Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

hz ■ h íz VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜÜETEKT NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 213. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A Minisztertanács felkérésére a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényja­vaslatot. A széles körű vitának az a célja, hogy az állam­polgároknak módja legyen a tervezethez észrevételeket, ja­vaslatokat tenni. Az alábbiakban közöljük a társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szövegét; az I—III. fejezetét teljes terjede­lemben, a további fejezetet pedig kivonatosan ismertetve. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását az országgyűlés a szocialista demokratizmus továbbfejlesz­tése, a választási rendszer de­mokratizmusának szélesítése, a népképviseleti testületek tevékenységének hatékonyab­bá tétele, a választások elő­készítésének, lebonyolításá­nak, valamint szervezeti és eljárási rendjének egyszerű­sítése érdekében — az alkot­mányos alapelveknek megfe­lelően — az alábbiak szerint szabályozza; I. fejezet A választójog 1. paragrafus 1. Az országgyűlési képvi­2. A tanácsi választókerüle­tek számát — e törvényben meghatározott keretek között — a fővárosi, illetőleg a me­gyei tanács, a tanácsi válasz­tókerületek területét és sor­számát a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága állapítja meg. Alternatív javaslat: A törvény keretei között minden helyi tanács saját maga állapítsa meg a tanácsi választókerületek számát. A választókerületek számától függ ugyanis az adott helyi tanács tagjainak a száma, márpedig indokolt, hogy a ta­nács a saját létszámáról ma­ga dönthessen. A javaslat ellen szól, hogy megvalósítása esetén a helyi tanácsok tagjainak száma egymástól indokolatlan mér­iselőket, valamint a, községi, a tékben eltérhetne, túl nagy városi és a fővárosi kerületi tanácsok (a továbbiakban: he­lyi tanács) tagjait a válasz­tópolgárok általános, egyen­lő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással vá­lasztják. létszámú tanácsok is létrejö­hetnének, 7. paragrafus Ä választópolgárokat állan­dó lakóhelyükön nyilvántar­tásba kell venni; a nyilván­9. paragrafus 1. A választókerületben a képviselőjelöltek, illetőleg ta­nácstagjelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölő gyű­léseken megjelent választópol­gárok egyharmadának a sza­vazatát. 2. Az országos választási listán a képviselőjelölteket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi és érdekképvisele­ti szervek javaslatai alapján. 3. Az elfogadott képviselő- jelöltek és tanácstagjelöltek a választást megelőző napig — egyenlő feltételek mellett — felkereshetik a választóikat, részükre a Hazafias Népfront illetékes bizottságai vagy a Hazafias Népfrontba tömörült politikai, társadalmi, érdek- képviseleti szervek szervezé­sében gyűléseket tarthatnak, hogy ezeken tevékenységüket és a megválasztásuk esetén el­érni kívánt céljaikat ismer­tessék. 10. paragrafus 1. Mindenki. személyesen szavaz. 2. A jelöltre szavazni a sza­vazólapon a jelölt nevének meghagyásával, a jelölt ellen szavazni nevének áthúzásával lehet. 11. paragrafus 1. A fővárosi és a megyei tanács tagjává a helyi tanács­tartásból való kihagyás vagy tag vagy más választópolgár 2. A fővárosi és a megyei a nyilvántartásba vétel miatt választható. tanácsok tagjait a helyi taná­csok titkos szavazással vá­lasztják. 2. paragrafus V. A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagy­korú állampolgárát megilleti. 2. A választáson minden szavazásra jogosult állampol­gárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. 3. Nincs választójoga annak; á) a-ki elmebeteg, b) akit a bíróság eltiltott a közügyektöl, kifogást lehet emelni, amely­ről végső soron a bíróság ha­tároz. 8. paragrafus 1. ' Az országgyűlési képvi­selők és a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választó- polgárok jelölő gyűlései gya­korolják; minden választóke­rületben két vagy több sze­mélyt jelölnek. 2. A jelölő gyűléseken a vá­lasztókerület lakosai és a te­rületén levő vállaltok, szövet­kezetek, állami gazdaságok, c) aki a szabadságvesztés hivatalok, intézmények (a büntetését tölti, vagy rított őrizetben van. szigo­3. paragrafus Országgyűlési képviselővé Vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek vá­lasztójoga van. továbbiakban; munkahely) dolgozói vehetnek részt. Alternatív javaslat: 2. A jelölésnél tekintetbe kell venni, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagok többsé­ge a helyi tanácsok tagjai kö­zül kerüljön ki. Alternatív javaslatok» 1. A hatályos törvény sze­rint a fővárosi és a megyei tanácstagok túlnyomó részé­nek a helyi tanácstagok közül keli kikerülnie. Ezt a javaslat úgy módosítja, hogy a főváro­si és a megyei tanácstagok­nak csupán a többsége kell, hogy egyszersmind helyi ta­nácstag is legyen. Van olyan javaslat, amely szerint nem indokolt a terve­zett módosítás, tehát továbbra is a helyi tanácstagok közül Felmeruit olyan szabálynak kerüljön ki a fővárosi és a a lelvetele, mely szerint a megyei tanácstagok túlnyomó része. jelölő gyűléseken elsősorban a választókerület lakosai ve­hetnek részt. (Folytatás a 2. oldalon.J Külföldre Balassagyarmatról f —-— : V O , ..•■ I A legtapasztaltabb szakmunkások végzik az exportáruk gyártását a Budapesti Finomkö­töttárugyár balassagyarmati gyáregységében. Csikán Gábomé — _ képünkön — 1967-től az üzem dolgozója, s a gyárban szervezett első szakmunkásképző tanfolyamon szerezte meg munkája mellett a kötő-hurkoló szakm át. Munkatársaival a,z NSZK-ba irányuló exportmegrendeléseken dolgozik. Egyetlen egy áru sem hagyta el még szalagjukat hi­básan, amelyet az Elkont, vagy a Miss Britt cégek kifogásoltak volna, , — kulcsár — PénzpAtEék pedagógusoknak Kibővített megyebizottsár gi ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a pedagógusok szakszervezete, Hartly János- né megyebizottsági titkár el­nökletével. A testület, vala­mint a hét aliapszervezeti tit­kár, a szakszervezeti központ és a megyei tanács művelő­dési osztályának jelenlétében a jelenlegi tanév munkaprog­ramját fogadta el, tájékoztatót hallgatott meg a szakszerve­zeti oktatásról, a nyáron le­zajlott rendezvényekről. Meg­vitatták a különleges mun­kahelyi pótlék újraosztásá­nak fogas kérdését. E tanév­ben 32 ezer forint áll e cél­ból a rendelkezésre. II. fejezet A választás 4. paragrafus i: Az országgyűlési képvi­selőket választókerületenként és országos választási listán választják. A választókerüle­tenként és az országos vá­lasztási listán megválasztott országgyűlési képviselőik jogai és kötelezettségei azonosak. 2. A helyi tanácstagokat vá­lasztókerületenként választ­ják. A közös községi tanács­hoz tartozó társközségekben a megválasztott tanácstag egy­ben a község elöljáróságának is tagjává válik. 5. paragrafus 1. Minden országgyűlési vá­lasztókerület egy országgyű­lési képviselőt, minden taná­csi választókerület egy ta­nácstagot választ. •2. Az országos választási listán a Népköztársaság El­nöki Tanácsa (a továbbiak­ban: Elnöki Tanács) által meghatározott számú képvise­lőt választanak. 3. A helyi tanácsok megha­tározott számú fővárosi, ille­tőleg megyei tanácstagot vá­lasztanak. 6. paragrafus 1. Az országgyűlési válasz­tókerületek számát, területét, székhelyét és sorszámát az Elnöki Tanács állapítja meg. A népi ellenőrök vizsgálták Hire vállalkoznak? Az új vállalkozási formák szervezéséről és működteté­séről esett szó a Sajgótarján járási és városi Népi Ellenőr­zési Bizottságának csütörtök délután, a megyeszékhelyen megtartott ülésén.1A vizsgálat során arra voltak kíváncsi­ak a népi ellenőrök, tíz intézménynél és vállalatnál, hogy a kialakult vállalkozások miként szolgálják a központi cé­lok megvalósítását; milyen tényezők segítik, illetve aka­dályozzák a szélesebb körű elterjesztést, valamint az új vállalkozásoknak milyenek a gazdasági kihatásai a működ­tető „anyavállalatra”. A vizsgált egységeiknél az 1982 első felében megindult szervezések eredményeként év végére már 283, az idei nyárra pedig közel négyszáz­ra nőtt a létszámuk. A kis­vállalkozások létrehozásának számos oka volt, például a vállalati kapacitás bővítése, a létszámhiány csökkentése, az anyagi érdekeltség lehe­tőségeinek élesítése, a válla­lati termék- minőségének ja­vítása. A vállalkozási kedv a nem fizikai dolgozóknál ma­gasabb, és a munkaközössé­gek elsősorban olyan szakmák­építőipari vállalatoknál pél­dául a festő, burkoló, lakatos, vagy fémipari szerelő, terve­ző, asztalos a kedveltebb szak­ma, míg a nehezebb fizikai munkákat képviselő kőműves-, ács-, betonozószakmá'k hát­térbe szorulnak. A vizsgált időszakban a kis­vállalkozások „termelése” kö­rülbelül 27 millió forint volt, s ebből más vállalat részére mintegy 1,3, a lakosságinak pedig. (IKV, Szolgáltatóipari Vállalat, STÉSZ) közel 2,5 millió forint értékű hiúnkét végeztek. A számok is jelzik, téréseket mutatnak s több- helyütt reálisan nem is ha­sonlíthatók össze. Ugyancsak nagy szóródást mutatnak az egyéni jövedelmek is. Például van olyan vállalati gazdasá­gi munkaközösségi, illetve' szakcsoporttag, akinek a kisvállalkozásból származó havi jövedelme a múlt év át­lagában meghaladja a 7000 forintot, míg másoknál ez a szám 1000 forint körüli. Az át­lagórabérekben is nagy az el­térés, a legkisebb 30 forint­tól a legnagyobb 120 forintos órabérig terjed. S míg 1982- ben az átlagórabér 72 forint volt, addig ez 83. első fél évé­re 81 forintra emelkedett. ban, munkakörökben alakultak, hogy a-jövőben nagyobb hang­a-hói a munkafolyamatok egy­szerűek, kevésbé eszköfcigé- nyese-k, könnyen begyakorol­hatok és kisebb lehetőség van a kontártevókenységre. Az súlyt kell kapnia, a lakossági szolgáltatás arányának. A munkaközösségek . részé­re történt kifizetések, s a vál­lalati- árbevételek- nagy el­Mint azt a Misztrik Imre né­pi ellenőr által vezetett vizs­gálati csoport megfogalmazta az új vállalkozási formák jól segítik a vállalatokat felada­taik ellátásában, javítják a gazdálkodás rugalmasságát, s elősegítik a dolgozók mun­kahelyi kötődését. Ugyan­akkor a bizottság több javas­latot, intézkedést szorgalmaz a vállalatoknak, intézmé­nyeknek, a - kisvállalkozások fejlesztésének érdekében. Népfrontelnökségi ülés Salgótarjánban Szakszerű ellenőrzések védik a fogyasztók érdekeit Nógrádhan A ben fogyasztói érdekvédelem- követelmények megtartásának némi javulás tapasztal- hiánya. Ruházati cikkekből a ható, fokozódott a társadal­masítás, nívósabb a szakmai felkészültség, az ellenőrzések jobban átfogják a kereskedel­mi . hálózatot — állapították meg tegnap a Hazafias Nép­front Nógrád megyei bizott­ságának elnökségi ülésén. A tanácskozáson részt vett Marczinek István,- a HNF me­gyei : titkára, megjelentek a politikai szervek képviselői. Miként Németh Péterné, az egy esztendeje működő társa­dalmi szervnek, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke előterjesztésében fogalmazott: a lakosság áruellátása „ö s z- szességébe n az előirány­zatoknak megfelelően ala­kult, azaz lényegében si­került megőrizni a korábban elért színvonalat”, A .vállala­tok, szövetkezetek az alapel­látás biztosítása mellett, tö­rekedtek a kereslet differen­ciált kielégítésére, az olcsóbb kategóriájú cikkek forgalma­zására a kisebb települések szűkös méretválaszték jellem-i ző, részint az ipari termelés­re visszavezethetően. Bútor-*] ellátásban a kereslet-kínálati harmóniája nem áll helyre; -főleg a kiegészítő bútorok, az; elemes .bútorok iránt mutat­kozik kielégítetlen igény. AZ építőanyag-ellátásban kevés ,ai kezdeményezés a helyi ipari termelésből származó áruala­pok föltárására, társulások létrehozására. A szakszerű tá-i rolás és a minőségvédelem is hiányos. Figyelemre méltó, hogy az ellátás, a szolgáltatás jobbí-] tását célzó új üzemeltetési formák elterjedése megyénk-] ben lassú ütemű. ,.A vállala­tok esetenként irreálisan ma-1 gas átalánydíjakat 'állapítanak! meg, az üzletek egy részét le-' romlott állapotban adják át a szerződéses üzemeltetőnek”.' A nehézségek ellenére is mű­ködő szerződéses vendéglátó egységek - „javítják a lakosság ellátását., nyitvatartási ide-! ellátásának javítására. lAz 'jük. árukínálatuk jobban iga­FMT folyamatosan figyelte az élelmiszer-ellátást, s tapasz­talhatták, hogv alapvető. éle­lemből az ellátás egyenletes volt. Visszatérő a probléma a hiányos válaiszték, elmaradó árjelzés; elégtelen tájékoztatás-, pontatlan mérlegbeállítás, le­iárt. szavatosságú áruk for­galmazása. Általában jellem­ző a szűkös .raktártér. . . zodik az igényekhez”. A bol­ti kiskereskedelemben 'vissza-' fogja a vállalkozó kedvet,] hogy ,.a kereseti lehetőségek nem állnak arányban p foko­zott ’ kockázatvállalással”. ­X vendéglátásban kedvező változás, hogy szélesedett a diák- és gyermekétkeztetés köre, az . idegenforgalomban Summázatában az előter­jesztés megállapítja, hogy az ellenőrzés szervezete kiala­kult. a rendszerességet, haté­konyságot tekintve azonban változó a kén. Gondok külö-1 nősén a szövetkezei-: kereske­delem ellenőrzésében van-' nak, ezzel kapcsolatban „a -hiányosságok ismétlődései — fontos területeken ‘a fogadás mint Németbné fogalmaz -—■ föltételei javultak. Néhol gond felvetik az erélyesebb intéz- a kulturáltsági,- - egészségügyi kedések szükségességét”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom