Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

/ A TULAJDONJOG VÉDELME „A tulajdoni igények nem évülnek el. A tulajdonos a bir­tokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat, vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, vagy behatolást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályoz­za, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás, vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából ki­kerül, követelheti a visszaadását”. (Ptk. 115. §). Cs. J.-né karancsaljai olvasónk a közös tulajdonban álló lakóház fele részének a tulajdonosa. Tulajdonjogát az in- gatlarmyilvántartásba bejegyezték. A most ismertetett jog­szabály lehetővé teszi a jogellenes beavatkozás megszünte­tését. A NEM VAGYONI KÄR „A károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan, vagy sú­lyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasá­gi forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja”. (Ptk. 354. §). A korábbi jogszabályok nem tették lehetővé a nem va­gyoni kár megtérítése iránti igények érvényesítését; A bí­róságok gyakorlata — a baleseti kártérítésre vonatkozó jogszabály kiterjesztő értelmezésével — igyekezett anyagi kárpótlást nyújtani a pénzben ki nem fejezhető hátrányo­kért (Pl. baleset utáni maradandó lényeges testi fogyaté­kosság). A most ismertetett jogszabály nendelkezésének az indo­ka: a károkozó cselekmény a károsult érdekét úgy is sért­heti, hogy a vagyoni káron kívül nem vagyoni hátrányt is von maga után, amely kihatásában súlyosabb is lehet a va­gyoni kárnál. (Pl. közúti baleset során bekövetkezett sú­lyos sérülés). Ilyen esetekben méltánytalan lenne a súlyos hátrányt szenvedőt a kárpótlástól, elégtételtől elzárni csupán azért, mert a kára vagyoni mértékkel nem mérhető. A kárpótlás alkalmas lehet arra, hogy a nem vagyoni kárt — legalább részben — enyhítse. A jogszabály azonban csak a súlyosabb esetekben teszi lehetővé a vagyoni kár megtérítését: akkor, amikor a kár­okozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, illetőleg — akár azzal együtt, akár külön — az életét tar­tósan, vagy véglegesen megnehezíti. A „károkozóra” utalás azt jelenti, hogy a felelősség más eseteinél megkívánt feltételek (jogellenesség, felróhatóság) megléte esetén lehet csak megállapítani a nem vagyoni kárért való felelősséget. Bár a jogszabályban körülírt következmények elsősorban a testi épség és egészség károsodására vonatkoztathatók, mégsem korlátozza a felelősséget kizárólag ezekre az ese­teikre. Egyéb, személyhez fűződő jognak (pl. jó hírnévnek) a megsértése esetén is lehetőség van a nem vagyoni kár meg­térítése iránti igény érvényesítésére. Jogellenes és felróható magatartás (pl. tisztességtelen verseny) jogi személynek is okozhat vagyoni kárban nem mérhető hátrányt. Ilyen esetben is lehétőség van a kár­pótlásra, nem vagyoni kár címén. a kártérítés mértéke Tisztelt szerkesztőség! Szobor utón nyomozok „Salgótarjánban a Napsugár­lakótelepet gyönyörű park öve­zi. A parkban Báthori István szobra áll.” Erről a szoborról szeretnék többet tudni, mi­vel a Nógrádi útikalauz c. könyvben csak ez a pár sor írás áll, és többet nem szól róla a krónika. Már több helyen érdeklőd­tem, hogy megtudjam, ki al­kotta a szobrot, mikor leplez­ték le és miért került éppen erre a helyre. Sehol sem kap­tam kérdéseimre feleletet. Ezért ezúton kérem azokat a kedves olvasókat, akik hi­teles történettel szolgálhatnak az ügyben, kérem tájékoztas­sanak. Azért is szükség volna rá, mivel nagyon sok lengyel tu­rista fordul meg napjaink­ban a városban, akiket ugyan­csak nagyon érdekelne Bát­hori István szobrának törté­nete. Az idegenforgalom számá­ra nagy jelentőséggel bír a szobor története s ehhez a ké­réshez kapcsolódva hadd te­gyek említést arról is, hogy jó lenne, ha a közeljövőben folyamatosan a lapban mu­tatnák be a Salgótarjánban elhelyezett szobrok történetét Előre is köszönöm. Egy idegenvezető a sok közül I Józsi bácsi, a könyves Így hívja mindenki á BRG-ben Cseh Józsefet, a könyvterjesztőt. Ezerkilencszázötvenkettőtöl dolgozik mint üzemi könyvtá­ros, majd könyvterjesztő vá­rosunkban. Ez a 31 év igazán megbecsülendő, tiszteletre méltó egy szakmában. Ennyi idő alatt sok embert megis­mert és még több könyvet adott el. Tíz éve már nyug­díjasként dolgozik, gyáregy­ségünknél pedig 1975 óta. Az első időszakban nehe­zebb volt a helyszűke miatt, de most már az ebédlőben van biztosítva hely, ahol nyugodt körülmények között árulhat, és vásárolhatunk mi dolgozók az igazán gazdag választékból. Türelme, segítő- készsége, egy-egy könyv vagy lemez beszerzése mind erre utal. Türelmes, a vásárlókat szívből szerető természete marasztalta a csökkentett ju­talék ellenére is ezen a pá­lyán. Nemcsak a BRG-ben, a Vegyépszerben is ő a könyves Józsi bácsi. Ott is szeretettel foglalkozik a dolgozókkal, és szívügyének tekint minden kérést, kívánságot. Tisztelet­ben kell tartani őt és a hoz­zá hasonló nyugdíjaséveiben is értünk, vásárlókért dolgo-J zó könyvterjesztőket. Lőcsei Lászlóné BRG Mártélyban - táboroztunk ',Ha a kár mértéke — akar csak részben — pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozó személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét Ha azonban a köte­lezett általános kártérítésiként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését, vagy a járadékfizetés időtartamá­nak megváltoztatását — a körülmények alakulásához ké­pest követelheti”. (Ptk. 359. §). A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban ese­dékes. B. J. szandaváraljai olvasónk kérdése: Milyen jogok illetik meg a munkaviszonyban álló nyug­díjast? „A munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazok­ra a járandóságokra, amelyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas dolgozókat megilletik.” Az a körülmény ugyanis, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó nyugdíjas, csak a nyugdíjának folyósítása körében válthat ki korlátozásokat, de nem érinti a munkaviszonya alapján őt megillető járandóságokat (Munkabérét, szabad­ságának tartamára járó díjazást, munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó átlagbérét, védőfelszerelést, ter­mészetbeni juttatást stb.). Ezek a járandóságok ugyanúgy megilletik, mint az azonos munkaidő-beosztás és azonos egyéb feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas dol­gozókat. Dr. S. K. Gy. Olvasói levél nyomán iBtézkedtek afelelősségre vénásra Lapupk aiugusztus 4-i, Ol­vasók fórumában Aki nem utazik — ne ugasson! cím­mel Kovács József kazári ol­vasónk levelét közöltük. A MÁV Miskolci Igazgatósága arról tájékoztatott bennünket, hogy a jegyvizsgáló valóban megengedhetetlen magatartást tanúsított. Ezért utasították a Hatvan körzeti üzemfőnökség vezetőjét, hogy emiatt fegyel­mi úton vonja felelősségre a jegyvizsgálót további hason­ló esetek elkerülése céljából. Megjegyzés egy tudósítás margójára Nem vagyunk rezesbanda Tiszlelt szerkesztőség! A „Bányásznapi előzetes” c. !983. augusztus 28-án a címoldalon megjelent cikkükhöz szeret­nék egy-két megjegyzést fűz­ni. A cikk, mint azt címe is jelöli, a bányásznapi illetve az azt megelőző napok prog­ramjáról ad tájékoztatást. Sajnos azonban a sorok közé egy vitriol is csöppent — alaptalanul. A Nógrádi Szénbányák Vál­lalat két fúvószenekart is működtet: Nagybátonyban és Salgótarjánban. Mindkét ze­nekar aranylantos minősíté­sű. Ezt neves szakemberekből álló zsűri döntötte el, ezért hát érthető, hogy a nagybá- tonyi zenekar tagjait őszintén felháborította az a hang­nem, melyben a cikk szerzője (aki egyébként nem nevezi meg magát) rólunk ír. Ügy hisszük, hogy egy aranylantos minősítésű zene­kar tagjait sértés rezesbandá­nak, hajnali zenés ébresztőjét pedig reggeli zenebonának titulálni ország-világ előtt. Ha a cikk szerzője szí­nesíteni akarta írását, akkor körültekintőbben, illetve ta­pintatosabban kellett volna tennie. A bányásznap minden bányásznak ünnep, kikapcso­lódás, a bányász-zenésznek kemény, hajnalban kezdődő, egész napos tevékenység mun­katársai szórakoztatásáért. Nem várunk érte hálát, vagy köszönetét, de nem ér­demiünk ilyen fricskákat sem. Tisztelettel a Nagybátonyi Fúvószenekar tagjai nevében Bertók Zoltán zenekarvezető * ■Rokonszenves Bertók Zol­tán felháborodása, mivel el­sősorban nem egyéni sérelme miatt, hanem a közösséget ért (vélt) becsmérlés ellen fa­kadt ki leikéből az indulat. Személyesen nekem szimpati­kus az is, hogy a zenekarve­zető az alkalmat megragadva közhírré teszi az aranylantos minősítése ámbár a tekintély- elvű érv — amellyel a „ne­ves szakemberekből álló zsű­ridre hivatkozik — némi ide­genkedést kelt bennem. Mert csak ellentekintélyek felso­rakoztatásával lehetne vele vitázni. Nehéz vitatni olyan­fajta „érvelést” is, amely így kezdődik• „Ü gy h i ss z ü k”, hogy egy zenekart sértés re­zesbandának nevezni. Erre az „érvre” csak egyet válaszol­hatok: én nem hiszem úgy Ön szerint az elnevezés pocs­kondiázó. szerintem legföl­jebb csak tréfás. ízlés dolga. A levél személyeskedő kiszó­lásai érdemtelenek a viszon­zásra. Belőlük is azt állapít­hatom meg, hogy önnek meg nekem eltér a véleményünk, különbözik az ízlésünk. És — emberekről lévén szó — ez így Is van rendjén Molnár Pál Szűk járda — mesterségesen Az egyik szerdai napon tör­tént. Kislányommal igyekez­tünk hazafelé, s a Rákóczi űt és a Kossuth út sarkán tu­multusba ütköztünk. Kórházi nap volt, a járdára kirakodott zöldségkereskedő standja előtt vásárlók tolongtak. Hogy to­vább haladhassunk, kénytele­nek voltunk lelépni az úttest­re. Alighogy ez megtörtént, egy bekanyarodni szándékozó személygépkocsi suhant el centiméterekre mellettem. Csak a szerencsén múlott, hogy komolyabb baj, baleset nem történt. Kérdés azonban, hogy a szerencse mindig résen lesz-e ezen a mesterségesen szűkí­tett járda-, illetve útszaka­szon. A zöldséges kirakodásá­val akadályozza a forgalmat, s az általam leírt esetek so­kaságát idézi elő nap mint nap. Mi szükség van az kirakodásra? Miért és kapott rá engedélyt? ugyanis alig harminc méterre van ettől a helytől, a vasúti sorompó, mellett, a régi piac végében! Halmosi Ferenc Salgótarján, Kistarján u. 4., III. 7. ottani kitől Üzlete Szerkesztői üzenet P—L-né (Salgótarján): Szerkesztőségünkben előadott panaszát kivizsgáltuk, illetve az illetékesek segítségét kér­tük abban, hogy az ön által elmondottak mielőbb megol­erdő szélében. Erre engedé­lyük van. Az ingatlankezelő vállalat házkezelősége a rova­rok, férgek, patkányok Irtá­sát minden negyedévben, szinte menetrendszerűen elvé­dást nyerjenek, Megállapított gezteti. Szeptemberben, tehát tűk, hogy Lakókörzetük a kö­zelmúltban egy nagyon ren­des házfelügyelőt kapott, aki rövid időn belül rendet' te­remtett. A szeméttáro’ása e hónapban lesz legközelebb irtás, és még ebben az esz­tendőben, decemberben a kö­vetkező. Ha'elő is fordulnak Mártély neve immár ismeJ rősen cseng a nógrádi, köztük a tari úttörők számára. A nyári vakáció folyamán több úttörőcsapat töltött el emléke­zetes napokat a mártélyi jur­tatáborban, a holt Tisza men­tén. A tari úttörőcsapat első lett a Pajtás újság terjeszté­sében és jutalmul kapta ezt a 9 napos táborozást a dél-al­földi rónaságon. Két autóbusszal vágtunk neki az útnak: kisdobosok, úttörők, ifivezetők, rajveze­tők. Útközben ismerkedtünk Jászberény, Szolnok, Szentes nevezetességeivel. Kíváncsi­an vártuk vajon milyen lesz Mártély, milyenek lesznek a jurták, amelyekben lakni fo­gunk. A táj és maga a tá­borhely nem okozott csaló­dást. A program is változatos és élménytadó volt. Kihasz­náltuk a fürdési, csónakázási lehetőséget, annál is inkább, mert ragyogó napsütéses idő­ben táboroztunk ott. A pajtá­soknak nagyon tetszett az akadályverseny, a számhábo­rú. a Ki mit tud. örömmel vettek részt az őrsi portyá­kon, ahol a környék növé­nyeiből gyűjthettek és rendez­hettek kiállítást. Üttörőismereteik is gyara-' podtak, mert az őrsi foglal­kozásokon különféle titkos­írást gyakoroltak, megismer­ezek a nem kívánt ' állatok, kedtek a térkép-, út-, síp­konténerekben történik, tehát senki nem tehet róla, fontos, és .hangjelekkel. Javaslatokat nincs szeméthalmaz sehol. Az igaz, hogy egy-két idős család szerződéses alapon nyulakat tart, de távol a lakásoktól az ho!y ,6. formában történik. jóvá a tanév elején. Köszönjük bizalmát! • Kirándulást tettünk Szeged­re is, ahol megtekintettük a füvészkertet, a Dom teret, s a Pásztói lakáshelyzet mutató kiállítást. Öpusztasze­• ren tanúi lehetünk az augusz­Pásztó nagyközség Taná- tanácsi bérlakást igénylők lis- tus 20. ünnepség előkészüle­té ján harminckilencen, az teinek. Hódmezővásárhelyen OTP-társasházra váróként pe- megtekinthettük a majoliká­dig hatvannégyen vannak. Az gyárat és a HÓDIKÖT tíze­idén egyébként nem került met. sor lakásátadásokra, hanem a Huszonnegyedikén este jó­csának fejlesztési tervében ki emelt helyen szerepel a la káshelyzet javítása. Ennek középpontjában áll a 84 cél- csoportos lakás megépítése. Emellett jelentős összegeket megüresedetteket utalták ki az kedvűén, énekelve érkeztünk fordítanak lakásfelújításokra, arra érdemeseknek, karbantartásokra, amelyek­nek munkálatait — mintegy -----­hét százezer forint értékben — még a fűtési szezon kezdete előtt befejezik. A napokban vitatta meg a lakásigénylők besorolását a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága. A I. t. Összeállította: Tóth Jolán haza, s azzal az elhatározás­sal, hogy jövőre is táboro­zunk. Jankó Tamás ifivezető Tar NÓGRÁD — 1983. szeptember 8., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom