Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

Brahms és Becs Az európai zenetörténetnek azt a részét, amely megköze­lítően a XIX. század második felére esik, a romantika ko­rának szokták nevezni. És ha a zenetörténeti határok nem is húzhatók meg élesen, a 150 évvel ezelőtt született Jo­hannes Braihmsot néhányan a romantika nagy összefoglaló mesterének, művészetét e korszak zárókövének tekintik. Brahms úgy volt kora egyik legnagyobb zeneköltője, hogy közben óvta, őrizte az egyre felbomlóban lévő klasszikus zenei formákat. Talán ezért volt a maga korában sokak számára érthetetlen, talán ezért is szakadt két pártra megítélésében, illetve az új zenei törekvések — egyebek között a Liszt-féle szimfo­nikus költemény — elfogadá­sában a zenei közvélemény. A Hamburgban született Brahms természetesen nem vett részt a mondvacsinált ellentétekre épülő harcokban, azoknak sokkal inkább szen­vedő alanya volt. Mert Brahms a saját hazájában csak igen kevés megbecsülést élvezett, legalábbis ahhoz képest, amit Ausztriában, Bécsben megkapott. Az idén százötven éve szü­letett Brahmsról a világ sok táján, így hazánkban is, meg­emlékeztek. És természetesen Bécsben is. ahol élete na­gyobb részét töltötte. Egye­bek között a „Brahms Becs­ben” című kiállítással a Ge­sellschaft der Musikfreunde épületében, amelynek Brahms egy ideig művészeti vezetője voit. Bécs szinte megérkezése napjától nagy elismeréssel és megbecsüléssel fogadta az ak­kor huszonkilenc esztendős A fiatal Brahms német zeneszerzőt és zongo­raművészt. A század közepén a gyorsan fejlődő, növekedő osztrák főváros valóságos gyűjtőhelye volt a környező népek zeneművészeinek, s talán ezért értette meg jobban a brahmsi muzsika hagyo­mányőrző, de egyszersmind' előremutató hangját. Ennek a fogadtatásnak köszönhető, hogy Brahms végül is új, vá­lasztott hazájának tekintette Bécset. Itt telepedett le, itt volt a legtöbb barátja, itt hunyta le a szemét és mű­veinek nagyobb részét is a bécsi évek idején alkotta. Legendás és értékes gyűj­teményét: könyveket, levele­ket, kéziratokat a Musikve- reinnek adományozta, s eb­ből a gyűjteményből állította össze az örökséget gondosan őrző, ápoló intézmény a kiál­lítást. A válogatás nyomon követte Bécs zenei életének alakulását, Brahms hangver­senyeinek fogadtatását, a ze­neköltő magánéletét és köz­életi szereplését. Megismer­hettük polgári és művész ba­rátait, többek között az ak­kor már neves magyar hege­dűművészt, Joachim Józse­fet és honfitársait. A zene­szerző Goldmark Károlyt, va­lamint Richter Jánost, Brahms több művének dirigensét. Jó néhány kéziratos és első ki­adású, illetve Brahms által másolt kotta is van a gyűjte­ményben, egyebek közt Mo­zart nagy G-moll szimfóniá­jának és Brahms Német Requiemjének eredeti partitú­rája. És természetesen fotók a zeneszerzőről, barátairól, a Károly utcai lakásáról, szü­leiről, Clara Schumannról, akihez idővel nemes barát­sággá alakuló, szenvedélyes szerelemmel vonzódott... Az ünneplést sohasem ked­velő Brahmsról talán minder más megemlékezésnél híveb­ben szólt a bécsi kiállítás. Ez a hangos hírverést nélkülöző tisztelgés, elsősorban a nagy műveltségű, bölcs ember előtt, aki haláláig hű maradt választott hazájához. És aki­nek Bécs is hűségesen őrzi emlékét és tárgyi, szellemi örökségét. Szomory György Dungcin, orosz,' kirgiz és tatár A soknyelvű család r Davuzovék hatan élnek sa­ját családi házukban: az apa, az anya és négy gyermekük. Esténként szívesen ülnek a ezőlőlugasban felállított teázó- asztal mellett, szeretnek vicce­lődni és dolgos emberek: egy­szóval olyanok, mint a kirgiz Barátság kolhoz többi család­ja. Ebben a családban több nyelven beszélnék. Szülej man Davuzov, a családfő, erős, negyvenes magabiztos férfi, aki egyformán jártas a dungán, az orosz, a kirgiz és a tatár nyelvben. Felesége Agafja Li fiatal, mosolygás asszony, aki jól beszél oroszul, koreaiul, németül és érti a dungánt. Er­refelé nem ritkaság, ha egy családban több nyelven is be­szélnek: a Barátság szövetke­zetben tizennyolc nyelvet le­het hallani, kettőt, az anya­nyelvet és az oroszt mindenütt beszélnek. Kirgiziában, akárcsak szer­te a Szovjetunióban az orosz nyelv a népek, nemzetiségek közötti megértés hídja. A Da­vuzov gyerekek beszélik a dungánt, az oroszt és értik édesanyjuk anyanyelvét, a ko­reait. Az ilyen vegyes nemzeti­ségű házasságok a szövetkezet­ben nem mennek ritkaságszám­ba. az életközösségek 15 száza­léka „vegyes páros”. Szulejmán és Agafja a pe­dagógiai főiskola utolsó éve­seiként házasodtak össze. Mint­hogy az élelszokasok mások a dungánoknál és a koreaiaknál, az első időben ellenezték ezt a házasságot mindkettejük szü­lei. Belátták: gyerekük válasz­tottja értékes, jó ember, dehát a saját nemzetiségéből válasz­tottat mégiscsak valahogy job­ban megérti az ember... Hogy Szulejmán és Agafja mégis jól megértették egymást, azt mi sem mutatja jobban, mint­hogy a szülők már nem is em­lékeznek rá, hogy valamikor ellene voltak egybekelésük­nek. Szulejmán néhány évig a helyi középiskola igazgatója volt, azután tanácselnökké vá­lasztották a falusiak. Agafja tanárnő: német nyelvet ta­nít. Az itteni iskolákban több nyelven folyik az oktatás: kir­giz, dingán és orosz nyel­ven és természetesen a gye­rekek egy választott harma­dik nyelvet is tanulnak. A Barátság termelőszövet­kezetben mintegy 12 ezer dun­gán nemzetiségű ember dolgo­zik. A dungánok majd száz éve jöttek Kínából Kirgiziába. A szovjethatalom évei alatt e kis nép tagjainak száma jelen­tősen megnövekedett. A szö­vetkezet családjaiban évente 350—380 gyermek születik. A szovjethatalom éveiben a dungánoknál megjelent az írásbeliség is: Kirgizia fővá­rosában Frunzében újság — Október Zászlaja — jelenik meg dungán nyelven, tanköny­veket adnak 'ki, szépirodalmi művek látnak napvilágot Az írásbeliség és az anyanyelvi oktatás segédkeztek abban, hogy teljes mértékben meg­szűnt a dungánok körében az analfabetizmus. Manapság már természetes dolog, hogy vannak dungán nemzetiségű tudósok, orvosok, tanárok, költők. Természetesen a szövetkezet magas szakkép­zettségű szakemberei között is szép számmal képviselteti ma­gát e nép. Davuzovék legidő­sebb lánya is a kirgiz mező- gazdasági főisikolára jelentke­zett: agronómus lesz. Gulnara, akárcsak a Barátság többi egyetemista fiatalja, a tanul­mányi idő alatt ösztöndíjat kap a szövetkezettől. Davuzovék soknyelvű csa­ládja nem sokban különbözik a szövetkezeti családoktól, hi­szen az 6 házasságuk ma már annyira nem ritkaság, hogy inkább jellemzőnek mondhat­nánk: a társadalomtudósok szerint a vegyes nemzetiségű házasságok szaporodását a Szovjetunióban a népek egy­máshoz való közeledése mu­tatójának kell tekinteni. Ljudmila Zsolmuhamedova HARMATI SÁNDOR* ' Munkásemlékek 2. Béke, földosztás A lakosság hangulata már a tűzvész előtt Is érezhetően háborúellenessé vált. A mind súlyosabb nélkülözéseket szenvedő dolgozókat erősen foglalkoztatták az' oroszor­szági események. A cár el­űzése a trónról 1917 márci­usában sokakban olyan re­ményeket ébresztett, hogy talán a köztársasággá formá­lódott birodalom új vezetői lé­péseket tesznek az öldöklő háború befejezése érdekében. Míg korábban osztályunk­ban én voltam az egyedüli, akinek apja világháborús rokkant volt, 1917-re már számos diáktársam apja, il­letve katonakorban lévő bátyja esett el vagy vált rokkanttá. Ez a fejlemény osztályunkban Is háborúelle­nes hangulatot teremtett. A szokásos karácsonyi-új­évi iskolai szünetre vártunk, amikor új oroszországi ese­ményekről értesültünk. A bolsevikokról, Leninről per­sze nem tudtunk semmit, s tanáraink nem jöttek segít­ségünkre, valószínű, hogy ők sem tudtak sokat. A karácso­nyi vakáció idején aztán többször és hosszan beszél­gettem beteg apámmal. E be­szélgetések során módom adó­dott, hogy az oroszországi eseményekről kikérjem a vé­leményét. Apám válaszát ma is emlé­kezetemben őrzöm. Az a meg­állapítása, hosv „mert békét akarnak, becsületes emberek lehetnek”, kitörölhetetlenül belém vésték Lenin és a bolsevikok Iránti érdeklődést és tiszteletet. Lenin és a bolsevikok bé­keajánlata ellenére a háború tovább tartott. A drágaság, az élelmiszerhiány és velük együtt az ínség fokozódott. Gyöngyösön is egyre több láb és kéz nélküli rokkantat, szeme világukat vesztett, sze­rencsétlenné lett embert le­hetett látni. A mind nehezebb megélhetés miatt a háború él­ve maradt áldozatai koldulni kezdtek az utcasarkokon. Hogy a járókelők szívét meg­indítsák és adakozásra bír­ják, csonka testrészeiket mu­togatták, szájharmonikával vagy hegedűvel hívták fel magukra a figyelmet. A nyarat pásztorkodással töltöttem, hogy hozzájárul­jak taníttatásom kölségeihez. Elkövetkezett 1918. szep­tembere és én megkezdtem a IV. osztályt. Arra nemigen volt idő, hogy figyelemmel kísérjem az oroszországi ese­ményeket, de hogy a háború végkifejlődése felé haladt, arra abból is következtettem, hogy — békét kérve — előbb Bulgária, majd Törökország is kivált a központi hatalmak szövetségi rendszeréből. Ér­zékeltem azt is, hogy hazán­kon belül is érik a változá­sok ideje. A né'külözések el­leni tiltakozásul az ország sok gyárában a munkások sztrájkba léptek. A frontokat önkényesen otthagyó katona­tömegek hulláma Gyöngyösre is elérkezett. Á karácsonyi vakáció előtt Gyöngyösön is híre kelt, hogy Budapesten, a háború* ellenes magatartásáról máé korábban is ismert gróf Ká­rolyi Mihály vezetésével nem­zeti tanács alakult és ki­mondta a monarchiától füg­getlen Magyar Népköztársa­ság megalakulását (1918. no­vember 16.), és a háborúból való kiválást. Otthon a karácsonyi szü­netben nagy örömmel láttam, hogy nyári játszópajtásaim legtöbbjének, a kocsisok, bé­resek és más kommenciós cselédek gyermekeinek hozzá­tartozói is hazatértek a há­borúból. A hazatértek első dolga volt, hogy kiharcolják az elmaradt járandóságok ki­utalását a birtok tulajdono­sától. Nem ismerték el annak jogosságát, hogy míg ők a harctereken szenvedtek, addig családjaik csak csökkentett kommenciót kaptak. Nagy élmény volt látni a föld nélküli cselédek boldog­ságát, mikor megtudták, hogy földosztás lesz. Három meg­bízottat választottak, akik elmentek a közeli Kápolnába, hogy személyesen győződje­nek meg arról, valóban meg­kezdi-e a köztársaság elnöke saját földjének az osztását (1919. február 23.). Az izga­tott várakozók a hazatérő küldötteket örömükben a le­vegőbe dobálták. (Következik: 3. Gí/Ű!öÍ2* tem születése) Miniatűr könyvritkaságok A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem selmeci műem­léki könyvtárának ritka kin­cse Agricola De re Metallica című könyvének 1526-ban Ba­selban megjelent latin nyelvű első kiadása. A mű két évszá­zadon keresztül a bányásza­ti és kohászati oktatás bibliá­jának számított, tíz nyelvre fordították le és harminc ki­adást ért meg. Belőle jelenteti tek meg szemelvényeket mini­atűr könyvalakban most Mis­kolcon. A több mint 190 ol­dalas könyvecske a Bányászat­ról és kohászatról címet vise­li, tartalmazza az eredeti ki­adás tizenkét fejezetének ki­vonatát, valamint az abban szereplő kétszázhetven ábra közül százat, ezek a két ipar­ág egyes műveleteit szemlél­tetik. A szemelvényeket a szerzőről, Georgicus Agrico- láról írt tanulmány, valamint az általa írott mű jelentőségé­nek méltatása egészíti ki. A most megjelentetett könyvvel együtt már négy mi­niatűr kiadás látott napvilá­got a miskolci egyetem selme­ci könyvtárában őrzött ritka­ságokból. Ezek közé tartozik a könyvtár két és fél évszáza­dos történetét ismertető kiad­vány, a selmeci bányászati akadémián 1735-ben beveze­tett és a kohómérnöki karán egészen az első világháború­ig oktatott Pénzverészet című tantárgy Ismertetése. KAMERAKÖZELBEN Sztárparádé Két kellemes, szórakozta­tó film is szerepel a heti té­véműsorban. Szereposztásukat nézve valóságos sztárparádé kápráztatja el a szemünket. A filmekről — különös tekin­tettel műfajukra — nem vol­na ildomos beszélni, de a szereplőiket, ha csak röviden, lexikonszerűen is, érdemes bemutatni. Pénteken, október 28-án a Brancaileone ármádiája sze­repel a műsorban. Olasz— francia—spanyol koproduk­cióban forgatták 1965-ben. A neves szereplőgárdából három férfi ■ és két női színészt eme­lünk ki. Kezdjük Vittorio Gassmannal. Régi ismerősünk: nemrégiben tévéinterjúban mutatta be önmagát. A 61 éves színész-rendező néhány film­jének Címe, emlékeztetőül: Háború és béke, Szüzet a her­cegnek, Előzés, Szörnyetegek, Nyári bolondságok, A terasz. Moziból, tévéből ugyancsak jól ismerjük Gian-Maria Vo- lontét, az elkötelezett, balol­dali művészt. Olyan filmek főszerepei fűződnek a nevé­hez, mint a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló pol­gár ügyében, A hét Cervi fi­vér, a Sacco és Vanzetti, A munkásosztály a paradicsom­ba megy, A Mattei-ügy. Enrico Maria Salernóval fő­leg úgynevezett politikai kri­mikben találkozhattunk. Leg­ismertebb, nálunk is játszott filmjei: Ferrara hosszú éjsza­kája. Füst, A karbonárik, Ban­diták, A rendőrség megkö­szöni, A rendőrség csak áll és néz. Catherine Spaak, a belga származású színésznő gyer­mekként állt először a kame­rák elé. A hatvanas években már világsztár volt. öt is láthattuk az Előzésben, Bel­mondó partnere volt, a Két nap az életben, játszott a Hűt­lenség olasz módra, az Olasz furcsaságok, a Ha kedd van, akkor ez Belgium című pro-' dukciókban. A másik női főszereplő, Ma- ria-Grazia Buccella főleg szép­ségéről ismert. 1959-ben Miss Velencévé választották, majd részt vett a Miss Európa vá­lasztáson is. Főleg szórakozta­tó produkciókban szerepel, kö­zülük kettő: Egymillió karátos ötlet, Hűtlenség olasz módra. Másnap, szombaton a Gyé­mánt Lady című amerikai filmben találkozhatunk Do­nald Sutherianddel. Kanadai születésű, Torontóban vég­zett egyetemet, mérnök. Lon­donban a királyi drámai aka­démiát látogatta, majd az an­gol főváros színházaiban lépett fel. Olasz, angol és amerikai filmekben állt a kamerák elé, és számos világsikerű produk­cióban aratott sikert, Kiemei- kedüt közülük a M.A.S.H., Fel­lini Casanovája, A huszadik század, A sáska napja. Ebben a hónapban a Klute egyik fő­szerepében láthatjuk. Partnernőjét, az érdekes szépségű Jennifer O’Neillt a Kamaszkorom legszebb nyara című filmben láthattuk. ' AWWWW NWV' v\\W'-­----\\\\\\\\\\\\\\\\\V«WWW' ' \W\\V\V' \\\V V> KOSSUTH RÁDIÓ: 9.27: Ünnepeink 8.57: Híres temetők 3.12: Nóták 3.48: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Rádiószinház: A lemezlo­vas. Momo Kapor rádió- jatéka 11.29: Lalo: Spanyol szimfónia 12.45: Magvetők 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Beethoven: Asz-dúr szo­náta 15.25: MR 10—14 15.58: Kritikusok fóruma 16.08: Pazeller: Rózsakirálynő — keringő. 16.17: A Weiner-vonósnégy es fel­vételeiből 17.05: Munka nélkül. Vicsek Fe­renc riportja 17.30: Maurice André trombitán játszik 17.44: Zenés jegyzetek Uruguay- ból 19.15: Lengyel vér. Részletek Nedbal operettjéből. 19.35: Padovától Trianonig 20.00: Népdalest 20.40: Volt egyszer egy dal... Korda György énekel 21.30: Külpolitikai klub 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A zágrábi szólisták hang­versenye a dubrovniki nyári játékokon. 23.37: Zenaida Pally operaáriákat énekel 0.10: A lipcsei rádió archaikus hangszeregyüttese játszik PETŐFI RADIO: 8.05: A magyar munkásmozga­lom dalaiból 4 NÓGRÁD - 1983. október 26., szerda 9.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.45: Történelmi Indulók 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A szabó család 12.05: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik Lakatos Sándor vezetésével 12.3$: Tánczenei koktél 13.25: útikalauz üdülőknek 13.30: Labirintus (ism.) 13.45: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 17.55: Közvetítés a /Magyaror­szág—Dánia labdarúgó EB- selejtező mérkőzésről. 19.50: Donna Summer felvéte­leiből 20.35: Rádiószínház. A veronai vén Kopányi György hangjátéka 21.43: Újdonságainkból 22.23: Egy éj Velencében. Részle­tek Johann Strauss ope­rettjéből 23.20: Tomsits Rudolf szerzemé­nyeiből. MISKOLCI STÚDIÓ ■ 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A brigád tekin­télye. — Tervezők a BAÉV-nál. — A háztájit segíti a naeyüzem.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai At­tila. — Sport. 18.00: Ssvak-ma- gyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétoma 8.10: Iskolatévé. Orosz nyelv 8.30: A budapesti közlekedési múzeum. 9.00: Angol nyelv 9.15: Deltácska 9.35: Delta. 10.00: Reklám 10.05: öregek és fiatalo Olasz filmsorozat. V/2. rész. 11.00: Frank Zappa New Yorkban és másutt. Osztrák zenés film. 11.30: Képújság. 15.00: Iskolatévé. Magyar dolgo­zat. 15.50: Csali mese 16.00: Kamera. Film- és tévéesz­tétikai műsor. A film lexi­kája. II. rész. 16.35: Hírek 16.40: Az íjász. Lengyel rövidfilm. 17.05: 9-es stúdió. A szovjet te­levízió külpolitikai vita­műsora 17.35: Képújság 17.40: Reklám 17.50: Magyarország—Dánia EB- selejtező labdarúgó-mérkő­zés. Közvetítés a Népsta­dionból. A szünetben: Reklám. 19.45: Tévétorna 19.50: Esti mese 20.00: Tv-hiradó • 20.30: palotai Boris: Reumaval- cer. Tévéjáték. 21.20: Tévéegyetem. Az ókori kelet. XVI/4. rész: Az éden- től keletre és nyugatra. 21.55: Unokáink is látni fogják. Az építészeti kritikákról. 22.35: Tv-hlradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Tornász VB. Férficsanat szabadon választott gyakor­latok. Közvetítés a Buda­pest Sportcsarnokból. Közben: kb. , 21.00: Tv-hlradő i 2. Kb. 23.00: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30. Tv-híradó 20.0Az űrkutatás Jelentősége az Ipar szempontjából 20.40. Amíg felmegy a függöny. 21.20: Azimut 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Éjszaka a kastélyban 23.10. Hírek 2. MŰSOR. 19.30; Tv-híradó 20.00; Lépésről lépésre. 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: súlyemelő VB. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.f Együttélés (14). Színes magyar— NSZK-beli dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách. Há­romnegyed 6-től: Az Oberwaldl titok I—II. Színes olasz film. — Nagybátonyi Petőfi. Britannia gyógyintézet (16). Színes angol filmszatíra. — Pásztói Mátra.- A karatézó Cobra visszatér (16). Színes, szinkronizált japán kri­mi. — Karancslapujtő. Vízipók- csodapók. Színes magyar raj*» film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom