Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

ŰJ KÖNYVEK VARAD VÁRA „Mi nekünk- Váradra, ha *3en például . ________ l ehetséges volna, nem különb dolgozza íel a vár és a tele- es a Ilákócziaké. S a kezdet: kapcsolatban fontos és lénye­ges lehet. Élőnkbe kerül az kronologikusa* Anjou-kor, a Zápolyák kora vigyázásunk lenne, mint az pülés történetét évről évre, magunk személyére” — írta a Szent László, a török uralom modelleket, fényképeket, ami nagy fejedelem Bethlen Gá­bor Kil4-ben sógorának, Rhé- dey Ferencnek. A körös-pa­taki település ezzel a névvel mindazt, jelenik meg a történelem­ben: Va-radinum — azaz Vá­rad. Vagyis vár volt megerő­sített hely már. a honfoglalás korában is, amifői a környe­ző falvak nevei is bizonysá­got adnak: Tarján, Jenő, kér, Besenyő. Több hasonló elne­vezésű településtől való meg­hónapról hónapra. Felsorolja kora- majd a Habsburgoké, a várra vonatkozó rajzokat, Várad vára, az egykori „szép metszeteket és végház,” a sok pusztítás el- s egyáltalán lenére ma is sokat őriz meg Nagyváraddal régi szépségéből. SÁROSPATAKI SÍREMLÉKEK A Művészettörténeti füze- Rákóczi Györgyhöz, 'A nagy- tek 14. kötete Gervers-Molnár ságos fejedelem, Ií. Rákóczi Vera, Sárospataki síremlékek Ferenc volt a vár mindmáig című műve. Sárospatakról jó- legnevesebb ura, a szatmári szerint csak a vár s a Rá- béke. illetve a szabadságharc különböztetésül jelzőt tettek k°cziak jutnak eszünkbe, ke- leverése után került osztrák neve elé, így lett Bihar-Vá- yésbé gondolunk a sárospata- tulajdonba I. József ,,nagyiéi­ra d, az erdélyi fejedelemség római katolikus templom kű” adományaként, s maradt idején Vég-Várad, csupán a monumentális építményére, is egészen 1945-ig a számunk­kor- arra- a komplexumra, mely ra oly gyűlölt Windischgrät- magában rejti mindazokat az zek birtokában. A felszabadu- értékeket, melyeket elődeink lás óta ______ _ a' 11. századtól létrehoztak, munka folyik ma é vszázados településnek a tör— Sárospatak a 11. szazad kö— kon, a várban es környékén, ténetét írta meg Balogh Jo- zePétől királyi majd király- valamint a katolikus temp­női birtok volt; a 14. század lomban, ahol rendkívül érté­17. sz. végén a bécsi mány nevezte el Gross-War- deinnek. Nagyváradnak, a románul Oradeanak nevezett nagyarányú feltáró Sárospatak Ián Varadinum — Várad vára , címmel, a Művészettörténeti y®2etol kezdve füzetek 13. darabjaként. ,A sorozatcím füzeteket jelöl. uralkodóink kés leletek kerültek a fel­ismételten kedves híveiknek színre. Többek között megta­____ ajándékozták Perényi Miklós lálták egy 11. századi kor­holóit ez a két kötet hatal- főpohárnoktól, Pálóczi György templom romjait is, melyről ez más mű, e műfajban alig van esztergomi érsekig, Dobó 1st- Ldá.lg. nen? V°U .tudomásunk, hozzá mérhető. Maga a törté- £ , T n-;, . Szamos kriptasir, síremlék n eti rész alig 100 oldal terje- vánto1 Loranífy Mihálvig. Az került elő, számtalan értékes (jelmű, de ami hozzájárul, az ° leánya, Lorántffy Zsuzsa régészeti, iparművészeti, és érzékelteti igazán jelentősé- révén került a Rákócziak bir- egyéb lelet. E feltárások ered- gét. A második kötet — az tokába, miután férjhez ment ményeit adja közre a szerző, adattár — közel 400 oldal HIRES MAGYAR KÖNYVTÁRAK terjedelmű, nem mintha ezzel kellene mérni egy-egy tudo­mányos mű értékét, de az összegyűjtött, előbányászott és Nemrégiben fejeződött be a Közgazdasági és Jogi Könyv- rendszerezett források felső- tévében Keresztúry Dezső kiadó Minerva-részlege az rolása itöbbet mond, mint a népszerű sorozata, a Híres MRT-vel közösen hasonló belőlük megírt kivonatos tör- magyar könyvtárak. A?, el- ténelem. A kötet egyik részé- hangzott műsor alapján a címmel jelenítette meg a so­rozatot. Prométheusz Hang­versenyek Pasztán Négy előadásból álló hang­versenysorozatot szervezett az idényre a pásztói Lovász József Művelődési Központ. Az első hangversenyen rene­szánsz és barokk muzsikáit hallhatnak a bérlettulaj dono- soík, a balassagyrmti kamara- zenekar és a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont kórusának tolmácsolásá­ban. Novemberben rendezik a második előadást is. Zenés utazás a Föld körüli címmel a Magyar Rádió gyermekka­ra ad hangversenyt. A foly­tatás a jövő év elejére húzó­dik át, amikor a Tinódi Ka­marazenekar barokk muzsikát játszik, s a Salgótarjáni Szim­fonikus Zenekar. Beethoven- hangversenyt ad. Napirenden a közoktatás jövője A közoktatás fejlesztésének távlatait érintő, de termé­szetesen a nevelés-oktatás jelenétől sem független javas­latot adott közre a közelmúltban a Művelődési Miniszté­rium, egyelőre szűkebb szakmai eszmecsere folytatásá­nak céljából. A javaslat tekintetbe veszi a népgazdaság táv­lati tervezésének előkészítő dokumentumait, a tudományos kutatások és kísérletek eredményeit, a társadalmi és szak­mai viták megállapításait és a nemzetközi tapasztalatokat. Ezzel a javaslattal párhuzamosain készült el a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó dokumentum is. A javaslatokról Nógrád megyében is nemrég zajlottak le a szakmai beszélgetések. A közoktatás fejlesztésének ja­vaslatáról többek között igazgatói munkaközösségek veze­tői, szakfelügyelők, oktatásirányítók, gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A beszélgetések résztvevői he­lyeselték, hogy a véleménynyilvánításra olyan időben ke­rült sor, amikor érdemi beleszólásra nyílik mód. Kapás Józseffel, a megyei pártbizottság politikai mun­katársával a közoktatás fejlesztéséről szóló javaslat megyei vitájának néhány tapasztalatáról beszélgetünk, a teljesség igénye nélkül, hiszen a megyéi eszmecsere is rendkívül sok­színű és élénk volt. — A javaslat a közoktatás fejlesztésének hosszú távú fel­adatait tartalmazza, része an­nak a folyamatnak, amely az 1972-es közoktatás-politikai párthatározat végrehajtását jelenti, s amelynek részeként eddig sor került a tananyag korszerűsítésére, az új neve­lési-oktatási dokumentumok bevezetésére — jegyzi meg Kapás József. — A távlati fejlesztés javaslata azonban tartalmaz olyan elemeket is, amelyek a nevelési-oktatási folyamatban máris megvaló­sulnak, vagy megvalósíthatók. A társadalmi, gazdasági folya­matok és az oktatási rendszer összefüggéseit összegező feje­zet magában foglalja azokat a célokat, amelyek a társada­lomban várhatóan bekövet­kező változásoknak megfelel­nek, illetve ezeket a változá­sokat elősegíthetik. Az isko­larendszerrel szemben támasz­tott követelmények sorrendje is érzékelteti a nevelési .fela­datok elsőbbségét, az ifjúság társadalmi életbe való jobb beilleszkedése segítésének fon­tosságát. — A javaslat egyik lényeges részét jelenti a tartalmi peda­gógiai fejlesztésről szóló fejezet. Hogyan látták ezt a megyei esz­mecsere résztvevői? — Egyetértettek abban, hogy a tartalmi pedagógiai fejlesz­tés feladatai sorában az egész iskolai nevelés folyamatos megújulásának, sürgető igényé­ről van szó. A fejlesztés két fő irányát jelenti egyrészt a mai rendszer folyamatos javí­tása, másrészt új modellek gyakorlati kiérlelése és foko­zatos elterjesztése. A távlati nevelési-oktatási tervek kon­cepciója már ma is megfelelő alapot nyújt az intézményi te­vékenység, a pedagógiai mun­ka javítása irányainak és so­ros teendőinek helyes megvá­lasztásához. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a nevelés konkrét feladatait je­len esetben nem részletezi a koncepció, feltételezve a je­lenlegi oktatási reformmal kapcsolatos ma is érvényes el­képzelések ismeretét. A táv­lati feladatok viszont igénylik a, nevelés koncepciójának meg­fogalmazását is. — A tartalmi célok megvaló­sítása az intézményrendszerben is bizonyos módosításokat fel­tételez, amelyekről a javaslat szintén szól, a középfokú okta­tásban alternatív megoldásokat is kínálva. Hogyan vélekednek erről Nógrádban? — Az intézményrendszer fejlesztését tartalmazó elkép­zelések az alsó fokú intézmé­nyek esetében megfogalmaz­zák mindazokat a feladatokat, amelyekei, a társadalmi fejlő­dés diktál, és figyelembe ve­szik azokat a tapasztalatokat, amiket a közoktatás belső fejlődése nyújt. Például az iskolakezdés korhatárának ru­galmasabb szabályozása sok kisgyereket menthet meg a, fejlődési egyenlőtlenségekből adódó kezdeti kudarcoktól. A május 31 és október 31 közötti születési Időnél lehetővé válik majd az iskolakezdés. A másik jellemző, hogy az életkori sa­játosságokhoz jobban igazo­dik a tervezet szerint az álta­lános iskolai nevelési folya­mat szakaszolása. A jelenlegi alsó és felső tagozat helyett gyakorlatilag három szakasz­ban történne az iskoláztatás, a kezdő — az 1—3. osztály —, a középső, átmeneti — a 4—5. osztály —, valamint a befejező — a 6—8. osztály — szakasz­ban. A középfokú ’óktafás to­vábbfejlesztésére kétféle el­gondolást bocsátott vitára a minisztérium. Mindkét válto­zat megfogalmazza az általá­nos és szakmai képzés jobb összhangjának megteremtését, a középfokú iskolatípusok kö­zelítésének igényét és a közép­fokú-végzettség fokozatos el­érését. Ügy látjuk, a válto­zatok előtt célszerű lenne a demográfiai hullám hatásait, levezetési lehetőségeit össze­gezni. annál is inkább, mi­vel ez valójában napjaink közvetlenül megoldandó fel­adatai közé tartozik. A de-i mográfiai hullámhegy közép- fokú iskolarendszeren való átJ vezetése kérdésében a két vá.H tozat eltérő. Az eszmecseréken egyértelműen kifejezést nyert; hogy anyagi lehetőségeink alapján á jelenlegi beiskoláz zási arányok megtartása, ki-< sebb módosítása, vagyis >az „A” változat megvalósítása látszik reálisabbnak. — Milyen vélemény alakul! ki ai eszmecserék során a javas­latnak az anyagi-személyi felté­teleiről szóló fejezetével kapcso­latban? — A véleményeket úgy öszJ szegezhetjük, hogy a közok­tatás fejlesztésének anyagi-) személyi feltételeivel foglalko-’ zó rész az igények alapján fogalmazza meg a legfontosabb) célokat, de természetesen né­hány hiányosságot, is szóvá 1 tettek a beszélgetések során.' A javaslat is megfogalmazza a pedagóguspálya presztízse növelésének szükségességét, a pálya társadalmi megítélése, erkölcsi és anyagi elismerése javításának igényét. A tartal­mi munka folyamatos fejlesz-' tése feltételezi a pedagógusok szakmai és pedagógiai isme­retei folyamatos megújítását' A közoktatás fejlesztése javas­latával összhangban a felsőok­tatás fejlesztésével foglalkozó javaslat új elképzeléseket tar­talmaz a pedagógusok képzé­sével és továbbképzésével kap­csolatban. Megfogalmazza a továbbképzésben a pedagógu­sok érdekeltségének megte­remtését, javaslatot tesz az anyagi ösztönzésre és az új ismeretekről való beszámolta­tásra. — Hogyan ítélik meg a közok­tatási rendszer irányításával ösz- szefüggő két fejlesztési koncep­ciót? — A két változat közös jel­lemzője, hogy a különböző irányítási szinteken egyaránt erősíteni kívánja a szakmai irányítást. Különbözik viszont az ennek megvalósítására vo­natkozó két elképzelés. Megyei eszmecseréink tanúsága sze­rint, a két változat közül a fokozatos fejlesztést feltétele­ző „A” változat a mai irányi-' :tási szervezetek továbbfejlesz­tésével* biztosíthatja me irá­nyítás egységét,- s ezzel 'Egy­idejűleg az intézményi demok-, ratizmus kibontakoztatását,' elsősorban a szakmai munka- közösségek szerepének és ha-' táskörének növelése útján. A vitákban hangot kapott,' bár szükségszerű a közoktatás továbbfejlesztéséről távlatok-) ban is gondolkodni, de a jövő­beni eredmények feltétele az; hogy a most soron levő ak­tuális tartalmi feladatokat az eddiginél magasabb színvo-J nalon valósítsuk meg. T. E. | E gy táró előtt állunk ti kernerovói tájmúzeum­ban. Az intézmény egyik munkatársa, J^ubov Panlyelejevna Szmokotyina és Kraveova Ludmila Petrovna igazgatónő felváltva magya­ráz. Most éppen egy szófejtés következik. A szó: KIMRVA. Türk eredetű, jelentése: A ío- lyó magas partján álló vá­ros. A mai KEMEROVO név ebből származik. Találó kife­jezés, a türk „névadás” szem­léletességére vall. Mert jólle­het a ma bányáiról és vegy­iparáról ismert város, a Kuz- nvecki-medence központja, ami a legtöbb szibériai város­hoz hasonlóan hajdani orosz erődítmény helyén települt,. főként a Tom folyó sík bal partján terül el, a szemközti parton festői magaslattal is rendelkezik. Ezt Vörös-hegy­nek hívják és fenyők borít­ják. Innen a „magas part” kifejezés indokoltsága. Valamit a türkökről. Az él-táj vidékén élő tür- kok első óriási birodalma (042—745) Belső-Azsiától a Kaszpi-tengerig terjedt. S a nyolcadik századból valók a türk nyelv — s a törökség — első összefüggő nyelvemlékei, az orkhoni feliratok (lelőhe­lyük a mai Mongóliában). Is­meretes. hogy a magyarság is több népbőt. elsősorban finn­ugor és mongol—türk csoportokból állt. s hosz- szú vándorlásai során szin­tén számos művelt­séggel találkozhatott, amint A folyó magas partján álló város arra ősköltészetünk forrásvi­dékeinek kutatása is bizony­ságul szolgált. Így a finnugor előzményeken kívül többi kö­zött. mongol—türk előzmé­nyekkel is számolhatunk, több kutató Skerint. Az orkkoni fel­iratok verselése mindenesetre ismerősen csengheti fülünk számára: „Szemem könny marja zsigerem sóhaj tépi mendétiglen kesergek küszködvén kesergek.” Miközben e türk szó által fölidézett gondolatok átfutnak rajtam már lépünk is tovább, még távolabbi múltat idéző tárók elé. A múzeum szeré­nyen dokumentált, ám néhány érdekes tárgyat így is bemu­tató kiállítási részéhez érünk, ami a paleolit-, a bronz- és a vaskort idézi. Az egyik szarvasfigura mintha különö­sen ismerősnek látszana. Meg­nézem az évszámot, eszerint készítési idejét az i. e. I. év­ezred derekára teszik a kuta­tók, amikor a dél-szibériai al­földön például az úgynevezett tagar kultúra virágzott, s hát­rahagyta fémfiguráival gaz­dagon bélelt halomsírjait. A. P. Okladnyikov és A. I. Mar­tinon Szibériai sziklarajzok című könyvében olvashatni: „Az ága&szarvú rénszarvas lönbözött a régi szibériai te­lepülésektől. A porba és sár-) ba süppedt falucskák . közé tartozott, amelyekről annak idején Csehov is oly szuggesz- tíven írt szibériai utazásáról alakja kiemelkedő szerephez zés létezik nemcsak Szibéria megyéje, korábban Novoszi- szólva. Az egyik fénykép jutott szinte valamennyi step- nevének eredetével, hűlném a birszk megyéhez tartozott. A 1913-ból származik, a falu el­pelakó nép rítusaiban és világ- valaha itt élt etnikai csopor- megyét központi városa után ső faházait és girbegurba ut-' képében. A bronzból öntött tokkal kapcsolatban is. Bízó- nevezik Kemerovónak. Jelen- cáját örökíti meg. Érdekes szarvasfigurák a szélesen el- nyos azonban, hogy a Kuz- leg tizenkilenc városa van, tárgyi emlék egy e korból megőrzött házszámtábla is. A falu 1918-ban kapott városi nyúló steppeövezetben óriási nyecki-medence a hajdan itt köztük a hajdan aránylelőhe területen terjedtek el — nyu- élt sorcokról kapta a nevét, .Iveiről híres, patinás Mű' gáton a Dunáig, keleten a akik igen fejlett szinten űz- rinszk, ahol ma is gondosan rangot, ekkor Szcseglovszk- mongol pusztákig. Különösen ték már a kovácsmesterséget, őrzik a múlt emlékei között a nak nevezték. Kemerovo fa- gazdayon virágzott ez a kul- A kuznyecki föld gazdagsága faépítészet évszázados reme- lut 1932-ben csatolták hozzá; túsz a szkitáknáV’ Hát per- pedig manapság szinte legen- keit, a legnagyobb Novokuz- azóta nevezik így a várost! sze, a szkíta kultúra állatstí- dás és világszerte ismert. Ügy- nyeck, vagy a legfiatalabb Egyébként, mai címerét 1972J lusának „rokona” ez a szarvas szólván elképzelhetetlen meny- Berezovszkij. A kiállítás az ben fogadták el, Ale'kszandt is, amely századokon át ha- nyiségü és kitűnően kokszol- ásványokat, valamint a táj Vipov novokuznyecki főépítésa gyornányozódott a különböző ható fekete-szenet, s egyéb állat- és növényvilágát mu- tervezte, népcsoportok között, hiszen — ásványokat rejt a föld gyom- tatja be. Itt tudjuk meg, hogy mint történészek kimutatták ra. Érthető tehát, hogy a mú- például harminckét fajta zeum legjelentősebb állandó márvány is van a megyében, kiállítása megkülönböztetett ezek egv részével díszítet- . , „ figyelmet fordít a szénre és a ték 1938-ban a moszkvai met- híás, valamint a Lenin medence bányászkotíásának, rőt. Háromszáz fajta madár Kuzbassz című tárlat. Ez utób sőbbi rokonaival találkoztam iparának bemutatására, hang- és hatvankét fajta emlős — kit a következő években új már több múzeum aranykin- súlyozottan didaktikai céllal köztük a prémes állat — tar- ePuletben helyezik majd el; eset között, például a lenin- is. tozik e vidék faunájához. a J — szkíta névvel szintén más más népeket jelölnek a kü lönböző korok forrásai. Min denesetre, e nemes állat ké A múzeum állandó tárlatai közé tartozik még a népművészet és tájkiál- és grádi Ermitázsban, Kijevben az ukrár. történelmi kincsek mú a gyűjtemény számára önálló Ez a kiállítás a ICemerovó A Kemerovo múltját kicsit múzeumot építenek. tegnap, ma és holnap cí- is ismerők számára természe- zeumában, a Krím-félszigeten met viseli. A tárlat bevezető- tes> hogy előkelő helyen állí- a jaltai tájmúzeumban, vagy seként nagyméretű térkép kö- tották ki Mihail Volkov port­önálló kiállítási egységként mutatják be a medence gaz­daságának, iparának és nie-1 éppen Budapesten, a Magyar szöníi a látogatót, amelyen a réját. aki 1721-ben felfedezte “gazdasagának mai eredmé-i Nemzeti Múzeumban. Nem rendezők feltüntették a szén- az »égő követ”, vagyis a sze- nyeit< ez utóbbinak aránya a csoda, hogy kicsit ismerős. lelőhelyeket, a bányákat, a net. Szobrával a városban is megyében tizenöt százalék; A kernerovói tájmúzeumban külszíni fejtéseket és a vá- találkozik a látogató. A város vaIan»nt a testvérmegyei kap- azonban szinte csak jelzés- rosokat. P. A. Csihacsov múltjának emlékei külön ér- csolat dokumentumait. A ke-’ ként vannak jelen ezek az (1808—1890) portréja áll a deklődésre tarthatnak számot, m^rovoi^tájmúzeumot ja^jelen-) emlékek, mintegy utalva a táj térkép mellett, aki a meden- Szcseglovo falu a kiállított " " """ ősiségére, az évezredek során ce nevét adta. Kuzbassz, vagy- megsárgult fotográfiák tanú- itt átvonuló, vagy megtelepe- is a Kuznyecki-medence 1943- Saga szerint semmiben sem kü­dett népekre és kultúrájára, ban lett az Oroszországi Fő- 1---------­--------------------------------------——_______ S zámos tudományos feltétele- deráció Önálló közigazgatású | 'NÓGRÁD - 1983. október 29,, szombat tős kulturális intézményei) között tartják számon. Tóth Elemér !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom