Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX ÉVF., 238. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983. OKTÓBER 8., SZOMBAT Számottevő eredmények az energiagazdálkodásban A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A SZOT elnöksége pénteki ülésén meghallgatta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatóját a magyar mezőgazdaság helyzetéről és a további tennivalókról. Ezután az elnökség az anyag- és energiatakarékosság eredményeit és az ezzel kapcsolatos további szak- szervezeti feladatokat vitatta meg. Általános tapasztalatként állapította meg, hogy az eddigi erőfeszítések az energiagazdálkodásban már számottevő, az anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdeti eredményeket hoztak. 1978. és 1982. között a nemzeti jövedelem egységére jutó energiafelhasználás mintegy 4 százalékkal csökkent, és ez a folyamat az idén is folytatódik. Lényegében megszűnt az energiapazarlás, a gazdálkodás javítására azonban még bőségesen kínálkozik lehetőség. Az anyaggazdálkodás javításának kezdeti eredményeként az idei első fél évben a termelés anyaghányada 0,7 százalékkal csökkent. Az energia- és anyaggazdálkodás további javítását a szakszervezetek sokféle módon segítik. A felvilágosító munka, a szakszervezeti oktatás mozgósító erejével, a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban elért takarékossági eredmények fokozott elismerésével és elismertetésével egyaránt jobb gazdálkodásra ösztönöznek. Tanácskozás a daganatos betegségekről Talán soha ennyi orvost nem látott a Szákszervezetek Nógrád megyei Tanácsának nagyterme, holott immáron kilencedszer hívta az egészségügyi tudományos tanács a megye gyógyítóit, gyógyszerészeit szakmai vitára. Persze a helyszín is változó volt, hiszen többek között Nógrád- gárdonyban és Balassagyarmaton is rendeztek már Nógrád megyei orvos- és gyógy- szerésznapot. Tegnap délelőtt dr. Gordos Jánosnak, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának és dr. Ha- rakády Mária osztályvezető megyei főorvosnak megnyitója és üdvözlője után a rendezvény központi gondolatát célzó előadással megkezdődött a tanácskozások sora. Dr. Péter Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa elemezte a rákellenes küzdelem indokait, lehetőségeit, eredményeit. Kollégája, dr. Daubner Kornél a korai emlőrák sebészeti kezeléséről beszélt, majd dr. Telek György az onkológiai gondozás Nógrád megyei helyzetét foglalta össze. Ezt követően az SZMT és a TIT székhazában megkezdődtek a szekcióülések. Nem kevesebb mint 93 kiselőadás keretében mondták el tapasztalataikat, kísérleteik eredményeit a daganatos megbetegedések kutatásáról és gyógyításáról a Nógrád megyei oívosok. A címek a kívülállónak alig mondanának valamit, de a mögöttük levő tartalom egyértelműen a beteg, illetve a betegség megelőzésének érdekében kemény és eredményes munkát takar. Több tényező, köztük a szabályozórendszer egyes elemei azonban még ma is nehezítik az ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodást. Az árképzési szabályok a vállalatokat még mindig abban teszik érdekeltté, hogy az anyagi jellegű költségeket emeljék, sokhelyütt a dolgozók sem éléggé érdekeltek abban, hogy takarékoskodjanak. A szabványoknak egy része is elavult, ezek fékezik a takarékossági kezdeményezések hasznosítását. Ezért a szakszervezetek szorgalmazzák, hogy a termelői árrendszer, a vállalati jövedelemszabályozás, a bér- és keresetszabályozás, valamint a vezetői érdekeltségi rendszer fejlesztése során a takarékosságot fokozottan segítő változtatásokat hajtsanak végre. A szakszervezeti mozgalom továbbra is számít a szocialista brigádok kezdeményezéseire, az újítók törekvéseire és a bizalmiak hatékony közreműködésére az anyag- és energiagazdálkodás további javításában. Ezután a munkavédelmi kutatások helyzetét és tennivalóit vitatta meg az elnökség. Rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős előrehaladás történt a munkavédelmi kihatások megalapozásában, gyakorlati megvalósításában. Kialakultak a kutatás alapvető személyi és tárgyi feltételei. Az immár számottevő kutatási lehetőségeket, anyagi eszközöket azonban általában még ma sem országos, vagy több ágazatot érintő problémák, hanem helyi feladatok megoldására használják fel. Az elnökség azt is - szóvá tette, hogy a kutatási témák többsége nincs szoros össze- hangban a technikai, technológiai fejlődéssel, az ezzel járó új követelményekkel, s többnyire nem a megelőzést szolgálják. Ehhez az is hozzájárul, hogy az országos szintű hosszú és középtávú fejlesztési tervek, valamint az ágazati célprogramok kidolgozásakor nem mindig veszik kellőképpen figyelembe a munkavédelemmel összefüggő feladatokat. Az elnökség arra is rámutat, hogy valamennyi tudományágnak, köztük a társadalomtudománynak is fokozottan be kellene kapcsolódnia a munkavédelmet érintő kutatásokba. A tapasztalatokat összegezve, az elnökség jelentést terjeszt a tudománypolitikai bizottság elé. Ebben egyebek között javasolja, hogy az illetékesek készítsék el a munkavédelmi kutatások hosszú és középtávú koncepcióját, gondoskodjanak arról, hogy a VII. ötéves tervidőszak országos és ágazati kutatási- fejlesztési terve a kapcsolódó munkavédelmi kutatási és fejlesztési tennivalókat is foglalja magában. üz KBK-han tartják a KGST következő ülésszakát Október 13-án Berlinben kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Salgótarjánban a Budapesti úti Általános Iskola eddig is figyelemre méltó eredményeket ért el a társadalmi munkában. Tegnap minden bizonnyal tovább öregbítették, a hírnevüket. Délután két órakor halszáz gyerek, hetvenkét pedagógus és mini egy hatvan szülő fogott kapái, ásót, gereblyét, söprűt, kalapácsot, ecsetet és még ki tudja hányféle szerszámot az őszi tisztasági hónap jegyében. Ez a tisztálkodás meglehetősen ragályosnak bizonyult, mert jócskán átterjedt az iskolával szomszédos területekre is. Tanulók százai irtották a gyomot, nevelőik, szüleik társaságéban. Az edzettebbek ingujjban — a szervezők még a jó időről is „gondoskodtak” — sokan melegítőben, a gyerekek iskolaköpenyben iskolaudvaron, játszótéren, parkban szorgoskodtak. Dr. Kun András igazgató nem kis büszkeséggel kalauzol lázasan nyüzsgő birodalmában. Mitagadás, látnivaló bőven akad. Itt van például Hídvégi János, aki jókora festéktes dobozokkal megpa- koltan közlekedik Zöld ove- ráüja árulkodik arról, hogy jelenleg festőként kamatoztatja tudását. — A városi tanácson dolgozom most azonban negyedikes lányom apjaként próbálom magam hasznossá tenni kézilabdakapuk festésével. A sportpálya építésénél az AGROFIL tolólapos markológépe képviseli a technikát Csizmadia Bertalan irányításával. A piros-sárga gép jó ■ néhány lapátot és talicskát pótol a több köbméternyi homok elterítésével. ŐSZI NVÜZSCÉS — Két gyerekem is üt tanul, de most nemcsak mint szülő működöm közre hanem az AGROFIL „Technika’' Szocialista Brigádját is képviselem a mostam társadalmi munkában. Kiss István hetedikes tanuló egyelőre még csak bizakodhat abban, hogy valaha ő is ilyen gép volánjánál fog ülni. Jelenleg egy salakkal alaposan megrakott zöld talicskával birkózik, hogy mielőbb eljuttassa rendeltetési helyére. Tőle nem messze az ötödikes Oláh László és Nagy Róbert keverik a betont. — Láttam, hogy csinálják a felnőttek, gondoltam én is megpróbálom — mondja Lnct. A sportpálya — ha elkészül — létrejöttében nagy szerepe VENDÉGEK BOLÍVIÁBÓL Ismerkedés Hogróddd Bolíviai vendégeink a házigazdák társaságában megyénk természeti szépségeivel is megismerkedtek. —' kulcsár-fotó — Hétfő óta Magyarországon tartózkodik Jorge Koile, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Felesége társaságában tegnap Salgótarjánba érkezett és a megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, valamint Sólyom Antal, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa fogadta. Jorge Koile tájékoztatót hallgatott meg Géczi Jánostól a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Ezt követően a Nógrádi Szénbányák központi épületében Zsuíi'a Miklós vezérigazgató fogadta a vendégeket. Ismertette a nógrádi szónmedence történetét, a bányászat múlt és jelenbeli szerepét a megye életében, valamint beszélt azokról a szociális tervekről és megvalósított elképzelésekről, melyek könnyebbé teszik a bányászok munkáját. Jorge Kolie élénk érdeklődést tanúsított a bányászok munkakörülményei iránt. Több kérdést tett fel a vállalat és a szak- szervezet kapcsolatát tudakolva. Érdeklődése nem csupán udvariasság volt, hiszen Jorge Koile még ma is bányásznak vallja magát. Az eszmecsere végén a Bolíviai Kommunista Párt első titkára eképpen foglalta össze tapasztalatait: „Már nem először vagyok Magyarországon és kapcsolataink sem újak. A majdnem egy hét ittlétem alatt találkoztam a magyar állam párt- és állami vezetőivel, most a munkásokkal is. Mi a magyarokat nagyon dolgos népnek ismertük meg, ez a nép pontosan ismeri a céljait, amelyért dolgozik, harcol, és most is tudatában van annak, hogy milyen világgazdasági körülmények között kell ezt tennie. Biztosak vagyunk abban, hogy ennek ellenére sikereket ér el. Azért érdeklődöm kiemelten a bányászok iránt, mert közöttük egy kicsit otthon vagyok, bár egész Magyar- országon otthon érzem magam, de én egy bányászország bói jöttem, így érthető; hogy a fekete kincs termelői közelebb állnak hozzám. Nem csupán emberi, gazdasági, hanem politikai értelemben is, hiszen országunkban a gazdasági és politikai harcokban mindig szervesen részt vettek a bányászok. Azt tapasztaltam, hogy ez Magyar- országon is így volt”. A találkozót követően á vendégeknek a szénbányák vezetői bemutatták a salgótarjáni bányamúzeumot. Jorge Koile délutáni programjában szerepelt még a nagybá- tonyi bányászlakások építésének megtekintése, majd ellátogatott a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárába. A nap utolsó programjaként a kisterenyei termelő- szövetkezet szarvasmarliate- lepén ismerkedett az állattenyésztés helyzetével. Jorge Koile és felesége az esti órákban visszautazott Budapestre. Bővül a harisnyaválaszték lesz Kővári Józsefnénak, aki két elsős unokájáért fáradozik, s talán nem haragszik meg érte. ha azt is megírjuk, hatvanévesen építi a pályát, olyat, amilyenen neki soha nem adatott meg sportolni. ... Szabó Péter testnevelő tanár „inépítésvezetö” szerint 140 köbméter salak, 4—5 köbméter beton és ki tudja menynyi homok fogyptt eddig. Az azonban biztos, hogy 200 ezer forint értékű társadalmi munka rejlik e sportlétesítményben. Steib Péter rajztanár most ceruza helyett csákánnyal örökíti meg az utókor számára a mai napot. Igaz nem sokáig mert hamarosan magasabb beosztásba kerül. — Mivel „másodállásban” alpinista vagyok, rám hárul a zászlórudak festése... — Es ne feledkezz meg a labdafogó dróthálóról sem — mondja az igazgató. — Az is elég magasan van. A kapunál vékonydongájú szemüveges kislány kapája gabalyodott a gazba. Fogságából vidám társai szabadítják ki. Nincs az a dudva, amelyik képes lenne ellenállni. .. — Tdvaly 399 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk — mondja az igazgató. — Idén sem szeretnénk alább adni. .4 jelek, szerint nem is fogják. zilahy A Budapesti Harisnyagyár jövőre az ideinél mintegy 3 és fél millió párral több lábra- valót — harisnyát, zoknit — szállít a belkereskedelemnek. Az összesen 61 millió párt meghaladó mennyiséggel javul az ellátás, s enyhülnek az idén esetenként még tapasztalható választékhiányok. A jövő évi harisnyakínálat- ban megjelennek a gyártmányfejlesztés legújabb termékei, amelyek az alapanyagokban és a kivitelben egyaránt megfelelnek a legújabb divatnak. A hazai választékban eddig csak importból származó gyapjúzóknik szerepeltek, jövőre már magyar gyártmányú is kapható lesz: a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Gepárd nevű új fonalából a Budapesti Harisnyagyár egész termékcsaládot fejlesztett ki. Gyermekeknek, nőknek és férfiaknak harisnya- nadrágokat készítenek, s elegáns férfizoknikat a kellemes viselési tulajdonságokkal bíró alapanyagból. Technológiai változtatásokkal újjávarázsolják — vékonyabbakká és kényelmesebbekké teszik — a hagyományos frottírhatású akrilzok- nikat is. A harisnyagyár nagyon keresett pamut típusú csipkezoknijainak választékát is bővíti új termékcsaládjával. A divatra való gyors reagálást bizony!tja„ hogy a Budapesti Harisnyagyár a Váci Kötöttárugyárral közösen már az idei őszi BNV-n megjelent az aerobicöltözékkel. A kötött, különböző csíkozású aerobic lábszárvédők mellett női kamáslikat is gyártanak, ezek a téli divatos öltözködés kiegészítői lesznek, cipő, illetve csizma fölött viselve. A belkereskedelem egyelőre mértéktartóan rendelt e cikkekből, ezért az árusítást főként a harisnyagyár saját mintabolthálózatában kezdik meg. A női finomharisnyanad- rág-választék is gazdagodik,, á már ismert, és sikert aratott Viktórián kívül a Léda elnevezésűvel. A finomharisnyanadrágokból mennyiségileg is többet ígérnek; három jugoszláv gyárral kötöttek bérmunka-megállapodást, amelynek keretében a gyermek-, és bébizoknikon, harisnyanadrágokon kívül női árut is lsé-! szítenek a szabadkai, illetve, á zágrábi harisnyagyárakban. Már megállapodtak abban,' hogy az idei mennyiségnek a kétszeresét, 7 millió darab illetve pár harisnyanadrágot és zoknit készítenek a Budapesti Harisnyagyár megreng delésére Jugoszláviában.
