Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

KETTŐS SZEREPBEN Áz Istenek alkonya a drezdai Lukács-templomban Jó évtized óta a drezdai Lu­kács-templomban minden hét­főtől péntekig az NDK Eterna hanglemezgyártó vállalat szak­emberei dolgoznak. Világhírű zenekarok, előadóművészek műsorát rögzítik. A hét vége­ken pedig ismét a hívőké az épület. Miként az Elba-parti nagyvá­ros legtöbb műemléke, lakó­háza, a Lukács-templomot is az angol—amerikai bombatá­madás döntötte romba 1945 februárjában. Újjáépítése so­káig kérdéses volt; végül az állam segítségével, sok millió márkás költséggel helyreállí­tották. Régi pompáját, igaz nem nyerte vissza. Berendezése azonban célszerű és modern, a „kettős hasznosítás” céljára tökéletesen megfelel. Olyany- nyira, hogy a világ legnagyobb hanglemezgyártó cégeivel együtt dolgozik a drezdai Lu­kács-templom stúdiója, s ma már a legkorszerűbb digitális hangrögzítési technikát alkal­mazza. A temolomstúdióban készített felvételeket a klasz- szikus zenét kedvelők milliói ismerik, keresik és vásárolják nem csak az NDK-ban, hanem minden földrészen. A temp­lomhajó akusztikája kitűnő. A visszhang ideje 2,2 másodperc, ami a szakemberek szerint ideális középérték, hanglemez­ről i.s a természetes hangzás érzetét kelti. A Lukassound — így emlegetik szakkörök­ben megkülönböztetett szere­tettel e templombeli zene hangzását — immár fogalom­má vált. A nyolcórás műszakot szá­Pillantás a templomstúdióba mítva, legföljebb húszoerces kamarazenei, vagy félórás operafelvétel készül el. Sziszi­fuszi munka a hangrögzítés, kérlelhetetlen ember a hang­mérnök. akinek akarata előtt még világsztárok is — a töb­bi között a két drezdai, Theo Adam és Peter Schreier — kénytelenek meghajolni. Eh­hez járul a stúdióban gyakori vendég drezdai Staatskapelle világhírű zenekarának és dirigenseinek az igényessége. A Staatskapelle két évvel ezelőtt nagy feladatot kapott1 a Wagner-centenáöium alkalmá­ból az egész Niebelunggyűrűt az ő közreműködésével rögzíti hangszalagra az Eterna a Lu­kács-templomban. A zenekart az ugyancsak elismert kar­mester, Marek Janowski ve­zényli. A Rajna kincse és a Walkür új lemezen már hazánk­ban is megjelent, az Istenek alkonyának felvételei pedig befejeződtek Drezdában. A technikusoknak, a mér­nököknek nem könnyű a dol­guk. Nem mindegy ugyanis, hogy hol helyezik el a mikro­fonokat, hol állnak a zenekari és szólistadobogók. A pénteki műszak „térképezéssel” vég­ződik — mondja Gerald Jun­ge. a templomi stúdió techni­kai vezetője. Gondosan meg­jelöljük minden mikrofon és pódium helyét, magasságát; pontosan beírjuk az erősítő- és mikrofonértékeket. Külön­ben sok fáradságos munkánk veszne kárba, és hétfőn déle­lőtt nem tudnánk folytatni a hét végén abbahagyott felvé­telt. i Kulcsár László Évődünk az évadnyitón Tehetségkutatás rögös úton Négyre hívtak bennünket. Az óra harminc perccel töb­bet m ü tat, s még nem kezdő­dik semmi. A nyüzsgés azonban kétségkívül nagy a salgótarjáni Kohász Művelő­dési Központban, az amatőr művészeti csoportok mind- egvike képviselteti magát — néhány taggal. Aki itt van, izgatott. Hogyne, hisz évad­nyitó gáláról van szó, a cso­portok bemutatják egymás­nak, mit tanultak, mit felej­tettek a nyáron. Az izgalom­nak más oka is van: sok a hiányzó. Vajon eljönnek-e a többiek?. A művészeti előadó szobá­jának ajtaját suhancok állják el. Az előadó telefonál: — Mi az a probléma, ami távol tart? Rövid szünet. — Ha eljössz, elmondhatod. — A társaid itt állnak mel­lettem és nagyon várnak. Szükség van rád. A kefefrizurás kamaszok lesik Liszkay Zsuzsa minden szavát, és próbálják kitalál­ni, mit mond társuk a vonal másik végén. Ők az újhullá­mos zenekar, nemrég alakul­tak. Momentán kissé hiányos a felállásuk. — Udvarokat magának! De ő ilyen. Liszkay Zsusza művészeti előadó közli a tárgyalás ered­ményét : — Még nem tudja, eljön-e. — Akkor eljön. Ha nem tudja, eljön, ő ilyen. A teremben elfáradt az iz­galom. A művészeti előadó éppen jókor lép a színre: — Szervusztok! Az a hely­zet, hogy hajszál híján nincs helyzet. Májusban is ilyen ke­retben zártuk az évadot. Na­gyon jól éreztük magunkat. Nyáron kértétek, csináljunk évadnyitót. Nyolcvan meghí­vót küldtünk el... S most húsz műsorszámból, jó, ha ötöt meg tudunk csinálni! — hangja dörgedelmes, enyhébb­re vált. — Igazságtalan, hogy ezt nektek mondom, akik itt vagytok, majd adjátok át az érintetteknek. De kik ők, akik itt vannak s akik távol maradtak? Kik ők, azon túl, hogy az intéz­mény művészeti csoportjainak tagjai? Mindenekelőtt kö­zépiskolások, a város közép­iskolásai, akik az általános Ki mit tud? lázban tehetséget, valamilyen előadói készséget fedeztek fel magukban. A KISZ Nógrád megyei bizott­sága stúdióba szervezte őket, helyszín a Furák kollégium, illetve a Kohász volt. Ez utóbbi intézményben megra­gadtak. együtt maradtak az országos vetélkedő után is. A színjátszó csoport tagjai verset mondanak, elkezdődött a gála. Liszkay Zuzsa hogvan ér­tékeli a rendezvényt? — Viszonyítási alap a má­jusi évadzáró. Ih letet tségé- ben, hangulatában, fegyelmé­ben ötször jobb volt, mint ez. Ám minden rendezvénynek megvan az a kockázata, hogy a közöny, a megbízhatatlan­ság megfojtja. Az évadnyitó gála azonban nem fulladt kudarcba! Fel­lépett Stoor Cristell diszkó­táncos, a néptánccsoport, akik Dunaújvárosba készülnek, a vasas néptánccsoportok or­szágos fesztiváljára, végül is a közönség, elé állt az új­hullámos és a nosztalgia­együttes. A zenészeket — az újhul- lámos és a nosztalgiaegyüt­test — nem a Ki mit tud? „kényszerítette” színpadra. Sokkal inkább a Kohász Mű­velődési Központnak az az általános törekvése, hogy megújítsa, megfiatalítsa re nagy hagyományú amatőr­csoportjait. S bár kissé nehéz­kesen indult, az évadnyitó gála is e célt szolgálta. Sike­resen: a közgazdasági szak- középiskolába járó ho'lókői Szabó Zsuzsa és a dorogházai Bakos Györgyi az intézmény néptánccsoportjának színre lé­pése után jelentkeztek a cso­portba. Bizonyára nemcsak ők ... A toborozásw.k, a friss erők gyűjtésének nincs vége a gá­lával. Szeptembertől minden hónap utolsó péntekén dis- cófórumot rendeznek az in­tézményben. A hattól tízig tartó nonstop műsor eltér a hagyományos discótól, szünet helyett a discófórum pódiu­mán folyamatosan bemutat­koznak a város amatőr elő­adói, kiscsoportok. Versmon­dástól a karatéig minden be­lefér a fórumba, amelyet a SKÜ KISZ-szervezete patro­nál. ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: ISTENNEK LENNI NEHÉZ 49. Budah elvette a tablettát, megnézte, megszagolta, fel­vonta bozontos szemöldökét, azután a gyógyszert óvatosan a nyelvére tette. — Nelje csak le — szólt mosolyogva Rumata. Budah lenyelte. — M-m-m... — mondta. — Azt hittem, mindent tudok az orvosságokról. — Elhallgatott, figyelte, mit érez. — Menjünk — szólt Ruma­ta. alatt. Valahol a tömlöc mé­lyén teli torokból ordított, az Istent, a szenteket, a poklot, a Szent Rendet, dón Rebát becsmérelte az ő kebelbarát­ja, Pampa dón Bau báró. Mégis hurokra került a bá­ró, gondolta bűntudatosan Rumata. Rumata sietve levett a kezéről két karperecét, felhúzta Budah doktor so­vány csuklójára, és így szólt: — Menjen fel, de a kapun ne lépjen ki. Húzódjon meg valahol oldalt. Ha zaklatnák, mutassa meg a karpereceket. ajtót. Az imbolygó fáklya­fényben észrevette Pampát. A bárót meztelenül, fejjel le­felé feszítették a falra. Arca fekete volt a vértolulástól. A görbe asztalkánál fülét bedug­va ült egy görnyedt hátú hi­vatalnok, az izzadságtól fény­lő hóhér pedig vaslavórban a (csörömpölő szerszámait rakos­gatta. Rumata bezárta maga mö­gött az ajtót, hátulról oda­ment a hóhérhoz, és kardja markolatával tarkón vágta. A hóhér megfordult, a fejéhez kapott s a lavórba rogyott. Rumata a kardjával kettészel­te az asztalt az iratokkal együtt. Minden rendben volt. Rumata odament a báróhoz, aki örvendező kíváncsisággal nézett fel rá, megfogta a lá­bát tartó láncokat, és kitép­te a falból. Azután a padló­ra tette a báró mindkét lábát. Pampa elhallgatott, furcsa pózba dermedt, aztán kiszaba­dította a kezét — Hihetem-e — harsogta, s vérben úszó szeme fehérét forgatta —, hogy ön az, nemes barátom?! Végre megtaláltam! — Igen, én vagyok — felel­te Rumata. — Menjünk in­nen, barátom, itt önnek sem­mi keresnivalója. — Sört! — mondta a báró — Itt valahol sör volt. — Végigment a cellán, maga után vonszolta a láncok csonkjait. — Fél éjszaka fut­kostam a városban! Nekem azt mondták, hogy önt letar­tóztatták, és én rengeteg em­bert kardélre hánytam! Bi­zonyos voltam benne, hogy megtalálom önt ebben a bör­tönben ! Odalépett a hóhérhoz, és mint a porszemet, úgy seper­te el lavórostul. A lavór alól előbukkant egy hordócska, A báró öklével kiütötte a fene­két, a feje fölé emelte a hor­dót. A sör buzogva ömlött a torkába. A báró kiürítette a hordócs­kát és a sarokba hajította, ahol a hivatalnok reszketett. — Nos hát — szólt a báró, és tenyerével letörülte a sza- kállát. — Most kész vagyok követni önt. Nem baj, hogy meztelen vagyok? Rumata körültekintett, oda­ment a hóhérhoz, és kiráz­ta a kötényéből. — Egyelőre vegye fel ezt — mondta. — Igaza van — felelte a bá­ró, és csípője köré kötötte a kötényt. — Mégis kényelmet­len lenne csupaszon beállíta­ni a bárónéhoz... Kiléptek a cellából. Senki sem merte útjukat állni. (Folytatjuk.) Végighaladtak a folyosón, felmentek a lépcsőn, aztán újabb és újabb lépcsőn. Ru­mata ekkor megtorpant. Is­merős, öblös ordítás vissz­hangzott a börtön boltívei Pampa báró úgy bömbölt, akár egy atommeghajtású hajó a sarkvidéki ködben. Rumata lerohant két lépcsőn, feldön­tötte a szembejövő barátokat, utat tört, és berúgta a cella­KOSSUTH RADIO: 8.25: Világablale 8.54: Olvasólámpa 9.04: Verbunkosok, nóták 10.05: Üveghangok. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­karát. 12.45: Az egytől a 230 lőerőig 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódták 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Kóruspódium 15.28: A nemzet napszámosa 16.05: Bocaccio. Részletek Suppé operettjéből. 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: A kiút kezdetén. 17.30: Mozart: A-húr zongora- verseny K. 414. 17.57: Külföldről érkezett •20.25: Zenekari operarészletek 20.54: A King’s Singers és a könnyűzene X/9. rész. 21.24: Szent-Györgyl Albert 90 éves. 22.30: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 72.46: Vészielző élőlények 23.01: Purcell: Oda Szent Cecília napjára No. 2. o.io: Nádas Gábor táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.0S: Népdalok 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04, 05, 07 Jelenti. 10.00: zenedélelőtt 12.05: Rigó Sándor népi zene­kara játszik, Csüry Edit cigánydalokat énekel. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.00: A mester. Babits Mihály- ról beszél Gyergyai Albert 16.40: Fiataloknak! 17.30: Közvetítés az AEK Athén- Ü. Dózsa KEK-labdarúgó- , mérkőzésről 18.35: Elton John felvételeiből 19.20: Népdalaink világa. X/7. 19.55: Körkapcsolás Európa Kupa 1 abdarúgó-mérkőzésekről és női kosárlabda Európa- bajnokságról. 20.35: Tükörképek. 21.30: Hangszerszólók 21.50: Nosztalgiahullám 22.12: Rose Marie. Részletek Frlml operettjéből. 22.42: A Stúdió 11. felvételeiből 23.20: Dalol a tavasz. Részletek KabalevszkiJ ope­rettjéből. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Hangverseny- krónika. — 17.20: Ablak az or­szágra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Inno­vációs folyamatok Borsodban. — Érc Rudabányán. — Szüreti ké­szülődés Hevesben.) Felelős szer­kesztő: Paulovits Ágoston. Szer­kesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25—18.30: Lap- és mű- sörelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 8.05: Tévétorna 8.10: Iskolatévé 8.30: Környezetismeret (Alt. isk. 3. oszt.) Kölcsönhatások. 1. Mechanikai kölcsönhatások 8.45: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.15: Az erdő és az ember 9.45; Delta Tudományos híradó 10.10: A tengerpart hölgyei. Francia tévéfilmsorozat. 5/1. rész: Feuvilleforte 1911—12. 11.35: Képújság 14.55: Iskolatévé: Nyelvtanárok figyelem! Szóbeli kezdő szakasz. 2. (ált. isk. 4. osztályában orosz nyelvet tanító nevelőknek.) 15.25: Környezetismeret 15.45: Magyar Irodalom 16.25: Hírek 16.30: Ahol a harcsa él. Búvárkaland a bajor vizeken. NSZK rövidfilm. 17.10: Reklám 17.15: Csak a szépre emlékezem Hajdú Júlia szerzői estje. 1. rész. 18.20: Nyitva kedden és pénteken Rinortfilm. 18.45: Képújság 18.50; A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő. 20.00: Ég és föld között. Amerikai film 2/1. rész. 21.40: Népzene — zenekarra 4 NÓGRÁD - 1983. szeptember 14., szerda T 17.15: „Csak a szépre emlékezem” Hajdú Júlia szerzői estje 21.50; A faszobrász ünnepnapjai. Riport film 22.25: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 19.55: Női kosárlabda EB. Magyarország—Lengyel­ország mérkőzés. Közvetítés Miskolcról. 21.30: Tv-híradó, 2. 21.50: 100 éves a Mozarteaum. Komolyzenei film. 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA J 19.10: Esti mese , 19.30: Tv-híradó 20.00: Szergej Bondarcsuk-sorozat: Ványa bácsi. (Ism.) 21.40: Harmincéves a Julius Fucik művelődési és pihenőpark 22.05: Ez történt 24 óra alat 22.20: Női kosárlabda EB. 23.00: Hirek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó ' 20.00: Monitor • 21.30: Időszerű események 22.00: Nyugtalanság. NDK tévédráma. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Tengerszem. Színes, szink­ronizált csehszlovák ifjúsági film. Háromnegyed 6 és 8 órá­tól: Kilenctől ötig (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjá­ték. — Balassagyarmati Madách: Nem akarok felnőni. (14). Szines svéd film. — Naevbátonyl Pető­fi: Sztroeoff Mihály. Szines francia—olasz—NSZK—bolgár ka­landfilm. — Pásztói Mátra: Ez íven! (14). Színes, szinkronizált USA fílmvfgiáték. — Karan cs- lanujtö: Gyanútlan gyakornok (14). Színes, szinkronizált fran­cia bűnügyi filmvigjáték. Talán kiderült, végezetül mégsem árt kinyilatkoztat ni: A Kohász vállalja a rögös utat. Nem kiforrott előadó­kat keres, tehetséget érző és mutató lelkes fiatalokat. Y. e. A tv és a MOKÉP közös produkciója Irta: Dr. Kertész György Zenéjét szerezte; Pethő Zsolt Rendezte: Szabó Szabolcs, Haui József és Szombati-Szabó Csaba „Nógrád megyei bemutató; szeptember 15—19. Salgótarján, November 7. Filmszínház „Hősei mind egyéniségek, kü­lönböző természeti törvények­nek engedelmeskedő, külön­böző életmódot folytató sze­mélyiségek, akiknek egymás­hoz való viszonyából gyerme­keink egy nagyon fontos dol­got tanulhatnak meg legfogé­konyabb korukban és szinle észrevétlenül: a másság, a különbözőség elfogadását és tiszteletét. Annyi tartalmatlan vagy vi­tatható eszmeiségül mesefilm után felüdülés látni az ilvj»n tiszta mondanivalóid gyerek­filmet, amelynek tanulsága bízón v ránk, felnőttekre is ránkfér olykor.” Gyertyán Jírvin Népszabadság, 1983. IX. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom