Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

A házastársi vagyonközösség MEGSZÜNTETÉSE „A vagyonközösség megszüntetését a házassági életkö­zösség fennállása alatt a házastársaknak fontos okból elő­terjesztett közös kérelmére a bíróság mondhatja ki.” [Csjt. 31. § (1) bek.] Az erre irányuló eljárást a Minisztertanács szabályoz­za. [Csjt. 50. § (1) bek.] .,A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonkö­zösség véget ér és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását.” [Csjt. 31. § (2) bek.] A családjogi törvény rendelkezése azt jelenti, hogy az életközösség fennállása alatt csak kivételes esetben és a házastársak közös kérelmére kizárólag a bíróság mondhat­ja ki a vagyonközösség megszüntetését. Az életközösség megszűnésekor viszont a vagyonközös­ség is megszűnik, a közös vagyont a házastársak egymás kö­zött megoszthatják. Ebben az esetben bírósági eljárásra csu­pán akkor kerül sor, ha a házasfelek között a vagyonmeg­osztás során vita támad és megegyezni nem tudnak. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint a házastár­sak jogviszonyainak rendezésénél „a közös vagyon védel­mét” fokozottan szem előtt kell tartani. Ezt az elvet a kö­zös vagyon és különvagyon közötti igények elbírálásánál is érvényesíteni kell, abból kiindulva, hogy a közös vagyont a házastársaknak az életközösség idején a család érdeké­ben végzett együttes munkája, szorgalma és takarékossága hozza létre. Ebből következik, hogy az életközösség fennállása alatt szerzett, illetőleg annak megszűnésekor meglevő vagyontár­gyakat (ideértve a pénzt és takarékbetét-állományt is) a házastársak közös tulajdonának kell tekinteni, hacsak kü- lönvagyoni jellegét nem bizonyítják. (A különvagyoni jelle­get annak kell bizonyítania aki azt állítja.) Az a házastárs azonban, akinek a különvagyonából a közös vagyonba vagy a másik házastárs különvagyonába beruházás történt, a vagyonközösség megszüntetésekor ál­talában követelheti a felhasznált különvagyon értékének a megtérítését. Megtérítést követelhet az a házastárs is, akinek a kü­lönvagyonát — egészben vagy részben — a közös vagyon­hoz tartozó vagyontárgyak, illetőleg a másik házastárs kü­lönvagyonának fenntartásával és kezelésével járó költségek fedezésére fordították. Különösen Indokolt a megtérítés olyankor, amikor a különvagyoni ráfordítás folytán a közös vagyonban érték- gyarapodás állott elő (pl. ingatlanon való építkezéskor) és az életközösség megszakadásakor még megvan; vagy ami­kor a különvagyonból a közös vagyon fenntartására, keze­lésére (állagmegóvás, tatarozás, kerítés létesítése stb.) for­dított költség a ráfordítás sokszorosát kitevő értéket men­tett meg; vagy amikor az egyik házastárs különvagyonának felhasználása a másik házastárs különvagyonának egészben vagy részben való megtartását eredményezte. Ha a házassági életközösség megszűnésekor a megtérí­tésre köteles házastársnak volt különvagyona, de azt a va­gyonjogi igények rendezéséig felhasználta vagy eladta, az életközösség megszakadásakor megvolt különvagyonának ér­téke erejéig a másik házastárs hiányzó különvagyonának megtérítésére lehet kötelezni. ÍA közös célra felhasznált kü­lönvagyon megtérítésére azonban akkor sem kerülhet sor, ha az életközösség megszűnésekor van közös vagyon, de a másik házastárs azonos mértékben járult hozzá különvagyo- nábál a közös terhek fedezéséhez.) Abban az esetben, ha a körülményekből arra lehet ala­posan következtetni, hogy a különvagyon felhasználása a közös vagyonba átadás, illetőleg a megtérítési igényről való lemondás szándékával történt, nincs helye megtérítésnek. (A tágabb értelemben vett közös háztartás — általában az élet­vitel céljára való felhasználás — esetében az ilyen szán­dékot vélelmezni kell. a megtérítésnek tehát csak az el­lenkező állítás bizonyítása esetében van helye.) Ezek az elvek irányadók, a beruházási, fenntartási, ke­zelés; és háztartási költségek körében keletkezett adósság rendezésére felhasznált különvagyon megtérítésénél is. Ha a házassági életközösség megszűnésekor közös va­gyon nincs és a megtérítésre kötelezett házastárs különva­gyonnal sem rendelkezik, a hiányzó különvagyon megtérí­tésének nincs helye. (Ilyen esetben a megtérítést igénylő há­zastársit terheli a bizonyítás abban a tekintetben,_ hogy a hiányzó különvagyonát megtérítésre alapot adó módon és célra használták fel.) Kizárja a megtérítési igény jogosságát a gazdagodás el- enyészése. (Pl. az a vagyontárgy, amelyre a költekezés tör­tént a közös használat folytán elhasználódott. Különösen vo­natkozik ez a tartós fogyasztási cikkek — gépkocsi, kerék­pár, hűtőszekrény, tv stb. — tartós használatára vagy a közös felhasználásra szánt fogyasztási javaik — élelmiszer, ruházati cikkek, tüzelő stb. — felhasználására.) A különvagyon megtérítésére akkor sem kerülhet sor, ha az életközösség megszűnésekor van ugyan közös vagyon, de a másik házastárs is azonos mértékben járult hozzá kü­lönvagyonából a terhek fedezéséhez. Az elajándékozott, eltékozolt vagy veszendőbe ment kü­lönvagyon nem esik megtérítési kötelezettség alá. (Ez eset­ben kártérítési igény érvényesíthető.) A megtérítési igények rendezésénél alapvető szempont; e°yik házastárs sem iuthat a másik terhére olyan vagyoni előnyhöz, amely a méltányossággal nem fér össze. (Pl.: ami­kor az egyik házastárs aránytalanul nagyobb különvagyo­na javára keletkezett megtérítési igény teljes kielégítése a házasság alatt kifogástalan magatartást tanúsító, a^csa.aai ■közösséggel szembeni kötelezettségeit híven teljesítő másik házas társnak a közös vagyonból való részesedését lenetet- lenné tenné, vagy éppen ennek a ^házastársinak csekély kü­lönvagyonát emésztené fel.) ‘ „A házastársak vagvoni lletőségót a házassági eietkozos- ség megszűnésekor meglevő közös vagyonból természetben k“)l kiadni. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges v'oy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás_mód­ját”— vita esetén — a bíróság állapítja meg”. [Csjt. ol. s (3) bek.] H. Gy.-né nagybátonyi olvasónk kérdéseire is vá­laszt adtunk. Dr_ s_ K_ Gy_ Szerkesztői üzenet H. F. (Salgótarján): A tar­tós betegségben és súlyos fo­gyatékosságban szenvedő gyer­mek után magasabb összegű családi pótlék jár. A jogo­sultság megállapításához szük­séges orvosi igazolást, ha a gyermeket egészségügyi gyer­mekotthonban ápolták. a gyermekotthon orvosa állítja ki. Kérjük, a fentiek értelmé­ben eljárni szíveskedjék. Hogyan látja el feladatát a szakszervezeti jogsegélyszolgálat? címmel tettük fel a kérdést néhány salgó­tarjáni, balassagyarmati, illetve pásztói nagyüzemben dolgozó levelezőnknek, illetve kértük, írják meg, miként látják üzemük­ben, gyárunkban megvalósulni a SZOT 1976- ban kiadott irányelvei alapján kibontakozó, ma már egyre teljesebb formát öltő kezde­ményezést. A szakszervezeti jogsegélyszolgá­lat, mint nevében is hordozza, „szolgálat” a dolgozóember érdekében, ha úgy tetszik, védelmében. Szerkesztőségi fogadószobánk hosszú éves tapasztalataiból jól tudjuk, mit jelent az olvasónak, ha ügyes-bajos dolgaira orvoslást kap, talál. Sokszor még az is meg­elégedést vált ki az emberekből, ha türel­mesen, figyelmesen meghallgatjuk, s ha még azonosulni is képesek vagyunk a szá­mára legfontosabb, legégetőbb gondja meg­oldásában, végtelen örömet tudunk szerezni. Elnézést a kis kitérőért, de enélkül az ösz- szehasonlitás nélkül úgy érezzük, nem lehet­ne a jogsegélyszolgálat szerepéről, tevékeny­ségéről szót ejteni. Hisz’ a dolgozóknak az üzemben, gyárban helyébe megy az ügyvéd, a jogász, minél előbb a legszakavatottabb, törvényt ismerő és tisztelő „doktoroktól” kérheti, kaphatja meg ügyes-bajos dolgára az útbaigazítást. Vagy még ennél is többet? De ne vágjunk a dolgok elébe! Természete­sen a teljesség igénye nélkül adjuk közre levelezőink jelentéseit. ... ____ K ohászok között Segítség Pásztén Az elmúlt hét beadványát nak tanulmányozása közberí léptem dr. Zoltán Ödön jo­gász, az ÜM Szerszám- és Ké­szülékgyár jogtanácsosa ide­iglenes, „pénteki” irodájába.’ Bár több ügy megoldása várt rá, mégis szívesen vállalko­zott egy rövid beszélgetésre. — 1976. december 1. ótá működik az ÜM Szerszám- éa Készülékgyárban a szakszert vezeti jogsegélyszolgálat.’ Hála a jó propagandának a dolgozók hamar megismertél« szolgáltatásainkat és bátran kértek orvoslást problémá­ikra. (Elsőik között voltam,' aki felkereste a jogtanácsost. Számtalan „kilincSelés” és szaladgálás után a lehető leg­jobbkor jött a lehetőség, hogy helyben rendezzem problé­mámat. Bár azóta sem keH lett dr. Zoltán Ödön segítsét gét kérnem, de másoktól hal­lom: életrevaló, jó ötlet, amí gyárunkban elindult mintegy 7 éve.) Á népszerűség egyenlege = évente ezer dolgozó Vállalatunknál 1976. decem­ber 1-től mű­ködik e szol­gálat. Két munkatárs és egy adminiszt­rátor dolgo­zik azóta nap nap után a hozzájuk for­duló dolgozók kérésének megoldásán. A szervezet közvetlenül a vállalati szak- szervezeti bi­zottság irá­nyítása, fel­ügyelete mel­lett dolgozik, teljesen füg­getlenül a vál­lalat gazda­sági vezetésétől, és jogkörrel, hatáskörrel delkezik. Tevékenységük nagyon sok­rétű, szerteágazó. Munkaügyi vonatkozásban: üzemi bal­esetek kártérítési igényeinek rendezése az új munkavédel­mi szabályzat értelmében; szolgálati idők megállapítása; állandó kapcsolattartás “ a munkaügyi döntőbizottság­gal vitás kérdésekben. Sok esetben megnyugtatóan ren­deznek olyan eseteket, amely- lyel megelőzik a döntőbizott­sági vizsgálatokat. Polgárjogi esetekben: Köl­csönadott pénz visszaszerzése, házassági bontóperekkel kap­csolatos felvilágosítások, gyer­mektartási perek, lakásügyek, önálló ren­építési engedélyek kérelmei­nek szakszerű megfogalmazá­sa, hagyatéki ügyek intézése. Sok esetben a rászoruló dol­gozókat képviselik, illetve he­lyettük járnak el a bíróságon, különböző szerveknél, intéz­ményeknél. E tevékenységük már a megalakulástól folyamatos. A dolgozók hamar tudomást sze­reztek létezésükről, megfelelő propaganda útján, melyhez a Tarjáni Acél, a különböző szakszervezeti, párt- és KISZ- fórumok nagy segítséget ad­tak. E fórumokon keresztül megismerték a dolgozók a jogsegélyszolgálat tevékeny­ségének lényegét, és hamar népszerű lett. Hogy jól dol­goznak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy évente 800—1000 dolgozó ke­resi fel őket problémáival. Ebből körülbelül 150 évente az az eset, amikor a dolgozók helyett a már fent leírt he­lyeken megjelennek mindad­dig, amíg a kérés megnyug­tatóan le nem rendeződik. A dolgozók elégedettek az adott segítséggel. Csiki Tibomé SKÜ, Salgótarján Elégedettség a BFK-ban Apáról A Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati gyáregységében 1977. május 4-én tartotta első fogadóóráit a jogsegélyszolgálat. Az ügyintézést dr. Kovács János pesti nyugdíjas jogász látta el Balassagyarmaton és a válla­lat két pesti gyárában. Mű­ködése nem volt hatékony. A szakszervezeti bizottság és a bizalmiak által biztosított propaganda ellenére sem si­került közvetlen kapcsolatot kialakítani a dolgozókkal, amellett súlyos betegsége mi­att több esetben nem tudott megjelenni a fogadónapokon. (Hetenként 4—4 óra.) 1978 júniusában sikerült helybeli nyugdíjas jogászt al­kalmaznunk dr. Kalas Géza személyében, havonta 33 órás munkaidőben. Szakmailag rendkívül képzett, amellett a közösséget szerető ember volt, aki működését a dolgo­zók és általában a gyári élet megismerésével kezdte. A dolgozókat a gépnél, illetve a munkaterületeken kereste fel, nem várta meg a fogadóna­pokat, folyamatosan intéz­kedett, adott tanácsot, felvi­lágosítást és rövid időn belül sikerült megnyerni a dolgo­zók bizalmát a jogsegélyszol­gálat iránt Az ügyfélforgalom ugrás­szerűen emelkedett, az akko­ri 10—12 főről 70—80 főre alakult az igénybe vevők szá­ma. ami a létszám 15—18 szá­zaléka. Jelenleg dr. Kalas György jogász látta el másodállásban a logseaélyszol gálatok ha­pryr^f) r>] ]T\Ínt ' Í1Z elévekben az éde°anja. Do’/tozóink 90 százáéba nó. ebből adódóan a családtagi nroblérákkal fordulnak íagyobb számban a jogsegély­fiúra szállt örökség szolgálathoz. Ebben a jogág­ban a legsokrétűbb a jogor­voslati tevékenység, hiszen a jogi felvilágosításon, beadvá­nyok megszerkesztésén, eljá­ráson' és képviseleten kívül a „lélek orvosának” szerepét is be kell tölteni a jogsegély- szolgálat vezetőjének (nem egy elhamarkodott válókere­setet, vagy személyes indu­lattól vezetett hiábavaló pe­reskedést sikerült már meg­akadályozni). Az új lakásügyi rendelkezé­sek megnövelték a lakás- és Ingatlanforgalommal kapcso­latos ügyeket, de ezeknél a tájékoztatáson, tanácsadáson túlmenő intézkedésekre nincs szükség. A szakszerű tanács­adás, munkajogi rendeletek szakszerű magyarázatának eredményéként csökkent a munkajogi panaszok száma. A jogsegélyszolgálat veze­tője alkalomszerűen részt vesz a szakszervezeti bizottság el­lenőrző munkájában is, to­vábbá a bizalmiak oktatása keretén belül felkérjük egy- egy előadás megtartására. Általános vélemény a dol­gozók részéről az, hogy rend-* kívül jónak tartják a jogse­gélyszolgálat működését és kérik ezt a lehetőséget a jö­vőre vonatkozóan is, mivel problémáik intézésében nagy fokú segítséget jelent szá­mukra. Balkó Imréné B.-gyarmat Erzsiké ahol tud A napokban tartotta gyá­runkban kihelyezett ülését a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa jogsegélybizott­sága. Erre készülve rendezték be takarítóink a gyár klub- helyiségét, s díszítésül tőlem kértek virágokat. Erzsiké megérdemli, hogy szép legyen a terem — mondta K. János- né. Gondoltam, hogy ennek oka van. Rákérdeztem, hogy ezt a jogsegélyszolgálat miatt mondta-e. Tudtam róla, hogy gyermekeit egyedül neveli, érthető, ha kapcsolatban áll gyári jogtanácsosunkkal, dr. Fábián Erzsébettel. — Ö, hát én szinte minden­nap ügyfele voltam a jogse­gély szol gálát vezetőjének: gyermektartás ügyében is el­járt helyettem, kért a gyer­mekeimnek tenszersegélvt a tanácstól, mindig elintézte a problémámat. Én vidékről já­rok dolgozni és bizony nehéz lenne a helyi tanácsnál ilyen fajta kérést elintézni. Jó do­log, hogy a jogásznő türelme­sen végighallgatja az embert, és ahol tud, segít. Eszembe jutott egy másik beszélgetésem, amit G. Gábor lakatossal folytattam a mi­nap, aki nem régen telepe­dett át családjával az NDK- ból. Kérdeztem, hogy vol­tak-e nehézségei, sikerült-e a családnak a beilleszkedés? — Ebben segítségemre volt a gyári jogsegélyszolgálat és a vezetője. Még az NDK-ban írt levélben kértem, ha mód van rá, segítsen elintézni, hogy letelepedésünk után né­met állampolgár feleségem a kisebbik lányunk jogán gyest kapjon. — És milyen eredménnyel végződött? — Évente 20—25 beadvány} kérelem érkezik hozzám, a legkülönfélébb témákban. El- sősorban magánügyben kér­nek jogi tanácsot. Értem ea alatt, hogy a dolgozó és a gyár között fennálló problé­ma megoldására még nem kérték a jogász segítségét. Az esetek között szerepel lakbér, öröklés, bérlőviszony, bontó­per és még sok más témái (Felmondólevél megszövege­zését kértem a jogtanácsostól.' Mivel nem kívánom bíróság elé vinni az ügyet, bízom benne, hogy ezzel a hi vart log felmondólevéllel sikerül vozásra bírnom albérlőmet.) — A panasz meghallgatá­sa után a kérést írásban rögí zítjük. A felvilágosítást i3 írásban adjuk meg a pana­szosnak. Eljárunk felsőbb szer­veknél is a beadványok or­voslása érdekében. A beadvá­nyok elkészítése, az utánajá­rás a mi feladatunk. Tevé­kenységünk tehát nemcsak ta­nácsadásra szorítkozik, ha­nem sok esetben a probléma ' megoldásáig elmegyünk. (Nagy előny, azt hiszem nemcsak személy szerint ne­kem, de a gyárnak is, hogy nem kell esetleg munkaidő alatt egyik helyről a másikra mennem egy-egy levél vagy beadvány elkészítéséhez. Kü­lönösen sok időt vett volna igénybe öröklési témám elin­tézése, de a gyári jogtanácsos segítségével csak annyj fel­adatom maradt, hogy az el­készített anyagot aláírjam. Remélem nem lesz szükségem hasonló jogorvoslásra, de ha mégis, úgy ismét a gyári jog­tanácsoshoz fordulok.) — A rendszeres pénteki foí gadóórán megbeszélem ügyfe­leimmel a felvetődött prob­lémát és azt az időpontot; amikorra a kért beadványt, levelet stb. elkészítem, illetve munkatársammal elkészítjük. Nyíri Károly Pásztó Szerkesztette: Tóth Jolán segít — Természetesen megkap­tuk a gyest — válaszolta mo­solyogva dolgozónk. — Volt még más problem»-' ja is? Kérdésemre még két máa ügyet is említett, s hozzátet­te, hogy ezek szintén sikerrel zárultak. — Hogy van megelégedve a segítségadással, a jogsegély- szolgálattal ? — Személy szerint nekem sóikat segített. Ezt a szolgál­tatást bármely ügyben igény­be vehetem, s ha netalán még szükségem lesz rá, igénybe is veszem. Jó dolognak tartom: a jogásznő úgy látom, szív­ügyének tekinti más problé­májának rendezését. Az ügyeket úgy kezeli, mintha saját gondját kellene megol­dania. Köszönet érte! Pap Tamásné Kábelgyár, Balassagyarmat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom