Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
Ruszlán és Ludmilla A szakadék fölött kötélen kell átlépdelnie lánynak. Pompás kötéltáncmutatvány! » vízhordór Különösnek tűnik első hallásra az ötlet: Puskint cirkuszporondra vinni. Ám, a nemes meseanyag —, amely Síinkát operára ihlette — úgy látszik, kiválóan alkalmazkodik ahhoz a sajátos közeghez, amelyet a manézs világa jelent. Legalábbis, ha értő és a műhöz tisztelettel közeledő művészek veszik a kezükbe az ügyet. A Fővárosi Nagycirkuszban ilyen előadást látunk, s egyben tanúi vagyunk a nagy múltú szovjet cirkuszművészet —, s általánosabban véve is e művészeti ág — továbbfejlesztését célzó törekvéseknek. Kétségtelen, hogy a forgatókönyvíró és színre- vivő két érdemes művész: A. Sag-Novozsilov és A. Szonyin kitűnően választotta meg azt a keretet, amely alkalmas a porondon megszokott és elvárt mutatványokhoz, Keret? Talán több is annál az a kalandos történet, amelyet Puskin elbeszélő költeményéből ismerünk, mert itt szinte szervesen kapcsolódik össze a mesejáték sok csodája a cirkusz bámulatba ejtő csodálatra méltó attrakciójával. Már az előjátékban például úgy elevenednek meg az orosz népmesék hősei, hogy nyomban megteremtik azt a hangulatot, amelyet a cirkuszban megszoktunk: a bohócok tréfáitól az akrobaták ügyességéig. A történet megannyi hasonló lehetőséget kínál, amire legfeljebb csak itt-ott kell, hogy úgy mondjuk: rájátszani. Mert micsoda izgalmas lovaspárbajokra, lovasjelenetek- re ad lehetőséget ^ Ruszlán miilát — mint a mese is lettszámok tesznek még szí- bolyongó útja az eltűnt Lúd- mondja — hangos zenével, tre- nesebbé, mozgalmasabbá. A milla után, miközben va- fás számokkal, udvari bolon- sok szereplőből ezúttal mél- razslóikkal és kaukázusi har- dók mókázásával igyekeznek tánytalanság volna bárkit is cosakkal kell megvívnia. S fölkelteni varázsos álmából. külön kiemelni, az ám a varázsló! önmagá- Mindehhez persze ízlés ki- (— ös) ban kínálja a bűvészmutat- vántátik, hogy az eredetileg ványofe lehetőségét. Vagy egy nem cirkuszporodra írt mű ne másik példa: amikor a gonosz sérüljön, ne váljon olcsó mu- Csemomar bajhozó üstökös- tatványsorozattá. Dicséretül ként vágtat a csillagos égen, szóljon a már említett alko- Ruszlán pedig a szakállába tókon túl a kitüntetett álla- kapaszkodva kezd párviadal- mi szovjet cirkusznak, hogy ba... Hát nem a legklassziku- nem zökkent ki a mesejáték sabb légtomászmutatványt légköréből. Egybeolvad, egy- láthatunk-e? S hogy a vidám- beötvöződik a mese és a lát- ság, a bohóctréfa se hiányoz- ványosság, amelyet egyébként zék: az alvásba bájolt Lúd- pompás fényeffektusok, bacirkuszban í ^ ^ve sz^e*e** ^mre fé.). Drámák,versek — irodalmi kísérletek kaukázusi lovasok vágtája Madách Ifjúkorától kezdve dolgozta). A közismert téma nagy része gondolatiságában írt szépirodalmi alkotásokat megfogalmazásában a vadro- előtanulmánya a Tragédiának. Ezekből viszont alig került az mantikus elemek halmozásával A romantika szellemében fo- olvasók kezébe valami. 1840- túlzásokba esik, s ami korai gant és annak eszköztárával ben adta ki Lantvirágok cím- drámáinak állandó hiánya: dolgozó költeményei között tame! kis verskötetét — 17 éve- mosl sem tud drámai hőst for- lálunk szerelmi románcot, halsen — alig pár tucat példány- málni, aki következetes jellem- ládát, éppúgy mint katonadalt, ban. 1841-ben pedig a tren- fejlődésen át jutna el a cse- epigrammát. Vidám és tragi- csényteplici fürdőikről jelent lekmény végkifejletéig. kus hangú versei egyaránt meg útleírása a Regélőben s 1843-ban még egy drámát íródtak. A kéziratok tanúsítnéhány verse korábban a irt, a Csak tréfát. Ez inkább Honművészben. Mindezeken a tűnik lírai monológnak, önfiatalkori zsengéken kívül vallomásnak, mint drámának, semmivel sem jelentkezett az Nem is véletlen, hogy egyes irodalomban. részeit versgyűjteményébe is Egyedül barátja, Szonthág felveszi majd. A főhős Zordy Fráter Erzsébethez kötődő ér- Pál tudta és ismerte Madách Loránban önmaga pesszimis- zelmi kapcsolatról (Vadrózsák) ifjúkori írásait, amelyek nagy ta, kiábrándult, romantikus if- s az elválás fájdalmát remekrésze a kandalló tüzében ham- júkori énje áll előttünk. A mívű kis négysora idézi fej: vadt el. Levelezésük tanúsítja kisebb műveken túl (Commo- „Most látom, mily erősen miként mutatták meg egymás- dús, Nápolyi Endre)_ két darának alkotásaikat s főleg Ma- máját kell megemlíteni. A dách volt az, aki érzékenyen Civilizátort 1859-ben írta. Az reagált barátja észrevételeire: évszám sokat mond: A Bach- „Legnagyobb őszinteséget hogy rendszer kigúnyolásán kívül „vegyese” pedig ironikus, gú- kérjek, alig szükség s ha fe- a dráma Madách nemzetiségi nyos hangú tűszúrás kortár- keie kockát vetsz rá épp oly felfogásának irodalmi megfő- sairól s jó megfigyelőképessé- hidegen veszem, mint az éle- galmazása is. A Mózes, amely géről tanúskodik. A már erntet, ne hidd, hogy elcsüggedek, már a Tragédia után keletke- lített, a Tragédiát sejtő ver- mást írok talán jobbat” — zett s másik legjelentősebb sek nemcsak emiatt értékesek, írja barátjának 1844. január drámája. Ebben újra a nem- de bennük Madách kétségtele- elsején kelt levelében versei zet jövőjének sorskérdése fog- nül egy Kölcsey, Vörösmarty bírálatát említvén a fenti so- lalkoztatta egy bibliai hőst szintű verselésig jutott el az rokban. Verseket és drámákat állítva a középpontba. ötvenes évek végén. Néh 'ny írt ekkor. Utóbbiak egy részét Drámái mellett lírájáról is ilyen közülük: Gyermekimbe is adta pályázatokra, de kell szólni röviden. Madách nek, Ö- és újkor, Hit és tu- soha nem nyert pályadíjat. elég sok verset írt. A már dás. említett Lantvirágok című kö- Drámáin és versein kívül 1842-ben^ írta meg a Ferii teten kívül a hatvanas évek- számos politikai beszéde, írá- és nő című drámáját. Mltoló- ben egy.,két verse jelent meg, sa maradt ránk, de a Tragédia gáai témájú, Heraklesz. a .tő- főleg Arany János gondoskodó- Írására készülő Madáchot idé- hose. Az 1843-ban irt Maria sa róverl. Nem vitás, hogy nem z; fel az a számtalan apró királynő nyitja pieg a magyar remekművek, de akkor sem le- jegyzet is, amely az írói műtörténelmi témájú drámák so- hét kézlegyintéssel elintézni helymunka titkaiba vezeti rat- . ________verseit. el a mai olvasót. j ák, hogy mennyit foglalkozott velük, átdolgozta, javítgatta verseit. Néhány kiemelkedő alkotása szól a csesztvei boldog évekről (Otthon) vagy a Valál szívembe nőve, Amint kiléptél onnan, Utánad joly ki vére.” Számos epigrammája, ún. Ebben az évben készül el Madách alapvetően lírai al- még a Csák végnapjai c. mű- kát volt, számára a líra önve is. (Ezt 1861-ben újra át- kifejezési lehetőség s versei (Folytatjuk) P. M. Zeneművészeink a nagyvilágban mokbeli San Franciscóban A Liszt Ferenc kamarazenekar a közelmúltban tért és Pasadenában. vissza európai turnéjáról. Ránki Dezső> aki a nyár Augusztus 30-an nagy sikerű közepén Mozart utolsó zonkoncertet adtak a luzerni fesztiválon, szeptember 3-án és 5-én az edinburghi fesztiválon léptek fel, ugyanitt Kocsis Zoltán közreműködéségoraversenyét játszotta Géniben, a svájci kritikák szerint a legnagyobbakhoz méltó mély átéléssel, október köze- , . , . , , . pén a hollandiai Ni Unegenbe vei is koncerteztek A követ- uta2ik> s visszatérése után kezo állomásukon, Londonban Beethoven c-moll zongoraverarattak közös, nagy sikert a BBC Promenade hangversenyén. Idei leghosszabb turnéjukat október 4-én Latin-Amerikában kezdik, fellépnek Sao Paulóban, Bogotában, Mexikóvárosban, majd az Egyesült Államokba és Kanadásenyét játsza a Zeneakadémián. t Japánban járt Fischer Annie, tízszer lépett föl a távoli országban, hat alkalommal a fővárosban, Tokióban vendégszerepelt. Fischer Annie a ba utaznak, ahol harmincöt következő hónapban Angliá- hangversenyt adnak december ban, vendégszerepel, a londoni és a liverpooli zenerajonlor.doni gók elűtt lép felA Szovjetunióba hívták okelejéig. Kocsis Zoltán a Wigmore Hallban visszhangot kiváltó ónálló tóberi koncertkörúira Szentkoncertet is adott. Sikeréről helyi Miklós hegedűművészt, óriási meleg hangú emlékeztek meg a kritikákban aki Voigográdban, Ufóban és londoni Uljanovszkban lép fel. s a lapok. Kiváló zongoramüvé- szivjetunlóbeli turnéra in- szünk októberben öt alkalom- dúl Onczay Csaba gordonkamai lép fel az egyesült álla- művész is. Országos bemutató Pasztán A Népszínház már nem először nyilvánítja ki jóindulatát azzal, hogy országos bemutatót szervez megyénkben. Az pedig, hogy ismételten — az utóbbi nyolc-tíz évben harmadik-negyedik alkalommal — Pásztót választotta a premier helyszínéül, felér egy vallomással. A pásztói Lovász József Művelődési Központban értik a módit, ha a mostani rendezvény — ahogyan glosz- szánkban utaltunk rá — nem is éppen a szokásos harmonikus körülmények között zajlott. Anélkül, hogy ezt a gondolatmenetet folytatnám, hiszen végül is recenziót szándék- szóm írni, a téma lezárásaképpen jegyezném meg: a felelősség kettős voltát, természetét a művelődési központét és a színházét. A Varázshegedű című mesejáték szerzője Aris- tide-Christian Charpenti- er, a francia kultuszminisztérium egyik vezető tisztviselője (legalábbis a közelmúltban). Nemes gondolatot’ választott a cselekmény magjául: a munka embertformáió szépségét, erejét. Mert mi történik a két kamasz fiúval? Az egyik a lustaságra, nagyképűségre hajló választott szakmájának, a lakatosmesterségnek kiváló műVarázshegedű velője, a másik, az álmodozó, szerény cipészinas a hegedűművészet profi mestere lesz a kamarajáték végére. S mindezt a türelemmel, szeretettel végzett munkának köszönhetik. Charpentier végeredményben tehát propagátor, az iskoláinkban is szükséges munkára nevelés szószólója, természetesen a maga művészetének eszközeivel. A munkára nevelés az általános iskola egészének programja; abban az értelemben azonban, ahogyan a darabban megjelenik, csak a tízéves kortól kezdődően válhat azzá. Sőt én úgy érzem, hogy igazából a hatodik, hetedikes korban, amikor a serdülőnek és szüleinek már komolyan számot kell vetni a képességekkel és lehetőségekkel, a pályaválasztással. Ezért érzem tágnak a színház korhatár nélküli meghatározását a „terjesztésre” vonatkozóan. Az apróbb iskolások, bármennyire is látványcentrikus az előadás, aligha értik a jelenetek, a cselekmény többségét. Vagyis számukra érdektelen és hatástalan az előadás. Holott Szigeti Károly, a rendező és munkatársai értéket teremtettek a színpadon, s dicséretesen folytatják azokat a népszínházi törekvéseket, amelyek pár esztendeje az átszervezéssel jelentek meg. Az előadás minden ízében alkalmazkodik az utazáshoz, azaz a helyenként változó térhez, szellemiséghez. Felhasználja jelrendszerében, eszközeiben a modern színjátszás mára kiküzdött, általánossá lett elemeit, s általuk pozitív irányban befolyásolja, serkenti a színházi ízlést, a gondolkodásmódot. Van ezen a színpadon zene, tánc, fényjáték, szinte minden lehetséges, csak az adott környezetben mindegyik veszít a súlyából, némelyik — például a fényjáték — a sok zavaró momentum következtében hatásában meg is semmisül. Az inkább világosban, . mint sötétben, a szűnni nem akaró, olykor felerősödő zajban, csitításban meglehetősen nehéz a maguk valóságában megítélni a színészi játékot. Hősies helytállásáért mind a négy színész dicséretet érdemel, tehát: Valkai Pál, Kőhalmi Attila, Kassai Károly és Strasszer Anikó. Művészi teljesítményéért azonban csak Kőhalmi Attila és Valkai Pál. Kőhalmi suszterinasa megragadóan lírai, árnyaltan színes alakítás, ment’ mindenféle ellenőrzéses sallangoktól.' Valkai puritánabb játékmodora jól érvényesül az övé mellett, legtöbbször meggyőző is. Néha azonban enged az érzelem, a didaktika nem kívánt csábításának. Főként azonban Kassai Károly játékán érződik: a kívülről való túlzott közelítés; mintha mindent har- sánysággal, tanári pedantériával kívánna megoldani. Strasszer Anikó táncosnőjéről csupán annyit; jelen volt a színpadon. Dekoratív megjelenésében sajnálatosan kevés a lazaság, a természetesség, a sugárzás. Rossa László zenei Összeállítása jó érzékről tanúskodik. A zene mindvégig hatással van ránk, ami a Varázshegedű esetében igazán kívánatos is. A főiskolás Konkoly-Thegé Klára készítette a meseiá- tékhoz jól illő naturális díszleteket, jelmezeket. Szerénységével — munkájára vonatkozik — egyik fontos résztvevője az értékteremtésnek. A Népszínház vállalkozása érdemes a megtekintésre. De az előadás körülményesre, közönségére színháznak, közművelődési intézménynek jobban kell ügyelnie! Sulyok László műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Hobbi Dominó — a köny- nyűzenéről Dévényi Tiborral. 8.57: Híres temetők. Szkopje 9.12: Zenekari muzsika 9.48: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Rádiószínház 11.25: Ránki György: Fekete szőlő — párbeszéd népdalokban 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05. Daloló, muzsikáló tájak 15.28: MR 10—14 16.05: Bende Zsolt dalfelvételeiből 16.41: Könny űzene-hangszerszóiók 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Versenytársak lesznek? — avagy nagyvállalataink esélyei a világpiacon. II. rész. 17.30: Reflektorfényben egy operaária 18.04: Filmzene 19.15: Bemutatjuk a Magyar Rádió és Televízió énekkarának új Kodály-leme- zét. 20.08: Világirodalmi Dekameron 20.50: Robert Merrill operaáriákat énekel 21.30: Külpolitikai klub 22.20 : Tíz perc külpolitika 22.30: Id. Magyr.ri Imre népi zenekarának hanglemezeiből 22.45: Szükség van-e háziorvosra? 23.00: Régi híres előadóművésze' felvételeiből 0.10: Dobsa Sándor táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.05: A Living Strings zenekar filmzenét játszik 8.35: idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: C.gánydalok 10.00: Zeneciélelőtt 12.05: Nóták 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. kb. 16.20: Délutáni hangulatban kb. 17.50: Részletek Gary Burton „Fényképezd le!” című új dzsesszlemezéről kb. 18.35: Népzene 18.45: Michael Jackson felvételeiből, kb. 20.20: Népdalcsokor 21.00: Kapcsoljuk a gödöllői művelődési központot. 22.00: Egy énekes — több szerep 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIÖ 17.00: Hírek, idő.iárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Energiatakarékosság az áramgyároan. — Pályakezdő szakmunkások. — Betakarítás a borsodi földeken.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő.- Tolnai Attila. — Sport. 18.00: £szak-magyarorszá?i krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tévétoma 8.10: I$kolatévé. Orosz nyelv 8.30: Környezetismeret 8.45: Éneklő ifjúság 8 55: Angol nyelv 9.10: Földrajz 9.20: Delta 9.45: A tengerpart hölgyei. V/3. rész. Az élők 1914—16. 11.15: Képújság 15.00: Nyelvtanárok, figyelem! (ált. ísk. 4. osztályában orosz nyelvet tanító nevelőknek) . 15.30: Szórnkaténusz. Hull a hó és hózik... 15.59: Családi munkamegosztás 16.15: Technika alsó tagozatnak 16.55: Hírek 17.00: Ahol a földkéreg születik Francia rövidfilm 17.35: A zöld erdő meséi. XIII/7. rész. paddy, a hód megérkezik a zöld eicicbe 18.00: Képújság 18.05: a Közönségszolgálat tájékoztatója 18.1G: Reklám 18.25: FTC—PSV Eindhoven. UEFA Kupa labdarúgómérkőzés. Közvetítés az .Üllői útról. A szünetben: Esti mese 20.15: Tv-híradó 20.45; önök kérték. Különkiadás a fegyveres erők napja tiszteletére, k b 23.35: Tvlhiradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Műsorismertetés 20.01: Történetek az első gőzva- sútról. Angol rövidfilm 20.55: Reklám 21.00: Szabadfogású birkóző-VB Döntők. 21.50: Tv-híradó 2. 22.10: A falu bolondja és a kötéltáncosnö. Jugoszláv film. 23.00: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Búvóhely. Lengyel bűnügyi tévéjáték 21.15: Azimut. Katonák magazinműsora 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A Duna-díj -33. krónikája 22.30: Szabadfogású blrkózó-VB 23.10: Hírek 2. Műsor: 19.30: Tv-hlradó 20.00: Fiatalok tv-klubia 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: A rendőrség naplójából MOZIMŰSORSalgótarjáni November 7..- Fél 4-től. A repülő szélmalom. Színes. szinkronizált NDK-beli bab- mesefllm. Háromnegyed 6-tól: A szép Ismeretlen. Színes szovjet iilmvígjátek. 8 órától: A nyolcadik utas: a halál (18). Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Kémek a lokálban (16). Színes francia olasz bűnügyi filmvígjáték. 0 órától: Villanás a viz felett (14). Színes NSZK filmdráma. — Naey- bátonyi Petőfi- A lator (16). Színes olasz—francia film. — pász. tói Mátra: Nagyvivók. Színes szovjet— grúz filmvígjáték. — Karancs. lapujtő: A tizedes, meg a többiek. Nagy sikerű magyar film. vígjáték. — Jobbágyi. ISKOLA. MOZI: A csillagiszemű. 4 NÓGRÁD - 1983. szeptember 28., szerda
