Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
VfOíio VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMf* NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF„ 231. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK A KORMÁNY TÁRGYALTA Napirenden: a nagyberuházások, a termékek minősége ' A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott George Bush- nak, az Amerikai Egyesült Ál- , lámák aleinökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács elfogadta az Állami Tervbizottság jelentését az állami nagyberuházások kivitelezésének helyzetéről, valamint a közelmúltban befejezett egyes nagylétesítmények üzemeltetésének tapasztalatairól és megerősítette a bizottság állásfoglalását, amelyben a tapasztalaitok hasznosításáról intézkedik. A kormány áttekintette a termékek minőségének javítására hozott határozatok végrehajtását. Ügy ítélte meg, hogy az előrehaladás nem kielégítő, ezért további intézkedéseket tart szükségesnek. Egyebek között meg kell szigorítani az ellenőrzést és a minőségi előírások megszegőivel szemben következetesebben alkalmazni kell az erkölcsi és anyagi szankciókat. (MTI) ALAPELLÁTÁS A KÖZSÉGEKBEN A változás kedvező, de van még mit tenni ÜLÉSEZETT A NÓGRÁD MEGYEI TANÁCS ' Tegnap a megyei tanács székhazában ülést tartott Nóg- rátl megye Tanácsa. A testület munkájában részt vett Pozs- gai Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. A napirendek egyik legfontosabbika a községi alapellátás helyzetének és a főbb tennivalóknak elemzése volt. Az ügy fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy Nógrád adottságainál fogva kis- és aprófalvas település- szerkezetű, a lakosság 72 százaléka, mintegy 170 ezer ember falun él. A róluk való gondoskodás fontosságára utal az az alaptételnek is felfogható megállapítás, amit Romasz Adolf megyei tervosztályvezető mondott szóbeli kiegészítésében, miszerint: „Az alapellátásnak nincs alternatívája, az semmi mással nem pótolható”. A hozzászóló tanácstagok erősítették ennek igazát, hozzátéve a még meglevő gondokat, melyek megoldását kérve a további fejlődést sürgették. Az alapellátás fogalomkörébe a lakás- és telekellátás, az ivóvízellátás, az út- és járdahálózat, a tömegközlekedési kapcsolatok, a hírközlés, a lakosság villamosenergiaellátása, a körzeti orvosi ellátás, az általános iskolai ellátás és a napicikk-kereske- delmi ellátás tartozik. Nógrádban közel minden ötödik család 1970 után új otthonba költözött. A háiom- és több szobás lakások aránya. az említett évtől 8 százalékról 28-ra emelkedett évi viszonyításban, s ez meghaladja az országos átlagot. A községekben a Lakások majdnem 91 százalékban személyi tulajdonban van. Ez további tendenciának is vehető, ugyanakkor a beszámoló és a hozzászólók megáüapítása szerint a lakásépítést tovább gyorsíthatná a mainál lényegesen jobb építőanyag-ellátás, a telekgazdálkodás és lelek- arpolitika további javítása. A 125 községből 35-ben teljes közüzemi vízellátás van, 10-ben részleges, azaz a település egy részét köthették be a hálózatba. Súlyos gondot okoz, hogy a felszínközeli talajvízre kiépített ásott kutak egyre inkább elszeny- nyeződnek. 52 község tartozik a közegészségügyileg veszélyeztetett kategóriába, s ez 42 ezer embert érint. Ezen helyeken egyetlen olyan kút sincs, amelynek vizét egy éven aluli csecsemők fogyaszthatnák. Bonyolítja a megoldást az aprófalvas település- szerkezet, a vízkészlet korlátozott volta és egyenlőtlen eloszlása, minőségének váltakozása. , Az országnak utakkal legsűrűbben behálózott területe Nógrád. A kiépítettség meghaladja a 45 százalékos országos átlagot, ám a közutak nagy hányadának minősége a községekben nem felel meg a kor követelményeinek. Változást a megyei tanács pályázati rendszere adhat, a helyi lehetőségekkel együtt. A közlekedésben a menetrend betartásánál és az utaztatás kulturáltságában jelentkeznek gondok. A postaforgalomban és a távbeszélő-szolgálatban jelentős a fejlődés, mégis ösz- szességében elmarad a reális szükségletektől. A rádió- és tv-műsorszórás viszont többnyire megfelelő. A megye községeinek villamosenergia- ellátása megközelíti a 100 százalékot (néhány külterületen levő épületben nincs áram), de a növekvő igény csak rendkívül korlátozottan lesz kielégíthető. Az egészségügyi alapellátást szolgáló körzeti orvosi hálózat kiépült, tárgyi és személyi feltételei kevés híján, mindenütt adottak. A beszámoló és a tanácstagok is jelezték, hogy elsősorban az úgynevezett társközségekben, a felszereltség hiányos, megoldást kell találni a segélyhívás meggyorsítására. Az általános iskolai oktatás feltételei alapvetően megfelelőek. Az intézmények 77 százalékában adott a napközis ellátás, bár az igénybe vevő tanulók aránya mindössze 35 százalék. A legfeszitőbb gond: a tornaterem, csak 17 községben van, harmincban tornaszobában tarthatják az órákat, viszont 52 településen nincs ilyen lehetőség sem. Ezerkiiencszázhetven óta a megyei bolthálózat aiapterü- letének majdnem egyharmada a községek ellátását javította. Jelentősen javult a technikai ellátottság is, ennek ellenére a hálózat 20 százalékában csak részben felelnek meg az üzletek a kulturált kereskedelem követelményeinek. Az ellátottság alacsonyabb a megyei átlagnál, de megegyezik az országos mutatókkal. Alapvető élelmiszerekből és napi cikkekből összességében megfelelő az ellátás, az áruutánpótlás kiegyenlítettebbé vált. Az alapellátás a községek megtartó erejének egyik legfontosabb része, A fejlődés ellenére — állapítja meg a beszámoló — e terület egyes részeiben, színvonalában elmarad a szükségletektől. A legnagyobb feszültség az egészséges ivóvíz és az út, valamint a járda minőségében tapasztalható, de a villamos hálózat kapacitása sem elegendő a változó igényekhez. Ezért fontos, hogy kapjon az eddiginél nagyobb szerepet a községi alapellátás fejlesztése. r'VN', Export az utolsó negyedévben Kelendő ruhák és üvegáruk - Régiek mellett új megrendelők A Salgótarjáni Ruhagyár fizemszervezői a hazai és export ruhák készítésének új módszereit alakították ki. Három gyártószalagot hoztak létre, amelyek irányítását a korábbiaktól képzettebb szakemberekre bízták. Mindegyik munkacsoportnál úgynevezett műszaki anyag- készitők is dolgoznak, akik a ruhavarrást optimális munkaműveletekre bontják, folyamatosan ellenőrzik a gyártásközi minőségi munkát. Képünkön: Molnár Ildikó ruhaipari technikus, műszaki anyagkészítő, Szandai Sándorné szakmunkásnál az NSZK-beli exportruhák varrását ellenőrzi, •— kulcsár — Megyénk gyáraiból, üzemeiből az év utolsó negyedében is nagy mennyiségű terméket indítanak útnak a világ különböző országaiba. A Salgótarjáni Ruhagyárból eddig 75 millió forint éi- tékű árut szállítottak külföldre, s a tervek szerint az év utolsó három hónapjában újabb 30 millió forintnyi terméket exportálnak. Vásárlói között egyaránt vannak régiek és újak. Ez utóbbiak közé tartozik a svéd F.übo cég, amely 17 ezer női ruhát rendelt a salgótarjániaktól. Ennél is többre — 20 ezer darabra — tart igényt még ez évben a szintén svéd Wástgöta, amely a gyár régi üzletfelei közé tartozik. A két osztrák cég, a Dauber és az ESKA összesen több rtiinit 50 ezer női ruhára kötött szerződést az utolsó negyedévre, mintegy 20—23 millió forint értékben, devizahi- teles konstrukció keretében. Ugyanilyen megállapodást kötöttek a svájci Brand céggel, amelynek négy és fél' millió forint értékben szállítanak 15 ezer női ruhát és az NSZK-beli Elkont céggel, amely hatezer ruhát vár a salgótarjániaktól mintegy egymillió 800 ezer forintért. A finn Rissanen idén jelentkezett először nagyobb megrdndeléssel. Hogy az utolsó negyedévben pontosan mennyi női ruhára tartanak Igényt, az a napokban derül ki, de feltehetően több tízezres szériáról lesz szó, több Zászlófelvonás A fegyveres erők napja al- tonai tiszteletadással vonták kai mából zászlófelvonási ün- fel a magyar nemzeti lobogót népségét rendeztek csütörtök es a nemzetközi munkásmoz- reggel a Gellérthegyen, a fel- galom vörös zászlaját, szabadulási emlékműnél. Ka- (MTI) Tervasztalon a jövő nógrádi faluja Készülnek a jövő nógrádi falujának tervei. A megyei tanács kezdeményezésére és megrendelésére a Budapesti Városépítési Tudományos és Tervezőintézet a korszerűsített regionális fejlesztési terv alapján — megkezdte negyvenkilenc úgynevezett alapfokú település részletes településfejlesztési tervének elkészítését. A munka első fokozataként a tervprogramo- kat állítják össze, amelyek az adott településre vonatkozó általános fejlesztési elképzelést — koncepciót — és a területfelhasználási tervet tartalmazzák. Ezeket. mihelyt elkészülnek, falugyűléseken és helyi tanácsüléseken megvitatják. Az eddig közzétett huszonhárom program ismertetését a helyi lakosság mindenütt nagy érdeklődéssel fogadta, sokak részvételével zajlottak a viták. 1985-ig mind a negyvenkilenc település tanácsa kézhez kapja községe részletes településfejlesztési tervét, amelyet már a helybeliek észrevételeit, javaslatait is figyelembe véve készítették el. A terv a település jelenlegi és várható gazdasági eltartó- kepessége,, lakosságának mostani és előrelátható lélekszá- ma alapján a többi között kijelöli az óvodai, iskolai, intézményi és közműellátás, valamint más szolgáltatások kétezerig megteremtendő szintjét. A szakembereknek sokféle igényt kell kielégíteniük, hiszen terv készül az alig két-három száz lakosú, a főútvonalaktól távol eső, dombok közt megbúvó Garábra, Bérre éppúgy, mint a Salgótarján vonzáskörzetéhez tartozó kétezer-háromszáz lelket számláló Karancskeszire. Egy. alapeiv azonban kis és nagy településre egyaránt vonatkozik: Nógrádban nincs elnéptelenedésre ítélt település, ezért a legkisebbek fejlesztését, ellátását sem szabad hanyagolni. A Nógrád megyei Tanács vállalkozásának több indítéka is van. Tény, hogy a megye összesen hatvannégy települése közül e negyvenkilencnek egyáltalán nem volt semmiféle településfejlesztési terve, s e2 az általános tervkészítések . idején rögtönzésekhez vezetett. Egy másik ok a városok túlnépesedése, amit csakis a falvak eltartóképességének növelésével, infrastruktúrájuk fejlesztésével lehet ellensúlyozni. A kezdeményezés mellett szól, hogy a városba áramlás mellett tapasztalható egy mindinkább erősödő ellenáramlás városból a falu felé, amit részben egy egészségesebb életmód iránti vágy ösztönöz, részben anyagi, gazdasági indítékok: a háztáji növénytermesztés, kisállattenyésztés segít a megszokott életszínvonal fenntartásában. A jövő nógrádi falujának tervezését figyelemmel kíséri é_s követendőnek tartja az Énítési és Városfejlesztési Minisztérium is, amely a tervezés költségeinek egy részét is magára vállalta.’ mint hárommillió forint értékben. A gyár idén tízszeresére növelte a hegesztéssel készülő gépkocsiutánfutó- .és motorkerékpár-takarók exportját. A többféle méretben és kivitelben készülő praktikus termékekből ez évben már 8 millió forint értékben szállítanak Franciaországba, s ebből az utolsó negyedévben készülő termékekért 2 és fél millió forintra számítanak. A Salgótarjáni Ruhagyár nagy vásárlói közé tartozik a Szovjetunió, ahova ebben az évben mintegy 104 millió forintért szállítottak női ruhákat, kétrészes együtteseket, sportos pamut- és gyapjúöltözékeket. A salgótarjáni öblösüveggyár idei tervében négymillió dollár és ugyancsak négymillió rubel értékű export szerepel. Az utolsó negyedévben még mintegy 35—40 millió forint értékű tőkés megrendelésnek kell eleget tenniük. Legnagyobb megrendelőik az Egyesült Államokból, az NSZK- ból, Franciaországból jelent- kezték, de akadnak új vevők a harmadik világ országaiból is éppen úgy mint Nyugati Európából. A szocialista országokba irányuló export legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió, de jelentős mennyiségű üvegáru kerül az NDK-ba is. Az utolsó három hónapban 60— 70 millió forint értékű termék kerül ki a gyárból szocialista partnereik megrendelésére. Az általános tapasztalat szerint a vevők elégedettek a salgótarjániak termékeivel — erre mutat a növekvő exportarány — de a minőségi követelmények sokkal szigorúbbak, mint 2—3 évvel ezelőtt. Mindenesetre biztató, hogy a régi partnerek megtartása mellett újakat is sikerült szerezni, ami lehetővé teszi, hogy ez évben is a gyár termelésének mintegy 45 százaléka küU földön talál gazdára.
