Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
Kádár János fogadta a brit külügyminisztert Találkozás újságírókkal — Elutazás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Sir Geoffrey Howe-t Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült' Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és áttekintették a magyar—brit kapcsolatok alakulását. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak szerdán a Parlamentben fogadtaa brit diplomácia vezetőjét. A találkozókon jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, és Bányász Rezső hazánk londoni, valamint Peter William Unwin Nagy-Britannia budapesti nagykövete. Sir Geoffrey Howe szerdán a nagykövetség rezidenciáján találkozott hazai újságírókkal. A brit diplomácia vezetőjé bevezetőül kiemelte: külügyminiszterként első ízben folytatott kétoldalú .megbeszéléseket, amelyeket eredményesnek ítélt. A hivatalos látogatás célja — Gelli szökése Az olasz hatóságok már tavaly novemberben felhívták a svájci igazságügyi minisztérium figyelmét, hogy Licio Gellit meg akarják szöktetni a genfi börtönből — jelentette ki Oscar Luigi Scalfaro olasz belügyminiszter a P—2-es jobboldali titkos szervezet tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság előtt, A miniszter a felelősséget teljes egészében .‘Svájcra hárította a szökésért — sőt, kijelentette, hogy a svájci rendőrség az első órákban késlekedett a tájékoztatással. A belügyminiszter szerint a világ számos rehdőrségéhez eljuttaták a P—2-es szervezet volt vezetőjének adatait. Szavaiból azonban kitűnt, hogy egyelőre nem várható Licio Gelli kézre kerítése. Mint az olasz sajtó kiemeli, a szökés legfontosabb tanulmint mondotta — elsősorban a nemzetközi helyzetről és a magyar—brit kapcsolatokról kialakult vélemények egybevetése volt. — Igen hasznosnak ítélem a magyar politikusokkal folytatott tárgyalásokat, hiszen mindkét fél számára rendkívül fontos, hogy megismerje: hogyan gondolkodik a partner, milyen álláspontot képvisel bizonyos, nagy jelentőségű kérdésekben —- mondotta. A magyarországi tárgyalások lehetőséget nyújtottak tehát egymás jobb megismerésére. Sir Geoffrey Howe hangsúlyozta: az eszmecserék középpontjában gazdasági kérdések álltak. A tárgyalások egyértelműen bizonyították: a szocialista és tőkés-, a keleti és nyugati országokat hasonlóan érintik, a világgazdasági helyzet hatásai. Azt, hogy az élet- színvonal korábbi emelkedése nem automatikus folyamat, s azt, hogy az államok abban érdekeltek, hogy gazdaságukat rugalmasabbá tegyék. Hazánkban szerzett tapasztalatairól szólva a brit diplomácia vezetője elmondta: véleménye szerint- hasonlóságot mutat a várható volt sága, hogy a P—2-es szervezet létezik, és változatlanul életképes. Ez,t a tényt a parlamenti vizsgáló bizottság kereszténydemokrata elnökének, Tina Anselminek a közelmúltban adott nyilatkozata is megerősíti. Kijelentette, hogy tudomása van újabb titkos listák létezéséről is. Ezzel magyarázzák, hogy a vizsgáló bi- zottság.tevékénységét újabb hat hónapra meghosszabbították. ' A testöleí'kotittmmista képviselője javasolta: a vizsgálatot terjesszék ki a P—2 és a Vatikán bankjának kapcsolatára. a titkos szervezetnek az olasz bankrendszerbe való beépülésére, a tömegtájékoztatásban való részvételére, a P—2 és a terrorizmus összefonódására, valamint a fegyver- és a kábítószer-kereskedelemben játszott szerepére is. ,;i . t, ...... (MTI) magyar és a brit gazdaság abban, hogy mindkettő nagymértékben támaszkodik az exportra, tehát közös érdek, hogy liberálisabb világkereskedelem alakuljon ki; olyan amelyben az országok közötti kereskedelmi gátak megszűnnek. A jelenlegi világgazdasági hanyatlás idején ez nagy probléma, azonban Magyarország és Nagy-Britannia közös érdeke e gátak emelésének megakadályozása. — Igen szerény az országa*- ink közötti kereskedelem nagyságrendje — mondotta. — A mostani tárgyalásokon azonban körvonalazódtak annak lehetőségei, hogy a brit vállalkozók, üzletemberek bevonásával jelentős fejlődés indulhat meg ezen a téren. Végül nemzetközi kérdésekről szólva a brit külügyminiszter megismételte kormánya álláspontját, amely a Szovjetuniót teszi felelőssé a fegyverkezési verseny fokozódásáért. Hangsúlyozta: a brit kormány mindent megtesz azért, hogy bővítse a kelet—nyugat közötti dialógust. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a két külügyminiszter hasznos tárgyaláso- -kat folytatott a nemzetközi és a kétoldalú kancsolatok időszerű kérdéseiről. A nemzetközi kérdések meg'- ítélésben megmutatkozó különbségek ellenére egyetértettek abban, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésére, a párbeszéd fenntartására kell törekedni. A helsinki folyamat továbbvitele, a kétoldalú kapcsolatok erősítése jelentősen hozzájárulhat a nemzetközi légkör javításához. Megelégedéssel állapították meg, hogy a legutóbbi külügyi miniszteri találkozó óta kétoldalú kapcsolataink kedvezően fejlődtek, amelynek folytatása, a kapcsolatfejlesztés további lehetőségednek feltárása mindkét fél érdeke. Hivatalos látogatását befejezve a délutáni órákban elutazott Budapestről Sir Geoffrey Howe. A brit diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, dr. Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Bányász Rezső, valamint Peter William Unwin. (MTI) Japán tiltott gyümölcse Neves japán cégekkel készített riport-összeállítást közöl az AP amerikai hírügynökség olyan témáról, amelyről egyik megkérdezett sem volt hajlandó úgy nyilatkozni, hogy nevét közölte volna. A hírügynökség kérdései a. vállalatok katonai jellegű tevékenységére vonatkoztak. Az utóbbi időben egyre szaporodik azoknak a japán vállalatoknak a száma, amelyek önálló. katonai részleget nyitnak polgári üzemeik mellett. Ilyen például a Hitachi és a Toshiba, vagy a Sziget- ország második legnagyobb autógyártója, a> Nissan -Motors, amely az önálló rakétatechnológia fejlesztésében áll a japán ranglista élén. A Mitsubishi, japán legnagyobb fegyvergyártója — ez a .vállalat kapja a katonai megrendelések egynegyedét —■ szintén növelni kívánja ,e tevékenységét. Az indíték — véli az amerikai hírügynökség munkatársa — az Egyesült Államok Japánra gyakorolt .' nyomása. Washington azt szeretné, ha a szigetország fokozná önálló „védelmi”, képességét, és partjaitól ezer mérföldre is képes tenne katonailag ellenőrizni a hajóút vonalakat. Az USA ennek érdekében ösztönzi a katonai jellegű technológiák kölcsönös cseréjét. Szakértők szerint a japán vállalatoknak technikai fejlettségüknél fogva jó esélyük van arra, hogy a világ élvonalába (lépjenek olyan katonai jellegű iparágakban, mint a száloptika, vagy a műszaki kerámiaipar. Jelenleg a ha- dijellegű gyártás nagyrészt külföldi lieenszek alapján történik. A Japánban gyártott rakéták 60—70 százalékát, a repülőgépeknek pedig 80 százalékát • külföldi lieenszek alapján gyártják. Ezzel kapcsolatban a japán nemzetvédelmi hivatal egyik alkalmazottja a hírügynökség riporterének kijelentette: a legkívánatosabb az lenne, ha a ..teljes haditermelés hazai technológia alapján folyna, mert így számos megkötöttséget sikerülne kiküszöbölni. A Hitachi 1980-ban létesítette- katonai technológia ki- fejlesztésével foglalkozó részlegét; Tavaly ez |az üzem adta a cég termelésének 0,5 százalékát, mintegy 53 millió dollárt. Árukínálatukban egyebek. között adatfeldolgozó rendszerek, tengeralattjárókra szerelhető hanglokátorok, illetve repülési navigációs műszerek szerepelnek. A részleg magát megnevezni nem kívánó egyik Vezetője szerint az elektronika döntő szerepet játszik. a katonai jellegű kutatásokban. Elismerté, hogy cége ezen a téren egyelőre elmaradt például a Mitsubishi, vagy a Toshiba mögött, megvan azonban a remény azok utolérésére. A névtelen nyilatkozó kifejtette, hogy cége számára a katonai fejlesztés előnyét nem lehet egyszerűen pénzben lemérni, a hatás jelentkezik más jellegű technológiák ki- fejlesztésében is. A Toshiba, amely már tíz éve a nemzetvédelmi hivatal állandó eladója, csak ez év áprilisában nyitott önálló katonai részleget. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal a „szemérmességgel”, amelyet a Nissan Motors szóvivője tanúsított. Rámutatott ugyanis, hogy katonai jellegű eladási szerződések belpoliti- kailag még mindig érzékeny témának számítanak. „Ha valaki kijelentené, hogy a Nissan hadijellegű ügyleteket bonyolít le, a vállalat ellen fordíthatná a közvéleményt” «— mondta a szóvivő. A Nissan tavaly műszaki szerződést kötött az amerikai Martin Marietta társasággal, amely a Patriot rakétákat gyártja. Ügy hírlik, hogy a nemzetvédelmi hivatal ilyen típusú fegyverekkel kívánja fölváltani jelenlegi Nike rakétáit. Tavaly a hivatal megrendelései összesen 5,7 milliárd 2 NÓGRAD - 1933. szeptember 15., csütörtök Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában Változatlanul merev az USA álláspontja Genfben Fazekas László az MTI tudósítója jelenti: Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben szeptember 6-án felújított szovjet—amerikai tárgyalásokon egyelőre nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok változtatott volna korábbi álláspontján — jelentette ki szerdán Moszkvában Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Kornyijenko Szergej Ahromejev marsallal, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének első helyettesével az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról tartott sajtóértekezletet a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőinek. A helsinki látogatás előtt Kocsis Tamás, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Finnországban nagy várakozással tekintenek Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának közelgő látogatása elé. Kádár János ezúttal harmadízben látogat Finnországba. Korábban Í973-ban, majd 1975-ben az európai biztonsági és együttműködési konferencia alkalmából járt az északi országban. A mostani látogatás egy évvel követi Mauno Koivisto elnök magyarországi útját. Finn részről kiemelik, hogy Magyarország és Finnország között nincsenek rendezetlen kérdések. Sajátos hangsúlyt ad a látogatásnak, hogy arra — a finn külügyminisztérium megítélése szerint — nemzetközi értelemben politikailag igen bizonytalan időpontban történik. Ezért arra számítanak, hogy az Európa biztonságára, a leszerelésre és a nemzetek közötti együttműködésre vonatkozó kérdések Kádár János és Mauno Koivisto megbeszéléseinek fő témái közé kerülnek. Helsinki politikai körökben megállapítják, hogy a magyar—finn érintkezések állandóak, gazclasági-műszaki- tudományos, kulturális és egyéb területeken is folyamatosak, és hogy a két ország sokoldalú kapcsolatrendszere baráti módon fejlődik. Biztosra veszik, hogy Kádár János és Mauno Koivisto mostani találkozója megerősíti a magyar—finn viszonyt jellemző és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok jó példájának tekinthető kedvező tendenciákat, a különböző területeken kialakult, kölcsönösen hasznos együttműködést A finn fővárosban lehetőséget látnak a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoknak a politikai kapcsolatok magas színvonalából következő további bővítésére, beleértve a külgazdasági együttműködés korszerű és harmadik piacokra kiterjedő formáit is. Bush Algériában George Bush amerikai alclnök szerdán megbeszéléseket folytatott az algériai vezetőkkel, köztük Bendzsedid Sadli államfővel. A tárgyalások homlokterében Nyugat-Szaha- ra, Csád, Libanon és a közel- keleti helyzet állt. Bush kedden érkezett Marokkóból Algériába, s ma utazik tovább Tunéziába. (MTI) dollárt tettek ki, ennek 80,5 százalékát hazai cégek kapták. Megjegyzendő, hogy a japán hadiipari termelés a teljes ipari kibocsátásnak csupán 0,36 százalékát teszi ki. Ez valamivel kisebb a kenyéripar részesedésénél. A japán katonai ipar képviselői egytől egyig úgy nyilatkoztak az AP riporterének, hogy hátrányosan érzik a kormány fegyverexport-tilalmát, valamint azt, hogy » törvények szerint a védelem céljait szolgáló kiadások nem haladhatják meg a nemzeti össztermék 1 százalékát. A nemzetvédelmi hivatal egyik alkalmazottja szerint a tilalom nélkül „sokkal Jobb” fegyvereket lehetne gyártani. A Kawasaki egyik vezetője — a cég a! második legnagyobb ügyfele a nemzetvédelmi hivatalnak — elpanaszolta, hogy export nélkül lehetetlen háborús körülmények között kipróbálni a fegyvereket, s ez gátolja a jobb minőség elérését. Minden megkérdezett egyetértett abban is, hogy az egyszázalékos költekezési plafont előbb-utóbb túllépik, a katonai jellegű fölszerelések exportja pedig néhány éven belül megindulhat. Véleményüket két okkal támasztották alá: az Egyesült Államok nyomásával és a katonai jellegű „technológiai transzfer- szerződések megkötésének lehetőségével, (ami jogilag helyettesíthetné a szokványos exportot Kornyijenko cáfolta azokat a nyugati találgatásokat, amelyek szerint a Szovjetunió esetleg lemond arról a követeléséről, hogy a genfi tárgyalásokon beszámítsák a brit és a francia atomfegyverzetet. Ezek a feltételezések alaptalanok. Az ilyesmi nem más, mint az óhaj valóságnak való feltüntetése. Hangsúlyozta: a Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a NATO közepes hatótávolságú atomeszközei mennyiégének meghatározásakor számítsák be a brit és a francia atomeszközöket is, függetlenül attól, hogy azokat valaki közepes hatótávolságúnak avagy stratégiainak nevezi. A sajtóértekezleten tett nyilatkozatában Georgij Kornyijenko felhívta rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államoktól és a NATO-tól függ, lesz-e megállapodás a genfi tárgyalásokon. Nyomatékosan leszögezte: senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Szovjetunió akár az Egyesült Államok által javasolt nullamegoldást, akár az úgynevezett közbülső megoldást elfogadná, hiszen mindkét javaslat lényege az, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkentse európai nukleáris fegyverzetét. Ha az amerikai küldöttség ezúttal is ilyen megállapodásra kapott megbízást, akkor csak azt jelentheti, hogy az Egyesült Államok még csak nem is gondol kölcsönösen elfogadható megállapodásra, hanem kizárólag Pershing—2- es rakétái és robotrepülőgépei mielőbbi európai telepítésére törekszik. A felelősség _ az események ilyen alakulásáért, amely nem a nukleáris szembenállás szintjének csökkenéséhez, hanem növeléséhez vezetne, fokozva ezzel a háborús veszélyt, az Egyesült Államokra, valamint a vele együttműködő NATO- és NATO-n kívüli szövetségeseire hárul. Ahromejev marsall nyilatkozatában a Szovjetunió és a NATO közötti európai erőviszonyokról szólt, megállapítva, hogy a két fél között viszonylagos erőegyensúly van a közepes hatótávolságú hordozóeszközök, tehát a rakéták és repülőgépek tekintetében. Ami a nukleáris rob- banóitölteteket illeti, e téren a NATO fölénye mintegy más- félszeres. Az Észak-atlanti Szövetség Jelenleg európában 857 közepes hatótávolságú, nukleáris töltetet hordozó eszközzel rendelkezik: az NSZK-ban és Nagy-Britanniában állomásozó F—111-es és F—4-es amerikai repülőgépekkel, az európai portok mentén cirkáló repülőgép-anyahaj ókon levő A—6 és A—7—P jelzésű repülőgépekkel — összesen több mint 650 darabbal. Nagy- Britannia tulajdonában 64 Polaris rakéta van, Francia- országnak 98 rakétája és 44 Mirage—1 típusú bombázója. A NATO összesen 162 tengeri és földi telepítésű rakétával, valamint körülbelül 700 közepes hatósugarú harci repülőgéppel rendelkezik. Ezek hatósugara 1000—4500 kilométer, s ez lehetővé teszi, hogy elérjenek szovjet célpontokat, egészen az Urálig. A NATO-erőkkel a Szovjetunió 938 hordozóeszközzel áll szemben: SS—20 és SS—4 rakéták, valamint közepes hatótávolságú bombázók. Kérdésekre válaszolva Ahro- mejeiv marsall a továbbiakban kitért arra a szovjet javaslatra, hogy a Szovjetunió nemcsak leszerelni, hanem megsemmisíteni is hajlandó egy esetleges csökkentési megállapodás hatálya alá eső, jelenleg európai részen tartott közepes hatótávolságú rakétáit. A megsemmisítés ebben az esetben azt jelentené, hogy a tárgyalásokon kidolgozott módszer alapján megsemmisítenék magukat a rakétákat és az indítóállásaikat is. Magától értetődik, hogy ennek fejében az Egyesült Államoknak is le kellene szerelnie, vagy meg kellene semmisítenie azokat az objektumokot és berendezéseket, amelyeket Európában a rakétatelepítés előkészítéseként már létrehozott. A vezérkari főnök első helyettese megerősítette, hogy a Szovjetunió, mint azt már Genfben is bejelentette, egy kölcsönösen elfogadható megállapodás esetén kész lenne lemondani azokról az Uraíon túli területein levő SS—20-as rakétáiról is, amelyek elérhe-; tik Nyugat-Európa területét.1 Ennek fejében az Egyesüli Államoknak is vállalnia kellene, hogy nem telepít Pershing—2 rakétákat azokra a területekre, ahonnan elér-* hető velük a Szovjetunió. Georgij Kornyijenko ismé-3 telten határozottan leszögezte hogy a közepes hatótávolságú nukleáris erők európai egyensúlyának alacsonyabb szinten történő megteremtésekor a Szovjetunió semmiképpen sem hajlandó lemondani Nagy- Britannia és Franciaország nukleáris fegyverzetének figyelembevételéről, amely mellett 1980 októbere, a tárgyalások kezdete óta határozottan kitart. Mint mondotta, korábban a NATO részéről is elismerték, hogy ezeket az erőket számításba kell venni egy megállapodásban. így tehát nem a Szovjet-! unió magatartása változott, és vált keményebbé a genfi tárgyalásokon, hanem iaz Észak-atlanti Szövetség távolodott el negatív irányba saját korábbi álláspontjától. A külügyminiszter első helyettese végezetül kitért azokra a nyugati politikusoktól származó, s már a nyugati sajtóban is visszhangra talált állításokra, miszerint a délkoreai gép ügye befolyásolja a szovjet—amerikai genfi tárgyalások politikai légkörét, s a Szovjetuni-i ót a szovjetellenes kampánnyal álláspontjának módosítására lehet bírni. Kijelentette: a Szovjetunió Helyteleníti, hogy a fegyverzetkor-! látozásról és leszerelésről szóló tárgyalásokat összekapcsolják az azokkal semmiféle ősz-* szefüggésben nem levő kérdésekkel, jelen esetben a dél-* koreai gép ügyével. Bizonyos jelek szerint az amerikai fél a dél-koreai géppel végrehajtott saját provokációját arra használja fel, hogy akadályokat gördítsen a fegyverkezési hajsza korlátozásáról és a leszerelésről folyó tárgyalások elé — mondta. A Szovjetunió kitart fez egyenlőségen és az egyenlő biztonságon alapuló megállapodást szorgalmazó álláspontja mellett, és sem most, serní a jövőben nem tesz egyoldalú engedményeket.
