Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-09 / 213. szám
BÚCSÚ A TÁBORTÓL ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ Szécsényi gyermekek között Csehszlovákiában Mire e goroK megjelennek, csend telepedig az Úttörőtáborokra, a gyermekek ismét az Iskolák padjaiban ülnek, A szécsényi általános iskolások egy része a vakáció utolsó napjaiban a csehszlovákiai Hlátky Ifjúsági táborban búcsúzott a nyártól, a tábori élet romantikájától, A közel ezer méter magassági'“' fekvő hegyoldalon ha! fenyők „áltak őrt” a tó ürül. — tu »kor megérkeztünk, s kiszálltunk az autóbuszból, az volt az első szavam: de szép — mesélte Varga Zsuzsanna, majd hozzátette: — Az első órákban még Idegenként, távolról figyeltük a csehszlovák pajtásakat, de hamar őse zebarétik óztunk, A kilenc nap alatt a sok közös élmény, játékok: kirándulások, sportversenyek, túrák baráti közelségbe hozták egymáshoz a gyermekeket. — Nekem nagyon tetszett az éjszakai túra, Amikor nekivágtunk a sötét erdőnek, egy kicsit féltem, de sikerült lek űzd énem a belső szorongást — Így Csókás! Mariann, — Nekem a tábori karnevál tetszett a legjobban — lelkesedett Horváth Ágota.-» Te minek öltöztél fel? — Erdei lánynak. A zsűritől a csapatunkból ketten kaptunk díjat Bagyinszki Annamáriával, aki török basa volt. — Egy kicsit nehéz volt a 20 kilométeres gyalogtúra, de a végén mindenkinek az volt a véleménye, hogy egészséges, jó túra volt. Útközben megnéztük az Ipoly forrását — újságolta Zsidai László. — Érdekes volt az a bemutató, amit a katonák tartottak. Megkoszorúztuk a partizánemlékművet. Vagyunk itt egy páran, akik befejeztük az általános iskolát. Ez a tábor nagyon szép búcsú az általános iskolától, az úttörőszervezettől — vélekedett Cservén Zsolt. — Több helyen voltunk kirándulni: Zólyomban, Banska Stiavnlcán, Hrinován, An- tolban, ahol megnéztük az erdészeti múzeumot, Sklené Tepllcén fiírdőztünk. Nekem ez az első külföldi utam. Nagyon jól érzem Itt magam — vélekedett Skoda Szilvia, A tábori olimpián a magyar „delegáció” sikeresen szerepelt, Hat első és hat második helyet szereztek. Obre- csány Orsolya két arany- és két ezüstéremmel járult hozzá d sikerhez, — Szép volt az ünnepélyes eredményhirdetés. Még a magyar himnuszt is eljátszották tiszteletünkre. — Azt feltétlenül tessék megírni, hogy «‘vezetők nagyon aranyosak, kényelmes faházaikban lakunk, jó az ellátás, s naponta ötször van étkezés — kérte Tamási Tímea. — Kár, hogy vége a tábornak. Nekem tetszett a fürdés, túra, játék, sportverseny — sorolta Ocsovai Attila, aki egyébként a tábor legügyesebb fiújának bizonyult. A szécsényi gyermekek a vendéglátókat több játékra is megtanították. A csehszlovák pajtáso,< körében a legnépszerűbbnek a játékos karika bizonyult. Kacséra Mónika pozsonyi kislány jó tanítványnak bizonyult. Megállás nélkül 88 percig pörgött a karika a derekán. A barátság, az élmények mellett nagyon sok elismerést, oklevelet, érmet, piciny emléktárgyat hoztak magukkal a gyermekek, amelyeket a táborban kaptak. Görög Emese, Tamási 'Tímea, Varga Zsuzsanna, Bagyinszki Annamária táborvezetői dicséretben részesültek. — Ez a táborunk több formában új volt. Úgy is, mint a Lenin úttörőcsapat első külföldi tábora, úgy is, hogy a patronáló üzemünk, az" EL- ZETT gyáregység szervezte. Ha lehet, akkor a nagy nyilvánosság előtt Is szeretnék köszönetét mondani az üzem vezetőinek, hogy lehetővé tették a gyermekek számára ezt a tábort — mondta Sz. Végh Erzsébet, a szécsényi általános iskola úttörőcsapatának vezetője. — szenográdi — Szépen magyarul - szépen emberül Idegen szavak Nem ok nélkül panaszkodunk, hogy terjed az idegen szavak használata., hogy egyes tárgyak fogalmak, idegen eredetű Hevét minden további nélkül átvesszük. Ez jellemzi hovatovább nemcsak a szakfolyóiratokat, hanem az idegen nyelveket nem vagy nemigen Ismerő olvasóknak szánt napilapokat is. A Népszabadság szeptember 16-1 számában olvastam egy játékgyártással kapcsolatos cikkben a következő mondatokat- „...Hongkongban — a. hazaival párhuzamosan — létrehoztak egy második gyártóbázist, amely magyar li- cenc és knowhow alapján termel. Az export így tulajdonképpen reexport: megvesszük az ott gyártott játékokat, és helyből értékesítjük a távolkeleti országokba és Ausztráliába.” A titokzatos knowhow azonban megjelent a Komárom megyei Dolgozók Lapjában is: a július 24-1 számban tudniillik a Megújul a komáromi lenárugyár című cikkben a többi között ezt olvashatjuk: „A külföldi cég know- how-ct ad át a komáromiaknak.” Még külön az alcím is kiemeli: „Know-how-ot vásárolt a LSzV (vagyis a Lenfonó és Szövőipari Vállalat.) Ml a baj az efféle átvételekkel? Röviden azt mondhatnánk, sok, nagyon sok. Elsősorban és ez a legfőbb baj — az, hogy az olvasók többsége egyszerűen nem érti meg, miről van szó, vagyis ebben fez esetben a nyelv nem tölti be legfontosabb szerepét, hogy tudniillik közöl valamit. Magam is az Idegen szavak szótárában néztem meg ennek az angol szónak a jelentését, eszerint a knowhow (no-hau) = kezelési módszer, különleges gyártási fogás átadása. A Népszabadság cikkében szereplő reexport használata már jogosultabb, vagy éppen jogosult is, mert nyilván szakszóval van dolgunk, de a cikkíró ügyesen, törés nélkül meg is magyarázta a jelentését: ,;meg- vesszük az ott (ti Hongkongban) gyártott játékokat, és helyből értékesítjük. ..” Sok gondot okoz az ilyen szavak kiejtése. Aki nem tud angolul, és nem vagy csak néhányszor hallotta a szót, rendszerint a betűket követve ejt ki valami furcsaságot. Jól mutatja ezt a Dolgozók Lapjának a cikkírója, aki nem pusztán a -t tárgyragot kapcsolta a szóhoz, hanem az -ot végződést, vagyis ő nem „no -hau”-nak ejtette a szót,' hanem a szó végén levő w-t is hangzó betűnek gondolta. Ez utóbbi egyben azt is mutatja, hogy baj van az ilyen szavak ragozásával, mondatba való beilleszkedésével Is. És akkor még nem beszéltünk a helyesírásról, hogy például ez a szó a két újságban kétféleképpen van írva. Ilyen körülmények között vajon érdemes kitartani az efféle, idegenből átvett szavak mellett? Dr. Szathmárf István NEHÉZ ISTENNEK LENNI Rumata hallgatott. — Én mindig is rajongtam dón Rebáért folytatta Tameo. — Bizonyos voltam benne, hogy végül megbuktatja a semmirekellő egyeduralkodót, új utakat szab számunkra, ragyogó távlatokat nyit. A nagy Szent Rend áldásától beragyogva, amelynek irányában én mindenkor a legnagyobb tiszteletet tápláltam, páratlan felvirágzáshoz jutunk el, amikor majd egyetlen paraszt sem merészeli tekintetét a nemesre emelni. — Undorító bűz van — állapította meg Rumata. — Eizony, szörnyű — helyeselt dón Tameo. — Viszont miiven szabadon lélegzünk az újjászületett Arkannrban! Meg a bor ára is a felére zuhant... Az út végére dón Tameo fenékig üritette butvkosát, elhajította és szokatlan izgalomba jött. Kétszer elesett, a második alkalommal nem volt hajlandó letisztítani magát, és kijelentette, hogv természettől fogva sok bűn terheli, tehát szennyes, s ilyen állapotban akar az Űr elé állni. A bejárat előtti téren, a négyszögletes Vidám Torony előtt szögletes dorongokkal felfegyverzett gyalogos szerzetescsapat állomásozott. A halottakat eltakaritották. A tornyot vagy kétszáz éve építette a megboldogult király őse katonai célra. Szilárd, há- romemeltes alapzaton állt, amelyben valamikor élelmiszert tartalékoltak ostrom esetén. Később a toronyból börtön lett. A földrengéstől azonban valamennyi belső födém beomlott és a börtönt a pincékbe kellett áthelyezni. Annak idején az egyik arkanarl királyné panaszkodott urának, hogy zavarja a mulatozásban a megkínzott rabok jajveszékelése, amely betölti a környéket. Hitvese erre megparancsolta, hogy a toronyban reggeltől éjszakáig katonazenekar játsszék. Akkor kapta a torony a jelenlegi nevét. A Vidám Torony környéke rendszerint kihalt volt, ma ' azonban nagy volt az élénkség. Szürke egyenruhás ro- hamosztagosokat, tetves, rongyos csavargókat, rémülettől lúdbőrös, félmeztelen városi polgárokat, sivalkodó utcalányokat vezettek, vonszoltak ide, csapatostul hajtották az éjszakai hadsereg mogorván nézelődő toprongyosait. És ugyanitt kampókkal hullákat ráncigáLtak ki a nyílásokból, szekerekre hányták, és a városon kívülre szállították. A kancelláriába mindenkit bebocsátottak, egyeseket őrök kísértek be. Rumata befurakodott. Olyan fülledt volt a levegő, akár a szemétlerakó helyen. A széles asztalnál sárgásszürke arcú hivatalnok ült, elálló füle mögött nagy lúdtoll volt A soron következő kérelmező, a nemes dón Keu, bajuszát dölyfösen felborzolva közölte a nevét. — Vegye le a kalapját — mondta a hivatalnok, s fel sem nézett az iratokból. — Don Keu azt a kiváltságot élvezi, hogy még a király jelenlétében is viselhet kalapot — jelentette ki büszkén dón Keu. — A Rend előtt senki sem élvez kiváltságot — felelt a hivatalnok. Don Keu arca bíborvörösre gyűlt, de a kalapját levette. A hivatalnok hosszú, körmét végighúzta a lajstromon. — Don Keu... — düny- nyögte. — Királyi utca tizenkettő? — Igen — válaszolta ingerült hangon a dón. — Négyszázn.yolvanötös szám, Tibak testvér. A szomszéd asztalnál ülő, testes Tibak testvér kis ideig kutatott az iratok között, majd" letörülte kopasz feje búbjáról az izzadtságot, felállt. és monoton hangon olvasta: (Folytatjuk.) Megjelent a Megyénk művelődéspolitikai, irodalmi és művészeti folyóirata, a Palócföld negyedik száma már kapható az újságárusoknál, s változatos oldalai haszonnal forgathatók. A szépirodalmi részben versek, novellák olvashatók. A zagyvarékasi születésű Serfőző Simon Kiknek lehetnek szóval? és Teszem című verseivel képviseli magát. Róla egyébként egy alaposabb tanulmány is szól Madár János tollából. PetrŐczi Éva három verse — Ügy alszanak, Házasság, Neked — a magánélet örömös keserveiről és keserves örömeiről „tájékoztat” őszintén átélt, igaz Urai hevülettel. Kiss Anna tíz miniatűrje a költőnő játékosságáról, találékonyságáról győzi meg — egyebek mellett — az olvasót. Romhányi Gyula a „poklokat” járó entellektüelek nyomasztó érzéseiről, tisztaság utáni vágyáról, elkötelezettségéről vall Helyzetjelentés és Könyörgés című költeményeiben Az út Eridanusba cimü könyv szerzője, Onagy Zoltán rendszeresen jelentkezik kisebb terjedelmű írásokkal a Palócföldben. Mostani novellájának címe: Alnovella egy gerillakerítésröl. Műve arról tanúskodik, hogy első könyvének pár évvel ezelőtti megjelenése óta nagyot fejlődött Palócföld leg az író kifejezőkészsége, ábrázolásmódja. Laczlcó Pál Kalandozások és göröngyök címmel adta közre a Naplómból — magánügyek és dátum nélkül alcímmel ellátott, műfajilag nem jelölt írását, melyben négy helységgel — Dob- sinával, Velencével, Bejruttal, Várnával —. kapcsolatos szubjektív élményeit fogalmazza meg. Marx, a tudományos szocializmus megalapítója halálának centenáriumára két írás emlékezik. Bacskó Piroska Marxtól Marxig címmel a kiterjedt Marx-levelezésből közöl dokumentumválogatást. A mai olvasó számára is érdekesek és tanulságosak a nagy gondolkodónak barátjához és harcostársához, Engelshez írott levelek. A centenáriumra jelent meg Az élő Marx című tanulmánykötet, az MTA Filozófiai Intézete társadalomfilozófiai osztályának gondozásában. E kötetről írt méltatást Csongrády Béla. A Krónika rovatban egy kiemelkedő jelentőségű megyei vállalkozást, Mocsáry Antal Nógrád megyei monográfiájának hasonmás kiadását taglalja Tuscher Tünde és Düm- merth Dezső. Tuscher Tünde voltaképpen a Magyar Rádióban március elején elhangzott műsor írott változatát bocsátja az olvasó elé. Ebben újabb száma dr. Praznovszky Mihály megyei múzeumigazgató, a könyv szerkesztője és felelős kiadója beszél a Mocsáry-mü fontosságáról, jelenkori kiadásának hátteréről, lehetőségéről. Dilmmerth Dezső pedig magát a könyvet és a szerzőt méltatja. A kritikák sorában — nemcsak terjedelme okán— kiemelkedik Szepesi József „Ecsettel és irónnal” (a cím az elemzett művésztől származik) című veretes tanulmánya Balázs Jánosról, az élete végén országosan ismertté vált salgótarjáni költő-festőről. Az olvasó számos személyes mozzanatnak is ismerője lesz a tanulmány olvastán. Az ötvenéves Kalász László költő művészetét Kiss Gyula ajánlja elemző szeretettel a közönség figyelmébe. Gergely .András a Nógrád megyei múzeumok múlt évi évkönyvéről írt recenziót. Az új évadok kezdetén olvashatják az érdeklődők a tavalyi hangverseny és színházi évad rövid, összefoglaló értékelését Becse Lajosné és Sulyok László fóliából. A Palócföld negyedik számának illusztrációi Réti Zoltán rajzművészetéből adnak ízelítőt. A jeles balassagyarmati festőművész most töltötte be életének 60. esztendeiét (ok) műsor KOSSUTH RÁDIÖ: 8.20; Mai kulturális programok 8.25: Egy kis figyelmet kérek l 8.35: A svájci Olasz Rádió énekkara énekel 9.13: Modern Írók portréi. 9.33: jó a dal 9.53: Lottósorsolás 10.05: Hétszínvirág, A Gyermekrádió magazinja (ism.) 10.35: Rónay György versei 10.40: Népi hangszerszólók 11.00: Randevú a Jókai klubban 12.40: Reklám 12.45: Filmzenerészletek 13.00: Bellini operáiból 14.05: Életünk, ahogy éllük. 14.30: Kóruspódlum 14.43: Magyarán szólva... (Ism.) 11.58: Hallgatóink fit!veimébe! DU» • RV- tsuz A Gyermekrádió mű’'*» 15.35; Népdalkörök pódiuma (Ism.) 18.00: Húszas stúdió. Esztelenek és szesztelenek. Riport 17.05: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.55: Jascha Heifetz hegedül 18.12: Reklámkalauz 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Verbunkos muzsika 19.35: Játékos Fandevú a Naposparton 20.35: OperettkedvelSknek Nleo Dostal operettjeiből 21.30: Velük élünk, n. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Pablo Casals gordonkázik 23.17: Operaegyüttesek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Burka Sándor tárogatón játszik 8.20: Portrésor és interjúlánc, 8.35: Most érkezett... Tánczene 9.10: Fúvósindulók. 9.21: Háttérbeszélgetés (Ism.) 9.51: Reklám 9.53: Lottósorsolás 10.09: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.40: Népdalcsokor 13.25: Tntermtkrofon. Szomszédolás sok zenével 14.00: Dallamról dallamra, I. rész 15.30: Könyvről könyvért. Irodalmi rejtvénymüsot 13.40: Egészségünkért! 15.45: Elton John felvételeiből 16.35: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 17.30: ötödik sebesség 18.35: Gramofonalbum. Régi slágerek a korongon 19.15: Újdonságainkból — magyar könnyűzenei felvételek 19.35: Reklám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: A cirkusz története. VI. rész 21.35: Ritmus! A! Bano és Romina Power felvételeiből 22.05: Üj nótafelvételetnkből 22.30: A szereplők valóságos személyek. Riport 23.20: Lonnie Donegan 1977-es lemeze MISKOLCI STŰDIO: 17.00: Hírek. Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Pdntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Tisztítóban a kabát — Ügyfélszolgálat falun — Ml újság a hozom-viszem szolgálatnál* — Programajánlat a hét végére). Szerkesztő: Nagy István. 18Í00: Észak- magyarországi krónika. 18.15— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.00: Tskolatévé. Stop! Közlekedj okosan! 15.10: Ültess egy fát.1 nem éltél hiába! 15.45: Kéznyomok. Rövidfilm 16.30: Hírek 16.35: ütőn. NS2JV filmsorozat. 17.30: A Bolgár Nébköztársaság nemzeti ünnepén 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Nemeskürty István: A bike szigete. Tévéfilm 21.10: A fele sem Igaz! Vetélkedőműsor 21.40: A hét műtárgya 21.45: Midzogucsi-sorozat. Szansó tiszttartó. Japán film. 23.40: Tv-híradó, 3. 2. MOS OR: 20.00: A príma donna, mint primadonna. Sass Sylvia 20.40: A világ animációs filmjeiből 21.00: Reklám 21.051 Tv-hiradó 2. 21.25: A tengerpart hölgyei. 22.50: MAFILM-magazin 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-hiradó 20.00: A harmadik vendég. Svájci filmsorozat — 3. rész 21.00: Portré. Dokumentumfilm 21.25: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: A bójánál mester. Bolgár film 00.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Uram, ön özvegyasszony lesz. Cseh filmvígjáték 21.30: Időszerű események 22.00.- Amaro atya vétke. Tévéjá ték (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: Napközis mozi: Tengerszem. Háromnegyed 6-tól: Fasoréit szerelem. Színes, magyar film 8 órától; Titkos birodalmi ügyek. NSZK-bell dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4- től: Sztrogoff Mihály. Színes, francia—ola=z—NSZK—bo'oár kalandfilm. H'-omnegyed 6 és 8 órától: Fz •• m.! (14) Színes, ■szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Tamás bá-’ tya kunyhója. I—II. Színes, szinkronizált olasz—NSZK film. — Rétság; Éjszakai boszorkányok. Színes, szovtet háborús kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: A festő felesége. Színes, szlnkroni- z-'.’t szoeiet film. — Karanesia- pt’jtn; Bicikiitolvajok. Olasz film. — vadkert: Guernica. (16) '"'•"nes maevar fi'm. — Ntervloc: á hót m-rész kaszkadőr. Színes, UiA ke’andfHm. 4 NQöKAD - 1983. szeptember 9., péntek
