesen vállalkozik a sokszor munkaigényesebb gyermeklábbelik előállítására, a kereskedelem importból igyekszik pótolni a hiányokat. Azt azonban így sem tudják biztosítani, hogy az üzletekben a teljes gyermekméret-válasz- ték — hiszen ez többször any- nyi, mint a felnőttméretek száma — egyszerre megtalál­ható legyen. Nők. férfiak és gyerekek egyaránt megkedvelték az el­múlt években az úgynevezett hótaposó csizmát, amelyből jelenleg ugyan szinte minden meret kspbató. ue a vei fö­léli lábbeli lyamán várhatóan többre len­ne szükség, mint amennyit a vállalat Jugoszláviából im­portál. Ezeknek a csizmáknak a hazai fejlesztését a Hegyal­ja Mgtsz-ben kezdték meg, s az első néhány ezer párat várhatóan még ebben az év­ben leszállítják. A hótaposó- kat helyettesíthetik a meleg­béléses pvc-" csizmák, amiből van elegendő. Ezeket különfé­le színekben az importon kí­vül hazai gyártóktól, a Tisza Cipőgyártól és a Fővárosi Kézműipari Vállalattól szerzik be. A szélsőséges méretek közül bőséges választékban kapha­tók a kisebb női csizmák, valamint a nagyméretű férfi téli lábbelik. Gond viszont, hogy a kiskereskedelmi há­lózat még ott sem szakosított extraméretekre üzleteket, ahol erre lehetőség van, pél­dául a fővárosban, és a na­gyobb vidéki városokban. Ha viszont igen, nem reklámoz­zák kellőképpen, s így a ve­vők nem tudják, hol kaphat­nak az átlagosnál nagyobb vagy kisebb méretű lábbeli­ket. A kiskereskedelem saját be­szerzéséből is színesíti, bőví­ti választékát. A Lu^.is Áru­házban például extraigénye­ket is kielégítenek, hiszen többségében saját termelteté- sű csizmákat, téli cipőket kí­nálnak. A rakamazi ktsz-től monopolcikként alacsony és magas sarkú velúr- és bőr­csizmákat vásároltak bőséges színválasztékban. A szombat­helyi Savaria Cipőgyár a bőrcsizmák mellett szőrme­csizmákat szállít az áruház nak. A Luxus a báli szezonra 15 ezer pár tüsarkú köröm­cipőt is rendelt a Minőségi Cipőgyártól. tanácsülés elé terjeszti. Javulta női csizmák kínálata Változatlanul nincs elég gyermek

Next

/
Oldalképek
Tartalom