Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

rc-.'áa Ü-8EI 1 lelőtt Színháznyitásról — elgondolkodva Mostanában fokozott ér­deklődéssel figyelünk minden­re, ami a színház világában történik. Madách Tragédiá­jának színpadi jubileuma, be­mutatásának centenáriuma országos, nemzeti üggyé nőtt, kiváltképp az által, hogy kor­mányhatározat született az új Nemzeti Színház haladék­talan építésére. Most, az elmúlt héten újabb színház születésének örvend­hettünk a képernyő előtt is. Egyéves előszezon után ugyan­is megnyitotta kapuit a za­laegerszegiek színháza. Egész­séges törekvés, a színházi de­centralizáció eredménye ez a tény. A néhány éve létrehí­vott nyíregyházi társulat után az egerszegi immár a tizen­kettedik a vidéki önálló együt­tesek sorában. Ha meggondoljuk, hogy Nógrád ilyen ellátottság dol­gában a néhány leghátrá­nyosabb megye egyike, tulaj­donképpen sírva örvendezünk ilyen színházavató hírére. Ha meggondoljuk, hogy több mint negyedszázada döntés történt egy eger—salgótarjáni társulat létrehívására, s ami­ből aztán semmi nem lett, bi­zony elegyes érzelmekkel osz­tozunk mások örömében, A harminc-egynéhány ezres du­nántúli kisváros aligha mond­hat magáénak kedvezőbb anyagi-szellemi feltételeket Salgótarjánnál, érdemes vol­na hát mintát vennünk pél­dájukból, s mielőbb számot vetnünk most már a növekvő megyeszékhely és Nógrád igé­nyeit betöltő színházalapítás lehetőségeivel. A japán szalon címmel té­véjáték-bemutató volt pénte­ken Simonffy András koráb­bi drámája alapján. Egy év híján négy évtize­des történelmi eseményeket idéz fel Simonffy műve, még­pedig az 1944 novemberében, Moszkvában zajló hivatalos és félhivatalos fegyverszü­neti puhatolódzásokat. Kicsi­nyes őnős érdekek csatáro­zása, hatalmi akarnoksága adja azt a jellemző, tragiko­mikus légkört, mely a drá­mát betölti. Figurái a meg­semmisült ország bűnös ve­zetőinek képviselői, akik­nek e legválságosabb pillana­tókban is egyetlen törekvé­sük van: a hatalom feltétlen birtoklásának biztosítása a továbbiakra a vetélytársakkal, és mindenképpen — ebben valamennyien egyetértenek — a néptömegek akaratával, a Magyar Fronttal szemben. Simonffy András a legköz­vetlenebb hiteles forrásból merített, amikor apja, Si- monffv-Tóth Ernő egykori vezérkari őrnagy, a Magyar Front küldöttének moszkvai feljegyzéseit, emlékezéseit hasznosította. Sajnos, A japán szalon mégsem vált valóban szikrázó hevű drámává, mert a dialógusok csupán történel­mi lecke Illusztrációi, nem formálnak elénk emberi sor­súkat, portrékat, karaktere­ket; a párbeszédrészletek írói önkény szerint többnyire bár­melyik személy száján meg­szólaltathatók, közhelyesek és általánosságban hangzók. Ennek megfelelően a közre­működő színészek is alig-alig tudtak mit kezdeni feladata­ikban. Tengtek-'.engtek kör­nyezetükben, ama bizonyos japán szalonban, ahova sor­Vidéki íróműhelyek életéből A Magyar írók Szövetsége tagságának több minit egyötö­de, 100—150 alkotó vidéken él. A költők, írók, irodalomtörté­nészek kritikusok összefogásá­ra tájegységenként két írocso- port jött létre. Az írócsöportok rendszerint egy-egy irodalmi folyóirat köré gyülekezve szer­vezik, alakítják programjai­kat, r.em egy városban a he­lyi folyóirat szerkesztősége ad otthont, helyiséget az alko­tóknak, az összejövetelekhez, irodalmi rendezvényeken. Az írócsoportok tevékenysé­gükhöz — mivel az adott kör­zetalkotó, szellemi műhelyei­nek is tekintik őket, — nem­csak az Írószövetségtől, hanem a helyi tanácsoktól, társadalmi szervektől, és az Irodalmi alaptól is kapnak segítséget. Baranya, Somogy és Tolna megyében 19 tagja van a dél­dunántúli írócsoportnak. E ré­gió abban a szerencsés hely­zetben van, hogy minden me­gyeszékhelyen napvilágot látó irodalmi folyóirat: Pécsett az országos terjeszté­sű. havonta kiadott Je­lenkor, Kaposvárott, a kétha­vonta megjelenő Somogy és Szekszárdon a negyedévenként összeállított Dunatáj. Az író­csőport szellemi központja Pécs, ahol a rendezvényekre önálló helyisége is van a, tár­saságnak. Jó együttműködés alakult ki a Jelenkor szer­kesztősége és az írócsoport kö­zött, most is együtt készülnek a folyóirat 25. születésnapjára. Időről időre vitaesteket ren­deznek neves kritikusok rész­vételével a folyóirat megjelent számairól. Évente tíznél több új kötet lát napvilágot az itt élő írók és költők tollából, s rendszerint irodalmi esten mutatják be a friss alkotásokat Következe­tesen törekszik az írócsoport arra, hogy első kötete meg­jelenésekor megismertesse a közönséggel az alkotót és az alkotást. A Komlói városi Ta­nács irodalmi alkotóházat te­remtett a Mecsek egyik leg­szebb üdülőhelyén: Sikonda- fürdőn. ’Az írócsoport, rend­szeresen szervez találkozókat a helyi vezetőkkel és tanul­mányúinkat. Együttműködik a csoport a pécsi Nemzeti Szín­házzal, s a Magyar Televízió pécsi stúdiójával közösen so­rozatot indítottak a régióban élő írók és költők bemutatásá­ra. suk egy időre összehozta őket, megvívni egyéni, saját kis háborújukat is. Az íróilag jel­legtelenre sikeredett törté­nelmi személyiségek illuszt­ratív megjelenítése Mécs Ká- rolynak, Kun Vilmosnak, Bánf- fy Györgynek, Tordy Gézának, Paudits Bélának, Balkay Gé­zának, Szilágyi Tibornak ju­tott hálátlan feladatul. Szö­vegfelmondásnál alig jutottak valamivel Is többre. Szombaton ismét jelentke­zett a Telepódium kabaré. Bemutatójának címe: Élet­kedvei vevők, rajta! Életünk fura fonákságai, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk utcán, hivatalban, üzemben, KÖZÉRT-ben, önmagukért be. szélnek. Hát még olyan poen- tírozó mesteremberek „bese­gítésével”, mint Kállai István és Litványi Károly, akiknek úgy sikeredett életkedvelve­vő szándékuk, hogy ugyancsak próbára tették nevetőizma­inkat. Ebben kitűnően segéd­kezett a szerzőknek Balázs Péter, Dzsupin Ibolya, Hor­váth Gyula, Mikó István, Moór Marianna, Straub Dezső. Szacsvay László, Szombathy Gyula, Szuhay Balázs, Tahi Tóth László, Tábori Nóra, Ve- rebély Iván és Zolnay Zsuzsa. A műsorhét a budapesti művészeti hetek egy újabb rangos eseményével zárult. Keretében Weöres Sándornál, költészetünk e sajátosan ere­deti személyiségénél tölthet­tünk egy rendkívül érdekes, színes és tartalmas órét. A hetvenéves költőiről felesége, Károlyi Amy költőmé, régi ba­rátai és tisztelői, s nem utol­sósorban megszólaltatott mű­vei vallottak. (b. t.) j Az észak-magyarországi írócsoport nem rendelkezik önálló helyiséggel, így a Nap­jaink című irodalmi folyóirat egyik szerkesztőségi szobájá­ban találkozhatnak alkalman­ként a csoport tagjai. Terveik között szerepel egy olyan könyvsorozat útnak indítása, mely a Borsod megyében élő alkotóknak, s elsősorban a pá­lyakezdőknek nyújt publikálá­si lehetőséget. Ezt a kezdemé­nyezést, vállalkozást a Borsod megyei Tanács anyagiakkal is támogatja. Az idén a cso­port két kötettel jelentkezik. Elsőként Kalász László költő 50. születésnapjára összeállí­tott versválogatással készül el, s rövidesen megjelenik Brackó István, fiatal miskolci újságíró esszé-szociográfia kö­tete „Kinek fütyül a madár?” cimmel. Az írócsoport rendez­vényeinek szervezésekor szo­rosan együttműködik a me­gyei és miskolci városi könyv­tárral. Az együttműködés eredményeként sikeresen rendezték meg az Alföld, a Tiszatáj, az Üjforrás és a Pa- lócföld estjét. A nyugat-magyarországi írócsoport Győr-SoprOn, Vas és Zala megye alkotóit, iro­dalmárait, fogja össze. A szombathelyi TIT-székházban tartott heti találkozások afféle műhelybeszélgetések, viták. Az írócsoport rendezvényei közül kiemelkedően nagy volt az Pipalanfra és csőhegedűre A szecsuáni tánc-, zene- és énekegyüttes vendégszereplése hazánkban Kevesen ismerik, még keve­sebben hallották megszólalni hazánkban a pipalantot, vagy az erhu-csőhegedűt. Jellegze­tes kínai hangszerek ezek, amelyek nem mindennapi él­ményt nyújtanak a Magyar- országon most szereplő kínai tánc-, zene- és énekegyüttes fellépéseinek. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha mű­soruk igazi értékét erre kor­látoznánk, mert ez önmagá­ban mégiscsak legfeljebb eg­zotikum maradna, ha nem pá­rosulna magas színvonalú művészettel. A Kínai Népköztársaság vi- lágotjárt szecsuáni együttesé­nek budapesti bemutatkozása mindenekelőtt azért volt olyan sikeres, mert sajátos kultúrájú művészetüket kitűnő össze­hangoltságban megkomponált- ságban és kultúrált előadásban vitték a közönség elé. A mis­kolci, a debreceni, a nyíregy­házi, a szolnoki, a békéscsa­bai, a kecskeméti és a székes- fehérvári közönségnek volt, vagy nyílik alkalma, hogy vendégszereplésükön meggyő­ződhessen erről. Az együttes a kínai táncmű­vészet évezredes és máig élő hagyományaiból hozott ízelí­tőt, s köztük olyan szóló­számot is, amelynek hajlé­kony táncosnője meg az ujja mozgatásaival is tükrözte, úgyszólván megszólaltatta mindazt, ami a zenében kife­jeződött. Lírai és humoros táncképek váltogatták egy­mást. közben pedig énekszó­lók és a hangszeres együttes számai, a már említettek mel­lett szecsuáni cimbalom, fu­vola és citera pompás hang­jain. S kedves meglepetés­ként hangzott fel: „Elindul­tam szép hazámból..s a műsor második részében pe­dig egy másik népdalunk is, megnyerő magyar kiejtéssel és hibátlan zeneiséggel. érdeklődés a Zala megyei írók bemutatkozása iránt. Az idén még Bólya Péter, Mándy Iván, találkozik Szombathelyen nyu- gai-magyarországi kollégáival, s várják Kiss Endre filozófust is. Az írócsoport szorosan együttműködik a helyi tanár­képző főiskolával és az Ele­iünk szerkesztőségével. A nyu­gat-magyarországiak felvették a kapcsolatot a kelet-magyar­országi írócsoport tál: a közel­jövőben várnak kollégákat onnan, majd viszonzásul a dunántúliak látogatnak el Debrecenbe. A Magyar írók Szövetsége kelet-magyarországi csoport­jának 22 írószövetségi tagja van és — az Alföld irodalmi folyóirat szerkesztőségével kö­zösen — gazdája a 22 fiatal alkotót tömörítő Alföld stúdi­ónak is. A stúdió az írófiata­lok szellemi műhelye: eddig három megjelent antológiát adtak ki. A debreceni szék­helyű írócsoport a Hújdú-Bi- harban, a Szabolcs-Szatmár- ban és a Békés megyében éiő írókat tömöríti. Évek óta kiemelkedő 'orszá­gos rendezvényük a debrece­ni irodalmi napok, amit az idén november 18—17-én Mai költészetünk és fogadta­tása” címmel tartanak meg; itt ismert költők és kritiku­sok fogalmazzák majd meg véleményüket e kérdésről. Jelenet a Csevegés című tánc képből, a Vi nemzetség tán­caiból, amit a lányok kara adott elő A Quiang nemzetségbeli Liliomok táncának bohókás fiú- táncosai Nyikita M Húsz esztendővel ezelőtt, amikor nemzetközi sikert ara­tott a Moszkvai séta című szovjet film, férfi főszerep­lőjét, a 25 éves Nyikita Mi- halikovot szívébe zárta a ha­zai és a külföldi közönség. Eltelt két évtized, az egykori fiatal színész elvégezte a rendező szakot, és azóta első­sorban alkotóként jegyzik ne­vét a filmvilágban. Ha valakiről, róla igazán el lehet mondani, hogy művész­család tagja. Dédapja Vaszi- lij Szurikov volt, a híres fes­tő, nagyapja ugyancsak festő, Pjotr Koncsalovszkij. Szülei — Szergej Mihalkov és Na-, talja Koncsalovszkaja — ne­ves írók. Fivére, Andrej Mi­halkov Koncsalovszkij íróJ rendező-színész. Nyikita 1935-ben született. A moszkvai Sesukin színiis­kolában tanult, majd Mihail Romm növendékeként vég­zett a rendezői szakon. 1974- ben forgatta első önálló já­tékfilmjét Idegenek között címmel. Hogy az életrajzi adatok­nál kicsit többet megtud­junk róla, érdemes idézni egy 1976-os interjúból. Az újságíró feltette A szerelem rabjai című filmjével kapcso­latban a kérdést: mit taré. modern filmnek? Mihalkov ezt válaszolta: „A modern film nem feltétlenül mai té­májú film. Azt hiszem, bár­mely korról lehet modem fil­met készíteni. De a rendező­nek, amikor munkához kezd, tudnia kell, miért akarja a filmet megcsinálni. Emellett hatni kell a nézőkre. Ha ez a két feltéted megvan, a film modern lesz, függetlenül a témájától, a cselekmény he­lyétől, vagy időpontjától.” Mihalkov tartja magát mun­kájában ehhez a véleményé­hez. Például az Etűdök gép­zongorára egy kevéssé ismert Csehov-dráma filmváltozata, A szerelem rabjai pedig a polgárháború idején játszó­dik. Néhány nap Oblomov éle­téből —, ahogyan címe is el­árulja —, az ismert Goncsa- rov-mű adaptációja. A Szovjet Film ez évi jú­liusi számában beszélgetés je­lent meg Mihalkovról, Jev- genyij Szteblov színész és Jevganyija Bartyenyeva film- kritikus folytatta. Mindket­ten nagyra becsülik a sokol­dalú fiatal művészt. Bartye­nyeva a többi között arról beszélt, hogy Mihalkovot el­sősorban témaválasztása teszi sikeressé külföldön. Alkotá­sait világosan megmutatkozó nemzeti jellegük mellett, mély internacionalizmus jel­lemzi. Ezért érthetők és ér­dekesek minden kontinensen, minden országban, ahol bemu­tatják őket, A magyar televízió októ­ber 22-én kezdi el a sorozat vetítését Nyikita Mihalkov filmjeiből. Ezen az estén, az 1-es műsorban sugározzák az Etűdök gépzongorára című produkcióját* a következő he­tekben A szerelem rabjai, az öt este, az Idegenek között és a Néhány nap Oblomov életéből című filmjét mutat­ják be, így ml, magyar tévé­nézők is meggyőződhetünk a fiatal rendező tehetségéről. Erdős Márta műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: „Aranyláz” a biológiában ».37; A Ném-ene, Hangos Újság melléklete 7.44: Évszakok zenéje. 10.05: MR 10—14 10.35: Alexandra. Operettrészle­tele 11.07: A budapesti fúvósötös j 11.40: A kápolna titka, VUI/7. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát Kb.: 14.1«: Walter Gleseking Debussy- etüdöket zongorázik 14.40: Élő világirodalom 15.05: Glazunov: a-moll hegedűverseny 15.2*: Nyitnlkék — Kisiskolások műsora 16.00: Romantikus operákból 16.20: zengjen a muzsika 17.05: Hubay Jenő—Farkas Gyula hangsz.: Hullámzó Balaton tetején 17.12: Gazdasági reformkorok Magyarországon 1867—1945-ig 17.45: A Szabó család 10.15: Népdalest 20.02: Versenytársak lesznek? Avagy: esélyeink a világ­piacon, ni. rész 20.S2: A Swingie együttes énekel 20.50: A Rádiószlnház bemu­tatója. Attilát nem szabad emlegetni 22.30: Kapcsoljuk a 8-os stúdiót o.io: Máté Péter táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: orosz forradalmi dalok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társaigó 10.00: Zenedéi előtt 13.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Furulyamuzsika 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 18.00; Tini-tonlk 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Ruha Rudolf népi zenekara játszik 19.03: Barangolás régi hangleme­zek között 19.25; Reformkori magyar váro­sok 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A Rádió Dalszínháza 22.011 Tizenkét szék, XII/11. rész 22.35: Citeraszó, furulyaszó, cimbalommuzsika 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Zenedoboz. A stú­dió zenés rejtvényműsora. Tele­fonügyeiét: 35-510. Szerkeszti: Be­ély Katalin. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelözetes. MAGYAR TELEVlZHVt 8.30: Tévétoma 8.35: Iskolatévé. Környezetisme­ret 9.00: Magyar irodalom 9.25: Fizikai kísrletek 9.35: Osztályfőnöki óra 10.05: Az út. Spanyol film 11.35: Képújság 15.00: Iskolatévé 15,25: Deltácska 15.45: Orosz nyelvgyakorlás 14.55: Lázár Ervin: A hétfejű tündér 16.30: Hírek 16.35: Diszkóvarázs (amerikai zenésfilm 16.55: A VII. nemzetközi buda­pesti sportfesztivál filmjé­ből 17.55: Reklám 18.05: Kertünk — udvarunk is.25: Képújság 18.30: A nevem: Halmos Béla. A népművészet ifjú mestere 18.40: Reklám 18.45: Tv-tükör. Dr. Szecskö Tamás jegyzete 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híratíó 20.00: Kórház a város szélén. Csehszlovák filmsorozat. XX/20. rész: Visszaszámlá­21.05: Stúdió '83. 22.05: Kockázat 23.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00.* Montreux-i dzsesszfesztivál. Rick Wakeman és Jon An­derson koncertje 20.35: Egy cowboy, két cowboy. Szovjet rajzfilm 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Cecile. NSZK tévéfilm 23.05; Képújság BESZTERCEBÁNYA. 19.30. Tv-hiradó / 20.05.- Pentagon. Szovjet doku­mentumfilm (ism.) 21.05; Sziniasa és Mangup. Jugoszláv tv-film 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.15; Kamarahangverseny 23.00. Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tv-klubja 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00.* Színművészeti magazin 22.25.* Középiskolások műsora MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7..- Fél 4-töl: Hintónjáró szerelem. Színes filmvigjáték. Háromnegyed 6 és 8 órától: Luxusbordély Párizsban. (16) Színes, szinkronizált francia film. — Kohász.* Georgia barátai. (14) Színes, szinkronizált ameri­kai film. — Tarján vendégló.- Szökés a halál elöl. (14) Szinkro­nizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách.- Az utolsó metró. (14) Színes, szink­ronizált francia film. — M»se- mozi: Terülj, terülj asztalkám. — Nagybátonyi Petőfi.- Bom ban 5. (16) Színes, szinkronizált USA filmvigjáték. — Pásztói Máira.- Elcserélt szerelem. Színes ma-'-ar filmvigjáték. — Rétsás: Nevem: senki. Színes, szinkronizált fran­cia—olasz—NSZK western. — K<s- terenyei Petőfi.- Skalpvadászok. (14) Színes, amerikai western. — Jobbágyi.- Szuperzsaru. Sz-nes, szinkronizált olasz bűnügyi film- vígjáték. 4 NÓGRÁD - 1983. október 18., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom