Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
Na a legsürgetőbb feladat a nukleáris leszerelés (Folytatás az 1. oldalról.) litikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egymásfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereink^ nek sincs oka a csalódottságra. Szélesebb kitekintéssel: az enyhülés felfelé ívelő szakaszában, a hatvanas években és a hetvenes évek első felében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, illetve más államok között a tömeg- pusztító fegyverek elterjedésének, mennyiségi és minőségi fejlesztésének megakadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön, a világűrben és ia tengerek mélyén. Európában a 35 állam- és kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Fellendültek a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában, Afrikában, Latin-Ameri- kában gyors ütemben foly- totódott a gyarmati sorból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép, amelynek érdekeit ez sértette volna? Van-e nép, amely úgy érezhetné, hogy veszített az enyhülésen? Ilyen nép, elnök úr, nincsen! A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar néptől kapott meghatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai feladatának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Ezért tölt el nyugtalansággal bennünket minden olyan jel, amely a konfrontóclós hangulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az államok közötti normális kapcsolatokat; minden olyan fejlemény, amely további tehertételként jelentkezik az amúgy is feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaságnak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádaskodás, a diszkrimináció, az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapasztalat mutatja — meddő is. Régi igazság, hogy a harag rossz tanácsadó. Jó tanácsadó a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti viszonyban is csak a józanság és az érdekek kölcsönös figyelembevétele lehet. fegyverzetek korlátozása és csökkentése, a vegyi és más tömegpusztító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert. Bizonyos: ha a többi nukleáris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atomfegyver birtokában levő államok kölcsönösen fagyasz- szák be a nukleáris fegyver- készleteiket. Ügy véljük továbbá, hogy mielőbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról, s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták ki- fejlesztésének, a meglevők korszerűsítésének. Az újabb, egyre bonyolultabb fegyverrendszerek megjelenése ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy túlnőnek a meglevő megállapodások hatáskörén, s egyre nehezebbé válik a korlátozásuk és ellenőrzésük. A nukleáris leszerelési tennivalókkal szorosan összefüggő feladatnak tartjuk azé fegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott atomsorompó-szerződés erősítését, s ezzel párhuzamosan a nukleáris fegyvernek birtokában nem levő államok biztonságának szavatolását. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a meny- nyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elősegítené a bizalom és a nemzetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegyvermentes és békeövezeteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon létező, fegyverzetek túlnyomó többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés Tehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyaé Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Eu- rópá, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi helyzet alakulása lehetővé nem teszi, a legelfogadhatóbb megoldást a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. K:!siüii szegemében Elnök úr! Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezte be munkáját. A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése regényt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záró- dokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban a szélsőséges körök politikája1 világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt ba az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai földünk országainak és népességének nagy többségét képviselik. Űj-delhi csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az e:l nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük váló együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezést »elveinek meghatározásából. Mégis évek óta törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, külünmegállaDodásokra, egyes érdekelt feléknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a Palesztinái arab nép szenvedése és ki s zo lg ál tat o tts á ga. Nyilvánvaló, hogy a közel- keleti válság centrális elemének: a palesztin kérdésinek a megoldatlansága s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedéséhez vezethet. A Magyar Nép- köztársaság 1 meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél. köztük a Palesztinái 'Felszabadí- tási Szervezet részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők aggodalmát az elmúlt időszakban nem csekély mértékben növelték a Közép-Ameriika és a Kaiib-térség haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a belügyeikbe való beavatkozással, láaioptjul! a tárgyalásod A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az úigyarjnatosító törekvések ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkelet-ázsiai feszültség csökkentésére és támogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozásán megfogalmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rendezésének, amely .megfelel a szigetország mindkét népközösséce érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia «setében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az ú j gyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a délafrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a függetlenségét. Egyesek önkényes, ENSZ-határozat által nem ■ szentesített feltételeket szabnak, igyekeznek háttérbe szorítani a SWA- PO-t, a namibiai nép egyedüli törvényes képviselőjét. Elnök úr! A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen, hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komolyan érdekelt a vala- mernvi államhoz fűződő gázadásáéi kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés .zavarainak megszüntetése csak közös erőfeszítéssel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönböztetésektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfeleke- zet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli. hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé alacsonyítják. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybeesik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra. hogy kivegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. Küldöttségünk ebben a szelemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket. Bélés egvüttmSködés! Megelégedéssel nyugtázhatom, hegy a békés együttműködési politikánk viszonzásra talált mindazon országok kormányainál, amelyek felelősséget éreznek a neínzetközi helyzet alakulása .iránt. Továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél eredményesebb tárgyalásokra, politikai* konzultációkra kerüljön sor közöttünk a kölcsönös bizalom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. Elnök úr! Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelentős részét az egyre sürgetőbb leszerelési feladatok megoldásának kívánja szentelni. A Magyar Népköztársaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt tevékeny részese. Ezek a ma is érvényes kezdemé- nvezések azt a célt szolgálják, h'ogy a világbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Sajn'os azonban javaslataink az F.szak-atlanti Szerződés szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nélkül maradtak. A megoldatlan . leszerelési problémák sokrétűek, s roind- eevikűk önmagában is fontos. ITq mégis kiemelek közülük néhánvat, azért teszem4 mert jelentőségüket , a mai feszült nemzetközi helyzetben külo^ nősen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos Pártpropaganda 1983/84 U folytonosság és a megújulás egysége jegyében kezdődik meg az oktatás október első hetében a párt tömegtanfolyamain. Az évek során felhalmozódott tapasztalatokra, a politikai tudat fejlesztésében elért eredményekre tartósan lehet alapozni. A propaganda középpontjában változatlanul a Központi Bizottság 1976. októberi határozatában, illetve a XII. kongresszuson megfogalmazott célok, feladatok állnak. Ugyanakkor az új oktatási évben már hasznosíthatók az országos agitációs, propaganda- és művelődés- politikai tanácskozás útmutatásai és teljeskörűen, részleteiben érvényesítendő^ az április 12—13-i központi bizottsági ülés dokumentumainak megállapításai, hangsúlyai, az igényesebb, hatékonyabb politikai, ideológiai munkát sürgető követelményei. A jobb alkalmazkodás szellemében ösztönzik a pártoktatás megújítását a Politikai Bizottság március elsejei irányelvei is. Közismert, hogy a szocialista építőmunka intenzív szakaszának követelmény- rendszerében, külső és belső feltételeiben bekövetkezett változások ellentmondásos hatásúak. A lakosság túlnyoNÓGRÁD - 1983. október 1., szombat mó többségében elismerést, bizalmat vált ki, hogy a párt reális, következetes, nyílt politikája, a dolgozó osztályok, rétegek szövetsége kiállja a nehezebb idők próbáit is. Az emberek létbiztonságban élnék, a társadalom konszolidált viszonyok között fejlődik. A nemzetközi politikai és gazdasági helyzet kedvezőtlen tendenciái, a szocialista országok problémái, a magyar gazdaság gondjai, a belpolitikai élét egyes jelenségei, a kényszerű intézkedések azonban sokakban keltenek bizonytalanságot, kételyeket is, nemritkán vezetnek téves következtetésekhez. válnak feszültségforrásokká. A társadalmi-gazdasági fejlődés viszonylag hosz- szú, kiegyensúlyozott korszaka után nehéz most tudomásul venni, hogy a vívmányok megőrzése, a továbbfejlődés megalapozása, csak az eddiginél is nagyobb erőfeszítések árán lehetséges, s még kevés tapasztalat birtokában kell az élét minden területén, jelentkező minőségi, hatékonysági követelményeket kielégíteni. ,Ez az összetettebb, bonyolultabb helyzetkép magyarázza az aktívabb, elevenebb politizálás szükségletét. Olyan körülmények között kell az emberek hitét, elkötelezettségét, optimizmusát megőrizni, megerősíteni, amikor a kiegyensúlyozottság, a biztonságérzet, mint alaptendencia, kedvezőtlen hatású tényezők egész sorával párosul. A reális helyzettudat kialakítása, a célokkal, feladatokkal való azonosulás, a konstruktív magatartás erősítése okos, meggyőző érveket, az újonnan felmerülő, szokatlan kérdésekre is őszintén, türelmesen reagáló, a nézetek ütköztetését is bátrán vállaló politikai munkát igényel. Az általános egyetértés talaján a konkrét kérdésekben is meg kell szerezni a dolgozó emberek támogatását, fogékonynak kell lenni az előrevivő gondolatokra, az ésszerű javaslatokra. A párt politikájának, eszmei értékrendjének elfogadtatása, érvényre juttatása elsősorban a kommunistáktól követel határozott állásfoglalást, kiállást, önálló, kezdeményező magatartást. Szemléletük álláspontjuk formálását, a pártegység erősítését csak a párt egész tevékenysége, eszmei-politikai nevelő munkája szolgálhatja eredményesen. A pártmunka mindennapi gyakorlatában azonban sajátos szerepe van a propagandának, amely közvetíti a marxizmus—leni- nizmus folyamatosan fejlődő elméletét, a politika elvi, világnézeti alapjait, lényegi vonásait, s ideológiai igényességét, elméi yül'ts égét, egyértelműséget feltételez. A Jelen helyzetben a propaganda elméleti orientáltsága ki kell, hogy egészüljön a mai kérdések,, folyamatok iránti érzékenységgel. Szükségszerűen nagyobb hangsúlyt kap a tömegoktatás mozgósító, szervező szerepe, hisz nincs még egy olyan fóruma a pártmunkának, amely ilyen rendszerességgel biztosítana alkalmat az aktív politizálásra, a munkahelyi, lakóhelyi környezettel, tevékenységgel közvetlenül összefüggő politikai, gazdasági, ideológiai kérdé-' sek alapos megvitatására, a különböző vélemények szembesítésére. Így — az eszmecserék nyomán — jut el a kisközösségekig, az egyes emberekig eszméink igazsága, konkretizálódik a helyben befolyásolható; megoldandó tennivaló. Az együttes gondolkodás jól segíti a feladatokkal való értelmi és érzelmi azonosulást, ez viszont lényeges feltétele a tudatos munkának, a cselekvőkészség kibontakoztatásának. Az 1983—84-es pártoktatási év konkrét feladatait rögzítő — központi és megyei — dokumentumok hat kérdéskör- - ben fogalmazták meg a tartalmi munka fő irányait. Ennek értelmében nagyobb figyelmet kell fordítani a szocializmus előnyeinek és lehetőségeinek tudatosítására a társadalmi fejlődés mai feltételei között. Továbbra is indokolt szorgalmazni a párttagság és az egész társadalom történeti tudatának fejlesztését, a jelenkorra is érvényes tapasztalatok és tanulságok hasznosítását, a fel- szabadulás utáni fejlődés folyamatának, lényegi vonásainak bemutatását. Szerepének megfelelően kiemelten kell foglalkozni a pártoktatásban a szocialista gazdaság , fejlődésének és működésének politikai, ideológiai kérdéseivel, a gazdaságpolitika új feladatainak elméleti értelmezésével. A pártoktatás helyezzen nagy hangsúlyt a társadalom politikai egységével összefüggő kérdésekre, a párt vezető szerepével, irányító, ellenőrző tevékenységével, munkastílusával kapcsolatos mai követelményekre, kövesse érzékenyen a belpolitikai élet eseményeit. Hatékonyan vegyen részt a párt ideológiai törekvéseinek megvalósításában, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, a nemzeti és nemzetiségi kérdés tartalmának, új követelményeinek érvényesítésében, a tudás, a műveltség, a tudatos és etikus cselekvés, az állampolgári fegyelem növekvő szerepének megértetésében, formálásá- -ban. A belső fejlődésre gyakorolt hatásokat és a felfokozott érdeklődést is figyelembe véve foglalkozzon a nemzetközi viszonyok alapkérdéseivel, tartós tendenciáival, a két világrendszer küzdelmével, a békeharc kérdéseivel, a magyar párt és kormányzat külpolitikájával
