Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NOGRÁ.P MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 255. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. OKTÓBER 28., PÉNTEK Párt- és kormányküldöttségünk lengyelországi programjából Látogatás egy varsái üzemben — Sajtótájékoztató Befejeződtek a tárgyalások — Hazautazott a magyar küldöttség Csütörtökön délelőtt s Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Marcell Nowotkoról elnevezett varsói mechanikai üzemben, amely a lengyel főváros három legnagyobb, exportra termelő üzemének egyike. Kádár János Wojciech Jaru- zelsktivei együtt érkezett a gyár bejáratához, ahol a magyar vendégeket a lengyel tárgyaló- küldöttség, a nehézipari és mezőgazdasági gépipari minisz. tér, Varsó polgármestere, az üzem vezérigazgatója és párt- bizottságának titkára fogadta. Kádár János, Wojciech Jaruzelski és a magyar delegáció tagjai megtekintették a mechanikai és motorszerelő csarnokokat. Utána pedig a gyár pártbizottságának székházában találkoztak az üzem dolgozóinak mintegy négyszáz képviselőjével, akik felállva, lelkes tapssal köszöntötték a vendégeket, valamint a lengyel párt- és állami vezetőket, akikkel küldöttségünk előző nap tárgyalásokat folytatott. A gyűlésen felszólalt Jozef Majstrewicz munkás, aki a hagyományos magyar—lengyel barátságot méltatva köszönetét mondott azért a segítségért, amelyet Magyarország a nehéz gazdasági helyzetben lévő Lengyelországnak nyújtott Az üzem dolgozóinak nevében a látogatás emlékére egy békegalambot ábrázoló fémszobrocskát ajándékozott Kádár Jánosnak. Az üzem munkása után Marian Wozniak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a varsói pártbizottság első titkára üdvözölte Kádár Jánost, és egy emlékérmet nyújtott át neki, amelyen a város címere látható, benne a Varsót jelképező sellővel. Az ajándékokat és a szívélyes fogadtatást 'megköszönve Kádár János emelkedett szólásra. A divatot követve, újfajta, bokamintás női harisnyákat készít a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi üzeme. A különböző ábrák, többféle színben, szitanyomás útján kerülnek a termékekre. Napi öt-hat száz darab készül a „csicsás” lábbelikből. Felvételünkön Ludvig Mikiósné ellenőrzi a festés minőségét. Barna Alfréd felvétele Kádár János beszéde a varsói A KORMÁNY TÁRGYALTA munkásgyűlésen Egyszerűbb fiesz a lakcímbejelentés Kedves elvtársak! Kedves elvtársitok! Kedves lengyel barátaim! Köszönöm a meghívást,' a fogadtatást, a baráti szavakat Nagyon örülök, hogy házigazdáink ezt ai gyárlátogatást beiktatták a programba. Szívesen, örömmel jöttem ide és jól érzem magam, az önök körében. Ebben az is szerepet játszik, hogy magam is, amig a sors és a történelem mást nem rendelt nekem, életemet műszerészként, munkásként éltem. Ez azt Is jelenti: kevés szóból is értjük •gymást. A magyar—lengye! barátság történelmi tény, miként népeink sorsközössége is az: a magyar és a lengyel nép századokon át harcolt szabadságáért és függetlenségéért, többször együtt is. Ezt a történelmi hagyományt századunk új tartalommal töltötte meg. Mind a magyar, mind a lengyel nép szétzúzta a kapitalizmust és új útra, a szocializmus építésének útjára lépett. A magyar r.ép jövendő sorsát, nemzeti boldogulását az dönti el, hogy határozottan a szocialista társadalom építésének útján jár. A dolgozó lengyel nép, a lengyel nemzet boldogulásának ugyanaz az útja, mint a magyar népé, Mi egy úton járunk és a jövőben is egy úton fogunk járni, a társadalmi haladás útján, és két szóval összefoglalható a közös programunk: szocializmus és béke. Kedves elvtársak! Mi, á magyar párt- és kormány- küldöttség tagjai azzal a megbízatással és szándékkal jöttünk ide, hogy a történelmi és az új, gazdagabb tartalmú magyar—lengyel barátságot erősítsük, minden- oldalú együttműködésünket bővítsük. Most olyan időket élünk, amikor nem lehet sokat tétovázni. A programok is rö- videbbek, sok az esemény, sok a feladat otthon és . a nemzetközi életben is. Két napra jöttünk, de már az első nap tapasztalatai alapján is úgy érzem, hogy nem keveset végeztünk. (Folytatás a ?. oldalon.) A kormány tájékoztatási hivatala közli; A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatta a kormányt a KGST XXXVII. ülésszakáról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette és megbízta az illetékes szervekét, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások végrehajtására. A Minisztertanács módosította a lakcímbejelentésről és -nyilvántartásról szóló rendeletet. 1984. január 1 -tői egyszerűsítik és számitógépes feldolgozásra alkalmassá teszik a ki- és bejelentőlapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok könnyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. A kormány jelentést kapott a Ferihegyi repülőtér és repülésirányítás fejlesztését szolgáló beruházásokról, és megerősítette az Állami Tervbizottságnak a Itövábbi munkákra vonatkozó határozatát. A kormány kiemelt feladatnak minősítette .az üzemülte téssel összefüggő környezet- védelmi tennivalókat. (MTI) Képviselők a településfejlesztésről BIZOTTSÁGI ÜLÉS A PARLAMENTBEN Fórum a megyei és városi vezetőkkel Befejeződött az idei műszaki és közgazdasági hónap ,r Tegnap a kora esti órákban h megyei és a városi párt-és tanácsi, valamint vállalati vezetők részvételével rendezett fórummal befejeződtek a XIII. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap rendezvényei. Salgótarjánban, a TIT székhazában rendezett vitaesten több mint száz — többA tájékoztatókat követően a fórumon részt vevő megyei, városi párt-, tanácsi és vállalati vezetők először azokra a kérdésekre válaszoltak, amelyeket írásban juttattak el a fórum szervezőihez. A kérdések felölelték az ipar, a mezőgazdaság, a varos- és község- politika, az infrastruktúra száA XIII. nógrádi műszaki és közgazdasági hónapban elhangzott csaknem száz tudományos előadás, a több termékbemutató, szakmai filmvetítés, kiállítás, ankét és fórum jó lehetőséget nyújtott a tennivalók felméréséhez. Ez a nagy szakmai tapasztalat- csere kedvezően járul hozzá ségében műszaki és közgazdász mos területét. A kérdezők nagy ahhoz, hogy az eddigieknél jobértelmiségi — résztvevő cserélte ki gondolatait az elnöki asztalnál ülő vezetőkkel az életünket érintő legkülönfélébb kérdésekről. A dr. Bandur Karolának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökének vezetésével zajló fórumon először dr. Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára mondott tájékoztatót a megye ipatöbbsége mindenekelőtt a megyei — de elsősorban a salgótarjáni — iparvállalatok fejlődése, a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek jövője, s a kiegészítő tevékenység alakulása, a megyében zajló innováció, valamint a műszaki és közgazda- sági szakembereink helyzete és jövője iránt érdeklődött. Számos kérdés hangzott el a közúti és vasúti közlekedés ban gyorsítsuk, használjuk ki a fejlesztési lehetőségeket a megyében, jobban éljünk a szervezettség és a vezetési színvonal növelésével — meggyorsítva ezzel az innovációs folyamatot. Az MTESZ, a TIT, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Miskolci Akadémai Bizottság által szervezett gazdag tapasztalatcsere — amelyen aktívan részt vett több mint rának és mezőgazdaságának fejlődésével kapcsolatban, kü- háromezer fő — csak akkor TZ"ínmolfő Vtr\o'\T o i „ 1:1- - „ ■ i’..r i_ „ : n helyzetéről. Kiemelte, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények sem befolyásolják a dolgozók cselekvőkészségét és tenni akarását, amit csak erősít a kiegyensúlyozott politikai légkör. A tanácsi területekről, s kilönösen a megyeszékhely belső közlekedésével kapcsolatos elképzelések, tervek megvalósulásának határideje váltott ki élénk érdeklődést. A fórumon felszólalt Gres- sai Sándor, az MTESZ megyei szervezetének titkára, aki megválaszolva a hozzá érkezett emelten az infrastruktúra hely- kérdésekre összegezte a lezajválik anyagi erővé, ha mindannyian következetesen és céltudato.san alkalmazzuk az új ismereteket, gazdaságpolitikai feladataink sikeres teljesítése érdekében. A terület- és településfejlesztés irányelveiről idén született politikai állásfoglalás alapján a kormányzat átfogó munkaprogramot dolgoz ki annak érdekében, hogy széles körű szakmai és társadalmi előkészítés után, a jövő évben az országgyűlés meghatározhassa a terület- és településhálózat hosszú távú feladatait — közölte Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi igazgatási és igazságügyi bizottságának együttes ülésén, csütörtökön az Országházban. A parlamenti műhelymunka során — amelybe a Cselőtei László és Gajdócsi István vezette két bizottság tagjain kívül ezúttal nagy számban bekapcsolódtak más képviselők is — azt elemezték: miként alakul és hogyan erősíthető a községek népességmegtartó képessége. A napirendi témához — Craveró Róbert tájékoztatója után — helyi tapasztalatok közreadásával kapcsolódtak a felszólaló képviselők: Tar Imre (Szabolcs- Szatmár megye). Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Rőder Edit (Budapest). S. Hegedűs László (Pest m.), Kasó József (Baranya m.), Gulyás Emilné (Szabolcs-Szatmár zetéről. s a VI. ötéves tervbeli eddigi fejlődésről, a fejlődés tendenciáiról Romasz Adolf, a megyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy a világgazdasági változások ezt a területet is érintik, azonban a társadalom- politikai programok megvalósíthatók. Lényegében ezt bizonyítják a VI. ötéves terv időarányos fejlődésének számadatai és tényei. lőtt műszaki és közgazdasági hónap tapasztalatait. Meg'állariította, hogy az innováció témakörében rendezett vagy a fő témakörhöz szervesen kapcsolódó programok jól szolgálták a rendező szervek célkitűzését; nevezetesen azt, hogy megvizsgálják. hol tartunk megyénkben az innovációval, összegezzék a tapasztalatokat s felvázolják a továbbfejlődés lehetséges útjait. Losonczi Pál látogatása Somogy megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön, Somogy megyei látogatásának második napján elsőként a kaposvári húskombinátot kereste fel. A kétnapos látogatás következő, $ egyben utolsó állomása a tabi Béke Termelő- szövetkezet volt. A tájékoztató után Losonczi Pál megtekintette a gurniiü- tózó üzemet, valamint a nagyközség szülöttje, Nagy Ferenc faragó népművész kiállítását. Az Elnöki Tanács elnöke az esti órákban visszautazott Budapestre, m.), Guba Sándor (Somogy m.), Antal Imre (Pest m.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m.). Szóba került a véleménycserében, hogy a községi népesség lélekszáma a 70-es évtizedben 5.5 millióról 5 millióra csökkent (ebből 300 ezernyi csökkenés abból adódott, hogy 21 nagyközséget várossá nyilvánítottak). A megelőző évtizedekben tapasztalt viszonylag gyors ütemű városba áramlás számos kedvezőtlen gazdasági hatással és társadalompolitikai feszültséggel járt. Ezért is indokolttá vált a községek népesség- megtartó képességének növelése, amelyben már mutatkoznak értékelhető eredmények. Az 1970-es évtized végén, különösen pedig a VI. ötéves7 tervidőszak eddig eltelt éveiben csökkent a falusi népesség elvándorlása, sőt, egyes községi kategóriákban a városból valp visszavándorlás jelei is mutatkoznak. Ebben jelentős szerepe van a mezőgazdasági nagyüzemeknek, iparvállalatoknak,' amelyek hozzájárulnak az egyes területek gazdasági, infrastrukturális fejlődéséhez, bővítik a foglalkoztatási és a kereseti7 lehetőségeket, segítik az életkörülmények területi közelítését. A falusi települések népességmegtartó képességében ösz- szességében tapasztalható fejlődés mellett viszont a községek egyes csoportjai között lényeges különbségek alakultak ki. Az elmúlt időszakban jobbára a nagy települések fejlődtek dinamikusan. A kis települések aránytalanul kevés lehetőséget kaptak az alapellátás feltételeinek javításához. Általában gondot jelent, hogy a legkisebb falvak távol esnek mind a tanácstól. mind a nagyüzemektől, ezért alapellátásuk . javí-, tásábán, vonzerejük növelésében nincs kellő előrehaladás.' Mégis elmondható, hogy a falusi településeken élő 5 milliónyi lakosság körülbelül kétharmadának az életkörülményei, ellátási feltételei érezhetően javultak; ugyanakkor a falusi lakosság egyhar'madá- nak — ezen belül az aprófalvakban élőknek — az életkörülményeiben kevés az érdemi változás. Ez utóbbi települések lakossága döntően időskorú, szociális gondozásuk nagy és egyre növekvő gondot jelent. A képviselők véleménye szerint a településfejlesztési folyamatok hosszú távú feladatokat adnak — volt, aki úgy fogalmazott, hogy körülbelül 2900-ig kell e tekintetben előre gondolni — és állandó forrásokat igényelnek. Szükségesnek mondták a tanácskozáson a tanácsok által központosított források bővítését, illetőleg a tanácsok és a gazdálkodó szervek együttműködésének összehangoltabbá tételét. Ami pedig a népesség helyben maradásának emberi tényezőit1 illeti, itt hangsúlyozottan ; szóltak & képviselők arról, hogy érdemibbé kell tenni a tanácsi demokrácia fóru- rhait, a tanácsok és a lakosság kapcsolatait. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjék a helyben lakók ' közötti összetartozás érzése. Jogos igény, hogy elsősorban a kis településeken föl kell tárni a szervezett kulturális és közművelődési tevékenység javításának megfelelő helyi formáit. 7 A bizottsági ülésen elfogadták az Országos Tervhivatal részéről elhangzott tájékoztatót, s — miiként a vitában is felszólalt Cselőtei László, illetve Gajdócsi István utalt rá — a képviselők közéleti közreműködését is ígérték ahhoz, hogy javuljon tovább a községek lakosságmegtartó képessége.
