Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

■­Í/TLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IZQT.T S AG A ES A MEGYEI TAN A CS LA PJ A XXXIX ÉVF., 243. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. OKTÓBER 14., PÉNTEK Közle eny a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. október 12-i üléséről r A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. október 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az lilésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titká­rai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai, a Minisztertanács tag- 5ai. az országos tőhatóságok és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoz­tatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival fog­lalkozó állásfoglalás-tervezetet; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a járások megszün­tetésére, a helyi párt-, állami és társadal­mi irányítás fejlesztésére vonatkozó javas­latot; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az időszerű gazda­sági kérdésekről szóló tájékoztatót. I, r Á Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a part­es az állami szerveknek a leg­utóbbi ülés óta végzett kül­politikai tevékenységét. X. A Központi Bizottság tnegál lapította, hogy a nem­zetközi légkör tovább rom­lott. Az imperializmus szél­sőséges köreinek törekvései, a Katonai erőfölény megterem­téséire irányuló lépéséi, a kü­lönböző helyi konfliktusokba •örtánő beavatkozási kísérle­tei súlyos veszélyeket jelen­tenek a világ békéjére. Fo­kozódott a Szovjetunió, a szocialista országok, a hala­dó erők elleni propaganda- kampány. Az imperialista kö­rök minden lehetséges esz­közzel el akarják fogadtatni fegyverkezési terveiket. Az egyes államok, államesoportok együttműködését a világgaz­daság tartós problémái is ne­hezítik. Ebben a helyzetben elen­gedhetetlen a világ sorsáért felelősséget érző kormányok és politkai tényezők megfon­tolt magatartása a nemzetkö­zi kérdésekben. Az európai országok népei, az egész em­beriség abban érdekelt, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az or­szágokba, ahol jelenleg nin­csenek, és csökkentsék szá­mukat ott, ahol varrnak. Országunk, népünk is érde­kelt abban, hogy a történel­mileg kialakult katonai erő- egyensúly fennmaradjon, köl­csönösen elfogadható megál­lapodás szülessék a szovjet— amerikai fegyverkorlátozá­si tárgyalásokon, különösen a közepes hatótávolságú nukle­áris eszközökről Genfben foly­tatott megbeszéléseken. A Központi Bizottság úgy *teli, hogy még mindig van lehetőség a megállapodásra, az új amerikai rakéták eu­rópai telepítésének elkerülé­sére. Ehhez megfelelő alapot adnak a Szovjetunió ismert jelentős kezdeményezései, a Varsái Szerződés . politikai tanácskozó testületének ja­nuári prágai ülésén, valamint a hét szocialista ország párt­ós állami vezetőinek júniusi moszkvai találkozóján elfo­gadott javaslatok. Mindezek az ésszerű kompromisszum érdekében messzemenően fi­gyelembe veszik minden érin­tett fél jogos biztonsági ér­dekeit. A szocialista országok a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is folytatják konst­ruktív békepolitikájukat. Ez nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai nemzetközi’ és ide­ológiai kérdésekkel foglalko­zó központi bizottsági titká­rainak szeptemberi moszkvai találkozóján is. E tanácsko­zás is szorgalmazta a külön­böző politikai és társadalmi erők együttes fellépését a népek békéjének és biztonsá­gának megszilárdításáért. 3. Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységével állhatatosan azon munkálko­dik, hogy tovább erősödjék a szocialista országok egysége és együttműködése, aminek a jelenlegi világpolitikai hely­zetben növekvő jelentősége van. A magyar—szovjet kapcso­latok kiemelkedően fontos eseménye volt párt- és kor­mányküldöttségünk júliusi lá­togatása a Szovjetunióban. A Központi Bizottság nagyra ér­tékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös meg­értés szellemében folytatott legfelsőbb szintű tárgyalások­nak, Kádár János és Jurij Andropov elvtárs megbeszélé­seinek eredményeit. A tár­gyalásokon a szocialista épí­tőmunka alapkérdéseiben, két­oldalú kapcsolataink erősí­tésében, a nemzetközi helyzet megítélésében teljes volt a nézetazonosság. A látogatás újabb lendületet adott test­véri barátságunk elmélyítésé­nek, internacionalista együtt­működésünk fejlesztésének. A magyar—csehszlovák ba­rátság erősítését jól szolgálta Lázár György élvtársnak, a Minisztertanács elnökének prágai látogatása. Megbeszé­lései Gustóv Husák és Lubo- mir Strougal elvtárssal, vala­mint más csehszlovák veze­tőkkel, hozzájárultak a két ország* közötti gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi együttműködés fejlesztéséhez. A szocialista Kuba iránti szolidaritásunkat fejezte ki a magyar párt- és kormánykül­döttség részvétele a kubai for­radalom 30. évfordulójának ünnepségein A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság meg-, alakulásának 35. évfordulóján küldöttségünk kinyilvánította, hogy támogatjuk a koreai nép harcát hazája békés újra­egyesítéséért Internacionalista kapcsola­taink, elvtársi együttműkö­désünk további elmélyítéséhez hasznosan járultak hozzá a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének vezető képviselőivel létrejött találkozók. 3. Ä Központi Bizottság megelégedéssel .fogadta a mad­ridi tafcükozó - eredmenjues befejezését. Az K)75. évi hel­sinki záróokmányban foglalt eivek es ajánlások megerő­sítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi tárgyalásokon egyenlőség alapján, és az; ér­dekek kölcsönös figyelembe­vételével lehetséges minden résztvevő számáBa elfogadha­tó megállapodást elérni. A Magyar Népköztársaság a madridi záróokmányban fog­lalt valamennyi ajánlás meg­valósítására törekszik. Ki­emelkedően fontos az a meg­állapodás, hogy 1984 január­jában Stockholmban össze­hívják az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések­kel, a leszereléssel foglalkozó konferenciát. Hazánk számá­ra megtisztelő, hogy 1985 ok­tóberében Budapest ad ott­hont a kulturális fórumnak. 4. A Magyar Népköztársa­ság továbbra is a békés egy­más mellett élés elvei alapján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal. Kádár János elvtárs finnor­szági látogatása, Mauno Ko- ivisto köztársasági elnökkel, Kalevi Sorsa miniszterelnök­kel és más finn államférfiak­kal folytatott tárgyalásai to­vább mélyítették népeink ha­gyományosan - jó viszonyát, elősegítették országaink egyre sokrétűbb kapcsolatainak fej­lesztését, hozzájárultak a bé­ke és az európai együttmű­ködés ügyéhez. A béke, a nemzetközi együtt­működés szolgálatában vett részt Losonczi Pál elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke az el nem kötelezett országok moz­galma soros elnökének, Indi­ra Gandhi aszonynak a kez­deményezésére New Yorkban összehívott állam- és kor­mányfői találkozón, és kap­csolódott be az ENSZ-köz- gyűlés 38. ülésszakának mun­kájába. Államközi kapcsolataink fontos eseménye volt George Bushnak. az Amerikai Egye­sült Államok alelnökének magyarországi és hazánk külügyminiszterének egyesült államokbeli hivatalos látoga­tása. E találkozókon a felek ér­tékelték országaink rendezett viszonyát, és támogatták a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei alapján kész együttmű­ködni minden országgal, amely tiszteletben tartja mai valósá­gát, társadalma berendezkedé­sét, szuverenitását, tudomásul veszi szövetséges! elkötele­zettségét. Ugyanakkor vissza­utasít minden olyan próbál­kozást, amely éket akar ver­ni hazánk és szövetségesei közé. Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök hivatalos magyar- országi látogatása, a vele foly­tatott megbeszélések haszno­san járultak hozzá államközi kapcsolataink áttekintéséhez, gazdasági, kereskedelmi és kulturális együttműködésünk további lehetőségeinek feltá­rásához, valamint a nemzet­közi élet fő kérdéseit érintő konstruktív véleménycseré­hez. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta a tárgyalá­sok sorozatát bonyolítottuk le számos más ország képvise­lőivel. Külön figyelmet fordí­tottunk a fejlődő országok­kal fennálló kapcsolatainkra. Fontos és hasznos megbeszé­lést folytattunk a hazánkba látogató U San Yu burmai államfővel és Maurice Bi- shoppal, Grenada miniszterel­nökével. 5. Az internacionalista szo­lidaritást és együttműködést, egymás helyzetének, tevékeny­ségének kölcsönös jobb meg­ismerését, a közös küzdelem­ben való összefogásunk to­vábbi erősítését mozdították elő a bolíviai, a ciprusi, a gö­rög, az izraeli, az olasz, az osztrák, a portugál, a San Marinó-i és a Spanyol Kom­munista Párt vezetőivel foly­tatott megbeszélések. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi mun­kásosztály közös érdekeinek, az enyhülés, a leszerelés ügyének előmozdítása céljá­ból a kapcsolatok bővítésé­re törekszik a szocialista, szo­ciáldemokrata pártokkal. Ezt szolgálták a Belga Flamand Szocialista Párt, a Finn Szo­ciáldemokrata Párt, valamint a Német Szociáldemokrata Párt magas szintű képviselői­vel folytatott megbeszélések. (Folytatás a 2. oldalon.) Kétmillió forintos beruházással nemrégiben új üvegházai építettek a salgótarjáni városgazdálkodási üzem kertészeté­ben. A korszerű helykihasználású, görgős asztalokon, 370 négyzetméteren, közel százezer forint értékű virágos és leve­les dísznövényt gondoznak, nevelnek az itt dolgozók. A kü­lönféle begónia és pálmafajták mellett, több futónövény-, típus is megtalálható. Felvételünkön:* Fodor Istvánné és Sályi Gyuláné a növények fejlődését vizsgálja. (Fotó: Barna) Szokmoí újdonságok szemléje Befejeződött Salgótarjánban az országos vaskohászati hidegalakitó-konferencia Tegnap befejezte munkáját Salgótarjánban, a Kohás4 Művelődési Központban a VII. országos vaskohászati hid eg­al akitó-konferencia. Hamtadízben rendezte a szakmabéliéig nagy seregszemléjét a Salgótarjáni Kohászati Üzemek s ezúttal is precíz, minden igényt kielégítő szervezéssel já-j rult hozzá a tanácskozás sikeréhez. Az országos konferencia zárónapján tartották meg a szekcióülések befejező előadá­sait. A lemez- és szalag-hideg- hengerléssel foglalkozó cso­portban nyugatnémet és szov­jet szakemberek, • valamint magyar és osztrák kutatók számoltak be szakterületük új módszereiről, berendezései­ről. A rúd- és dróthúzást áttekintő szekcióban a nagy szilárdságú acélhuzalok köz­vetlen vízhütéséről, a felület- előkészítés korszerűsítésére irányuló kísérletekről, vala­mint több más, magyar és külhoni gyárakban alkalma­zott ésszerű technológiáiról, modernizálásról adtak számot az előadók. Érdekes előadá­sok és hozzászólások hangzot­tak el a hidegen alakított ter­mékek további feldolgozásá­val foglalkozó csoportban is. A Dunai Vasmű szakembere^ például a mechanikai tulajt donságok alakítás kövétkez-1 tében fellépő 'változásairól, é különböző minőségű acélod tűzihorganyozhatóságáról. aj minőségszabályozás és -bizto­sítás feladatairól szóltak. Miután a szekcióülések bej fejezték munkájukat, Mándo- ki Andor, a hidegalakitási szakcsoport elnöke ajánlások­ban foglalta össze a konfe­rencián elhangzó új módsze­reket, kutatási irányokat, a jelenleg folyó kísérletekből levonható következtetéseket — támpontot adva ezzel a cél­szerű, hasznos jövőbeni fej-- lesztésekhez. Az országos vasi kohászati hádegalakítólkanfe-i rencia Hopka László, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek műszaki igazgatója zárszavá­val ént végeit. Úttörő vezetők számvetése Hogyan tovább Mórádban? Nógrád megye huszonnyolc- ezres általános iskolai diákif­júságának úttörőmozgalmi te­endői szerepelnek napirenden e hetekben szerte a megyé­ben. Éppen október derekára fejeződtek be a járási és vá­rosi úttörővezetői értekezle­tek, amelyek az elmúlt öt esz­tendő mozgalmi munkáját vették górcső alá, valamint meghatározták az elkövetkező időszak főbb feladatait. A vég­ső megyei összegzésre pedig október 22-én Salgótarjánban kerül sor, s itt választják meg az országos konferencia küldötteit is. Melyek voltaik a járási-vá­rosi úttörővezetői tanácsko­zások jelentősebb megállapí­tásai? Valamennyi fórumon megfogalmazták, hogy az el­múlt öt évben fejlődött a mozgalom, tevékenysége kor­szerűbb lett, jobban igazo­dott a gyermekek sajátos igé­nyeihez. A megye 122 iskolá­jában a kisdiákok nagy részi vállalnak a különféle teendők­ből, legyen az tanulmányi, vagy mozgalmi jellegű feladat. Például Salgótarjánban je­lentős fejlődésről adott szá­mot a tanácskozás az eszmei- politikai, s a közéleti nevelés terén. Az úttörővezetők arra törekedtek, hogy a pajtások ne csak szemlélői, hanem ak­tív résztvevői legyenek a po­litikai-társadalmi ünnepsé­geknek, rendezvényeknek. Szép eredményekről adhattak számot, egyebek között a Csiz­madia, a Mártírok úti és a Petőfi Sándor nevét viselő is­kolák. Kiemelt feladatuknak tekintették a megismerést, a tanulást segítő munkaformá­kat, számos szakkört indítot­tak, s a hagyományos tudo­mányos-technikai úttörőszem­lét is új elemekkel bővítet­ték. Évek óta nagy figyelmet fordítanak a balassagyarmati járásban a gyerekek hasznos szabadidő-eltöltésére, ez tük­röződött a napokban megren­dezett úttörővezetői konfe­rencián is. Rendszeresek a kulturális és sportrendezvé­nyek, járási versenyeken mé­rik össze tudásukat tornából, kézilabdááásfaól, kispályás fociból, sakkból és aszíalite-i niszből. Ugyanakkor igyekez­nek bevonni a szülőket is a különféle szabadidős-esemé­nyek megszervezésébe, lebo­nyolításába. A rétsági járásban 13 úttö­rőcsapatban több mint 3200 kisdobos, illetve, úttörő te­vékenykedik. Mint a járási út­törővezetői konferencia halá- rozatj javaslatóban megfogal­mazta,- ,a mozgalomban kap­janak elsődleges" szerepet a játékos, közösségi programok, váljon nyitottabbá az úttörő­csapatok élete, fordítsanak nagyobb figyelmet a termé­szet megismerésére, a gyer- mekönkönmányzat kiépítésé­re, az ifjú vezetői munka to­vábbfejlesztésé re. Mindezek csupán kiragadott momentumok az úttörővezetői konferenciákon elhangzot­takból, hiszen e fórumok rész­letesen és konkrétan is meg­határozták az elkövetkező időszak teendőit. Legközelebb a megyei küldöttek Salgótar­jánban vitatják meg a ho­gyan tovább kérdését. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom