Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
160 éve született MacíácK Imre (4.) Ki volt Balázsdeák? Egy egri főkapitány „vallatása” Balázsdeák István karddal végbelieket Rákóczi Zsig- kedtek az igazi erények mél- a kezében viaskodott a tö- mond főkapitány és helyette- tatásában... rökkel. Eger várában kezdte, se. Balázsdeák vezette. Ott Balázsdeák azonban nem itt lett helyettes, később az volt velük Homonnai István zsörtölődött, nem sértődött ellenség által rettegett foka- is. meg. Tovább küzdött épp pitány, , Támadtak, véres küzdelem olyan haláltmegvetéssel, mint A krónikások azonban még bontakozott ki, de a túlerő korábban. Egészen addig, azt sem jegyezték fel, hogy győzött. A kudarcot minden- amíg foglyul nem ejtették, és mi történt vele életének utol- ki tudomásul vette, s már- a konstantinápolyi Héttoronysó szakaszában. Nem szeret- már elszéledt a magyar had, ba nem hurcolták, te a feleslege.; hírverést. keseregve a foglyok, s a Tragédiája sokakat megráNeves katonai csalódból nagyszámú halott miatt. zott. Prépostvári Bálint, az származott: apja Gyula várá- Balázsdeák azonban nem új egri főkapitány mások ne- ban huszárkodott. Ritka me- adta fel. Összegyűjtötte a vében Is értesíti 1503 szep- részségéért 1563-ban címeres lovasságot, s éjjel újra meg- temberében az uralkodót: levelet kapott. 1568-ban hősi rohamozta a sikerektől meg- „ö... írt nekem, arra kért, halált halt. Így végezték fivé- ittasultakat. Akkora lett a tegyek meg mindent kiszaba- rei is Temesvárott. A kis, de zűrzavar, hogy valameny- dítása ügyében. Segítségért legalább a létfenntartást biz- nyien eszeveszetten menekül- Is esedezik, mert élelmére na- tositó birtok elveszett. Ba- tek, hátrahagyva rablóit ér- ponként csak három dénárt lázsdeák nem nyugodott be- tökeiket, s a ritka diadalról kap. Egy dénárba kerül a le. Rajongó ismerősei, bará- tanúskodó tizenhárom zászlót, víz, kettőért meg néhány hátai támogatták birtokszerzé- Az örvendetes hír futótűz- rapás kenyeret vesz. Hogy si kérelmeit. Ezek el is jutót- ként terjedt. Nemcsak a csá- eddig éhen nem Veszett, azt tak a bécsi felség asztalára, szárvárosban, hánem szerte egyedül az erdélyi követek- de a válasz egyre-másra a német földön is emlegették. °ek köszönheti, akik segé- konok nem volt, pedig pro- Jöttek a gratulációk, a ma- lyezték őt”, tektorai folyvást ritka érdé- gasztalások. Fogadták is jó A legmagasabb helyen azon- meire hivatkoztak. néhányan, majdhogy telje- hfjn makacsul hallgattak. Az egri káptalan tagjai így sen érdemtelenül. Az igazi Társai már 1593-ban haza- írtak róla: hőst azonban nem köszöntőt- .lőhettek, ő azonban 1597-ig „A hadi tudományokban te senki, ő pedig nem tüleke- szenvedett. Ráadásul azt is való jártassága, erénye, te- dett, nem méltatlankodott. me& kellett tudnia, hogy 'ltt- kintélye és szerencséje oly Ráadásul az akkori és a ké- hon senki sem gondol már nagy, hogy mindnyájunknak snbbi történetírók is mellőz- nagyszerű tetteire. Fiától —, véleménye szerint e téren ke- ték, mindannyian főnökét ho- aki helyette ideiglenesen vi- vés ember vetélkedhetik ve- zsannázták. selte — elvették a jászkan!le. Más gyönyörű tulajdonsá- Szerencsére azért Forgách tányi tisztet. Rudolf császár gai is vannak. A vészedé- Simon személyében akadt közölte, hogy apja török rab. lemben bátor, a munkában olyan magyar tanácsos, aki tehát polgári halottnak kell fáradhatatlan, a cselekvésben szót emelt az igazságért, tekinteni, serény, a végrehajtásban egyenesen a királynak írta Azért mégis akadt valaki, gyors, az előrelátásban taná- ezeket a sorokat: aki küzdött érte, illetve az esős elméjű. E kiváló tulaj- „Ebben a csatában Balázs- általa kéoviselt tisztességért, donságok bizonyítéka a mos- deák István egri vicekapitány Pálffy Miklós végül csak tani szikszói győzelem. Ezt az oly bátran és frissen viselte megnyittatta börtöne ajtaját, egész hadsereg, isten és a magát, annyi tűzzel intézte a a koppányi bégej adva érte főkapitány után egyedül ne- dolgot, hogy mikor a csata cserébe. ki tulajdonítja. Szerénysége, éjjel megindult, ő elfoglal- Ez az emberséges úr arról hűsége, derekassága, ébersé- ván az ellenség ágyúit, va- gondoskodott, hogy ne lege és nagylelkűsége fényes lamint egész táborát, az gyének filléres gondjai hátbizonyítékul szolgálnak mel- ágyúkat az ellenség ellen ralevő idejében. így kell fölélte”. irányoztatta, aztán kevesed- galmaznunk, mert később 1588-ban » törökök jókora magával a csata végéig helyt- hírt *em hallani róla. A há- sereggel Szikszó megvételére állott. Csakis így győzhet- látlan kortársak és a közöm- indultak. Magabiztosak le- tünk”. bős utókor vétkeit hadd tehettek, mert ilyen komoly Ilyen előzmények után jog- gyük jóvá mi, akik hisszük, haddal a portyázók semszok- gal biztatták barátai, kérjen valljuk, hogy e szerény hős- ták felvenni a versenyt. A végre jutalmat az udvartól. nek ott a helye képzeletbeli vakmerő egriek azonban Hallgatott rájuk, ám a kecs- nemzeti panteonunkban Do- másként gondolkodtak: ők keméti részjószágot mégsem bó, Mekcsey, s a többi egri mindent kockáztattak, a le- kanta meg. Végtére is a végvári vitéz mellett... hetetlent is megpróbálták. A Habsburgok soha nem jeles- Pécsi István Szovjet Baltikum iparművésze te Reprezentatív kiállítás nyílt Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A helyet adó intézmény és az iparművészeti vállalat rendezésében, amely tíz éve forgalmaz szovjet iparművészeti tárgyakat. A balti köztársaságokban közismerten magas szintet képviselnek az egyedi és a szériában gyártott iparművészeti alkotások. Hagyományt őriznek, és napjaink követelményeinek megfelelően megújulnak. A népművészetből táplálkoznak, nemesen egyszerűek és mint praktikus tárgyak a használhatóság funkciójával is rendelkeznek. A textilek — faiiszőnyegek, kendők, térítők, fügönyök — sorakoznak a legnagyobb változatosságban, mértéktartó színvilágukkal, a természetes szálak felhasználásával a tengerpart dűnéit, a kékbe-zöldbe hajló tengert, az erdőt idézve. Különleges bőrmunkák, — —a—fi II« in ■■■■■———na dísztárgyak, dobozok, könyv- kidomborítását, hol a gondos borítók, tárcák — sorakoznak mívesség jegyeit viselik a a kiállítási teremben. Árnyalt litván borostyán ékszerek, kidolgozás jellemzi a fém- Népi hagyományokat követnek munkákat, szellemes megöl- a keramikusok és a fafaragók, dásúak a fém és ezüst éksze- Képünkön: részlet a kiállí- rek. Hol a természetes forma tásról. A Tragédia a színpadon Az ember tragédiája színpadra állítása a mindenkori színházművészet egyik legnagyobb feladata volt. Ha mint filozófiai költeményt rendezték meg, akkor a közönség unatkozott, hiszen a színpadon végül is történnie kell valaminek. Ha látványos történelmi misztériumjátékként alkalmazták színpadra, akkor odaveszett alapvető értéke : eszmeiségének gazdagsága. Nem beszélve arról, hogy több mint 4000 sornyi terjedelme is ijesztően hatott a rendezőkre. Pedig már 1863-ban szó volt arról, hogy egy budai színházban bemutatják a drámát, Ebből azonban nem lett semmi, a korszak színháztechnikája, rendezői, színészi felkészültsége ezt nem tette lehetővé. Két évtizeddel később viszont már siker koronázta Paulav Ede kezdeményezését. Pedig nagvon sokan ellenezték vállalkozását. A fenti érveken túl a Nemzeti Színház vezetői az anyagi csődtől is tartottak. Paulay Ede ellenben előre látta a sikert, Már több, addig „szín- padiatlannak” hitt művel is megbirkózott, például Vörösmarty Csongor és Tündéjét is színpadra állította. Sokat készült a Tragédiára, jelentősen rövidítette a szöveget. Felhasználták a korábbi díszleteket, 504 jelmezt készítettek, nagyszámú statisztériát alkalmaztak. 1883. szeptember 21-én fél hét órakor kezdődött az első előadás, Ádám Nagy Imre, Éva Jászai Mari, Lucifer Gyenes László volt. A siker óriási! A színház anyagi és erkölcsi diadalt ért el ezzel a bemutatóval. 1884-re elérték a 100. előadást, ami egyedülálló volt a korabeli gyakorlatban. Mára a Nemzeti Színház már túl van a másfél ezredik előadáson is. A Tragédia színpadi diadala megállás nélkül folytatódott. Egymás után mutatták be a vidéki társulatok, majd 1892-ben az első külföldi bemutatóra is sor került, Hamburgban. S innen már egyenes volt az európai siker útja. Játszották szinte minden fővárosban, s jelentősebb színházban. Különböző színház- történeti korszakok koncepcióit viselte magán. Magyar színházakban a legnagyobb rendezők életművébe épült be a dráma: Hevesi Sándor, Horváth Árpád, Németh Antal, a háború után Both Béla, Major Tamás, Gellert Endre, Marton Endre nevét kell említenünk. A mai rendezői generációból pedig Szinetár Miklós tévéfeldolgozása, Paál István, Lengyel György, s most Vámos László rendezése váltott ki nagy érdeklődést. A külföldi feldolgozások sora is végtelen. A közelmúltban számos újszerű, a XX. század emberéhez szóló értelmezést láthattunk például Kolozsváron, vagy a tartui és a minszki előadásban. Üjabb híreink is vannak például a román ősbemutató közelségéről. Nógrád megyében is gyakorta elhangzottak színpadon a Tragédia sorai. A század elején vádortársulatok hozták el Balassagyarmatra a müvet, majd 1945 után a fővárosi és vidéki színházak többször bemutatták a megye színpadain. Kiemelkedők a salgótarjáni acélgyári Petőfi színjátszók előadásai, akik a Civilizátor bemutatásán túl a Tragédia egyes részeit is előadták, minden esetben hitet téve a madáchi örökség vállalása mellett. (Folytatjuk) P. M. Segítség az otthonteremtéshez Mi kell az otthonteremtéshez? Pénz. ötlet, kapcsolatok, szerencse. Miben segíthet egy jó magazin? Abban mindenképpen. hogy ötleteket adjon elképzeléseink megvalósításához. A lapkiadó vállalat kereskedelmi irodája ezzel a céllal jelenteti meg azokat a kiadványait, amelyek széles közönségigényt elégítenek ki. Egyfajta szolgáltató lapoknak is nevezhetnénk őket, hiszen tájékoztató jellegükből adódóan sokféle praktikus ötletet, tudnivalót kínálnak olvasóiknak. A Lakásépítők magazinja például — mint ahogyan a címe is kifejezi — az otthonteremtők számára nyújt gazdag információs forrást. Tájékoztat a telekvásárlással, házépítéssel, a meglevő lakótér kibővítésével, korszerűsítésével kapcsolatos jogszabályokról. Terveket mutat be műszaki leírással, megismertet a különféle építőanyagok sajátosságaival. Hasznos tanácsokkal szolgál, a fotók, címek, adatok közrebocsátásával irányt mutat a beszerzési hely felfedezéséhez. Az is természetes, hogy akinek lakása van, szeretne kulturáltan, biztonságosan, kényelmesen élni benne. Ezért változtatjuk, újítjuk otthonunkat szünet néikül, s „lopjuk” innen-onnan a megfelelő megoldásnak ígérkező ötleteket. Az Otthon és technika című kiadvány tartalma mindennapi életünk e fontos színteréhez kapcsolódik. Olvashatunk benne a lakáson belüli baleseti forrásokról. az elektronikus berendezések használatáról, a növényápolásról, a ruhamosás, a főzés, a szabás-varrás sokakat érintő gyakorlatáról. Otthonunk falai között szórakozásra is van időnk, s ehhez a Játék című, nemzetközi Rubik magazin nyújt segítséget. Felnőttek és gyerekek együtt próbálkozhatnak az észtornát kívánó, ügyességet es gondolkodást igénylő régi és új logikai játékok szabályainak megfejtésével, s emellett érdekes cikkeket olvashatnak arról, hogy az emberben minden korban élt a kikapcsolódás lényeges eleme, a játékkedv. Mesterséges gyémánt Mesterséges gyémántokat már több mint húsz éve állítanak elő grafitból nagy hőmérsékleten és nyomáson. A leggyakoribb módszer a következő: a grafitot olvasztott vasban, nikkelben, vagy krómban oldják, és az oldatból kl- kristáilyosítjáik. Ezek a gyémántok azonban igen aprók, legfeljeb’i fél milliméteresek, és kizárólag ipari célokra alkalmazhatók. Amerikai kutatóknak újabban sikerült sokkal nagyobb — 6 mi Iliimé tér nagyságú — gyémántokat mesterségesen növeszteni, ök is olvadt fémben oldott szénből indulnak ki, és a gyémántokat ebből az oldatból mintegy 1500 C- fokon és igen nagy nyomáson kristályosítják. A kristályosítási folyamatot azonban nem hagyják gyorsan végbemenni, hanem rendkívül lelassítják, több napig elhúzzák. így nagy kristályokat kapnak, amelyek a hozzá adott anyagoktól függően színesek, vagy víztiszták. Ezek a gyémántok ékszer-drágakövekként csiszolhatok, és a természetes kövektől csak bonyolult vizsgálati eljárásokkal különböztethetők meg. A f o r i A legmozgékonyabb elem a nézőpont. (Robert Karpacz) * Nevetni annyit jelent, mint degradálni valamilyen értéket. Csakhogy vigyázzunk: ha már egyetlen olyan érték sem lesz, amelyet tisztelhetnénk, nem lesz min nevetnünk. (Raymond Devos) * Az emlékezet olyan, mint a férfizokni: minél nagyobb rajta a lyuk, tulajdonosának z m á k annál jobban kell szégyenkeznie miatta. (Slawomir Wróblewski) * Az a jó, amikor a lélek nagyobbra nő, mint a test! (Wladyslaw Sedziak) * Gyakran kérdezik tőlem, kit tartok a legalkalmasabbnak a gyereknevelésre. Egy bizonyos: a legkevésbé alkalmasaknak a szülők látszanak erre, (Bemard Shaw) KOSSUTH RADIO: 8.27: Hétköznapi feladatok a fizikus szemével 8.37: Bobért Casadesu« zongorázik 9.30: Jó a dal 10.05: Dominó — 2. 10.35: Zuglói búbospacsirták 10.40: Balogh Sándor népi zenekara játszik 11.00. Gondolat 11.45: Barlay Zsuzsa operaáriákat énekel 12.45: Hét végi panoráma 14.02: Oktatásunk pótvizsgái 14.22: Cseh fúvósmuzsiká 15.05: Bévkalauz 15.35: Kálmán Imre operettjeiből 16.00. Mit üzen a Rádió? 16.35: Bach: D-dúr szvit. No. 3. 17.05: A Budapesti fúvósötös felvételeiből 17.31: Ami a számok mögött van 17.56: Az Állami Orosz Énekkar Csaj kovszkij-műveket énekel 13.15: Schubert: A-dúr szonáta Op. 182. 13.34: Rádiószínház 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Egy hazában 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.36: Észak-európai népek zenéjéből 06.16: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Tömegdalok Behár György feldolgozásaiból * 35: Kocsár Miklós: Táncképek 0.41: Slágermúzeum 3.33. Emlékezés olasz módra. Gellért Endre Írása 10.00: Zenedélelött 11.35: Tánczenei koktél 4 NÓGRÁD — 1983. szeptember 30., péntek 13.15: Gyermekeknek 14.00. A Petőfi rádió zenedélutánja 15.43: Jón és Vangells felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.50: ötödik sebesség 18.35: Popzene sztereóban 13.40: Nótakedvelőknek 20.35: Iránytű 21.33: Barátság slágerexpressz 22.05: Verbunkosok, katonadalok 22.30: Arcok a tegnapból 23.20: Oliver — Részletek Bart zenés játékából MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: Vendégül lát Borsod. — Ekszerjavltás Salgótarjánban. — Szüreti előkészületek. — Programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.23—18.30: Lap- és mű- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: Iskolatévé. Fizika 8.33: Deltácska 8.55: stop! 9.00: Osztályfőnöki óra 3.25: Történelem 9.50. Lottósorpolás 19.00: A ktsfilmek kedvelőinek 10.40: Las Vegas. Amerikai zenés film. 11.15: A repülő hollandi. Holland rövidfilm. 11.58: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.00: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 15.35: Párhuzamok. Magyar mesterművek 16.00: Korok művészete. A görög művészetek fénykora. 16.35: Hírek 16.40: Természetbarát 17.00: Csali. Horgásztlzpere 17.15: öt perc meteorológia 17.20: Keresztkérdés. Fejtörőjáték. 17.50: Képújság 17.35: Reklám 18.00: Reflektormagazin. 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az idő urai. Tudományos, fantasztikus animációs film. Magyar—francia kop- rodukciós film. 21.25: A hét műtárgya. Aba-No- vák Vilmos: Cserépvásár (Magyar Nemzeti Galéria). 21.30: Pénteki randevú 22.30: Tv-hiradó 3. t _ 22.40: Midzogucsi-sorozat. Jang Kuj-fej hercegnő (Jókihi) Japán film. 2. MŰSOR: 20.00: Útjaink. „Az embert csak ' tettel minősíthetik igazán...” 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: Tévébörze 21.25: A tengerpart hölgyei. Francia tévéfilmsorozat. V/5. rész A részegség 1917—1919. 22.55: Pulzus. Könnyűzenei panoráma 23.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA I 19.30: Tv-hiradó 20.00: Jackson útja. Francia tévéfilm 2. rész. 21.25: Szórakoztató vetélkedőműsor 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Stúdióbeszélgetés 22.55: Hírek 23.00: Bratislava! zenei ünnepségek ’83. 2. műsor: 17.25: Zenés szórakoztató műsor (lsm.) 18.05: Harmadik határ. Lengyel- magyar tévéfilmsorozat. 1. rész. 19.05: Tenisz Davis Kupa. 21.05: Dokumentumfilm a Matica Slovcnska megalapításának 120. évfordulója alkalmából. 21.30: Időszerű események 22.00: Egy éj Karstejben. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: NAPKÖZIS MOZI: 3 órától: Szegény Dzsonl és Arnika. Háromnegyed 6-tól: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. 8 órától: Eltűntnek nyilvánítva (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A szép ismereüen. Színes szovjet filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 0 órától: A maláj! tigris. Színes, romantikus olasz—francia—NSZK kalandfilm. — Pásztói Mátra.- Tűtorony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film. — Rétság: Tamás bátya kunyhója I—II. Színes, szinkronizált olasz—NSZK- beli film. MESEMOZI: Panda Maci kalandjai. — Szécsényl Rákóczi: A régi nyár. Színes magyar —svéd film. — Érsokvadkert: A préri. Francia—angol—román ka- landfilm. — Nagylóc.- öld me« a sogunt (16). Színes, szinkronizál* japán történelmi kalandfilm.
