Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
Műsorajánlafok közt lapozgatva ' TALLÓZGATOK a művelődési házakhoz érkezett mű- sorajánlatok között. Érdekes, izigalmas olvasmány. Bizonyságképpen idézek némelyikből. „Egy régóta keresett, nagy érdeklődésre számot tartó író-olvasó találkozót ajánlunk tizeimébe — tájékoztatja a Tisztelt Címet!, azaz, a művelődési ház igazgatóját, R. E. — Végh Antal író, publicista az utóbbi időszakban több .írásával is felhívta magára a figyelmet... Végh Antal legutóbbi színműve — ő maga arénajátéknak nevezi — Bunda címmel került a Budapest Sportcsarnokban a nézők elé, és már az első előadáson botrányba is fulladt. Szól erről is az író-olvasó találkozón...” Ugye, szemesnek áll a világ! Egy botrányt is meg lehet lovagolni manapság, legalábbis így gondolják némelyek. A botrány hiteles — bár aligha elfogulatlan — történetéhez potom négyezer forintért juthat hozzá a közönség. E tiszteletdíjon az író és egy beszélgetőpartner osztozik. Az útiköltségről szemérmesen hallgat a tájékoztató. R. E. ajánlja a kitűnő rádióriportért is, a Halló, itt vagyok! című műsor zseniális kiif und álóját: kétezer forint tiszteletdíjért és kilométerenként 3 forint 80 filléres útiköltségért. Budapest ide- vissza körülbelül 240 kilométer. Tessék kiszámolni az útiköltséget! Kuitúrházak, lehet tolongani. P. Á. bábművész három előadást javasol darabonként háromezer forintért. Ehhez társai a szállítás, vagy hozzájárulás. J. P. a Mese-mese mátkában négy művészt — gitáros-énekest, bűvészt, bohócot, bábost — kínál három és ötezer forint között Az ár attól függ, hány művészt igényelnek egy-egy helyen. Hasonló rugalmasság tapasztalható a Kellemes este című felnőtteknek ajánlott programban is, mely hét- és tízezer forint között férhető hozzá. A rugalmasság egyébként a műsorkínálatban ma alapvető követelmény. Ezt szem előtt is tartja valamennyi szervező. Tisztában vannak azzal, hogy a közművelődési intézmények — a kevés nagyokat kivéve — szűkében vannak az anyagiaknak, s nagyon meg kell gondolniuk, mennyi pénzt költenek, és mire. H. T. konferanszié társadalmi ünnepekre és gyermeknapokra készített produkciói kínálatakor a lehető legvilágosabban fogalmaz. Négyezer forintot kér tisztán, az adók levonása után, meg útiköltséget. „A szervezés költségeire (ha ebben segíteni tudnak) előadásonként 300 forintot ajánlunk fel. A második és többi előadásokat, amelyeket azonos napon tudunk bonyolítani, már útiköltség sem terhel, vagy megosztható az aznapi többiekkel. Amennyiben még a fenti engedményekkel is sokallanák a költségeket, tovább lehet csökkenteni azzal, hogy kevesebb szereplővel bonyolítjuk”. AHOGY A KEDVES vevő. parancsolja. Mindenre kész vagyunk. Csak hívjanak! „De K. H. egy előadásért nem megy vidékre — tájékoztatja a potenciális meg-, rendelőket B. L.-né. — Nem az előadások, hanem az utazás fárasztja. Hiába, 60 körül már spórolni kell az energiával. Ezért kérjük, ha ott helyben nem lehet, akkor valahol a közeli környékükön biztosan akad partner, 'aki örül, ha kaphat egy előadást. Például Salgótarján, Mátra- saele, Kazár, Nemti, Doroghá- za, Mátramindszent, Nagy- bátony stb. Így a szállítási (úti) költség is feleződne. Ezt mindenütt így csinálják, ahol nem lehet két előadást tartani. Egymás között megegyeznek a kezdési időpontban...” A műsor ára háromezer forint, és kilométerenként 3 forint 80 fillér. Évekkel ezelőtt szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a műsorszervezőik álljanak elő a kultúrházaknak helyben használható szervezési, kapcsolatteremtési ötletekkel. Persze, annak, hogy ma így van, végül is örülni illik. A több szem többet lát alapján okoskodhatunk. Csak az a lóláb, amit érdeknek is nevezhetünk, ne lógna ki. A kuitúrházak mai műsorszervező gyakorlata számos nehézséggel küszködik. Jórészt következtetni engednek rá a fenti idézetek is. A levelek tartalma, fogalmazási módja, stílusa, erről vall. A gazdasági változást időben és kellő érzékenységgel követték a műsorszervezők és megbízóik, a művészek. Belátták, hogy eladhatóságukat kell erősíteni a korlátozott lehetőségek idején. A megszokott anyagi előnyökből, a tiszta haszonból azonban nem akartak lejjebb adni. Következménye a mind magasabb árajánlat, a gyorsvonat! útiköltség felcserélése egyre több esetben a benzinköltséggel. A kuitúrházak zöme képtelen követni az áremeléseket. A néhány tízezer forintos tartalmi tevékenységre fordítható összeg évente egykét nagyobbnak mondott műsoros est lebonyolítását teszi legföljebb lehetővé. De már azok sem a régiek. A kicsi kultúrházakban hiába van telt ház, úgysem jön be a kiadási összeg. Falun több száz forintért pedig lehetetlenség egyelőre kínálni a kulturális rendezvényeket. Ráadásul a műsorok színvonala sem kifogástalan. Szaporodnak a „lekent”, felszínes programok. De csoda-e? A művészeket a pénz érdekli. Mi másért akarnak egyetlen délután két, három, sőt négy előadást! S ez már a könnyűnek nevezett zenés műfajokban, a kabaréban bevett szokás. A MtJSORAJANLATOKBAN végzett tallózgatásom nem nyugtatott meg. Nem azért, mintha rosszak lennének az ajánlatok. Hanem azért, mert nem tartom őket szinkronban intézményeink, a közönség anyagi lehetőségeivel. (ok) * Az úttörőszövetség főtitkára Salgótarjánban Salgótarjánba látogatott kedden Varga László, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára. Mint arról már beszámoltunk, Varga László kedden megtekintette a Lovász. József politikai képzési központot, megismerkedett az intézmény munkájával, találkozott a megyei KISZ-bi- Eöttság munkatársaival. Tegnap délelőtt Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizottság tagja fogadta Varga Lászlót. Az út- törőszövgtség főtitkára ezt követően a megyében folyó ifjúságmozgalmi munkáról, a további feladatokról kapott tájékoztatót Török Tibortól, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkárától, valamint Kovács Tibor megyei úttörőelnöktől. Délután Varga László a megye, a járások és városok űttörővezet.őivel beszélgetett az űttörőszövétség feladatairól, majd visszautazott Budapestre. Műszaki filmnap Műszaki filmnapot tartottak tegnap a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és más városi gyárak hegesztő szakemberei számára a Technika Házában. Két filmet mutattak be az érdeklődőknek: az Argonvédőgázas kézi ívhegesztés és az Argonvédőgázas fogyóelektródás hegesztés című munkát. A vetítés előtt Győri Péter, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hegesztőműhelyének vezetője mondott bevezetést a filmekben foglalt eljárások alkalmazási lehetőségeiről. műsor ' KOSSUTH RADIO: 8.37: Nóták 9.00: Bárdos Lajos: Tiszta forrás — kórusrapszódia 9.20; Irodalmi évforduló- naptár 9.41: Szólj, szólj sípom! 10.05: Diákfélóra »0.35: A Magyar Állami Operaház énekkara opereakóru- sokat énekel 11.24: Papucsok és bocskorok 11.30: Irodalmunk a felszabadulás után 12.45: Filmtükörkép 13.00: zenetörténeti érdekességek 13.38: Könyvpremier 14.18: Klasszikus operettekből 15.05: Daloló,.muzsikáló tájak 15.25: Százszorszép klub IC.00: Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon (1939—1944) 16.10; Mozarti A-dúr hegedű- verseny K. 219. 16.39: Olvastam valahol 17.05: Debussy: Triószonáta 17.24: Irodalmunk a felszabadulás után 19.13: Melis György operett- dalokat énekel 19.35: Kapcsoljuk a zeneakadémia nagytermét 20.33: Térképek sztereóban 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A vörös kányafa 23.34: Pröhle Henrik fuvolázik, Almásy László zongorázik 0.10: A Purcell énekegyüttes Vautor-madrigálokat énekel PETŐFI RADIO: 8.05: Dzsesszarchívum 8.20: Tíz perc külpolitika (ismj 8.35: Napközben 10.00: Zenedéielött 12.35. A népművészet mestereinek felvételeikül 13.00. Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.35: Billegető muzsika 14.00: A harangok Rómából Jöttek... 14.35. - Szórakoztató antikvárium 16.00: Goethe 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — az ezredforduló iskolájáról 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 19.40: Közvetítés az O. Dózsa— St. Gervais Jégkorong BEK- mérkőzésről 20.35: A játszó ember Játéktörténeti sorozat, I. rész 31.35: Részletek Lehár Ferenc és Kálmán Imre operec- jeiből 22.30: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 23.20: „Hulló levelek” Könnyűzene éjfélig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pon.aiácz Judit. (A tartalomból: önodi látogatás — A Nógrádi Palóc Múzeumban — Újdonságok, az egri várban.) — 18.00- Eszak-magyarországi krőni4 NÓGRÁD - 1983. október 20„ csütörtök ka. 18.25—18.30: Lap- ée műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma *.05: Iskoiatévé. Oroszul beszélünk 8.25: Magyar irodalom 9.00: Éneklő Ifjúság. Via la musical — ősz 9.10: Deltácska 9.30: Fizika 10.00: A jókedv háza. 11.15: A szakállas bagoly télen. 11.35: MoJdávia földjén. Szovjet rövidfilm 12.00: Iskolatévé 12-25: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.40: Hírek 15.45: Bohóc a falon. 17.10: Kikapcsoló 17.20: Képújság 17.25: Reklám 17.30: Pedagógusok fóruma 18.05: Az Országházból jelentjük... 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-torna 20.00: Célpont. Angol bűnügyi tévéfilmsorozat. Gazfickók arcképcsarnoka 30.55 - Panoráma 21.55: A hét műtárgya. Gulácsy Lajos: Vasárnap délután Comoban. Magyar Nemzeti Galéria 22.00: Telesport. Labdarúgó- kupanap 22.50: Tv-híradó 3. * * 2. MŰSOR: 18.30: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja 18.50.- Nasa obrazovka — A mi képernyőnk. A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora 19.05; Unser Bildschirm — A mi képernyőnk. — A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 19.30; Tv-hlradó A csehszlovák oktatási reform Teljes tartalmi és szervezeti átépítés egy évtized alatt A jövő iskolaévben fejeződik be Csehszlovákiában — minden iskolai fokozaton — az oktatási-nevelési rendszer teljes tartalmi és szervezeti átépítése. A csehszlovák kormány 1976-ban fogadta el az oktatási-nevelési rendszer továbbfejlesztését. Megvalósítása egyre nagyobb számú fiatal előtt nyit széles teret a teljes közép- vagy főiskolai képzettség elnyeréséhez. Az oktatás tartalmi átalakulása, szemmelláthatóan a természettudományi tantárgyakat részesíti előnyben, ami megfelel a társadalmi igényeknek. Az óvodák A gyermekek észbeli és érzésbeli fejlődéséről már az óvodákban gondoskodnak. Csehszlovákiában ma a 3—5 év közötti* gyerekek 82,8 százaléka jár óvodába, az 5—6 év közötti gyerekek közül viszont már 96 százalék. A fennmaradó 4 százalékba tartozó gyerekek, iskolába lépésük előtt legalább fél évet töltenek egész napos óvodai előkészítő osztályban. Kiderült ugyanis, hogy a gyerekek számára a kollektívában folyó élet elengedhetetlenül szükséges az irányított munkára nevelés szokásainak elsajátításához, erősíti önálló kulturális-higiéniai és esztétikai szokásaik kialakulását, gondoskodik mozgási és kifejezőképességük fejlesztéséről. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy az anyák munkába járhassanak. Az új terv az óvodákkal, mint a csehszlovák oktatásinevelési rendszer első fokozatának elkerülhetetlen tartozékával számol. Nagyra értékeli szerepüket, s egyre inkább hangsúlyozza felelősségüket az iskola előtti nevelés szakin tézményeként. Az alapfokú iskolák Az új elgondolás szerint az alapfokú iskola — akárcsak Magyarországon — két négyéves fokozatból áll. Az eddigi kilencéves kötelező iskolalátogatás helyett viszont tízéves iskolakötelezettség lép életbe. A nyolcadik osztály elvégzése után a tanulók képzését a középiskolák vagy szakmunkástanuló középiskolák első két osztályában fejezik be. Ez az új iskolakoncepció a tanítók eddigi informatív tevékenységét formatíwá változtatja. Nem az a cél ugyanis, hogy a tanulók a tananyagot passzívan, felhalmozott Ismeretek formájában tanulják meg, hanem hogy elsajáÜj 125 személyes óvoda Ceské Budejovicében títsá'k az alapvető gondolkodási folyamatot, a tananyag alkotó- megértését, ezzel fejlesztik ismeretbéfogadó képességüket és önálló nézetük kialakítását. Az sem érdektelen, hogy az első négy osztály számára készülő tankönyveket több nyelvváltozatban, cseh, szlovák, lengyel, magyar, és ukrán iskolák használatára szánták. Ez az új olvasókönyv az NDK-ban megrendezett nemzetközi tankönyvverseny első díját nyerte el, s hasonló díjat nyert az egyes tankönyvek kiállításán Franciaországban is. A középiskolák Az új terv a középiskolai oktatásban a szakmunkásképző középiskolák, szakközépiskolák, és gimnáziumok funkcionális és tartalmi közeledését követeli meg. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szakmunkásképző középiskolák tanulói ugyanolyan matematikai, fizikai és vegytani képzésben részesülnek, mint a gimnáziumi tanulók, s ugyan úgy lehetőségük nyílik a főiskolai felvételre, mint azoknak. Ugyanakkor újdonságként bevezetik a kötelező, de választható szakképzést a programátari és számítógéprendszerek ismeretei, népművelési vagy gazdasági ismeretek, geológiai vagy műszaki-kémiai ismeretek elsajátítására. Ez a szakosítás lehetővé teszi azoknak a gimnáziumot végzett fiataloknak a számára, akik nem akarnak egyetemre vagy főiskolára menni, hogy további beiskolázás nélkül is bekapcsolódhassanak a gyakorlati munkafolyamatba. Az új terv fokozott figyelmet szentel a szakképzett munkások felkészítésére. Ai új elgondolású szakmunkás- képző középiskolákban lóét-, három- vagy négyéves, érett-' ségivel összekötött, teljes középiskolai képzettség elnyerését, s ezzel a főiskolai tanulmányok elérését is lehetővé teszik. E reformok eredményeként az ifjúság hatvan százaléka, már most is, érettségivel egybekötött teljes középiskolai képzettséget nyer. A tízéves iskolalátogatással megszerezhető középfokú képzettség viszont mindenki számára kötelező. Főiskolák Csehszlovákiában jelenleg 29 egyetem és főiskola működik, összesen 97 karral, s 7 önálló pedagógiai - karral. Prágán és Pozsonyon kívül, melyek Csehszlovákia hagyományos főiskolai központjainak számítanak, főiskolák és fakultásaik tevékenykednek Brnóba, Olomoucban, Kassán, Zsolnán, Plzenben, Liberec- ben, Hradec Královében, Ceské Budejovicében stb. — ösz- szesen az ország 21 városában. A nappali tagozatokon több mint 152 ezer hallgató tanul, s további 42 ezer levelező hallgatóként, a munkája mellett. A csehszlovák egyetemek és főiskolák magas szakszín vonala sok külföldi hallgatót is ide vonz, jelenleg hozzávetőlegesen háromezret. Igen látogatott a prágai művészeti akadémia filmfakultása, a prágai mezőgazdasági főiskola trópusi és szubtrópusi in-' tézete, s több más, főként technikai irányzatú főiskola. Az új főiskolai törvény 3 éve lépett életbe. Ez dinamikusabb fejlesztést tesz lehetővé a felsőoktatási intézmények számára, s elősegíti részvételüket a műveltség, a technika és művészetek fejlesztésében a fejlett szocialista társadalom építése javára. Vladimira Vseteckova to.oo: Szemle. Tudományos figyelő 29.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kikapcsoló 21.20: Parisians, 1925. Zizi Jean- maire műsora 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: J. Jllek: Kék szemű lány Tévéjáték (lsm.) 21.00: Gazdaságpolitika! magazin 21.40: A bűvészek művészete 22.00- Ez történt 24 óra alatt 22.15: Békehangverseny. Szovjet és küllöldl énekesek műsora 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Jan Levoslav Bella: Wieland, a kovács. Operafilm 1. rész 20.55: üsszeállitás a labdarúgó- kupa-mérkőzésekről 21.30: Időszerű események 22.09: Jan Levoslav Bella: Wieland, a kovács. Operafilm 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Fél 4-től: Hüvelyk Panna. Színes, szinkronizált japán rajzmese- film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Panelsztori. Szines, szinkronizált csehszlovák filmszatíra. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Együttélés. (14) Szines magyar—NSZK- beli dokumentumfilm. — Nagybá- tonyi Petőfi.- A festő felesége. Színes, szinkronizált szovjet film. — Pásztói .Mátra. Britannia gyógyintézet. (16) Színes angol filmszatíra. — Szécsénvi Rákóczi. A bölcs Jaroszlav. I—II. Szines, szovjet történelmi film. — Klste- renyei Petőfi. Georgia barátai. (14) Színes, szinkronizált amerikai film. — Nagylóc.- Kémek a lokálban. (16) Szines, francia- olasz bűnügyi filmvígjáték. — jobbágy)Elc-orélt szerelem. Színes, magyar filmvígjáték. «mrftfiT PÖDIUM Október 24-én, hétfőn 18 órától a SALGÓTARJÁNI NOVEMBER 7. 20 órától a PÁSZTÓI MÁTRA FILMSZÍNHÁZBAN „Humorban nem ismerek tréfát' i •* műsoros est INKE LÁSZLÓ HACSHR JÖZSA és MIKÖ ISTVÁN színművészek közreműködésével. Kfaénőcnűsor: Pasztán 16.30-tól a KREBSZ, AZ ISTEN című 1969-ben készült színes magyar filmvígjáték, Salgótarjánban, 19 órától a KÁRTYAVÁR című 1967-ben készült magyar bűnügyi film.
