Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

Három évvel megkezdése után befejeződött a madridi találkozó

A madridi találkozón részt vevő 35 állam külügyminiszteri szintű küldöttségei pénteken megtartották utolsó ülésüket és ezzel a madridi találkozó — három évvel megkezdése után — befejezte munkáját.

A madridi találkozó 181. ülésén jelen volt a spanyol királyi pár. Délelőtt 10 órakor a spanyol himnusz elhangzása után, János Károly király intézett beszédet a találkozó résztvevőihez. Reményét fejezte ki, hogy a spanyol vendégszeretet segített könnyebbé tenni a találkozó munkáját. Kifejtette, hogy Spanyolországban az utóbbi években olyan rendszer alakult ki, amely demokratikus elveket valósít meg, békére és az egyének jogainak érvényesítésére törekszik.

Madrid a remények fővárosa lett — mondotta, és a találkozó záróokmányával kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy az országok vezetői nem szavakban, hanem tettekben fogják bizonyítani készségüket a párbeszédre. „A bizalom alapján kell dolgoznunk bátrabb célokért” — mutatott rá.

A záróülésen elnöklő Fernando Moran spanyol külügyminiszter ezután George Shultz amerikai külügyminiszternek adta meg a szót, aki egy amerikai kongresszusi küldöttséget is magával hozott. Shultz kemény szovjetellenes hangvételű beszédet mondott.

A második szónok, a luxemburgi külügyminiszter főbb vonatkozásokban amerikai kollégáját visszhangozta, s felszólította a Szovjetuniót, hogy „állítsa, helyre a bizalmat maga iránt”.

Lennart Bodström svéd külügyminiszter

beszédében elismerően szólt az európai semleges és el nem kötelezett országok madridi közvetítő és egyeztető szerepéről, majd, mint az 1984. január 17-én megnyíló stockholmi értekezlet házigazdája, ígéretet tett a bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési kérdésekkel foglalkozó konferencia gondos előkészítésére. Jelezte, hogy Svédország e célból sorozatos konzultációkat kezd a különböző nézőpontok megismerésére.

Alex Sceberras Xrigona máltai külügyminiszter felszólalását elsősorban a Földközitenger térsége biztonsági problémáinak szentelte. Kifejtette, hogy a mediterrán térség és Európa biztonsága egyre jobban kötődik egymáshoz.

A máltai külügyminiszter korlátozottnak nevezte a madridi eredményeket, s „szuper- hatalmakról”, és „Málta elszigetelésére irányuló próbálkozásokról” beszélt.

Az ülés utolsó felszólalója, San Marino külügyminisztere hangoztatta, hogy a madridi záróokmány ne valamiféle irodai okmány legyen, hanem a cselekvés iránytűje. Méltatta a közmegegyezés jelentőségét, amely messzemenően érvényesíthetővé tette a kis országok érdekeit a szuverén egyenlőség elve alapján.

Az elnöklő spanyol külügyminiszter ezután lezárta a madridi találkozó 10. napirendi pontját — a külügyminiszterek zárónyilatkozatait —, amelynek keretében mind a 35 részt vevő állam diplomáciájának vezetője beszédet mondott, majd a 11. napirendi pontként — ünnepélyes méltató szavakkal — bezárta a madridi találkozót.

ZHRODOKUMEHTUM

A madridi találkozó befe- mányt. Sajnálattal állapítja Ugyancsak megvitatták a jeztével nyilvánosságra hozták meg, hogy az előző hasonló Földközi-tenger térségének

a csaknem három esztendeje jellegű tanácskozás, az 1977- megkezdett tanácskozás zá- es belgrádi találkozó óta a ródokumentumát, amelyet az nemzetközi helyzet romlott, alábbiakban kivonatosan is- A résztvevők aggodalmuknak mertetünk. A dokumentum adnak hangot amiatt, hogy hivatalos és teljes szövegét államaik között továbbra is minden részt vevő államban, hiányzik a bizalom. Aggodal- így Magyarországon is közzé- mukat fejezik ki a terroriz- teszik. mus terjedésével

A madridi dokumentum cí- bein is.

biztonságát és együttműködését érintő kérdéseket is.

*

A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat forme a következő: „Az európai

biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő álkapcsolat- majában intézkedik az 1984 októberére Velencébe össze- A résztvevők mélyrehatóan hivott földközi-tengeri térsémegvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézíkedélamok képviselőinek — a zá- sekről, a gazdasági, műszakitudomámyos és környezetvédelmi együttműködésről, valamint a human,itárdius és

állapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használtak ki

róokmány rendelkezései alap ján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum”.

Ez az elnevezés a kiinduló pontra, az 1975. augusztus 1- én Helsinkiben aláirt záróokmányra utal. Annak aláírói ,— ___ ____

íg

y az ott megkezdett folya- megfelelő mértékben mat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a körvetkezők voltak: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria,

Belgium, Bulgária, Ciprus,

Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Iz- land, Jugoszlávia, Kanada,

Lengyelország, Liechtenstein,

Luxemburg, Magyarország,

Málta, Monaco, Nagy-Britan- nia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia,

Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolgi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztéegyéb területeken folytatott sének megvitatására hivatott együttműködésről szóló ren- 1986 áprilisi berni szakértői delkezések végrehajtását. Meg- találkozó összehívásáról.

A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll:

I. Az európai biztonságot érintő kérdések;

II. Együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén;

III. A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések;

IV. Együttműködés humanitárius és egyéb területeken;

V. A konferencia utáni intézkedések.

Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhükorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppország, .Svájc, Svédország, lés hatékony^ és folyamatos, úgy, mint törvényes érdekeik

Szovjetunió, Törökország és a Vatikán.

A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanácskozáson felszólalt az ENSZ európai gazdasági bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették állásegyre életerősebb, átfogóbb védelmében, a záróokmányban és hatásában egyetemes fo- foglaltaknak megfelelően, lyamattá tétele érdekében a Úgyszintén hangoztatják,

záróokmányban foglalt köte- hogy fontos a férfiak és nők lezettségekkel ''összhangban; egyenlő jogainak biztosítá- a rendezetlen problémákra, sa Biztosítják a szakszerve- békés eszközök segítségével zeti jogokat az illető állam keresik a megoldásokat; szi- törvényeinek megfelelően, gorúan tiszteletben tartják a Megerősítik az emberi jogok részt vevő államok kölcsönös egyetemes nyilatkozata, az kapcsolatait vezérlő mind a emberi jogokról szóló nemtíz helsinki elvet; fejlesztik zetközi megállapodások je- ... . „ az együttműködésen, barát- lentőségét, s felhívják azokat

pontjukat a Foldkozi-tenger ságon és bizalmon alapuló köl- a részt vevő államokat, aime- tersegenek olyan allamai is, csönös kapcsolataikat, tar- azt m<;g nem tették volamelyek hivatalosan nem tózkodva minden olyan te- na meg, bogy lehetőleg csatrésztvevői a találkozónak: Al- vékenységtől, amely ellenté- lakozzanak p nemzetközi mee- géria, Egyiptom, Izrael, Ma- tes a záróokmánnyal, s így ónapo^ásokhoz §

rokkó és Tunézia. kárt okozhatna e kapcsola- Ugyan}tt intézkedik a záróA részt vevő államok Ismét tadknák; bátorítják a záró- dokumentum arról, hogy Kameeerósítették elkötelezettsé- okmany végrehajtása érdeké- me„erosneneK eiKotemzeuse bgn tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság

Az Elvekről szóló rész utolsó pontjában a résztvevőik tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot.

„Európai konferencia a bizalom és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe 'a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hegy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában s ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogv az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25- től előkészítő értekezletet tartanak.

A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródokumentum a következő követelményeket állapítja meg: a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón résztvevő összes állaim biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembevétele, s ezek alapján a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Euró- ‘pára, a csatlakozó tengeri és légtérre is. Ezek az intézkedések katonailag jelentősek és politikailag kötelezőek lesznek, s együtt járnak a tartalmukban megfelelő ellenőrzési formákkal.

A záródokumentum arról Is Intézkedik, hogy a következő, madridihoz hasonló találkozó fogja felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást, és megvizsgálni, hogy a részt • vevő államok milyen módon folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi napirend, illetve hatáskör kiegészítését a konferencia következő szakasza számára.

hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez.

A terjedelmes fejezet a továbbiakban Igen sok konkrét ajánlást tartalmaz. Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehetőségeiket, a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkafeltételeit és azok könnyítését, a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását, a marketing feltételeinek további javítását, a kompenzációs üzletek gyakorlatát, a hosszú távú kétoldalú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásokat, az ipari együttműködés új formáit (ide értve a harmadik országok szervezeteivel és vállalataival kialakulókat), a kis- és középvállalatoknak szélesebb részvételét az ipari és kereskedelmi együttműködésben, az energetikai együttműködést, a kereskedelem technikai akadályainak megelőzését és csökkentését, a viták döntőbíráskodás útján történő rendezését, a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javítását, a mezőgazdaság területén való tudományos együttműködést (ide értve a szárnyasok és növények szaporítását, a vízforrások optimális kihasználását és tartalékolását), a környezetvédelmi együttműködést, az európai vendég- munkások emberi, (a többi között gazdasági, társadalmi és kulturális) jogainak védelmét, a menedzserképzést, a fejlődő országokkal való állandósult és egyenlő gazdasági kapcsolatokat (kinyilvánítva készségüket, hogy hozzájárulnak egy új gazdasági rend kialakításához).

Á Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „A részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb ösz- szefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközitenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében”.

get, a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményét a »fórummal«. A »fórumot« szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően”.

Az alfejezet egyéb pontjaiban foglalkozik a könyvek, filmek és más kulturális javak nemzetközi cseréjének javításával, a fordítások, az irodalmi és egyéb művek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körben használatos nyelveken alkottak meg. Ugyancsak foglalkozik a záródokumentum e része a történelmi hawatékok és emlékek megőrzésével és nyilvántartásával, a résztvevő államok rádió- és televízió-szervezeteinek együttműködésével.

Ugyanebben az alfejezetberi a résztvevő államok vállalják, hogy elősegítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak a diákok, tanárok és kutatók cseréjének fokozásához az egyes országokban érvényes törvények és rendelkezések szerint. Bátorítják a tudományos képzési programokról,' tanfolyamokról és szemináriumokról készült tájékoztatók rendszeresebb cseréjét.' Kedvezően fogadják a kevéssé elterjedt európai nyelvek tanítása és tanulmányozása lehetőségeinek szélesítését.' Evégből ösztönzik, hatáskörükön belül, a nyári egyetemek és tanfolyamok szerve-' zését és látogatását, ösztön-’ díjak adományozását fordítóknak és a nyelvi tanszékek! megerősítését, beleértve szükség esetén új lehetőségek biztosítását e nyelvek tanulmányozására. Végül a résztvevő államok készségüket felezik ki az iskolai oktatási anyagok cseréjének bővítőére.

güket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden ren- erősítése, a leszerelés elősegí- delkezésének és minden elvé- tése végett.

nek megvalósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megnada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawába. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadságjogok ösz- szes vetületének államaikban való tiszteletben tartásáról fognak tanácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazA záródokumentumban a részt vevő államok elismerik

az emberi jogok és alapvető za. Ugyancsak Ottawában,

. szabadságjogok egyetemes 1985 áprilisában e célból előyalos<fásában kiegyensulyozot- -jelentőségét, támogatják azok készítő tanácskozást tartahatékony gyakorlását, továb- nak.

bá fejlesztik törvényeiket és A záródokumentum követrendelkezéseiket a polgári, po- kező intézkedése az, hogy Gölitikai, gazdasági, szociális, rögország meghívására 1934

kulturális és más emberi jo- márciusában Athénben szakgok és alapvető szabadságjo- értői tanácskozás ül össze,

mok edd'" milyen mértékben gok területén. A továbbiakban hogy a záróokmány alapján

valósították meg á záróok- elismerik a szabad vallásgya- folytassa egy általánosan elfogadható eljárás tanulmá—---------------- ■ ' | nyozását a vitás kérdések bé2 NÖ3RÄD - 1983, szeptember 10., szombat J kés rendezésére.

tsn kell előrehaladni.

A dokumentum a továbbivifeiti: a tárgyalások s" -'" °uérő és esetenként el- nézetek hangzottak el arrál. bo«v a részt vevő állaÁ dokumentum következő fejezte ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „A résztvevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének |végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az ilyen együttműködésüket”. Hozzáfűzi, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása érdekében,

A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli : „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Ezután témakörönként foglalkozik a szóban forgó együttműködés egyes területeivel hangsúlyozva az államoknak azt az elhatározását, hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket

Az Információ című alfejezet foglalkozik a többi részt vevő államból importált kiadványok szélesebb körű terjesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésének további kiterjesztésével, a külföldi újságírók és állandó tudósítók munkafeltételeinek javításával.

Az együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyar- ország kormányának meghívására a résztvevő államok »kulturális fórumot« rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A »fórum« olyan összefüggő problémáikat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenyséA záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól.' „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a résztvevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik köfcött. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak.

A résztvevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985- ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek.

A dokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni.

A résztvevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy , a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ európai gazdasági bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tengeri térség államai kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón.

A záródokumentumban a résztvevő államok képviselői végül kifejezik köszönetüket ■Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette.

(MT9