Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLFTÄRJA! EGYESOOFTEKT NOGRAD AZ-MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF., 258. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 1., KEDD Jogalkotó állampolgárok Az elmúlt hetekben állam-' polgárck tízezrei vitatták az új választójogi törvényterve­zetet. A vitákon elhangzott észrevételeket, javaslatokat azóta már összegezte a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa s állásfoglalását megküld­te a további előkészítő mun­kálatokra illetékes politikai, állami vezető testületeknek Most a műhelymunka idő­szakában a törvényelőkészítő államjogi szakemberek mérle­gelik a. sokféle javaslatot, fo­galmazzák a szöveget, egyez­tetik a paragrafusokat, hogy majd az országgyűlés elvégez­hesse a törvény tényleges megalkotását. Közéletünket figyelő embe­rek itthon és külföldön — kiváltképpen a kritikus hajla­múak — kérdezik, hogy mi­nek ez a nagy fölhajtás, tár­sadalmi vita s miegymás, hi­szen a hivatottak megalkot­hatják a törvényt és kész. Nosj az efféle véleményekre is el­gondolkodtató feleletet adott a választójogi törvénytervezet előkészítésének mostani me­nete. Néhány tény az ese­mények sorrendjében: állam- igazgatási. közéleti, pártpoli­tikai tapasztalatok alapján az MáZMP Központi Bizottsága kezdeményezte választási rendszerünk továbbfejleszté­séi. Az erre kidolgozott tézi­seit közzétette a saitóban s megküldte a Hazafias Nép­frontnak. melynek vezető tes­tületé azt véleményezte. Ezek alapjan a kormány megbízá­sából az Igazságügyi Minisz­térium szakértői megfogal­maztak egy — alternatív ja­vaslatokat is tartalmazó — tervezetet, amelynek új voná­sokat érintő rövidített, válto­zatát a központi és a megyei sajtó — köztük a NÜGRÁD — közölte. ' A Minisztertanács kérésére a törvénytervezetet a Hazafi­as Népfront társadalmi vitá­ra bocsátotta. Azért írhatjuk hogy általános, mert a vitaso­rozat szervezésében nem volt semmiféle guzsbakötő, s vé­leményeket korlátozó szem­pont. Így zajlott le három hét alatt 65 ezer résztvevővel 1300 vita, melynek mindegyikén jegyzőkönyvet vezettek. E vaskos iratcsomó ismeretében tudjuk, hogy a 91 paragrafust tartalmazó törvénytervezet mely pontja váltott ki heves vitát, hogy milyen, kérdések­ben alakultak ki nagyjából ■ egységes vagy egymásnak el­lentmondó vélemények. Nem vállalkozhatunk a sok ezer javaslat, észrevétel szám­bavételére s nem feladatunk a vitatott kérdések eldöntése. De figyelmünket megragadta az állampolgárok jogalkotó készsége és törekvése, amely egyértelműen megnyilvánul. Bizonyítja ezt a társadalmi vitasorozat egésze, s a legfon­tosabb részletek nagyon hatá­rozott tisztázása. Például a többes jelölés általánossá té­telénél. Volt erre lehetőség eddig is. de csak erőltetve valósult meg, elenyészően ke­vés képviselői kerületben és tanácstagi választókörzetben. Kevés helyen, mert a közfel­fogásban. így fogalmaztak; ez, meg az a jelölt olyan rendes, rátermett ember, miért állít­sunk vele szemben még má­sik jelöltet is? Most a vitá­kon mondták ki sok helyen, hogy nem szembe, hanem mel­lé állíthassunk akár több je­löltet. Az országos érvényű, vagy a helyi programot sem csak egy. hanem igenis több­féleképpen lehet megvalósíta­ni. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy képviselőségre és fa- nácstagságra sokszorosan több a rátermett ember. mint ahány országgyűlési és tanács­tagi kerület, körzet van. A jelöltek tehetsége, ambíciója, közéleti teherbírása lehet kü­lönböző. csakúgy mint a vá­lasztópolgárok róluk alkotott egyéni véleménye, igaz, a je- löltsegre egyformán alkal­masnak kell lenniök. De ezt) követően döntsön az egyen­ként leadott szavazatok ará­nya. hogy a választás ilyen értelemben is választás Je­gyen. A vitázók hasonló részle­tességgel hangsúlyozták a je­lölő gyűlések szerepének meg­növekedését. a pötkéoviselők és póttanácstagok közéleti he­lyének törvényi rendezését, a létrehozandó falusi elöljárósá­gok jogkörének pontos megha­tározását. a méltatlanná váló megválasztottak visszahívá­sának egyértelmű szabályo­zását s megannyi más a vá­lasztójog elvét és gyakorla­tát rögzítő formulákról szól­tak, érveltek mellette vagy el­lene. E vitasorozat ismét bizo­nyította, hogy társadalmunk­ban törvényalkotásra az ál­lampolgárok tíz- és százezrei hivatottak. Az érdemi bele­szólással. a felelős vélemé­nyek szabad érvényesülésével valósul meg a politika társa­dalmasítása. I $z GAZDASÁGUNKRÓL FELELŐS ŐSZINTESÉGGEL EGY KÜLÖNÖS TÉVÉNYILATKOZAT GYERTYALÁNG A VÉDELEM MÁR HELYTÁLLT Az NDK-beli Jänschwaldban épülő hőerőműhöz készít füst- és gázelvezető rendszert a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége. A hatalmas berendezés részegységeinek gyár­tása összeszerelése, elszállítása hosszabb időt vesz igénybe. A munkálatok a jövő cvre is átnyúlnak. Képünkön: Bedi József lakatos és Tóth József hegesztő az egyik elem sze­relése közben. Fotó: Barna Művelik a korábbi parlagföldeket Nógrádban is A határszemlék idei tapasztalatai A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjei­ket, és egyre több helyen sikerül visszavenni a művelésbe a parlagot és a bányászatra használt területet, ezt bizo­nyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lu­kács Béla MÉM-főosztály vezető tájékoztatta az MTI mun­katársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek re­kultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítették, s — a beavatkozás nyomán mindent egybevetve 6500 hek­tárt vonhattak ismét — szán­tóföldi művelésbe. Ez az el­múlt évek legjobb teljesít­ménye. Részben ennek is kö­szönhető, hogy az idén sike­rült megállítani a szántóföld korábbi nagyarányú csökke­nését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltéte­leit szigorították, mindenek­előtt a jó minőségű I—IV. osz­tályba tartozó területek kap­nak nagyobb védelmet. A „földelvonás” az idén 7—8 ezer hektárt érintett. szem­ben az elmúlt öt év átlagával, amikor is 27 ezer hektár szár­mazott el a termelőktől. Je­lentős eredménye a földvé­delemnek, hogy végre van már olyan megye, ahol növe­kedett a szántó. Ilyen példá­ul Hajdú-Bihar, ahol a termő­földet különösen nagy gond­dal védik. Ugyanúgy Békés­ben is ellenkező előjelű lett a korábbi évek folyamata. s mindez biztató a következő időszakra nézve; van lehető­ség és remény arra, hogy nem­zeti kincsünket „valóban érté­kének megfelelő oltalomban részesítsük. A határszemlék ' tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parlagon az országban, ám ez már ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A hasznosí- tatlan részek termőre állítása évek óta folyik. A munkát, azért nem lehet- gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak el­aprózott területekkel van dolguk, és olyan földekkel, amelyeknek a művelése pél-' dául a kedvezőtlen talaj- vagy a domborzati adottságok mi­att — nem látszik könnyű fel­adatnak. A kiskertekben sokat javult a helyzet, kevesebb tulajdo­nost és földhasználót kellett felszólítani területük gondo­zására. Az összesítés szerint a tartós használatba adott. te­rület elérte a 4500 hektárt, ezt a lehetősége^ 25 ezer állam­polgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelő­ben elkészültek a helyi rekul­tivációs programok, amelyek figyelembe veszik a mezőgaz­dasági üzemek teherbíróké­pességét. ám — a lehetőségek ismeretében — nagy pontos­sággal, s következetességgel határozzák meg a közép- és hosszú távú feladatokat. A programok alapján várható­an meggyorsul a területek is­mételt termővé tétele. A határszemlék során me­gyénkben mindössze 128 hek­tárnyi parlagföldet találtak, Nógrád megye mezőgazdasági nagyüzemeiben nincs par­lagterület. Azt a néhány hek­tárnyi területet — pontosan huszonegyet —, amelyeket az egyéni gazdák nem műveltek, állami tulajdonba vették, má­sok a felszólítás után hozzá­láttak területük műveléséhez. Hogy Nógrádban milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági művelésre al­kalmas földterületek jobb kihasználásának, arra jó pél­da, hogy a VI. ötéves terv idő­szakában összesen 1800—2000 hektárnyi területet vonnak szántóföldi művelés alá. Ed­dig ebből 1300 hektárnyi olyan területen kezdték meg a nö­vénytermesztést, amelyet ko­rábban nem hasznosítottak. A megyében egyébként hosz- szabb távon mintegy 5 ezer hektárnyi földterület vissza­nyerésére és mezőgazdasági termelésbe vonására van le­hetőség. r a Korszerű táplálkozásért A korszerűbb táplálkozással kapcsolatos sütőipari felada­tokról tanácskoztak az iparág és a táplálkozástudomány szakemberei hétfőn az MTESZ székházában. A tanácskozá­son a termékfejlesztés fő irá­nyairól szólva elmondották: elsősorban a fehérjedús, a gyógyélelmezést elősegítő és a diétás, rostos készítmények gyártását készítik elő. Már jelenleg is- mintegy 25—30 olyan termék — péksütemény, több kenyérféleség, finom cuk­rászati termék — készül, amelyek megfelelnek a kor­szerű táplálkozás követelmé­nyeinek. Gondot jelént azon­ban, hogy ezek a cikkek egy- egy üzletben nem mindig, ha­nem csak időszakosan kapha­tók. A tanácskozáson arról is beszámoltak, hogy a kísérle­tek befejezésével a közeljövő­ben megkezdődik, az új, köny- nyebb emésztést segítő úgyne­vezett búzatöretes kenyerek gyártása. A termékhez szük­séges alapanyagot, a búzatö- retet már a ferencvárosi ma­lomban és a Bács-Kiskun me­gyei Gabonaíorgalmi Válla­latnál egyaránt gyártják. s több sütőipari vállalatnál né­hány hónapon belül megkez­dik a kenyér gyártását. Az új terméket nem őrölt, ha­nem úgynevezett töretes liszt­ből készítik, ami lehetővé te­szi, hogy a kenyeret a emész­tőrendszeri megbetegedésben szenvedők is fogyasszák. Számos más napirend mel­lett az ellenőrzési munka ha­tékonyságának tapasztalatait összegezte hétfői ülésén a Pásztói járási Népi Ellenőrzé­si Bizottság. A megállapítás szerint a vizsgálati témákat a korábbinál .pontosabban kap­csolták az időszerű társadal­mi és gazdaságpolitikai fel­adatokhoz: a legtöbb vizsgált téma jól illeszkedett a párt­ós tanácsi munkatervekhez is. Javult az állampolgárok bejelentéseinek, panaszainak saját hatáskörben való inté­zése is, bár a beadványok tar­talmának átfogó elemzése és ßz ismétlődő jelenségek okai­nak feltárása még nem elég elmélyült. Tovább javult a NEB kap­csolata a járási és nagyközsé­gi KISZ-bizottságokkal, a Ha­zafias Népfront községi és a TIT járási elnökségével. Nagy NEB-ülés Pászfón Hatékonyság és lakásépítés figyelmet fordítottak a vizs­gálati tapasztalatok jogi rea­lizálására. Így felhívással él­tek a törvényesség betartásá­ra. fegyelmi, kártérítési, vala­mint egyéb hatósági eljárást kezdeményeztek, szabálysér­tési, illetve büntető bejelen­tést tettek. A járási NEB az utóbbi időben figyelmet for­dított arra is, hogy a vizsgá­latok eredményeit a nem vizs­gált gazdálkodó szervek is megismerjék, a hiányosságok­ról való tájékoztatás a tapasz­talatok szerint máshol is jól hasznosítható. Eredményeket értek el a népi ellenőrök szer ­vezett továbbiképzésében is, s ez jól szolgálja a vizsgálatok színvonalának és hatékony­ságának növelését. A járási népi ellenőrzési bizottság megvitatta a Poli­tikai Bizottság 1980. október 28-i határozatából adódó fel­adatok végrehajtását is, majd Molnár István járási NEB-el- nök előterjesztésében jelen­tést hallgattak meg határoza­tok végrehajtásáról és a fon­tosabb intézkedésekről. A NEB-ülés fontos napi­rendjeként értékelték a közel­múltban lezajlott vizsgálat összefoglaló tanulságait a te- lekellátóttsággal, a telekgaz­dálkodással és a magánlakás- építés helyzetével kapcsolat­ban. A vizsgálat egyik leg­főbb megállapítása, hogy a helyi tanácsi szervek ismerik a településfejlesztéssel és ezen belül a lakásépítéssel kapcsolatos feladataikat. Fon­tosságának megfelelő figyel­met fordítanak a lakásépítés elősegítésére, a magánerős építkezések megvalósítására, a terület előkészítésére, vala­mint a korszerű és gyors ügy­intézésre. Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál Az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom 65. évfor­dulója alkalmából koszorúzás! ünnepséget rendeztek hétfőn délelőtt Budapesten a Kossuth Lajos téren. Károlyi Mihály­nak, az első magyar köztár­saság elnökének szobránál a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága neve- ben Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke, és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titká­ra; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében. Úsz­ta Gyula és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai, a Mi­nisztertanács nevében dr. Vár­konyi Péter külügy- és Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyezte el a hála és a megern-’ lékezés koszorúit. Kegyelettel adóztak Káro­lyi Mihály emlékének a Szak- szervezetek Országos és Bu­dapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága, a KISZ Központi és budapesti bizottsága a fegyveres erőle és testületek, a Fővárosi Ta­nács, valamint az V. kerületi párt-, tanácsi és tömegszer­vezetek képviselői. A koszorúzás] ünnepség a* Internacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom