Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' V^iJAír/ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓű’RÁa MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TANÁCS LAPJA | Óvodások Salgóbányán XXXIX. ÉVF., 251. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1933. OKTÓBER 23., VASÁRNAP Úttörővezetők megyei konferenciája Salgótarjánban „Felelősség és továbblépés Öl esztendő gyermekmozgalmi munkájának megyei számvetését végezte el szombaton Salgótarjánban az úttörővezetők megyei konferenciája, amelyen a 140 küldötten kívül, a meghívott vendégek között ott volt Knopp András, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára. Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, Berki Mihály megyei tanácselnök-helyettes és Granitz Erzsébet, a Magyar Cttörők Szövetsége Országos Elnökségének tagja. A megnyitót követően, a Nógrád megyei úttörőelnökség beszámolóját, s szóbeli kiegészítését az elmúlt évek munkájáról Kovács Tibor megyei úttörőelnök terjesztette a konferencia elé. ^.lettekkel a mi világunkért!" — Az 1979-ben megrendezett megyei úfctürővezelői konferencia óta jelentős változások történtek a társadalom eleiében, melyek meghatározták úttörőszervezetünk mozgalmi munkáját, a gyermekek éleiét — említette elöljáróban a beszámoló. Az általános iskola feladatai, a családok helyzete, életmódja közvetlenül, vagy közvetve is befolyásolták munkánkat. Hatékonyabban foglalkoztunk olyan területekkel, amelyekre korábban kevesebb figyelmet fordítottunk: az esélyegyenlőtlenség csökkentése, tehetséggondozás, a demokratizmus szélesítése. Az új nevelési-oktatási dokumentumok bevezetése az iskolák és úttörőcsapatok együttműködésének átgondolására a nevelőmunka iparunk és a népgazdaság i.lpar nélkül o nemzet félkarú óriás'1. E reformkorban született gondolat ma sokkal inkább érvényes, mint másfél évszázaddal ezelőtt. S bár hazánkat jóakarattal sem nevezhetjük óriásnak, a legrosszindulatúbb elemzők sem mondhatják nemzetünket félkarúnak. Erről győződhetett meg mindenki, aki az ipari miniszter parlamenti beszámolóját és az azt követő vitát hallgatta. Meggyőző számok és adatok bizonyították, hogy hazánk gazdaságában az iparnak meghatározó szerepe van. Itt dolgozik az aktív keresők egynegyede, itt jön létre a nemzeti jövedelem 40 százaléka s ebben nincs benne az élelmiszer- és építőanyag- ipar adata. Az ipar ezernyi szállal fonódik össze a gazdaság és a társadalom többi részével is - hangsúlyozta az ipari miniszter expozéjában, Az iparban dolgozók, valamint a gazdasági és társadalmi élet más területein tevékenykedők számára is nyilvánvaló, hogy o gazdaság működését, fejlődését minden területen meghatározó ipar teljesítménye elsőrendű, alapvető jelentőségű az egész népgazdaság számára. S ezt a meghatározó helyet csak fokozza, hogy a gazdaságok szerkezetében — nemzetközi méretekben Ss, de a magyar gazdaságban is - nagyarányú átrendeződés megy végbe. Az iparnak is jelentős pályamódosítást kell végrehajtania, alkalmazkodva az új világgazdasági feltételekhez. Mindenképpen fokoznunk kell iparunk hatékonyságát, korszerűségét, versenyképességét — ezt a hozzászólások is egytől egyig hangsúlyozták. Az ipar helyét és szerepét a népgazdaságban a párt Központi Bizottságának július 6-i ülésén elfogadott dokumentumban határozták meg hosszabb időre érvényes tartalommal. Az akkor hozott és azóta széles körben is ismertté vált határozatokhoz - néhány hónappal utána - aligha kell valamit hozzátenni. Még szelektívebb iparfejlesztés, kevesebb cél, de arra az erők fokozott .koncentrálása, a hazai adottságok megfontoltabb és célratörőbb figyelembevétele, az ország természeti kincseinek és szellemi erőforrásainak ésszerűbb, gazdaságosabb hasznosítása, a mikroelektronika és biotechnológia minél gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása. Feladatunk továbbá, hogy a számunkra oly fontos nemzetközi munkamegosztásba aktívabban bekapcsolódjunk. Erről esett szó az országgyűlés legutóbbi ülésén, erről beszélt a miniszter, s ehhez kapcsolódott —, ha áttételesen is — az ülés második napirendi pontja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója is. Hogyan köthető e két téma? Egyszerű a felelet. Nézzük meg, milyen országos témákat vizsgáit — egyebek között — 1983-ban a KNEB. A lakosság áruellátásának helyzete: az energiagazdálkodási program végrehajtása; a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítési kormányprogramban megfogalmazott alumínium- és cementtakarékosságra vonatkozó feladatok végrehajtása, és így tovább. És a megyei vizsgálatok közül néhány: Bács-Kiskun megyében az exportérdekeltség helyzetét a megye ipari üzemeiben; Borsod megyében a munkaerő-gazdálkodás tapasztalatait a kohászatban; Csongrád megyében az alacsony hatékonyságú vállalatok helyzetét; Fejér megyében a természeti kincsek hasznosítását. Győr-Sopron megyében az ipari hulladékok gyűjtését és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását; Tolna megyében a munkafegyelem helyzetét a munkaidő-veszteségek alakulását és okait; Vas megyében a szellemi termékek hasznosítását; Veszprém megyében a korszerű irányítási és szervezési módszerek alkalmazásának tapasztalatait. A fővárosban pedig a vállalati, szövetkezeti bérgazdálkodási, bérpolitikai helyzetet vizsgálták. Ez a korántsem teljes, mindössze az idei munkát jellemző és mégis tekintélyt parancsoló felsorolás is bizonyítja: a két témát nem öncélúan tűzte*egyazon ülés napirendjére az országgyűlés. Nem csekély megelégedéssel mondhatta a KNEB elnöke; ,;A népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politika és az állami vezetés munkáját., A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és vizsgált szervek körében egyaránt. Politikai felelősséggel végzett munkájával alapozta meg tekintélyét, vívta ki a dolgozók, a közvélemény, megbecsülését”. Ezt a megállapítást a hozzászólók megerősítették. Számos példa hangzott el - és nemcsak az ipar területéről .amely bizonyította, hogy miképpen segítették a népi ellenőrök a hibák feltárását, hogyan járultak hozzá javaslataikkal a bajok orvoslásához, a minőség, a szervezettség, a hatékonyság javításához - mindahhoz, amiről az első napirendi pont tárgyalásakor is oly sok szó esett. Az országgyűlés befejezte munkáját, Az igazi munka azonban' csak most kezdődik cl. közös feladatainak kijelölésére adta meg a lehetőséget. Ezután a megyében működő 84 úttörőcsapat munkájáról esett szó. Mint elhangzott tu- datosabbá vált a csapatélet megtervezése, szervezése, javult az együttműködés az általános iskolával, s mindazon szervekkel, amelyek érintettek a gveVmekek nevelésében, Ugyanakkor több helyen továbbra is nehezíti az együttműködést a nevelési területek és a tevékenységi csoportok mechanikus szétválasztása. Az úttörőcsapatok tagságának 53 százaléka kisdobos. A csapatvezetőségek zöme körültekintően, színvonalasan irányította és szervezte munkájukat. Szintén differenciáit program áll a 7—8. osztályosok számára. akik már a KISZ-életre készülnek. Meglepő azonban, hogy a végzős diákoknak csupán 37 százaléka kap KISZ-ajánlást az úttörőcsapatától, s a pedagógus úttörővezetők egy részének hiányos ismeretianyaga miatt zökkenőkkel teli lesz az átmenet. Az úttörőelnökség feladatai közé sorolta a KISZ- esek mind aktívabb bevonását az úrtörőnunikálr?. A beszámoló részletesen ts taglalta a mozgalmi munka különféle területeit; így például a gyermekek eszmei-világnézeti közösségi-közéleti tevékenységét. A szakköri munkáról szólva megállapította^ hogy jelentős a fejlődés 1979- hez képest akkor 681, ma 790 szakkör működik a megyében. Különösen számottevő a fejlődés a közművelődési területen, ahol a „Barátunk...” akcióban gckezren vesznek részt, a könyv, a muzsika és a lapunkkal közösen indított Űt- törősarok mozgalomban, egyenkint több mint két ' és fél ezer gyerek került közelebb a művelődéshez. A társadalmi munkaórák száma tavaly meghaladta, a 188 ezret, a hasznoshulladékgyűjtésben az országos lista második helyére kerültek. Hasonló eredmények jellemzik a sporttevékenységet, a íörneg- sportrnozgalomban például több mint 18 ezren vesznek részt. Értékelte még a beszámoló a turisztikai moz.gal(Folytatás a 2. oldalon.) Családias légkörben töltik napjaikat a salgóbányai óvoda lakói. Mindössze nyolcán élvezik a kellemes környezet adta lehetőségeket. A 25 férőhelyes intézményben jövőre és a következő esztendőkben már több csemetét várnak, a demográfiai hullám ide fáziskéséssel jutott el. A barátságos óvodában Székely Györgyné foglalkozik a kicsinyekkel, az ö munkája nyomán díszítik a falakat mesefigurák, festett népművészeti motívumok. Képünkön mesedélelött a salgóbányai óvodában. — kulcsár — Anyag- és energiatakarékosság a vállalatoknál Az elmúlt öt. év adatai szerint az energia-megtakarításban számottevőek az ésszerűbb anyaggazdálkodásban azonban még csak kezdetiek — bár helyenként jelentősek — a vállalatok eredményei. 1978-tól 1982-ig például a nemzeti jövedelem egy egységére jutó energiafelhasználás mintegy 4 százalékkal csökkent. Az anyaghányad csökkenése az év első felében 0,7 százalék volt, ez pénzben kifejezve mintegy 6—7 milliárd forintot jelent. A legtöbb helyen a vállalati vezetés, a munkaverseny-mozgalom, a különféle pályázati feltételek, az újítómozgalom kiírásai ösztönzik az anyag- és energiatakarékosságot. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat tovább növelte az ivóvízvezetékek elkészítéséhez szükséges műanyag csövek termelését. Á szélesebb körű hazai felhasználás érdekében megkétszerezték — egymillióról kétmillióra növelték — idén a műanyag csővezeték csatlakozóidomainak termelését, s jelentősen fokozták az egyes csövek gyártását is. A termelés bővítése lehetővé teszi, hogy az építőiparban műanyag csövekkel helyettesítsenek 11 ezer tonna import horganyzott acélcsövet. Jobban hasznosítják a hulladékokat a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban is. Gépüzemünkben több olyan új berendezést fejlesztettek ki, amelyek az eddig kárba veszett erdei hulladékok hasznosítását teszik lehetővé, s ezzel fűtőolajat takarítanak meg. Az erdőgazdaság aprítógépe például tüzelőanyagot állít elő a korábban veszendőbe ment erdei gallyakból, fakérgekből. A hulladékok felhasználásához úgynevezett előtértüzelő berendezést is konstruált az erdő- gazdaság, amelynek révén 3 kiló aprítékkal 1 kiló olajat tudnak megtakarítani. Az idén ilyen módszerekkel mintegy 40 ezer tonna úgynevezett vágástéri hulladékot hasznosítanak tüzelőként, s mintegy 10 ezer tonna fűtőolajat takarítanak meg. Mozgalmas hét vége az üzemekben Kommunista műszakok Salgótarjánban Mozgalmasan telt a hét vége a megyeszékhely üzemeiben: városszerte kommunista műszakon ajánlották fel munkájukat a dolgozók. Gyárkapukon belül is, kívül is Szorgos csapatok láttak munkához már kora reggel, s tették a dolgukat egészen műszak végeztéig. A Salgótarjáni Síküveggyár váltóműszakban dolgozó munkásai, összesen mintegy félezren már hétközben ledolgozták kommunista műszakjukat. A többiek, több mint ezer ember szombaton jelentkezett ■munkára: a fizikaiak tőkésexportra gyártott termékeket csomagoltak, illetve termelő- munkában vettek részt. Az adminisztratív dolgozók a gyár által patronált Budapesti úti Általános Iskolában sportcentrum kialakításán dolgoztak, illetve a közelben járdaépítésben segédkeztek. Teljes üzem volt tegnap a Salgótarjáni Ruhagyárban is. Összesen mintegy 550-en töltötték szabad szombatjukat hasznos termelőmunkával. A salgótarjáni üzemben osztrák vevőnek dolgoztak, a balassagyarmatiak belföldi, illetve francia vevőtől jött rendelés teljesítéséhez járultak hozzá. A hollókői részleg dolgozói szovjet piacra készülő termékeket varrtak. A váltóműszak miatt az ötvözetgyárban sem egyetlen napra korlátozódott a kommunista műszak: az elmúlt héten és szombaton összesen kétszázan dolgoztak rendes munkájukat megtetézve, s várhatóan 50—60 ezer forinttal járulva hozzá a gyári eredményhez. Legtöbben fefroézilícium-hulladékot válogattak’, segédkeztek a III-as kemence átépítésénél és üzemviteli munkákban vettek részt. Az ötvözetgyáriak a jövő héten is folytatják a kommunista műszakokat. Komoly teljesítménnyel járultak hozzá a kommunista műszakok sikeréhez a bányászok. Szombaton a Nógrádi Szénbányák ezer dolgozója munkálkodott az aknaüzemekben, illetve a külszíni fejtésen, 1500 tonna szenet kitermelve. Az így megteremtett összeggel a bányászközségek kultúrotthonait, iskoláit segítik. Akadályozta a bányászok munkáját, hogy a MÁV — hasonlóan a múlt heti kommunista műszakhoz — különkérésre sem biztosította a szükséges vagonokat. s a .kitermelt szén nagy részét nem tudták föladni. flz ENSZ napja Október 24-ét az ENSZ napjaként ünnepli a világ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetűnek létrehozásává a második világháború alatt került sor. Az antifasiszta hatalmaknak az volt a céljuk, hogy megszabadítsák az emberiséget egy újabb háború veszélyétől. A győzelem után olyan békét akartak teremteni, amelyben minden nemzet biztonságban élhet. Felismerték, hogy ezt a biztonságot csalc széles körű nemzetközi összefogással lehet szavatolni. 1941. augusztus 14-én Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök aláírta az atlanti chartát, amelyben lefektették a háború alatti és utáni politika alapelveit. A Szovjetunió és több más állam is elfogadta az atlanti charta ajánlásait, és 1942. január 1-én aláírták'az Egyesült: Nemzetek kiáltványát; ez magában foglalta a charta meg-. állapításait, Egyetemes nemzetközi szervezet megalakításáról esik szó az 1943. október 30-i- moszkvai nyilatkozatban is, majd ezt a gondolatot vitte. tovább az 1943. december 1- én kiad,ott teheráni nyilatkozat. 1944 augusztusában négy nagyhatalom képviselni Dumbarton Oaks-ban találkoztak, hogy megvitassák a létreho- ■ zandó nemzetközi szervezet- alapokmányát. Az alapokmány, véleges szövegét a San Fra h- cisco-i konferencián (1945. áp-- rilis 25—június 26) dolgozták. ki. A 111 cikkből álló alapokmány 1945. október 24-én (lépett életbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét azzal a céllal hozták' létre ez államok, hogy megmentsék a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól. Alkotói hitet teltek az alapvető em- „ béri jogok, a kis és a nagy nemzetek egyenjogúsága mellett. Biztosítani akarták, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön. A nemzetközi kapcsolatok e legmagasabb, 153 országot tömörítő fóruma napjainkban is fontos terepe az államok közötr ti párbeszédnek. Jelentősége csak nő. ha — mint most — feszültségek keletkéznek a nemzetközi kapcsolatok ban.
