Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

-\ y'P J ( VILÁG' PROLETÁRJA! EGYESÜLTETEK! mossam ? G R AD. M E G Y ,E ,1 B l,Z, 0,T LS; A.GA SS A; M E,G YE I J A, WA C.S. LA PJ XXXIX ÉVF., 249. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. OKTÓBER 21., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Kárpáti Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A törvényhozó testület fóru­mán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Mukáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára is. A tanácskozást Apró An­tal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd döntöttek a napirendről: 1 az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőr­zés munkájáról; 3. interpellációk. Ezt követően Méhes Lajos ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyze­téről és feladatairól. Méhes Lajos beszámolója az ipar helyzetéről Egyebek között szólt arról: n külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági kö­rülmények is módosultak. A 70-e.s évek végétől csökkente­ni kellett a nemzeti jövede­lemnek belföldi fogyasztásra és felhalmozásra jutó hánya­dát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülé­sét és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte.. A külgazdasá­gi kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhal­mozás korlátozásának idősza­kában a magyar ipar terme­lése egy évben — 1980-ban — visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2,9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő,. 1— 1,5 százalékos növekedést vá­runk. A VI. ötéves tervidőszak hátralevő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalé­kos ipari termelésnövekedést is lehetségesnek tartunk. Minőségi változás Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfonto­sabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez fel­használt anyag és energia mennyisége, kisebb az import- igényesség; az ipari munka termelékenységének növeke­dése felülmúlja a termelését; mindezek együttes hatására jelentős az ipar hozzájárulá­sa a nemzeti jövedelem növe­kedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel je­lentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. A KGST-országokkal foly­tatott külkereskedelmi forga­lom nagy. részét termelési, sza­kosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkésországok közül legna­gyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de je­lentős mennyiségben vásá­rolnak magyar ipari termé­keket az USA és Franciaor­szág vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által ..gyártott világmárkákhoz magyar al­katrészeket használnak. Szá­mos találmányunkat is jó áron tudjuk értékesíteni. Még töb­bet tudnánk azonban elad­ni, ha minden vállalatunk ru­galmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramla­taival, ha még több termé­künk lenne versenyképes, ha termékeik minősége kifogás­talan lenne. Ez ma még saj­nos nincs így. Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumené is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka sokat javult *az elmúlt években. A termékek, jó részében azon­ban még mindig az „eladók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett verseny­helyzet. Ez árt az iparnak. A devizaszűkösség miatt a ma­gyar ipar nem kevés olyan terméket is gyárt, amit kül­földről olcsóbban lehetne be- szerezni. A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jel­lemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekö­vetkezett kedvező változáso­kat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 1982-ben két­millió tonna kőolajjal keve­sebbet használtunk fel, mint 1978-ban. A konverteres acél­gyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást. Az egyik legnagyobb szerkezeti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elektronika alkalmazásában. Ezt az al­katrészek és részegységek gyártásának növelésével kí­vánjuk enyhíteni. Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatok­ban, s a könnyűiparban is ke­vés az új termékek aránya. A szerkezetváltás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt évei­ben mintegy 30 milliárd fo­rintot költött az ipar. Nehéz­séget jelent azonban, hogy a kutatások egy része nem elég­gé gyakorlatias témákkal fog­lalkozik és a kutatási ered­mények lassan hasznosulnak. Csökkenő ráfordítások A beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig eltelt három évében, tehát ez év vé­géig, összesen 178 milliárd fo­rintot költ, ami megfelel a kö­zéptávú terv időarányos elő­irányzatának. A legkiemelke­dőbb ipari beruházás a paksi atomerőmű. A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az importanyag- és az energia­felhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben egységnyi ter­méket 2 százalékkal kevesebb anyag és 7 százalékkal keve­sebb energia felhasználásá­val állított elő, mint két év­vel korábban. A megindult minőségi át­alakulás eredményessége ab­ban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnöveke­dés és a jelentős külgazdasá­gi veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1981- ben 8 milliárd forinttal, 1982- ben csaknem 10 milliárd forinttal gyarapodott. Az ipar munkaerőgondjai­ról szólva Méhes Lájos el­mondta, hogy ezeket enyhítet­ték a létrejött vállalati gaz­dasági munkaközösségek, amelyek töb Mettel jes ítményt nyújtanak és külön kereseti lehetőségekkel segítették a munkaerő megtartását. Tudni kell azonban, hogy az . ipar létszáma a jövőben is csök­kenni fog. Ez egyedül a ter­melékenység növelésével el­lensúlyozható; ami annál is inkább indokolt, mert a ter­melékenységünk lényegesen alacsonyabb az iparilag fej­lett országokénál. A területi foglalkoztatottsági gondok és aránytalanságok az utóbbi években csökkentek, mert ép­pen ennek érdekében az el­múlt időszakban az ország egyes területeire jelentős ipar települt. Különösen jelentős volt a fejlődés Szabolcsban, Tolnában, Hajdú-Biharban és Bács-Kiskun megyében. Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség munkája meg­határozó a műszaki fejlődés­ben, a munka tervezésében és szervezésében, a döntésekben, nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kezdeményező, ak­tívabb és alkotóbb legyen. \ A bérek és a munka Az iparban foglalkoztatot­tak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982 végén meghaladta a 4700 forintot. Szinte mindenütt hangoztat­ják; több pénz kellene ah­hoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményekre. Ám azt le kell szögezni, hogy* a keresetek általános szín­vonala csak a teljesítmények­kel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem. Or­vosolandó gond a fiatal ér­telmiségiek alacsony kerese­te. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a kimagaslóan jól dolgozó ernberqk keresete —, ha kicsit magasabb is a többiekénél — nem olyan ki­magasló, punt a teljesítmé­nyük. És ennek a másik ol­dala is igaz. Ez a fő oka an­nak, hogy a vállalatok egy része ma már nem tudja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik .rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dolgozni. Tervezik a bértarifa-rendszer módosítását. A bérhatárokat jelentősen differenciáltan megemelik. Ez is növeli majd a vállalatok mozgásterét, le­hetőségét, a felelősség, a szak­mai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elismerésére. Az ipari miniszter bejelen­tette azt is, hogy 1984-ben — a Központi Bizottság hatá­rozata nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 40 órás munkahétre való átállást, ismét úgy, hogy ne okozzon fennakadást és termeléscsök­kenést, s természetesen kere­setcsökkenést sem. Az iparirányítás átszerve­zéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisz­térium és a vállalatok viszo­nya tovább módosult, a gaz­dálkodási feladatokat igye­keztek átadni a vállalatoknak. A minisztérium elsősorban a műszaki fejlesztés központi támogatását, a felügyeleti el­lenőrzést, a vezetők kineve­zését és a munkáltatói jogok gyakorlását, valamint a vál­lalatok alapítását és átszer­vezését tartotta fenn, és e te­rületeken is folyamatosan fe­lülvizsgálják a gyakorlatot. A vállalatoknak egyre nagyobb önállóságot kívánnak adni, rrgyobb mozgásteret a vál­lalkozói gazdálkodásra, na­gyobb lehetőséget döntéseik végrehajtására, de nagyobb felelősséget a lépések követ­kezményeiért és inagyobb kényszert is arra, hogy csak gazdaságos és a társadalom­nak is hasznos ■ tevékenység­gel tudjanak megélni. A Köz­ponti Bizottság által megha­tározott hosszú távú feladatok végrehajtósa érdekében sok újszerű tevékenységre is szükség van. Ennek érdeké­ben dolgozták ki az „ipar megújulásának programját”. Az.a cél, hogy az egész ipar­nak újabb lendületet adva meggyorsítsák a minőségi vál­tozásokat a termelési kultú­rában. a termékek verseny- képességében, a tevékenysé­gek gazdaságosságában — mondotta Méhes Lajos. Felszólalások Gorjanc Ignác (Szolnok m., 15. vk.), a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizott­ságának elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta. Hang­súlyozta: az irányífó munka továbbfejlesztése változatla­nul szükséges. A szelektív fej­lesztés követelményével ösz- szefüggéstyen különösen nagy feladat a termelőeszközök és a munkaerő szervezett átcso­(Folytatás a 3. oldalon.) Hidegprcha eleit A tervezett ütemnek megfelelően halad a Salgótarjáni Öt­vözetgyár füstszűrőjének építése. A saáznegyvenegymillió forintos környezetvédelmi beruházás zsákos porleválasztói már a helyükön vannak, a szakemberek a villamos szerelés és beszabályozás utolsó fázisaként a diszpécserpult bonyo­lult rendszerén dolgoznak. Nincs akadálya, hogy a meg­valósítás befejező szakaszának jellegzetes állomása, a hideg- próba novemberben megtörténjen. Ezekben a napokban a beruházást övező terepen is serény a munka, építik az utat, kialakítják a csapadékelvezető csatornákat. Képünkön a VBKM Villamos Állomást Szerelő Vállalat munkatársai. Veres István és Kovács József a diszpécserpult egységeit ellenőrzik. — kulcsár — Kiállítás és baráti kör Pásztórt Méltó otthont a Csohány-gyűjteménynek Rangos, kiemelkedő képző- művészeti esemény' színhelye volt csütörtökön Pásztó: a Lovász József Művelődési Központ színháztermében Kiss Sándor kétszeres Mun- kácsy-díjas érdemes művész megnyitotta a Csohány Kál­mán képzőművészeti gyűjte­mény anyagából rendezett fes­tészeti és grafikai kiál'ítást. Közreműködött Bitskey Tibor színművész, és Fekete Lász­ló karnagy vezetésével a tú­rái zeneiskola. A kiállítás ok­tóber 31-ig tekinthető meg, a megnyitása előtt megala­kult Pásztón a Csohány Kál­mán Galéria baráti köre. A magyar grafika kimeleke- dő alakja Pásztó szülötte s azon művészegyéniségek közül való akik, sohasem szakadtak el szőkébb pátriájuktól, a szü­lőföldtől. A bizonyíték ott ta­lálható a gazdag életműben: rajzokban, grafikákban. Sokan ismerhetnek önmagukra >Ss idős hozzátartozójukra, s fe­dezhetik fel az egykori kis mezőváros hangulatát, régi épületeit és utcácskáit. Mind­ez Csohánv művészetének for­makészletéhez tartozik, de műveinek tartalmát, mondani­valóját is meghatározta a szü­lőhely. A Pásztóhoz fűződő meghitt viszonynak pedig az a legfőbb bizonyítéka, hogy a halála előtti években majd­nem száz művét Pásztónak adományozta. A gyűjtemény az 1980 ápri­lisában bekövetkezett halála utáni adományozásokkal csak­nem három és fél száz darabra gyarapodott, s jelenleg is to­vább nő. Ezt a nemes gesztust igyekszik viszonozni Pásztó nagyközség közös Tanácsa, amikor a társadalmi és tö­megszervezetek, valamint a lakosság támogatásával elha­tározta: megkezdik a galéria kialakítását. A település mű­emléki központjában egy XVllI. századi, egykori cisz­tercita kolostorépüíet szükség­szerű felújításával teremtenek végleges és méltó otthont a Csohóny-gyűjtemény számára. A mielőbbi megvalósít a« fontos' eszköze és tartaléka le­het a minél szélesebb körű társadalmi összefogás, ezzel a céllal alakult meg a leen­dő galéria baráti köre, amely Cs'ohánv Kálmán hozzátarto­zóit. pásztói, Pásztórol el­származott barátait, m.űvész- ' társait és helyi közélet; sze­mélyiségeket fog össze. A ba­ráti kör a galériateremtés ko­ordinálását tekinti fő felada­tának, s a társadalmi erők összefogásával szeretnék elér­ni, hogy a galéria 198Í. janu­ár 31-én — Csohány Kálmán születésének hatvanadik , év­fordulóján — megnyílhasson.’ Vízmüvesek sikeres együttHííkedése Bár a kapcsolatok jóval ré­gebbiek, hivatalosan mégis 1974-től van érvényben öt vállalat az Észak-magyar- országí Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Borsod megyei Vízművek,' a Heves megyei Vízművek, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat, vala­mint a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — szo­cialista együttműködési szer­ződése. A Kazincbarcikán pa­rafáit dokumentumot öt­évenként újítják meg, s ben­ne mindig olyan célokat ha­tároznak meg, amelyek je­lentősen segítik a középtávú tervek végrehajtását. A terv- egyeztetéseknél törekednek a gép- és műszerbeszerzés ti­pizálására, az építőipari és speciális gépek jobb kihaszná­lása érdekében folyamatosan közlik egymással ezek várható szabad kapacitását, egyezte­tik nagyobb munkáikat. Az együttműködés eredménye­ként sikerül kicserélni az el­fekvő készleteket, s ez jóté­konyan hat a vállalatok anyaggazdálkodására. Az újí­tásokat, ésszerűsítéseket ezek műszaki leírását ' megküldik egymásnak, s megoldották a különböző minőségű és ere­detű vizek hatásának közös vizsgálatát. Emellett asegyüit- műkódés szinte az élet min­den területére kiterjed. Ma Salgótarjánban kibőví­tett igazgatói tanácsülésén ér­tékelik az eddig vészelt mun­kát, s vitatják meg a koope­rációban rejlő további lehető­ségeket. Az ülésen, egyelőre megfigyelőként, részt vesznek a Szabolcs-Szatmár, a Haj- dú-Bihar és a Szolnok me­gyei vízügyi vállalatok vezetői is. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom