Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
Ä GAZDASÁGOSABB TEJTERMELÉSRŐL Falun élni r Idős; falusi asszony mondta, amikor arról kérdeztem, hogy hová szeretne még eljutni az életben. „Elmennék Zalakarosra a fürdőbe, mert a szomszédasszonyom már volt ott és azt mondja, hogy nagyon jó a reumára...” Az említett fürdőhelytől talán 50 kilométernyire lakott. A fővárosban csak egyszer járt, még lánykorában a háború előtt. Salgótarjánban sem többszőr, mint ahány ujja a két kezén volt. Bezárt életet él-e még ma is a falusi ember? Aligha lehet a felvetett kérdésre sommásan válaszolni. És nem azért mert ' nehéz a válasz, hanem mert olyan átható erejű változáson ment át a falu, a vidék élete, életformája, hogy eredményeként ma már igazságtalan volna csak általában faluról, illetve városról beszélni. Hiszen falu az is, amelyik törpe vízmüvet épít, aszfaltoztatja — részben közadakozásból, sőt közösségi összefogásból — az utcákat, járdákat épít a kertek elé, új ás tágas művelődési házat, s mi több: fürdőmedencéit az iskolának... És az is falu, amelyikből menthetetlenül elszivárognak a lakók, marad magányosan düledező, öreg házaival, s azzai az egy-két öreggel, akik a néma utcák között emlékeiket temetik. Az elmúlt években még gyakorlat volt, hogy a fiatalok letelepültek a városba, nem vállalták a szülők mindennapos robotját. Lemondtak a biztosnak és többnek látszó jövedelemről egy magasabb szintű létezési formáért, a nyitottságért, a választás lehetőségéért. Választásuk törvényszerű és egyben intő példa volt. Egy adott kor társadalmi, technikai, kulturális kincseiből minden állampolgárnak egyformán kell részesednie. A megoldás tehát egyfelől a falusi életforma gyors javítása, másfelől a kistermelők még erőteljesebb támogatása volt. A folyamat mára visszatért rendes kerékvágásába és egyre több helyütt látni, hogy új házat építenek maguknak a fiatalok. Az sem ritka már, hogy letelepednek a szülők falujába, vállalva továbbra is a felnevelő közeggel a közösséget, de a közeid városba járnak be dolgozni, kétlaki, mégis elfogadhatóan harmonikus módon. Mert otthonit találtak maguknak az átalakuló faluban, ugyanakkor megtalálták a városban a városi élet és a munka előnyeit. Otthon a kiskertben megterem a vetemény és egy-két állatot is el lehet látni. Ha pedig majd megjön az első gyerek, a feleség úgyis vele marad, s akkor már mindig lesz őrizője a háznak, gondozója a kertnek, amíg a férj a városban dolgozik. Ha ott dolgozik mindvégig és nem szánja rá magát, hogy visszatérjen a faluba. Nemcsak anyagi megfontolások motiválják ezeket a döntéseket, noha azokat nem figyelembe venni súlyos hiba volna. De legalább ennyire fontos — éppen a könnyen helyet változtató fiatalok mozgása, illetve helyben maradása (sőt nemritkán visszatérése) mutatja —, hogy csak az anyagi megfontolások nem elegendőek. Olyan, pénzben nem kifejezhető feltételeket is követelnek maguknak, amelyek többnyire a városi életforma áldásai. Amit összegezve nyugodtan nevezhetünk a társadalmi jelenlét igényének. Azt például, hogy legyen könyvtár, ahol jó könyveket lehet válogatni, azt árusítsa a falusi bolt ami a városban is kapható, modernizált legyen a lakóház és biztonságos a közlekedés. Hogy ne csak a szomszéd községből vagy az állatorvos lakásáról lehessen telefonálni, hogy kihordja a postás a levelet és az újságokat, ám éppen előfizetik, És még egy sereg igényt lehetne sorolni, arhi mind a társadalmi jelenlét élményéinek teljesebb átélését hivatott segíteni. Példák sorával lehetne igazolni: számos eredmény született ezen a téren, önmagában bizonyít a terjeszkedő, megújuló falvak utcáin futkározó egyre több gyermek látványa. De a folyamat nem áll és nem is áll- halt meg. S éppen ezért, az igény a részvételre a köz megnyilvánulásaiban szükségszerűen fokozódni fog. Amíg nem teljesül véglegesen kialakítva egy olyan harmonikus és új típusú falusi életformáit, amit voltaképpen már csak a földrajzi elhelyezkedéséből eredően lelhet falusinak nevezni. A lényeget illetően — néhány sajátosságtól eltekintve — megfelel annak a színvonalnak, tartalomnak, ami mindenkit megillet. Éljen bárhol is az országban. Bercsik András Varroda, alkatrészek, drótfonat Ipari tevékenység az ecsegi téeszben Kötőelemek és logyasztisi cikkek Lengyelországból r 'Az Idén magyar alapanyag ellenében mintegy 1 700 tonna kötőelemet — többek között jelentős mennyiségű, nagy szilárdságú csavart — importál Lengyelországból a Perumon Külkereskedelmi .Vállalat. Az együttműködés kölcsönösen előnyös. A magyar alapanyag-szállítás — a Me- itallimpex több mint kétezer tonna hengerhuzalt szállított Lengyelországba — iehetővé teszi ott az elmúlt években átmenetileg kihasználatlan kapacitások hasznosítását. A kötőelemek pedig hozzájárulnak a magyarországi csavarhiány enyhítéséhez, és mintegy egymillió dolláros tőkés- importot tesznek feleslegessé. A Ferunion 1984-rs is hasonló megállapodást kötött lengyel partnereivel. szerződés szerint mintegy 1 300 tonna kötőelemet szállítanak Magyarországra. Az együttműködés nemcsak » termelőeszközök, hanem a fogyasztási cikkek cseréjében is eredményes. Az idén a tervezett 15 ezer helyett 35 ezer háztartási varrógép érkezik Magyarországra, köztük ötezer úgynevezett szabadkaros, külföldi licenc alapján gyártott Finesse típusú korszerű készülék. Az esztendő első kilenc hónapjában már mintegy 20 ezer varrógép megérkezett Magyarországra, s novemberben a szabadkaros gépek szállítását is megkezdi a lengyel partner. Elemes bútorcsalád A mátészalkai Szatmár Bútorgyár is megkezdte az elemes bútorok gyártását. A Máté elnevezésű bútor elemeiből havonta íjOO részegység hagyja el a szerelőszalagot; az egész bútorcsa- ládot 20 elemből állíthatják ösz- sze a vásárlók. A sötét árnyalatú, fóliázott bútor érdekessége, hogy tartalmaz úgynevezett áthidalóelemeket. amelyek alá egy- vagy kétszemélyes heverő is elhelyezhető. Újdonsága Hi-Fi berendezések elhelyezésére alkalmas betét, valamint az íróasztal és az ágynemütartó. Az előjegyzések kielégítését 60 napon belül vállalják. A BNV-t követő érdeklődésre való tekintettel a gyár 1984-ben megkétszerezi a Máté-elemek gyártását. Ugyanakkor már elkészültek Mátészalkán a Szabolcs elnevezésű elemes kárpitozott garnitúra tervei is. Ez a termék a jövő év első negyedében kerül a boltokba. X termelőszövetkezetek melléküzemágaival kapcsolatos kezdeti idegenkedést fokozatosan felváltotta a józan belátás: az ily módon meg-, szerzett nyereség révén az alaptevékenység is fejleszthető. Az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben némi késedelemmel léptek az ipari jellegű vállalkozás útjára, s napjainkra egyre jobban hozzátartozik a szövetkezet életéhez a hagyományostól eltérő tevékenység. Az év közepén beindították a varrodát, ez a munkahely negyven asszonynak teremt megélhetési lehetőséget. Emellett dolgozik a forgácsolórészleg, az ÉLGÉP-pel való együttműködés keretében pedig az E—512-es kombájnok felhordóalkatrészeit gyártják Ecsegen. Kínába kerülnek azok a takarmánykeverő egységek, amelyekhez néhány alkatrész ugyancsak a Béke Termelőszövetkezetben készül. Az ecsegi mezőgazdasági üzem ipari tevékenységéhez tartozik a drótfonatok készí|ése is. Keresik a szövetkezeit vezetői a továbblépés lehetőségeit, kialakulóban van egy külső szerelési csoport. A tervek szerint a külkereskedelmi vállalatok tevékenységén keresztül bekapcsolódnak a külföldön végzendő munkákba is, így például részt vesznek hazánk határain túl a darugyártásban. Az eddigi adatok szerint az ecsegi Béke Termelőszövetkezet az ez évi ipari tevékenységi tervét teljesíti, s ez jó lehetőséget teremt a további fejlesztéshez. Nem fenékig tejfel Idén nem veszett kárba a kukoricaszár sem Megyénk szarvasmarha-állo- melésre, az kétségtelen, de az rek elterjedésének. Több ned- mánya jelenleg megközelíti a is, hogy akad gazdaság ahol 5 vés kukoricát tároltak be, mint 43 ezer darabot. Ebből csak- forint 51 fillérért állítanák elő nem 16 ezret tesz ki a tehén- egy liter tejet és olyan is ahol létszám, ám közülük csak ugyanezt 12,70-ért teszik... 9615 áll a tejtermelés szolgálatában. A tejtermelő tehenek „ , , létszámának viszonylag nagy- USZtOnZO kényszer mérvű csökkenése — több mint 10 százalék — ellenére Abozamokon túl, a tej tor- ^ bizonyos üzem- és munkáidén nem várható számottevő tneles önköltségé nagymérték- szervez^sj hiányosságokra csökkenés a tejtermelésben. a takarmanyozas u^j ha valahol egy-egy tehép tavaly és nem egy helyen szalmából is szénaértékű takarmányt állítanak elő különböző, de gazdaságos — eljárásokkal. Bár kétségtelen, hogy az adottságok üzemenként eltérőköltségétől — ez általában mintegy felét teszi ki a ráfordításoknak — valamint a segédüzemági szolgáltatások, elre 3232 forint jut a segédüzemági szolgáltatásokból. Főleg ha azt is tudjuk, van ahol erre az előbbinek egynegyedét Tejdeficit A tehén persze nem vész sősorban a szállítások költsé- el, legfeljebb átalakul, Nóg- gétől. J Hogyan tovább? A megye mezőgazdasági nagyüzemei közül néhányban csökkent a tehénállomány az rádban például húshasznú te- Az a gazdaság, ahol a tehénné. Ennek elsősorban köz- cernaszénát tonnánként 2650 gazdasági okai vannak, bár forintért állítják elő, nyilván néhány gazdaságban más té- drágábban termelik a tejet, nyezők is közrejátszottak, mint ahol ugyanezt a szálas hogy a tervet meghaladó takarmányt 850 forintért álütemben következett be a Htják elő. Hasonlóképpen ab- utóbbi két évben. Ezekben a szakosodás. ban a nagyüzemben sem ol- gazdaságokban a költségfeH Egy azonban biztos: manap- csó a tej, ahol 980 forintba használás 43,5 százalékos nö- ság tejet termelni csak kevés került egy tonna silókukori- vekedésével a nettó árbevétel nagyüzemben kifizetődő tévé- ca, mert van olyan gazdaság, mindössze 7,7 százalékkal kenység. A számítások szerint ahol ugyanennyiért több mint emelkedett. Ahol az állomány 4 ezer literen alul tejet tér- három tonnát termelnek. létszáma szinten maradt, eset-| melni csakis veszteségesen le- Ami az abraktaíkarmányote leg némileg növekedett, ott aí hét és sajnos a tehénállomány- termesztését illeti, kétségkí- költségek 34,7 százalékkal, a nak több mint fele még min- vül előnyben vannak azok a nettó árbevétel pedig 29.4 dig ebbe a kategóriába tar- nagyüzemek, amelyek saját százalékkal nőtt a két év alatt; tozik. Pedig a tenyésztési maguk termelik meg szükség- Ez azt mutatja, hogy egyrészt munka színvonala folyamato- létükét. Ilyen gazdaság azon- lehetetlen vállalkozás a , tej; san javul, az állomány több ban jelenleg is csak kilenc termelő tehenészetet felszámol; mint kétharmada keresztezett, Van a megyében a 38-ból, ni — bár ez nem is cél — a korábbinál hosszabb ideig vagyis több mint háromnegye- másrészt — és ez a kedvezőt-» termelnek az állatok. A múlt bük vásárlásra szorul. lenebb jelenség — nehézség évben mindezek ellenére 14 a kényszer az idén nagyobb gekbe ütközik az optimális álJ tejtermelő tehenészet zárta úrnak bizonyult a hagyomá- lománynagyság létszámotok; veszteségesen az évet, s idén nyoknál. A gazdaságokban so- kentéssel történő kialakítása, sem várható nagyobb váltó- ha nem látott mennyiségű mel- a tejtermelés jövőbeni gazJ Hogy a ‘közgazdasági szabályozók módosulása ösztönzően hatott a hústermelésre, viszont kedvezőtlenül a tejterlékterméket takarítottak be, daságos fejlesztése megkívánja1 legeltettek és hasznosítanak a hozamnövelést. Ezt egyér- most is és a következő idő- telműen igazolják a számok; szakban is. A kedvezőtlen idő- miszerint 4 ezer literes hoza-1 járás kedvezett az új módsze- mon felül 27 fillér, 4500 literem felül 1.07 forint, 5 ezer liteTömörítik az anyagokat Az értékes fémhulladék Energia- és nyersanyagsze- lönbözfí fémek forgácsainak gény időszakban élünk, ami egymástól való elválasztása, arra kötelez bennünket, hogy illetve már eleve íémfajíán- minden nyersanyagforrást cél- ként való gyűjtése és tárolá- szerűen használjunk ki. Ilyen sa. A következő művelet a ku- nyersanyagforrásnak számít sza forgácshalmaz összezúáá- például a fémhulladék, amely sa. A korszerű — ütőgyűrűs rendszerint jóval olcsóbb, vagy ütőkalapácsos rendszerű mint a természetes ércalap- — forgácstörő berendezések anyag. E hulladékot — megfelelő előkészítés után — miaddig zúzzák a forgácsot, míg a törmelék egy megadott rosnél olcsóbban vissza kell ve- télynyíláson át nem esik. Ezt követően még forgácsőrlő gépen is átbocsátják a törmeléket. Végül a brikettezőprézetni a termelés vérkeringésébe. A leggyakrabban alkalmazott megmunkálás a forgácsolás. Itt az előgyártmány sek 1500—4000 kgem- nyosu- mással, kötőanyag nélkül tö- lyának sokszor 30 50 száza- möriiik a megadott formára lékat a forgács alakiban va- a szemcség hulladéköt. tgy a lasztjak le, mire késztermek lesz. A leválasztott forgácsok fémhulladékot eredeti terfo- térfogata laza, alakja szerint gatsúlyának 80 százalékát el-: 8—200-szorosa a tömör fém érő tömörségre lehet sűríteni, térfogatának. A kis térfogaitsúly miatt rakodása, tárolása, Képünkön egy automatikusan működő osztrák gyártmáelszállítása gazdaságtalan. Így nyü olajhidraulikus forgács- tehát mindazon munkahelye- brikettprést láthatunk, amely ken, ahol az esztergálási, ma-' a forgácsot 15—25 kilogramm rási, fúrási stb. műveletek súlyú brikettekké préseli; a eredményeként sok torgács fp teljesítménye óránként 5 keletkezik, érdemes megszervezni a korszerű forgácskezelést. Ennek első lépése a kü-i tonna. ren felül viszont már 3,53 ío-J rint tiszta jövedelmet hoz egy-j egy liter tej. A tartási módok közül aí legelőre alapozott szabadtartás ígéri változatlanul a legna; gyobb előnyöket. Ezzel a mód; szerrel azonban csak 3—4 üzemben találkozhatunk és a tejhasznú szarvasmarha-ágazatot érintő fejlesztést két év alatt csak hat üzem tudotfi végrehajtani. Ez egyben jelzi az ágazat igen magas állóJ eszközigényét is, hiszen 10(1 forint árbevételre 350—400 fo-j rint eszközérték jut. Feltétlenül javítani kell aí takarmánygazdálkodás szín-j vonalán a hozamok növelé; sével, a szakszerűség javításával, az ok- és célszerűbb ta; karmányozással, a gyepek hasznosításában lévő tartalé-j kok feltárásával. Erősödni kell a közgazdasá; gi szemléletnek, hatékonyabban kell kihasználni az élő ! munkaerőt és a rendelkezésre álló eszközöket egyaránt és az eddiginél ösztönzőbb munkaszervezési és -díjazási rend; szereket szükséges alkalmazni. Mindezek biztosíthatják —; a mennyiségi fejlődés mellett — azt a minőségi fejlődést is,' amelyre az ágazatnak feltét-; lenül szüksége van a gazda-' ságösság érdekében. Zilahy Tamás I NÓGRAD m 1983. október 28H péntek i
