Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
3ofi tanácsadó a házasság felbontása „A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére — az erre megszabott előkészítő eljárás lefolytatása után — fel kell bontani. Annak elbírálásánál, hogy a házasság, felbontására van-e komoly és alapos ok, a kiskorú közös gyermekek érdekét is figyelembe kell venni”. (Csj-t. 18. §). A miniszteri indokolás szerint a felhívott törvényhely ;,nem tartalmaz abszolút, tehát olyan egyedi bontóokot, melynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot a körülmények további mérlegelése nélkül fel kellene bontania”. Valamely magatartást, vagy körülményt önmagában véve nem lehet szükségképpen a házasság felbontására alapul szolgáló komoly és alapos oknak tekinteni, mert különböző egymással összefüggő körülmények és ezeknek a házastársakban kiváltott hatásai azok, amelyek végeredményben olyan helyzetet teremtenek, hogy az értéktelen házasság nem csak a házastársak szempontjából, hanem társadalmilag is tarthatatlanná válik. A Legfelsőbb Bíróság irányelve szerint „a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt végleges elhatározásán alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény. Ebből ugyanis — egyéb tényekkel összefüggésben — a házasélet végleges és teljes megromlására lehet következtetni. Hosszú különélés esetén az életközösség meigszakadását nem kell feltétlenül vizsgálni, de azt igen, hogy a felek a különélés ideje alatt milyen magatartást tanúsítottak: egyik, vagy másik házastárs megkísérelte-e az együttélés helyreállítását, volt-e közöttük a különélés ideje alaitt családi életre utaló magatartás”. A házasság felbontására vonatkozó közös akaratnyilvánítás őszinteségének és befolyásmentességének vizsgálatánál azonban különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekelhelyezés kérdésében történő egyezkedés során a gyermek nem lehet alku tárgya, a házassághoz való ragaszkodás, vagy a házasság felbontásához való hozzájárulás feltétele, anyagi haszonszerzés, vagy éppen bosszúállás („zsarolás”) eszköze. Éppen ezért a közös kiskorú gyermek megfelelő elhelyezését körültekintően vizsgálni kell. „Az arra méltatlan (alkalmatlan) házastársnál a gyermek még megegyezés esetén sem maradhat. A közös gyermek érdéke azt is megkívánja, hogy a szülők fenn nem tartható házassága minél kisebb megrázkódtatással szűnjék meg. Különös nyomatékkai kell figyelemmel kísérni azt is, hogy a házastársak megegyezése miként hat ki a tartás nélkül maradó házastárs sorsára. A család körüli munkákkal lekötött asszony nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint az, aki a munkaerejét társadalma termelésben hasznosította. Figyelembe kell venni tehát, hogy a korábban munkaviszonyban nem álló feleség —, aki éppen a gyermekek nevelése miatt nem állhatott a kereső nők sorába — nyugdíj szempontjából előnytelen helyzetbe kerülhet. (Megegyezés esetén mindkét házastárs méltányos érdeke az irányadó). A gyermek érdeke, de a házasságot felbontani kívánó házastársak érdeke is megkívánja, hogy az egymástól elszakadt és jogilag már szétválasztott szülők lehetőleg olyan kapcsolatban maradjanak, amely mentes a gyűlölködéstől. A házasság felbontása ugyanis nem járhat együtt azzal, hogy a gyermek elveszítse azt a szülőjét, aki nem fogja őt közvetlenül nevelni. Ezért kívánatos az, hogy a már semmiképpen fenn nem tartható házasság minél kisebb megrázkódtatással szűnjék meg. A különélés időtartamának jelentősége van ugyan a házassági bontóperben, de még a tartós különélés sem minden esetben bizonyítja a házasság telj« megromlását. Annak meghatározása, hogy mikor tekinthető a különélés tartósnak, több körülménytől függ. Elsősorban számításba kell venni a korábbi együttélés időtartamát és a különélés alatti magatartást A néhány hónapi különélést általában nem lehet tartósnak tekinteni. De a huzamosabb időtartam sem jelent feltétlenül „tartós különélést”, különösen akkor, ha a házastársak több éven át zavartalanul együtt éltek, a házasságukból gyermek származott, vagy, ha'a különélés az egyik félnek — a körülményekből következtethetően — nem végleges érzelemváltozásából ered. Azt a körülményt tehát, hogy a házasság fenntartásához való ragaszkodás valóban őszinte, vagy bosszúból az esetleges újabb házasságkötés megakadályozása végett történik-e, ebben az «étben is gondosan vizsgálni kell. Levelezőink jelentik Legtöbben lakásügyekben kopogtatnak a BRG-ben Gyáregységünkben az 1978- os SZOT-irányelv alapján 1977. februárjától folyamatosan működik a gyáregység szakszervezeti bizottsága által létrehozott és irányított jogi tanácsadás. A kezdeti időszakban dr. László István vezetésével, a jelenlegi viszonyokhoz képest nehezebb körülmények között kellett ezt a nagy lelkiismeretet igénylő munkát végezni. 1978 áprilisától cir. Benkó János ügyvéd foglalkozik a dolgozók panaszaival. Évente átlagosan 80 eset fordul elő, melynek többsége családjogi per ezen belül gyermekelhelyezésben, bontóperekben igénylik dolgozóink a jogi tanácsot. Ezeknek az eseteknek a többsége talán annak következménye hogy gyáregységünk közel hetven I százaléka fiatal dolgozó és ez zömében meghatározza a perek jellegét. Természetesen csekély meny- nyiségben előfordul munkajogi, társadalombiztosítási és államigazgatási téma, ezen belül is lakásügyben kell a legtöbb segítséget megadni. A fő cél és az elsődleges szempont az, hogy a szakszervezetek érdekképviselete és a dolgozók közötti kapcsolat jobban erősödjön. A jogsegély- szolgálat a dolgozók jogainak érvényesítését hivatott segíteni, valamint a személyes utánjárástól a munkaidőt kímélve kívánja a dolgozót mentesíteni. Ezen túlmenően tájékoztatást kap a dolgozó a jogairól és természetesen a kötelezettségeiről. 1982-ben gyáregységünkben szakszervezeti jogi bizottság alakult 4 fővel, melynek feladata a dolgozók munkajogi, valamint társadalombiztosítással , kapcsolatos problémái továbbítása a jogsegélyszolgálat vezetőjéhez. Ezzel is a gyorsabb ügyintézést és a szorosabb kapcsolattartást kívánjuk elérni. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozók szívesen veszik igénybe a jogsegélyszolgálat segítségéi bár előfordultak problémák a nehézkes ügyintézésből és a nem eléggé közérthető tájékoztatásból. Ügy érezzük, hogy ezen még szükséges javítani, s ezáltal minden dolgozó megelégedésére tudna működni a jogsegélyszölgáiat. Lőcsei Lászlóné S.-tarján, BRG a rimóci 0d ültetésről a kazári gyáregységben Szocialista társadalmunk nem csak arról gondoskodik, hogy a dolgozók évente meghatározott mértékű szabadságot kapjanak, hanem arról/is, hogy a dolgozók a napi megszokott környezetükből, munkakörükből kiszakadva pihenhessék ki fizikai, szellemi fáradtságukat. A folyamatos, hosszabb ideig tartó pihenés leginkább üdülőben, szervezett keretek között valósulhat meg. ahol megfelelő feltételek és gondos ellátás biztosítja a dolgozók szabad idejének egészséges eltöltését. A Váci Kötöttárugyár központi gyára ebben az évben is biztosította az üdültetést a gyáregység dolgozóinak. Dolgozói létszámunk 14 százaléka vett részt szervezett üdültetésben: 17 SZOT-üdülőben, mintegy 40 vállalati üdülőben kapott lehetőséget a nyári szabadság eltöltésére. Az igényeket ki tudtuk elégíteni,' ugyanis tíz SZOT-beutaló jegy nem talált gazdára. SZOT-be- utailóink Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros, Balatoníüred, Pozsonyba szóltak. Dolgozóink elmondása szerint az üdülői ellátás színvonala igen jő volt. A pozsonyi hajóút csodálatosan szép volt — nyilatkozik egyik dolgozónk. Az üdülőknek kedvezett az idei meleg nyár, különösen jó volt ez a fürdőhelyeken. Az üdülőhelyek közül igen közkedvelt Hajdúszoboszló, bizonyítják ezt a számok is, mintegy harminc fő üdült Szob'oszlón. Megjegyzés a „Jubilál asszonykórus" című cikkhez Szívből örülök minden hírnek, amely olyan időszakot idéz fel, ami megyénk, községeink sok közművelődési szakemberének áldozatos munkáját eleveníti fel újra, idézve egy nagyon sikeres korszakot, amelyet nem szabad még félmondat erejéig sem beárnyékolni, téves információval és tárgyi tévedéssel. Szívből örülök a rimóci- aknak, gratulálok évfordulójukhoz és még nagyon sok sikert kívánok a pávakörüknek, de engedjék meg, hogy néhány kiegészítést tegyek. Mindenkinek joga van születésnapot, névnapot, évfordulót ünnepelni azzal, hogy a maguk örömével senkit se bántsanak meg Miről van szó? A N0GRÄD vasárnapi számában tévesen csak’ egykét pávakört említ, az évfordulós időszakban: „akkoriban még gyermekcipőben járt a mozgalom, a megyében is csak egy-kettő dolgozott.” Akkor hol voltak azok az együttesek, (szám szerint 30 együttes) akik 1973. április 30-án, valamint május 1-én Magyar nándor község jóvoltából és házigazdái gondoskodásával országos minősítő versenyen vettek részt? Akkor hogyan szerezték meg a kiváló, jó és megfelelő minősítést? (Országosan kiváló — jó — megfelelő minősítést szereztek Magyar- nándor községben). Vajon ezzel a téves cikkel nem bántottuk-e meg Karancskeszit, Hollókőt, Erdőkürtöl, síb. (hely hiányában nincs módomban felsorolni a többieket, bár megérdemelnék). A fentiekből természetesen sz következik, hogy pávaköreink már jóval előtte úgy működtek és annyian voltak, hogy a megye, Magyarnándor vállalásával országos minősítő versenyt rendezett. Nagyon örültem volna, ha a rimóciak az évfordulós ünnepségükre meghívták volna az országosan kiváló és jól minősített együtteseket, hiszen valamennyien nagyon iól érezték volna magukat a közönség igazi, nagy örömére. Ezt á pár helyreigazító sort csak azért mertem papírra vetni, hogy ismételten lerójam tiszteletemet azon együttesek tagjai előtt, és ide tartoznak a rimóciak is, akik áldozattal, szabad idejüket nem kímélve Észak-Magyarország- ra és ezen belül Nógréd megyére irányították a figyelmet. S a televízió jóvoltából az egész 'ország megismerhette őket. Székely István Dolgozóink kipihenve, élményekkel gazdagodva tértek vissza munkahelyükre. Tőzscr Emilnc ] Húsz forintért megmondjuk! Szóbeszédből hallottuk, hogy Káróspusztán vagy környékén lehetőség van hétvégi telkek vásárlására, vagy bérlésére. Hogy ne szóbeszédre adjunk —felhívtuk telefonon a Ludányhalaszl községi közös Tanácsot, hogy tájékozódjunk, valóban van-e ilyen lehetőség. Kedves női hang közölte, hogy helyes az értesülésünk, 150—20* négyszögöles hétvégi telkekről van szó, Részletes tájékoztatást küldenek, ha írásban érdeklődünk és mellékelünk egy darab 20 forintos okmánybélyeget. Teljesítettük a kérést, nemsokára meg is kaptuk a „részletes» tájékoztatást: A bontást kérő házasitárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az telj«en és véglegesen megromlottnak tekinthető. (Bármilyen szokatlannak tűnik, házassági bontóperben bármelyik házastárs hivatkozhat arra, hogy hibájából romlott meg végleg« jelleggel a házas együttélés. Leggyakoribb a házastársi hű- ségszegés). Ha viszont a házastárs a bontást kérő másik háza&társ kötelességsértő magatartását őszintén (hátsó gondolat nélkül) megbocsátja, a házasság fenntartásához ragaszkodik és még van remény a házasság megmentéséi-“, a házasság felbontása iránti kérelmet alaptalannak kell tekinteni. Házassági perekben „a tárgyalás minden szakában meg kell kísérelni a fedek kibókitését, fel kell számolná a békítési eljárás formai jellegét. Nem kívánatos állapot, hogy a volt házastársak a bontópert követően a felbontott kapcsolatukkal összefüggő kérdések rendezésén pereskedjenek egymással. Ezért a bíróságnak arra kell törekednie, hogy meggyőzze a feleket: a gyermek elhelyezésén és tartásán kívüli többi vitás kérdések egy per keretében történő eldöntése mindkettőjük és közös kiskorú gyermekük érdekét szolgálja. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a felek a közös lakás használatának a kérdését, valamint a vagyonjogi igényeket és a házastársi tartást a bontóper során rendezzék, akár megegyezés, akár bírói döntés kérése útján”. (Idézet a miniszteri indokolásból). B. B.-né, H. J.-né, Sz. I.-né salgótarjáni olvasóink kérésére is választ adtunk. Dr. S, K. Gy. „Törődjünk többet egészségünkkel" Egy ellenőr, aki több funkciót tölt be A FŰSZERT belső ellenőre Bada István. 1944-ben született Budapesten, Karancskeszi- be 1969-ben került. A hatvanas évek közepétől ellenőri munkakörben dolgozik. Beszélgetésünk előtt munkavédelemből tartott Oktatást egy dolgozónak. Tetszett a határozott és nyílt beszéde. Az oktatás után kezdődött a nii beszélgetésünk. amelyre már régóta invitáltam. Nagyon régóta ellenőr, szereti ezt a munkát? — Igen, ezért választottam. Először a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalatnál dolgoztam egy pár évig. A pásztói járás Vöröskeresztkára, Kanyó Pálné, a pásztói ivász József Művelődési Központ uzdíjas klubjának orvosi elő- lást és házi betegápolói tanfo- amot szervezett. Dr. Szarvas Ka alin belgyógyász- akorvos szeptember 2S-án tar- • t előadást a cukorbetegségről, s Jászolt a jelenlevők — 50 fő — brdéseire. Az előadás után a ubtagok megvitatták az elhang- ittakat. Me-áll am'tották, hogy «gyón hasznos volt számukra ez s előadás, illetve beszélgetés. A házi betegápolói tanfolyam első előadását szeptember lS-én tartottuk meg, amely október 3- tól minden hétfőn folytatódik. A tanfolyamot Nagy Károlyné körzeti nővér vezeti, s a klubtagokon kívül részt vesznek tiszteletdíjas házi gondozónők is. Mindkét rendezvény nagy elis- mérést váltott'ki a hallgatók között. Így törődünk többet egészségünkkel. , . Fekete Taszlone klubvezető Pásztó — Mikor SZERT-hez? került a Fü— Még 1972-ben. — Tudomásom szerint az ellenőri munkakör mellett több funkciót is betölt a vállalatnál. Felsorolná ezeket? — Igen. Ellenőri munkám mellett rendész is vagyok, ami lényegében magában foglalja a tűzvédelmi és munkavédelmi megbízatásomat. Emellett párttag vagyok, 1974-től, öt évet tanultam esti egyetemen A helyi pártszervezet propagandistája vagyok, valamint a Kossuth könyveket terjesztem. — Mindegyiket szívesen csinálja? —. Ezeket a feladatokat én elvállaltam, éppen ezért igyekszem minden területen a tudásom maximumát nyújtani. — FÜSZÉRT-nél végzett elmúlt tíz évi munkáját hogyan összegezné? — Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítették azt az alapállást, hogy az ellenőrzési munkát humánus eszközökkel maximális mértékben a gazdasági célok megvalósításáért kell kifejteni. Türelmes meggyőző szóval, ha kell szigorral. Fontos hogy az ellenőrzött személyek, csoportok, részlegek tisztán felismerjék a segítő szándékot és ne hibakereső szolgálatnak értékeljék az eddig végzett munkámat. — Kik segítik tevékenységét? — Elsősorban a fiókvezetés és a helyi pártvezetéstől kapok megfelelő segítséget. Erre a feladatok elvégzése során szükség is van. — Szabad idejében mit csinál? — Feleségemmel és Gáb'or fiammal, aki most nyolcéves, a hét végeket 'otthon töltjük, illetve rokoni látogatásokra utazunk kocsival... — További tervei? — Eddig végzett munkám alapján úgy érzem, hogy a vállalati vezetés megbecsülését élvezhetem. Éppen ezért szeretném a felsőfokú ellenőri képesítést megszerezni, mellyel még hatékonyabbá tudnám tenni a vállalat gazdasági munkáját. Aztán szeretném, hogyha az ezüstko- szorűs szocialista brigádom jövőre elérné az aranykoszorús szocialista brigád címet. — Sok sikert kívánok! Balogh Tibor Somoskőújfalu „14—8/1983. sz. IMS. október *i én kelt levelére válaszolva értesítem, T. Címet, hogy R áros pusztán nincs üres eladó telek, így kérésének nem tudunk eleget tenni. Kérem fentiek szíves tudomásulvételét. Lúd ány halászi* 1983. október hó 11-én.** Egyszerűbben is zelni: el tadjuk képJ Tanács (telefonon) .* — Sajnos* rossz az értesülésük, nincs teleld Mi; köszönjük. Dehát ebben az esetben hogyan kapcsolódott volna be a foJ lyamatba a szegény okmányból* lyeg? K. I. Zagyvapálfalva Hegyven év az ideggyógyászatban őszinte szép levelet hozott a napokban a po3ta szerkesztőségünkbe. Salgótarjáni olvasónk Kele Gyula vall benne az idegileg kimerült, beteg emberek sérüléséről, kapcsolatairól, környezetével, embertársaival. Mint mondja bizony nem ritka, hogy óvatosan kikerülik, másnak tartják a legtöbb esetben a környezete is, elmarasztalja, elfordul tőle. Az orvos azonban más. Jó lehet ez a munka, felkészültséget, megértést, sok-sok türelmei. emberséget kíván, mert ahogy Kele Gyula írja azonnal kontaktust kell teremteni a beteggel. Éreztetni vele, hogy jó kezekben van, megnőnek az esélyei arra, hogy újra visszatérhet az emberek közé, a társadalom életébe. Dr. Samu István osztályveze* tő főorvos betege volt 12 évig. Hozzáértését, emberségét azonban nemcsak 6, hanem mindazok a betegek ismerik, tisztelik akiket ápolt, gondozott, gyógyított. A 60 éves főorvos most vonult nyugállományba s életéből 40 évet ideggyógyászként betegekkel töltötte. „ .. .úgy gondolom, hogy dr'. Samu István osztályvezető főorvos nem lesz nyugdíjas, nem küldi el a hozzáforduló betegeket ezután sem... Sols betegtársam nevében köszönöm, amit értünk, tett" — fe-i jeat be levelét Kele Gyula. összeállította: Tóth Jolán NOGRÁD — 1983. október 20H csütörtök
