Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

BÚCSÚ A TÁBORTÓL ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ Szécsényi gyermekek között Csehszlovákiában Mire e goroK megjelennek, csend telepedig az Úttörőtá­borokra, a gyermekek ismét az Iskolák padjaiban ülnek, A szécsényi általános iskolá­sok egy része a vakáció utol­só napjaiban a csehszlovákiai Hlátky Ifjúsági táborban bú­csúzott a nyártól, a tábori élet romantikájától, A közel ezer méter magas­sági'“' fekvő hegyoldalon ha! fenyők „áltak őrt” a tó ürül. — tu »kor megérkeztünk, s kiszálltunk az autóbuszból, az volt az első szavam: de szép — mesélte Varga Zsuzsanna, majd hozzátette: — Az első órákban még Idegenként, tá­volról figyeltük a csehszlo­vák pajtásakat, de hamar őse zebarétik óztunk, A kilenc nap alatt a sok közös élmény, játékok: kirán­dulások, sportversenyek, tú­rák baráti közelségbe hozták egymáshoz a gyermekeket. — Nekem nagyon tetszett az éjszakai túra, Amikor ne­kivágtunk a sötét erdőnek, egy kicsit féltem, de sikerült lek űzd énem a belső szorongást — Így Csókás! Mariann, — Nekem a tábori karne­vál tetszett a legjobban — lelkesedett Horváth Ágota.-» Te minek öltöztél fel? — Erdei lánynak. A zsűri­től a csapatunkból ketten kaptunk díjat Bagyinszki An­namáriával, aki török basa volt. — Egy kicsit nehéz volt a 20 kilométeres gyalogtúra, de a végén mindenkinek az volt a véleménye, hogy egészsé­ges, jó túra volt. Útközben megnéztük az Ipoly forrását — újságolta Zsidai László. — Érdekes volt az a be­mutató, amit a katonák tar­tottak. Megkoszorúztuk a par­tizánemlékművet. Vagyunk itt egy páran, akik befejez­tük az általános iskolát. Ez a tábor nagyon szép búcsú az általános iskolától, az úttörő­szervezettől — vélekedett Cservén Zsolt. — Több helyen voltunk kirándulni: Zólyomban, Bans­ka Stiavnlcán, Hrinován, An- tolban, ahol megnéztük az er­dészeti múzeumot, Sklené Tepllcén fiírdőztünk. Nekem ez az első külföldi utam. Na­gyon jól érzem Itt magam — vélekedett Skoda Szilvia, A tábori olimpián a magyar „delegáció” sikeresen szere­pelt, Hat első és hat máso­dik helyet szereztek. Obre- csány Orsolya két arany- és két ezüstéremmel járult hoz­zá d sikerhez, — Szép volt az ünnepélyes eredményhir­detés. Még a magyar him­nuszt is eljátszották tisztele­tünkre. — Azt feltétlenül tessék megírni, hogy «‘vezetők na­gyon aranyosak, kényelmes faházaikban lakunk, jó az el­látás, s naponta ötször van étkezés — kérte Tamási Tí­mea. — Kár, hogy vége a tábor­nak. Nekem tetszett a fürdés, túra, játék, sportverseny — sorolta Ocsovai Attila, aki egyébként a tábor legügye­sebb fiújának bizonyult. A szécsényi gyermekek a vendéglátókat több játékra is megtanították. A csehszlovák pajtáso,< körében a legnép­szerűbbnek a játékos karika bizonyult. Kacséra Mónika pozsonyi kislány jó tanít­ványnak bizonyult. Megállás nélkül 88 percig pörgött a karika a derekán. A barátság, az élmények mellett nagyon sok elisme­rést, oklevelet, érmet, piciny emléktárgyat hoztak maguk­kal a gyermekek, amelye­ket a táborban kaptak. Gö­rög Emese, Tamási 'Tímea, Varga Zsuzsanna, Bagyinszki Annamária táborvezetői di­cséretben részesültek. — Ez a táborunk több for­mában új volt. Úgy is, mint a Lenin úttörőcsapat első kül­földi tábora, úgy is, hogy a patronáló üzemünk, az" EL- ZETT gyáregység szervezte. Ha lehet, akkor a nagy nyil­vánosság előtt Is szeretnék kö­szönetét mondani az üzem vezetőinek, hogy lehetővé tet­ték a gyermekek számára ezt a tábort — mondta Sz. Végh Erzsébet, a szécsényi általá­nos iskola úttörőcsapatának vezetője. — szenográdi — Szépen magyarul - szépen emberül Idegen szavak Nem ok nélkül panaszko­dunk, hogy terjed az idegen szavak használata., hogy egyes tárgyak fogalmak, idegen ere­detű Hevét minden további nélkül átvesszük. Ez jellemzi hovatovább nemcsak a szak­folyóiratokat, hanem az ide­gen nyelveket nem vagy nem­igen Ismerő olvasóknak szánt napilapokat is. A Népszabadság szeptem­ber 16-1 számában olvastam egy játékgyártással kapcsola­tos cikkben a következő mon­datokat- „...Hongkongban — a. hazaival párhuzamosan — létrehoztak egy második gyár­tóbázist, amely magyar li- cenc és knowhow alapján ter­mel. Az export így tulajdon­képpen reexport: megvesszük az ott gyártott játékokat, és helyből értékesítjük a távol­keleti országokba és Ausztrá­liába.” A titokzatos knowhow azonban megjelent a Komá­rom megyei Dolgozók Lapjá­ban is: a július 24-1 számban tudniillik a Megújul a komá­romi lenárugyár című cikk­ben a többi között ezt olvas­hatjuk: „A külföldi cég know- how-ct ad át a komáromiak­nak.” Még külön az alcím is kiemeli: „Know-how-ot vásá­rolt a LSzV (vagyis a Lenfo­nó és Szövőipari Vállalat.) Ml a baj az efféle átvéte­lekkel? Röviden azt mond­hatnánk, sok, nagyon sok. El­sősorban és ez a legfőbb baj — az, hogy az olvasók több­sége egyszerűen nem érti meg, miről van szó, vagyis ebben fez esetben a nyelv nem tölti be legfontosabb sze­repét, hogy tudniillik közöl valamit. Magam is az Idegen szavak szótárában néztem meg ennek az angol szónak a jelentését, eszerint a know­how (no-hau) = kezelési módszer, különleges gyártási fogás átadása. A Népszabad­ság cikkében szereplő reex­port használata már jogosul­tabb, vagy éppen jogosult is, mert nyilván szakszóval van dolgunk, de a cikkíró ügye­sen, törés nélkül meg is ma­gyarázta a jelentését: ,;meg- vesszük az ott (ti Hongkong­ban) gyártott játékokat, és helyből értékesítjük. ..” Sok gondot okoz az ilyen szavak kiejtése. Aki nem tud angolul, és nem vagy csak néhányszor hallotta a szót, rendszerint a betűket követve ejt ki valami furcsaságot. Jól mutatja ezt a Dolgozók Lap­jának a cikkírója, aki nem pusztán a -t tárgyragot kap­csolta a szóhoz, hanem az -ot végződést, vagyis ő nem „no -hau”-nak ejtette a szót,' ha­nem a szó végén levő w-t is hangzó betűnek gondolta. Ez utóbbi egyben azt is mu­tatja, hogy baj van az ilyen szavak ragozásával, mondatba való beilleszkedésével Is. És akkor még nem beszéltünk a helyesírásról, hogy például ez a szó a két újságban kétfé­leképpen van írva. Ilyen körülmények között vajon érdemes kitartani az ef­féle, idegenből átvett szavak mellett? Dr. Szathmárf István NEHÉZ ISTENNEK LENNI Rumata hallgatott. — Én mindig is rajong­tam dón Rebáért folytat­ta Tameo. — Bizonyos voltam benne, hogy végül megbuktat­ja a semmirekellő egyedural­kodót, új utakat szab szá­munkra, ragyogó távlatokat nyit. A nagy Szent Rend ál­dásától beragyogva, amelynek irányában én mindenkor a legnagyobb tiszteletet táplál­tam, páratlan felvirágzáshoz jutunk el, amikor majd egyet­len paraszt sem merészeli te­kintetét a nemesre emelni. — Undorító bűz van — ál­lapította meg Rumata. — Eizony, szörnyű — helye­selt dón Tameo. — Viszont miiven szabadon lélegzünk az újjászületett Arkannrban! Meg a bor ára is a felére zuhant... Az út végére dón Tameo fenékig üritette butvkosát, el­hajította és szokatlan izga­lomba jött. Kétszer elesett, a második alkalommal nem volt hajlandó letisztítani magát, és kijelentette, hogv termé­szettől fogva sok bűn terheli, tehát szennyes, s ilyen álla­potban akar az Űr elé állni. A bejárat előtti téren, a négyszögletes Vidám Torony előtt szögletes dorongokkal felfegyverzett gyalogos szer­zetescsapat állomásozott. A halottakat eltakaritották. A tornyot vagy kétszáz éve épí­tette a megboldogult király őse katonai célra. Szilárd, há- romemeltes alapzaton állt, amelyben valamikor élelmi­szert tartalékoltak ostrom ese­tén. Később a toronyból bör­tön lett. A földrengéstől azon­ban valamennyi belső födém beomlott és a börtönt a pin­cékbe kellett áthelyezni. An­nak idején az egyik arkanarl királyné panaszkodott urának, hogy zavarja a mulatozásban a megkínzott rabok jajveszé­kelése, amely betölti a kör­nyéket. Hitvese erre megpa­rancsolta, hogy a toronyban reggeltől éjszakáig katonaze­nekar játsszék. Akkor kapta a torony a jelenlegi nevét. A Vidám Torony környéke rendszerint kihalt volt, ma ' azonban nagy volt az élénk­ség. Szürke egyenruhás ro- hamosztagosokat, tetves, ron­gyos csavargókat, rémülettől lúdbőrös, félmeztelen városi polgárokat, sivalkodó utca­lányokat vezettek, vonszoltak ide, csapatostul hajtották az éjszakai hadsereg mogorván nézelődő toprongyosait. És ugyanitt kampókkal hullá­kat ráncigáLtak ki a nyílások­ból, szekerekre hányták, és a városon kívülre szállították. A kancelláriába mindenkit bebocsátottak, egyeseket őrök kísértek be. Rumata be­furakodott. Olyan fülledt volt a levegő, akár a szemétlerakó helyen. A széles asztalnál sárgásszürke arcú hivatalnok ült, elálló füle mögött nagy lúdtoll volt A soron követ­kező kérelmező, a nemes dón Keu, bajuszát dölyfösen fel­borzolva közölte a nevét. — Vegye le a kalapját — mondta a hivatalnok, s fel sem nézett az iratokból. — Don Keu azt a kiváltsá­got élvezi, hogy még a ki­rály jelenlétében is viselhet kalapot — jelentette ki büsz­kén dón Keu. — A Rend előtt senki sem élvez kiváltságot — felelt a hivatalnok. Don Keu arca bíborvörös­re gyűlt, de a kalapját le­vette. A hivatalnok hosszú, körmét végighúzta a lajst­romon. — Don Keu... — düny- nyögte. — Királyi utca tizen­kettő? — Igen — válaszolta inge­rült hangon a dón. — Négyszázn.yolvanötös szám, Tibak testvér. A szomszéd asztalnál ülő, testes Tibak testvér kis ideig kutatott az iratok között, majd" letörülte kopasz feje búbjáról az izzadtságot, fel­állt. és monoton hangon ol­vasta: (Folytatjuk.) Megjelent a Megyénk művelődéspoliti­kai, irodalmi és művészeti fo­lyóirata, a Palócföld negye­dik száma már kapható az újságárusoknál, s változatos oldalai haszonnal forgathatók. A szépirodalmi részben ver­sek, novellák olvashatók. A zagyvarékasi születésű Serfő­ző Simon Kiknek lehetnek szóval? és Teszem című ver­seivel képviseli magát. Róla egyébként egy alaposabb ta­nulmány is szól Madár János tollából. PetrŐczi Éva három verse — Ügy alszanak, Há­zasság, Neked — a magánélet örömös keserveiről és keser­ves örömeiről „tájékoztat” őszintén átélt, igaz Urai he­vülettel. Kiss Anna tíz minia­tűrje a költőnő játékosságá­ról, találékonyságáról győzi meg — egyebek mellett — az olvasót. Romhányi Gyula a „poklokat” járó entellektüelek nyomasztó érzéseiről, tiszta­ság utáni vágyáról, elkötele­zettségéről vall Helyzetjelen­tés és Könyörgés című költe­ményeiben Az út Eridanusba cimü könyv szerzője, Onagy Zoltán rendszeresen jelentkezik ki­sebb terjedelmű írásokkal a Palócföldben. Mostani novel­lájának címe: Alnovella egy gerillakerítésröl. Műve arról tanúskodik, hogy első köny­vének pár évvel ezelőtti meg­jelenése óta nagyot fejlődött Palócföld leg az író kifejezőkészsége, áb­rázolásmódja. Laczlcó Pál Ka­landozások és göröngyök cím­mel adta közre a Naplómból — magánügyek és dátum nél­kül alcímmel ellátott, műfa­jilag nem jelölt írását, mely­ben négy helységgel — Dob- sinával, Velencével, Bejruttal, Várnával —. kapcsolatos szub­jektív élményeit fogalmazza meg. Marx, a tudományos szocia­lizmus megalapítója halálának centenáriumára két írás emlé­kezik. Bacskó Piroska Marx­tól Marxig címmel a kiter­jedt Marx-levelezésből közöl dokumentumválogatást. A mai olvasó számára is érde­kesek és tanulságosak a nagy gondolkodónak barátjához és harcostársához, Engelshez írott levelek. A centenárium­ra jelent meg Az élő Marx című tanulmánykötet, az MTA Filozófiai Intézete tár­sadalomfilozófiai osztályának gondozásában. E kötetről írt méltatást Csongrády Béla. A Krónika rovatban egy ki­emelkedő jelentőségű megyei vállalkozást, Mocsáry Antal Nógrád megyei monográfiá­jának hasonmás kiadását tag­lalja Tuscher Tünde és Düm- merth Dezső. Tuscher Tünde voltaképpen a Magyar Rádió­ban március elején elhangzott műsor írott változatát bo­csátja az olvasó elé. Ebben újabb száma dr. Praznovszky Mihály me­gyei múzeumigazgató, a könyv szerkesztője és felelős kiadó­ja beszél a Mocsáry-mü fon­tosságáról, jelenkori kiadá­sának hátteréről, lehetőségé­ről. Dilmmerth Dezső pedig magát a könyvet és a szer­zőt méltatja. A kritikák sorában — nem­csak terjedelme okán— ki­emelkedik Szepesi József „Ecsettel és irónnal” (a cím az elemzett művésztől szárma­zik) című veretes tanulmánya Balázs Jánosról, az élete vé­gén országosan ismertté vált salgótarjáni költő-festőről. Az olvasó számos személyes moz­zanatnak is ismerője lesz a tanulmány olvastán. Az öt­venéves Kalász László költő művészetét Kiss Gyula ajánl­ja elemző szeretettel a közön­ség figyelmébe. Gergely .András a Nógrád megyei mú­zeumok múlt évi évkönyvéről írt recenziót. Az új évadok kezdetén olvashatják az ér­deklődők a tavalyi hangver­seny és színházi évad rövid, összefoglaló értékelését Becse Lajosné és Sulyok László fól­iából. A Palócföld negyedik szá­mának illusztrációi Réti Zol­tán rajzművészetéből adnak ízelítőt. A jeles balassagyar­mati festőművész most töltöt­te be életének 60. esztendeiét (ok) műsor KOSSUTH RÁDIÖ: 8.20; Mai kulturális programok 8.25: Egy kis figyelmet kérek l 8.35: A svájci Olasz Rádió énekkara énekel 9.13: Modern Írók portréi. 9.33: jó a dal 9.53: Lottósorsolás 10.05: Hétszínvirág, A Gyermek­rádió magazinja (ism.) 10.35: Rónay György versei 10.40: Népi hangszerszólók 11.00: Randevú a Jókai klubban 12.40: Reklám 12.45: Filmzenerészletek 13.00: Bellini operáiból 14.05: Életünk, ahogy éllük. 14.30: Kóruspódlum 14.43: Magyarán szólva... (Ism.) 11.58: Hallgatóink fit!veimébe! DU» • RV- tsuz A Gyermekrádió mű’'*» 15.35; Népdalkörök pódiuma (Ism.) 18.00: Húszas stúdió. Esztelenek és szesztelenek. Riport 17.05: A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.55: Jascha Heifetz hegedül 18.12: Reklámkalauz 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Verbunkos muzsika 19.35: Játékos Fandevú a Napos­parton 20.35: OperettkedvelSknek Nleo Dostal operettjeiből 21.30: Velük élünk, n. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Pablo Casals gordonkázik 23.17: Operaegyüttesek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Burka Sándor tárogatón játszik 8.20: Portrésor és interjúlánc, 8.35: Most érkezett... Tánczene 9.10: Fúvósindulók. 9.21: Háttérbeszélgetés (Ism.) 9.51: Reklám 9.53: Lottósorsolás 10.09: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.40: Népdalcsokor 13.25: Tntermtkrofon. Szomszédo­lás sok zenével 14.00: Dallamról dallamra, I. rész 15.30: Könyvről könyvért. Iro­dalmi rejtvénymüsot 13.40: Egészségünkért! 15.45: Elton John felvételeiből 16.35: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja 17.30: ötödik sebesség 18.35: Gramofonalbum. Régi slá­gerek a korongon 19.15: Újdonságainkból — magyar könnyűzenei felvételek 19.35: Reklám 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: A cirkusz története. VI. rész 21.35: Ritmus! A! Bano és Romina Power felvételeiből 22.05: Üj nótafelvételetnkből 22.30: A szereplők valóságos sze­mélyek. Riport 23.20: Lonnie Donegan 1977-es lemeze MISKOLCI STŰDIO: 17.00: Hírek. Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Pdntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Tisztítóban a kabát — Ügyfélszolgálat falun — Ml újság a hozom-viszem szolgálatnál* — Programajánlat a hét végére). Szer­kesztő: Nagy István. 18Í00: Észak- magyarországi krónika. 18.15— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.00: Tskolatévé. Stop! Közlekedj okosan! 15.10: Ültess egy fát.1 nem éltél hiába! 15.45: Kéznyomok. Rövidfilm 16.30: Hírek 16.35: ütőn. NS2JV filmsorozat. 17.30: A Bolgár Nébköztársaság nemzeti ünnepén 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Nemeskürty István: A bike szigete. Tévéfilm 21.10: A fele sem Igaz! Vetélke­dőműsor 21.40: A hét műtárgya 21.45: Midzogucsi-sorozat. Szansó tiszttartó. Japán film. 23.40: Tv-híradó, 3. 2. MOS OR: 20.00: A príma donna, mint primadonna. Sass Sylvia 20.40: A világ animációs filmjei­ből 21.00: Reklám 21.051 Tv-hiradó 2. 21.25: A tengerpart hölgyei. 22.50: MAFILM-magazin 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-hiradó 20.00: A harmadik vendég. Sváj­ci filmsorozat — 3. rész 21.00: Portré. Dokumentumfilm 21.25: Szórakoztató vetélkedőmű­sor 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: A bójánál mester. Bolgár film 00.05: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Uram, ön özvegyasszony lesz. Cseh filmvígjáték 21.30: Időszerű események 22.00.- Amaro atya vétke. Tévéjá ték (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: Napközis mozi: Tenger­szem. Háromnegyed 6-tól: Faso­réit szerelem. Színes, magyar film 8 órától; Titkos birodalmi ügyek. NSZK-bell dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4- től: Sztrogoff Mihály. Színes, francia—ola=z—NSZK—bo'oár ka­landfilm. H'-omnegyed 6 és 8 órától: Fz •• m.! (14) Színes, ■szinkronizált amerikai filmvígjá­ték. — Pásztói Mátra: Tamás bá-’ tya kunyhója. I—II. Színes, szink­ronizált olasz—NSZK film. — Rétság; Éjszakai boszorkányok. Színes, szovtet háborús kaland­film. — Szécsényi Rákóczi: A festő felesége. Színes, szlnkroni- z-'.’t szoeiet film. — Karanesia- pt’jtn; Bicikiitolvajok. Olasz film. — vadkert: Guernica. (16) '"'•"nes maevar fi'm. — Ntervloc: á hót m-rész kaszkadőr. Színes, UiA ke’andfHm. 4 NQöKAD - 1983. szeptember 9., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom