Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

KEMEROVÓIAK SALGÓTARJÁNBAN „Nálunk minden harmadik ember sportol" Interjú V. A. Armenyikovval, a küldöttség vezetőjével Tíztagú küldöttség érkezett » hét végére Salgótarjánba Kemerovo megyéből, az STC Kristály Kupa elnevezésű at­létikai versenyére. A delegá­ció vezetője, Vlagyimir Anto- novics Armenyikov, a megyei pártbizottság instruktora in­terjút adott munkatársunk­nak. NÓGRÁD: — Mi a szerepe a sportnak Kemerovo megye társadalmi életében, milyen az irányítás és a helyi lakos­ság részvétele a tömegsport­ban? — Nálunk a Szovjetunióban minden megyében külön sportbizottság irányítja az egész sportéletet. Az alapvető cél az, hogy egészséges embe­reket adjon a sport az üze­meknek, a mezőgazdaságnak, a társadalmi életnek. Kemero- vóban különösen az iparban dolgozók vannak túlsúlyban; közülük sokan egészségre ár­talmas munkakörben tevé­kenykednek. Az ő érdekeiket szolgálják elsősorban a sport­telepek, a pihenőövezetek. Kuzbasszban például minden üzemben bevezették a műsza­kok alatt a sportszüneteket, a munkaközi testnevelést. A nagyobb gyárakban egészség- ügyi kabinetek működnek, amelyek elsőrendű célja a be­tegségek megelőzése, a rend­szeres mozgásra és sportolás­ra nevelés. Megyénkben gya­korlatilag minden harmadik ember, összesen csaknem 1 millió helyi lakos vesz részt a tömegsportban. NÖGRÁD: — Tudná né­hány számadattal érzékeltetni az ottani arányokat, a sporto­lási lehetőségeket illetően? — Kemerovo megyében 35 stadion, 12 uszoda, közel 000 tornaterem, mintegy 3000 sportpálya szolgálja a rend­szeres testnevelést. Elsősor­ban a gyermekek, a serdü­lők, tehát‘a jövő nemzedék egészséges fejlődésével törőd­nek a szakemberek, hiszen ők jelentik nálunk a munkások utánpótlását is. összesen 220 gyermeksportklub működik a mikrokörzetekben, ahol a helybeli lakosok legkisebb családtagjait foglalkoztatják. Vlagyimir Antonovics Arme­nyikov, a Kemerovo megyei pártbizottság instruktora. Ezek közül 82 kizárólag sport célú egyesület, ahol biztosít­va van a gyermekek szaksze­rű fejlődése, a legtehetségeseb­bek eljutása a minőségi spor­tolók közé. Pontosan 1775 szakosztályi csoport működik a területünkön, nekik 122 tor­naterem és 480 labdarúgópá­lya áll rendelkezésükre; to­vábbi 1500 sportpálya van a helyi közigazgatás kezelésében a tömegsport számába. Keme­rovo megyében szintén 1500 a függetlenített edzők szá­ma, a nálunk űzött 37 sport­ágban. Ezek közül a legnép­szerűbb a sífutás 90 ezer, az atlétika 6fi ezer és a különbö­ző labdajátékok, köztük a leg­kedveltebb jégkorong össze­sen 180 ezer sportolóval. NÓGRÁD: — Milyen a mi­nőségi sport színvonala Kcm.e- rovó ban, kik fémjelzik a me­gye sportéletét, mint feggied- ményesebbek? — Csak az elmúlt eszten­dőben 39-en szerezték meg megyénkből a Szovjetunió sportmestere, 14-en a nemzet­közi mester címet. Natalja Glebova gyorskorcsolyázás­ban, Nyikola) Zaharov súly­emelésben, Vlagyimir Make.- jev sífutásban lett országos bajnok. Jurij Porotov, kül­döttségünk tagja maratoni futásban szerzett kupagyőzel­met és nemzetközi sportmes­teri címet. (Salgótarjánban 5000 és 10 000 méteren indult.) Büszkék vagyunk Jelena Sa­lamonéra is, aki 200 és 400 méteren szerzett sportmeste-r ri címet. NÚGRÁD: — Kérem, mu­tassa be röviden o delegáció többi tagját is.! — A többiek is mind sport­mesterek, bár néhányan nem­rég még csupán jelöltek vol­tak. Nyikolaj Ralasov távoi- és hármasugró, Szergej Csuri- kov pedig magasugró. A rö­vid távok specialistája Borisz Morozov, aki a 100 méter mellett 110 gáton is megállja a helyét. A középtávokon 800 és 1500 méteren Vlagyimir Na- baszov képviseli megyénket. Porotov mellett Jakov Tol- sztyikov is eredményes .hosz- szútávfutó. Salamován kívül a küldöttség másik nőtagja Ludmilla Sebjakovak 500, 800, és 3000 méteren egyaránt a legjobbak között szokott sze­repelni. NÓGRÁD: — Milyenek az első benyomásaik Salgótarján­ról, hogy érzik magukat Ma­gyarországon? — Rendkívül kellemes volt már az első találkozás ven­déglátóinkkal a repülőtéren. Itt a városban pedig igazán gazdag programmal és sok figyelmességgel halmoztak el minket. Nagyon érdekes be­szélgetésen vehettünk részt a kohászati üzemekben, ahol ismertették gazdasági és sporteredményeiket, bemutat­ták a várost, az üzemet. Meg­ismerkedhettünk az itt dol­gozók mukakörülményeivel és a pihenésük, kikapcsolódásuk céljait szolgáló intézkedések­kel, szociális és sportlehetősé- gekkel. Nagyon tetszik a Ko­hász-stadion is, különösen az elhelyezése: vonzó a környe­zete és tiszta a levegője. Bí­zunk benne kezdettől fogva, hogy nem csak kellemes em­lékekkel, de szép sportsike­rekkel is térhetünk majd ha­za a nógrádi testvérvárosból. v. r. ' Ho már irodalmi és politi­kai hetilapunk is foglalkozik a sport és a gazdaság össze­függéseivel, akkor bizonyos, hogy a téma nemcsak idősze­rű, de egyre többeket is érint. Jómagam az ötvenes évek kö­zepe táján azért jegyeztem el magamat egy életre a sport­tal, mert úgy tűnt: itt min­dig az erősebb, a fölkészül- tebb, az ügyesebb győz, eset­leg a szerencsének lehet még némi szerepe. De olyan sze-, gény sorból is el lehet jutni a világ élvonalába, sőt a csúcs­ra. mint jó néhány olimpiai aranyérmes labdarúgónk­nak. úszónknak, vízilabdá­zónknak, vívónknak sikerjj.lt. Ebből egy gyerek könnyen ár­rá következtethet, hogy a sportban a pénznek vajmi ke­vés szerepe van. Azóta nem csupán a gyerek nőtt föl, de a világ is jókorát fordult. Az amatőr sport a ki­fejezés coubertini értelmében eltűnt az olimpiákról. Profi atléták, milliomos teniszcsil­lagok lépnek pályára a világ minden táján, mesés rajtpén­zekért. Síelő- és úszócsillagok álomszereléseiket mutogatják a tévékameráknak, reklámoz­va a busásan fizető sportszer­gyárakat. Divat a márkás mez, tréningruha és -cipő, ahogyan már szombati számunkban is írtunk róla; csak míg a menő sztároknak a reklámozásért fi- zc'nek, a tömegektől ezeknek a pénzeknek a többszörösét szedik vissza a gyártó cégek. Itthon is egyre inkább a pénz. határozza meg a sport­életet. A gazdag bázisszervek támogatni tudják a legjobb sportszerek megvásárlását, a Fonák legújabb kutatási eredmé­nyek fölhasználását, a legjobb sportolók odacsábítását az egyesülethez. A kevésbé tehet­ségek kénytelenek a közön­ségüktől várni a pluszt: a be­lépőjegyek árának emelésével, a baráti körrel való összefo­nódással. És, ha a bázisszer­vek nem tudnak több pénzt áldozni a sportra —, vagy már annyit sem —, mint eddig a központi költségvetésből, ak­kor megint a dolgozók juta­lomalapjából vándorolnak át a szükséges összegek az egye­sület pénztárába, majd a spor­tolók zsebébe. Közben mind többe kerül a tömegsport is. Amikor a ka­rate jött divatba, egymással versenyeztek a tanfolyamok, hogy melyikük mer magasabb tandíjat kérni. Manapság az aerobic az új módi, és ezzel ugyanez a helyzet. Sokszor le­hetetlen körülmények között, elemi feltételek biztosítása nélkül is meghirdetik a fog­lalkozásokat, hiszen ellenáll­hatatlan a divat és a pénz csábítása. Beszedik a tandíjat és aztán, aki már az első al­kalommal rájön, hogy nem bírja a sporttól meglehetősen távol álló, kemény gyakorla­tokat, az úgy-ahogy képzett előtornász mutatványainak utánzását, a tömegeket a zu­hany alatt, az öltözőben (ha van!) hagyott értéktárgyak el-eltünedezését — vessen ma­gára. De írhatnék tenisz-, vagy sítanfolyamokról is: ke­vés helyen különb a helyzet. A labdarúgók ma már pon­tosan tudják, hány ezer fo­rintot ér egy góljuk. A győze­lem öröme a pénzszerzés sike­révé degradálódik. A totócsa­lók is jól betájolták, kinek mennyit ér egy vereség. És meg is fizették —, mint ahogy (1984. január 1-től különösen) az egyesületek is a győzelme­ket —, hiszen megérte, meg­éri nekik. Csak éppen azok nem járnak jól, akikért a sport maga létezik. Az egyre növekvő összegeket az 6 zse­bükből, a mi zsebünkből húz­zák ki. Pedig a mi költsége­ink is emelkednek. És a he­lyi sport színvonala? — IF — Labdarúgó NB II. Ismerős tájak felé vitte a felújított STC-busz megyénk balszerencse üldözte, repre­zentáns labdarúgócsapatát. Szombaton a délelőtti órák­ban a szokottnál korábban in­dultak, mert délután a hely­színen még edzést tartottak. A pályát és az ellenfelet jól ismeri a tarjáni gárda. Hosz- szú évek során, a hévízi téli alapozáskor gyakran találko­zott a két gárda. A bajnoki küzdelmek során ez lesz a harmadik összecsapás. Az elő­ző bajnoki évadban a keszthe­lyiek ellen a tarjániak sike­resen szerepeltek. Kétszer győztek. Az idegenbeli győze­lem verejtékes volt; a kiha­gyott hazai helyzeteket figye­lembe véve, a vereség sem ATLÉTIKAI KRISTÁLY KUPA Novobáczky Kláráé és Kiss Tiboré a serlej Nem az ünnepélyes külsősé­gek adták meg a rangját a VII. Kristály Kupa atlétikai viadalnak, amely tegnap zaj­lott le a salgótarjáni Kohász­stadionban, hanem a részt vevő kemerovói, besztercei, francia sportolók, valamint a magyar atlétaválogatott több tagjának rajthoz állása. A szombat délutáni viadalra is­mét visszatért a nyár: verőfé­nyes napsütés, kellemes me­leg és egy kis hűsítő szellő fo­gadta a versenyzőket. Több százan foglaltak helyet a le­látón is: a váltóversenyeken induló iskolások és osztály­társaik, akik harsány biztatás­sal buzdították a salakon fu­tó társaikat és nagy tapssal éljenezték meg a legjobban szereplőket. Több számban színvonalas küzdelemnek le­hettek tanúi a nézők. A női és a férfi távol- és magasug­rás, a hármasugrás, a férfi 3000 méter győztes eredménye különösen figyelemre méltó. Az általános iskolások hosszú távú viadalán egyetlen tized- másodperc döntött: ennyivel előzte meg az utolsó méteren vetélytársát a 2000 méter győz­tese. Tolsztyikov (Kemerovo) 8:31.4. 1500 m akadály: 1. Győré Sándor (STC) 4:49.2, 2. Fe- rencz Tibor (STC) 4:56.7, 3. Kokavecz Mátyás (Bgy. SE) 4:57.4 perc. Hármasugrás: 1. Kiss Tibor (MTK-VM) 16.33, 2. Sári Kálmán (Bakony Ve­gyész) 16.08, 3. Katona Gá­bor (BHSE) 15.85; gerelyhají­tás: 1. Temesi András (Vasas) 76.60, 2. Kosó Gábor (SZEOL AK) 73.76, 3. Bélák József (BVSC) 67.28, magasugrás: 1. Gibicsár István (O. Dózsa) 2.15, 2. Németh Gyula (Cse­pel) 2.10, 3. Szergej Csurikov (Kemerovo) 2.05, távolugrás: 1. Novák Gyula (STC) 7.52 (új megyei csúcs), 2. Kövesi Tibor (Csepel) 7.47, 3. Nyiko­laj Balasov (Kemerovo) 7.27 méter. A Kristály Kupát az idén a női távolugrás győztese No­vobáczky Klára, illetve a fér­fi hármasugrás első helyezett­je, Kiss Tibor nyerte. (Az ál­talános iskolások eredményeit később közöljük.) (várkonyi) Novák Gyula (STC) új me­gyei csúccsal nyerte a távol­ugrást Eredmények. Nők, 100 mé­ter: 1. Gibicsár Istvánná (TF), 13.0, 2. Földi Enikő (STC) 13.6, 400 méter: 1. Jelena Sa- lamova (Kemerovo) 58.2, 2. Szebenszky Gabriella (STC) 58.9, 3. Keresztúri Ildikó (Bgy. SE), 63.4 mp. Gerely: 1. Hár­iái Katalin (TF) 52.72, 2. Vd- dó Irén (SZEOL AK) 47.80, 3. Bereczki Beáta (STC) 38.86. Magasugrás: 1. Gyöngyösi Ma­riann (Csepel) 1.75, 2. Egyed Ibolya (Csepel) 1.75, 3. Telcher Katalin (BEAC) 1.65; távol­ugrás: 1. Novobáczky Klára (Bp. Építők) 6.40, 2. Szabó Il­dikó (KVSE) 5.81, 3. Deák Ka­talin (Bgy. SE) 5.36 m. 800 méter: 1. Ludmila Melicher (Banska Bystrica) 2:10.9, 2. LjudmilLa Sebjakova (Keme­rovo) 2:11.9, 3. Hegyi Judit (STC) 2:12.9 perc. Karlik Pál (jobbra) egy tized másodperccel verte 100 méte­ren a balassagyarmati Kassai Lajost Férfiak. 110 gát: 1. Borisz Morozov (Kemerovo) 14.8, 2. Jarnich Vezin (francia) 15.1, 3. Mártonka Ferenc (BEAC) -15.8, 100 méter:-T. Karlik Pál (Vasas) 10.7, 2. Kassai Lajos (Bgy. SE) 10.8, 3. Bodó János (STC) 10.9; 400 méter: 1. Mo- lek Tibor 50.8, 2. Szabó Gyula 54.6, 3. Bozó Csaba 55.1 mp. (mindhárom STC). 800 méter: 1. Vlagyimir Nabaszov (Ke­merovo) 1:12.6, 2. Orosz Jó­zsef (KVSE) 1:57.2, 3. Hervé Pheltpeau (francia) 1:57.4. 3000 méter: 1. Jurij Porotov (Kemerovo) 8:12,6, 2. Kadlót Zoltáp (STC) 8:23.6, 3. Jakov A volt salgótarjáni Gibicsár István bizonyult a legjobbnak magasugrásban Bábel László felvételed CSELGÁNCS Utolsó erőpróba a bajnokság előtt Papírforma Beigazolódott a kiemelés helyessége az Egyesült Álla­mok nemzetközi teniszbajnok­ságán, Flushing Meadow-ban, legalábbis ami a női egyes küzdelmeit illeti. Pénteken el­dőlt, hogy a nagy favorit amerikai Navratilova ellenfe­le a másik esélyes, ugyancsak amerikai Evert-Loyd lesz a döntőben, aki a 23 éves angol Durie-t győzte le 6—4, 6—4 arányban. Tegnap Szolnokra utaztak az STC úttörő I—II—III. kor­csoportú cselgáncsozói. Az al­földi nagyvárosban a bajnok­ság előtti utolsó erőpróbán vesznek részt. Ezt megelőző­en Egerben 10. egyesület 220 versenyzője közül Hábel Mik­lós (Gagarin iskola), a 49 ki­logrammos súlycsoportban el­ső., ugyan itt Germán Zsolt (Mártírok úti iskola) harma­dik lett. A 35. kilogrammosok között Varga László (Rákóczi úti iskola), 38 kilogrammban Garami Artur (beszterce-tele­pi iskola), második helyezést szerzett. Bronzérmet hozottéi a hevesi megyeszékhelyről az 53 kilogrammos Bibók László (Gagarin iskola), és az 58 ki­logrammos Grósz Gábor (Rá­kóczi úti iskola). A jó helye­zések a szakvezetők eredmé­nyes munkáját dicséri és biz­tató reményekkel kecsegtet­nek a hamarosan kezdődő bajnokságra. Segít az ifjúsági csapat lett volna irreális. Igaz, hogy akkor Topor volt az NB II. legfiatalabb együttesének irá­nyítója. ö most távozott Keszthelyről, a leggólerősebb csatáruk, Rácz viszont eddig nem csillogtatta képességeit. Az őszi évadban gyengén rajtolt a ma délutáni ellen­fél. Jelenleg a kieső zónában a 17. helyen, mindössze egy győzelemmel várja a ma dél­utáni találkozót. Kovács Ist- vánéknak nem lesz könnyű dolguk, az egykor Tarjánban is kitűnően szereplő Kanász- szal megerősödött védelem el­len. Az STC-nél tetőzött a sérü­lési hullám. A szerdai kazári edzőmérkőzésen mindössze ki­lenc épkézláb játékosa volt Borbély András vezető edző­nek. Még szerencse, hogy az ifjúsági csapat segített. A már hosszú ideje sérült Tamás és Sági (a lábáról már levették a gipszet), valamint az utóbbi, hetekben sérült Gyöngyösi és Jaszik mellett a vasárnapi ta­lálkozón Földi csatlakozott a hosszú sorhoz. Rúgást kapott a térdére, s a gondos kezelés ellenére egyenlőre harcképte­len. Borbély András: — Keszt­helyen az alábbi csapattal- kezd: László — Mákos, Ju­hász, Kovács I., Babcsán — Zsidó, Balga, Berindán, Tóth" — Kovács II. Tolnai. A kis- padon Rédein kívül az ifjú­sági csapat erősségei várnak: bevetésre. Közülük Oláh már rutinos kispadosnak számít a védőjátékos Zsélyi és a szer­dai edzőmérkőzésen a kevés jó, indítás ellenére is sokat ígérőén bemutatkozó Bartus. A most már katasztrofálisnak mondható sérülések okozta, állandó összeállítási gondok mellett, a vasárnapi harcos szellemű, jó játékkal az STC pontot hozhat a Balaton] partjáról. — mátyus — NÓGRÁD = 1983. szeptember 11., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom