Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
Walter r Kiállítás nyílt a Doroty- tya utcai kiállítóteremben .Walter Trier karikatúráiból ■— a torontói galéria rendezésében a Trier—Fodor alapítvány anyagából. Az osztrák állampolgárságú Trier — aki élete során oly sok országban élt, s még több helyen publikált — 1890-ben Prágában született, ott tanult festészetet, majd Németországba, Münchenbe indult tanulmányai folytatására. Itt ismerkedett meg a Simplicis- simus című szatirikus magazinnal és körével. 1909-ben itt jelent meg Hiúság című első rajza — majd újabb politikai-szatirikus rajzait közölte a lap. A Jugend és a Berliner -'Illusztrierte Zeitung szintén teret adott szellemes rajzainak. Berlinbe költözött és ott vált ízig-vérig karikaturistává, aki a militarista politikát tűzi tollhegyre. Amikor kitört a háború, Trier rajzain keresztül foglalkozott a hadieseményekkel. A háborús évek után a romantika vonzza, illusztrál, újságoknak rajzol. A 20-as évektől érdeklődése a régi népi játékok felé fordul. Közrejátszik, hogy 1921-ben Trier megbízást kap a Deutsches Bundes Heimatschutztól, • hogy mérje fel Szászország népművészetét, amely híres volt játékkészítéséről. Trier népszerűségét eddig a sajtóban publikált humoros illusztrációnak köszönhette. Növelték hírnevét a fiatalok számára illusztrált könyvei. Megismerkedik Erik Kästnerrel, a fiatal újságíróval, találkozásuk sokéves együttműködés kezdetét jelentette —, s olyan sikereket eredményezett, mint az Emil és a detektívek. Berlinben két nagy jelentőségű karikatúrakdállításon vesz részt sikerrel. A közönség szerette Trier humoros Trier karikatúrái Albert Einstein (1930) 1931-ben művészi pályájának csúcsán a kölni opera megbízást adott Triernek Smetana Az eladott menyasszony című operája kosztümterveinek és díszleteinek megtervezésére. 1935-ben Trier elhagyta Berlint és Spanyolországba utazott. Berlin, majd London életének újabb állomásai — s újból visszatér a politikai karikatúrához. 57 éves korában átkel az Atlanti-óceánon, hogy Kanadában új művészi karriert kezdjen. Képei hamar népszerűek lettek. Sok terve volt, amikor váratlanul 1951-ben, 61 éves korában meghalt. A torontói közönség még életében megismerhette olaj- és vízfestményeinek, rajzainak és könyvillusztrációinak válogatását — hálá• iát üt Éj »' fi M M liiii M <ll Ift ü i ....■........:..ü.... \ N t Mtf c l« • 1» «1 y . lj 3 L'lj o -ki in. 1 ry- -* mk iUtol, iij'll il .MU' ... s wtMitmr; *9 M I . Ili 'Ilii Játékváros munkáslakői témáinak sokoldalúságát, stílusának érzékenységét. A pályatársak is elismerték —, s amikor 1929-ben megalakult a németországi illusztrátorok egyesülete — Triert alelnökül választották. la előtt a torontói egyetemen rendeztek kiállítást műveiből. A torontói galéria jelen kiállítása a magyar közönséggel is megismerteti Trier ragyogó, szellemes rajzait, művészi hagyatékát. 160 éve született Ma3ácti Imre (3.) A Tragédia keletkezése Nincs arra mód, hogy e pár soron belül részletesen leírhassuk, milyen szellemi előzmények után, milyen társadalmi-történelmi viszonyok összefüggésében jött létre a Tragédia. Magának az alkotásnak a keletkezése is különlegesen érdekes. Gyakorta — főleg tájékozatlan idegenvezetők szövegéből — elhangzó tévedés, hogy a Tragédiát Madách Cseszt- vén írta volna, a nagy hársfa alatt. Bármennyire is hangulatos hely ez, kétségtelen tény, hogy a Tragédia Alsó- sztregován, a Ma- dách-kastélyban, az úgynevezett „Lövengrubé- ban”, azaz az „oroszlán barlangban” íródott. (Madách nevezte igy kis dolgozószobáját. j?arkas András: Madách Imre Az ember ban. Ránk maradt a Tragé- újabb egy esztendőnek keldia fogalmazványlapja, me- lett eltelnie, amíg eljutott lyen ez áll: „Kezdtem 1859 Arany Jánoshoz. Feb 17 végeztem 1860 Már Madách szokásához híven 26-án”. (Ezt a páratlan „pihentette” a kéziratot, hogy dokumentumot nemsokára egy bizonyos idő múltán újkézbe vehetjük, mint a Ma- ra elolvassa; merjen-e nyil- gyar Helikon egyik kiadvá- vánoss*ág elé állni vele. Az nyát.) Alig egy esztendő alatt esztétikai ítéleten túl más született meg tehát a mű. S oka is volt habozásának: környezete nemigen akart tudó»’ mást venni munkájáról. Így írt erről Nagy Ivánnak: „Már több esztendejénél, hogy készen van. Említettem több ismerősöm előtt, hogy írtam egy költeményt, melyben aa Isten, az ördög, Ádám, Luther, Danton, Aphrodite, boszorkányok, s tudj isten mi minden játszik: hogy kezdődik a teremtéssel, játszik az égben az egész földön, az űrben — mosolyogtak rá, de olvasni nem akarta senki”. Mosolyogtak, mert Madách .baráti' köre nemigen akarta elhinni, hogy egy nógrádi kis falucska földesura valami olyat alkosson —, uram bo- csó egy drámát! —, amire érdemes odafigyelni. Ráadásul úgy, hogy nem is tudtak ilyenfajta kedvteléséről. Egy ember volt csak, aki kézbe vette a kéziratot, s mondanunk sem kell, hogy Szon- tágh Pálról van szó. Szon- tágh azonnal lelkesedett; remekmű a Tragédia, meg kell mutatni olyan valakinek, aki értő bírálatot tud mondani róla. 1861 májusában Madách követtársával, Jámbor Pállal juttatta el a Tragédiát Arany Jánoshoz. Arany pár sor elolvasása után először letette a kéziratot, nem tetszett neki a dö-. cögős versezet, a helyenként sántikáló ritmus, s az időnkénti „frivol” kifejezések. Később aztán egyvégtében elolvasta a művet, s 1861. szeptember 12-én lelkesült hangú levélben üdvözölte a költőt: „Tisztelt Hazafi! Az Ember Tragédiája úgy conceptióban, mint compositióban igen jeles mű... egy kevés külsi íratással irodalmunk legjelesebb termékei közt foglalhat az helyet”. Szépen magyarul — szépen emberül Tekintetünkkel is beszélünk A beszédet tekintetűnkkel kísérjük. Beszédtársunk tekintetéből olvasni tudunk, sokszor számunkra fontosabb közlést, mint amilyent a szavak közvetítenek. Mert a tekintet legtöbbször érzelmet sugároz, ezért kevésbé lehet eltitkolni ellenszenvünket, vagy tartózkodásunkat még akkor is, ha maga a szó barátságos. A tekintet ömkénytelenül, azaz tudatunk ellenőrzése nélkül, ösztönösen „beszél”. Ilyenformán tekintetünk magatartásunk fontos eleme. Innen ered az a számos kifejezés, amellyel káprázatos változatossággal tudjuk megnevezni a tekintet sokféleségét. Válogassunk ezúttal egy cso- korravalót azokból, amelyek rovatunk címéhez illenek, olyanokat tehát, amelyek a tekintet szép emberségét jellemzik. (Mert — s ezt zárójelben jegyzem meg — lehet olyan beszélőről is szólni, akinek a tekintete villámokat szór, szikrázik és tüzel, aki ölni tud vele. Arany János írja Tetemrehívás című balladájában Kund Abigélről, a gyilkos szeretőről: „Szeme szokatlan lángot lövell”.) Szóljon hát a tekintet a tapintat nyelvén, legyen résztvevő (s — ha szomorúság éri beszédtársunkat — szánakozó, azonosulva megértő). Ne adjunk okot arra, hogy tekintetünket üresnek lássák, mert ez tompaságot rejt, vagy némának, mert az érzéketlenségről árulkodik. Akivel rokonszenvezünk vagy éppen gyengéden bánunk, azt simogatni is szoktuk tekintetünkkel. És ha még gyönyörködünk is benne, akkor rajta felejtjük tekintetűinket, akaratlanul is. Adjunk minél több alkalmat arra, hogy hálás tekintetet vessenek ránk. Annak jeléül, hogy értjük egymást s a dolgot, összevág vagy összevillan a tekintetünk. A szerelem ébredésének a jele az, ha a fiú a leánnyal lopva vált tekintetet (hogy majd azután egymást felfalják tekintetükkel). A bölcsen szemlélődének nyugodt a tekintete, s csak akkor sötétül el, vagy válik gyanakvóvá, hí rendellenes jelenségre figyel föl, s tekintete ilyenre téved. A becsületes ember állja mindenkinek a tekintetét, mert nincs oka elkapni beszédtársáról, aki pedig esetleg átható, árgus szemmel fürkészi társa gondolatait. Soha ne legyen okunk arra, hogy szégyenünkben földre süssük, vagy elkapjuk tekintetünket. Ellenkezőleg: legyen nyílt, különösen azzal szemben, aki bizalmával tüntet ki. például jövendőbelinkkel szemben. Ahogyan Katona József a Bánk bánban írja: Szabad tekéntet, szabad szív, szabad szó, kézbe kéz és szembe szem — minálunk így szokta a szerelmes. Szende Aladár A f o r i r Amikor nem önmagámról gondolkodom, egyáltalán nem gondolkodom. (Jules Ren&rd) * Sohasem értettem, miért érzik az emberek dicsőségnek, ha megalázzák azokat, akik közel állnak hozzájuk. (Gandhi) * Ha valami nagyon fontosat akarunk mondani, nem kell feltétlenül unalmasan kifejeznünk magunkat. (Orson Veiles) * Hogy pozíciót szerezhessünk a világban, mindent megteszünk azért, hogy azt higy- gyék, már van pozíciónk. (La Rochefoucauld) * Minden rendszerben abban reménykedünk, ami a rendszeren kívül van. (Elias Canetti) * Olyan sok gondolatra van szükség, hogy már nem győzzük ellenőrizni őket. (Lee.) z m á k A dolgok megértése, egymás megértése és megállapodás egymás között —, csak ettől függ a világ sorsa. (Karol Irzykowski) * Senki sem gyenge, mert olyannak választották. (Vauvenargues) * Talán még eljön az az idő, amikor nem kell mint az összeesküvőknek óvatosan körülpillantanunk, mielőtt kimondanánk, hogy 2x2 négy. (Bertold Brecht) * Aik lámpást hordoznak a vállukon, azok árnyéka saját magukra vetődik vissza, (Tagore) * Az igazság a tisztességnek reménye, az ostobaság a gyengék fegyvere. (Jerzy Wasik) * Abban az igyekezetében, hogy eltüntesse gyenge oldalait, teljesen láthatatlanná vált. (Slawomir Trocki) 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Knmikedvelőknek! 21.22: Történetek az aranr venyigéről 22.00: Ritmus! 22.30: Arcok a tegnapból 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Séta Rakaszen- den. — Női vizlpólósok. — Az éremgyűjtő.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: *.1Q: Tévétoma 8.15: Iskolatévé. Oroszul beszélünk (kezdőknek). 8.35: Magyar Irodalom 9.00: Angol nyelv (kezdőknek) 9.15: Magyar nyelv 9.30; Ítélet. Román film. 11.25: Képúlság 15.00: Kettős portré rajzőrák tükrében. 15.40: Weöres Sándor: Bóbita. 16.00: Orosz nyelvgyakorlás 16.25: Hírek 16.30: „Történetek a vonaton”. 16.45: Könnyebb a .levegőnél, avagy gondolatok egy régi ötlet hasznosságáról, más témákra való rövid kitérőkkel. 17.45: Képújság 17.50: Reklám 17.55: A fegyveres erők napja alkalmából. A katonai filmstúdió filmjeiből. 1. Akik győzni szeretnek. 2. Vallomások a hivatásról. 3. Csapás a levegőből. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Bertha Bulcsu: Fehér rozsda. Tv-film. 21.20: Hírháttér 22.10: Rab Zsuzsa-portré. 23.05: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.50: A mi képernyőnk 19.05: A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.30: Tv-hlradó 20.00: Telesport 21.30: Tv-hiradó 2. 21.50: Reklám 21.55: Szóljatok 22.25: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A Duna-díj ‘83. gálaműsora 21.00: Gazdaságpolitikai magazin 21.40: összefoglaló az európai labdarúgó-kupamérkőzésről 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A telefon. Tévékomédia 22.25: Hírek 2. MŰSOR: 16.05: Híradó 19.05: KI a bűnös? 19.30: Francia nyelvtanfolyam 20.00/ Ed McBain: A gyilkos. 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a bűnös? ítélethirdetés és szakvélemények MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Fél 4-től: Bűnös életem (14). Színes, szinkronizált lengyel tragikomédia. Háromnegyed 6-tól: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. 8 órától: Eltűntnek nyilvánítva (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: A maláji tigris. Színes, romantikus olasz—francia—NSZK kalandfilm. — Pásztói Mátra- Tűtorony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi film. — Szécsényl Rákóczi: A régi nyár. Színes magyar—svéd film. — Kisterenyei Petőfi: Egy szoknya, egy nadrág. Nagy sikerű magyar filmvígjáték. — Nagy- lóc: öld meg a sogunt (16). Színes, szinkronizált japán történelmi kalandfilm. — Jobbágyi: A karatézó cobra visszatér (16). Színes, szinkronizált japán krimi. Nem várt ekkora sikertí Madách! Az ország legnagyobb költője így nyilatkozik róla. Barátjául fogadja, hajlandó segíteni a mű kiadásában, mi több; költőtársi alázattal még a versezet javításában is részt vállal. Olyan költői gesztus ez, amire csak Arany volt ekkor képes. Arany mindent megtett á Tragédiáért. Már 1861. október 31-én részleteket olvasott fel -t) el öle a Kisfaludy Társaság ülésén lelkes ováció közepette. 1861 végén pedig kötetalakban ki is adatta. A siker azonnali volt: a kritikák lelkesen fogadták, azonnal felismerték jelentőségét. szó volt a színre vite'é- ről (!), megielentek az első német nyelvű fordítás részletei. 1863-ban pedig a javított második kiadás is napvilágot látott. Az irodalmi siker pedig megnyitotta Madách előtt a Kisfaludy Társaság ajtaját, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává is választották. Ezeknek örömét azonban már egyre inkább beárnyékolta súlyosbodó betegsége. (Folytatjuk) P. M. 33.10: Rab Zsuzsa-portré műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Bárdos Lajos kórusműveiből 8.43: örökzöld dallamok 9.44: Minden zsákban hét macska táncolt 10.05: Diákfélóra 10.35: Donizetti; Rita 11.39: Irodalmunk a felszabadulás után. Budapesti tavasz 12.45: Csathó Kálmán: Három regény 12.55: Híres előadóművészek triófelvételeiből 13.56: Ooerepkettösök 14.27: Boldog boldogultak 15.05: Kórusainknak ajánljuk 15.23: Zenekari muzsika 16.00: Rádiónapló — a külkereskedelemről 19.15: Irodalmunk a felszabadulás után. Késdobálők 20.3S: Üj operalemezeinkből 21.26: Nótamuzsika 22.30: Lemezmúzeum 22.53: Kockáztattam 23.03: Népzenekedvelőknek 23.29: zenekari muzsika 00.10: Filmzene PETŐFI RADIO: ».05: Lukács István cimbalomfelvételeiből 8.95: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00; Kaocsoljuk a szolnoki stúdiót 13.20: Éneklő Ifjúság 13.38: Népek dalai 14.00: Katonazenekarok fesztiválja Debrecenben, 14.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.50: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 15.10: Richard Tauber Lehárfelvételeiből 15.30: Fiatalok a seregben is.31>; Moszkvából érkezett 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó NÓGRÁD - 1983. szeptember 29., csütörtök í
