Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
CSERHÄTJÄRÖ CERES Függöny a fán Tetten értem, meglestem a igazsághoz az is hozzátartozik, minap a varázslatot. A gyö- hogy a helybéliek kissé ne- nyörű cigányasszony lábait hezen jönnek össze. Ügy lát- maga alá húzva ül a fűben, szik, ahány ház, illetve ahány mélyfekete szemeit egy villa- falu, annyi szokás, annyiféle násnyi időre le nem veszi az magatartás, óvodákért fái alatt komédiá- A fehér lepedők mögött zó egyetemistákról. Arcán ott nem látni a bábokat mozga- az áhítat, a figyelem, a rá- tó „színészeket”, de a csöpp- csodálkozás. Szívem szerint ségek fölöttébb élvezik a já- felkiáltanék: „Nézzétek, fiák, tékot. A tanulságost, amely- ezért a »képért« érdemes ben természetesen minden vállalni a fáradtságot. Ez az akadály ellenére győzedel- asszony most fedezte fel ma- meskedik a jó és az igaz. Az gának a színház, az élő szín- előadás pedig él, a szó valóház örömét’’, ságos értelmében. A „milyen O erős vagyok” mondatfoszlányra egy apróság közbekda- bál: „Tényleg?”. Idős, fekete ruhás nő jön, még a kerítés túloldalán, amikor a szövegkönyv szerint ezt kérdi játszótársától az amatőr színjátszó: „Hogy kerültél ide?”. A kerítés túloldalán érkező idős nő, mintha csak neki végszavaznának, természetes hangon ráfelel: — A lábamon! két akácfa közé kötött füe- De nem ezépt nevetek' Nem ,L csak ezért nevetek. Nem kegony előtt ott ült a fel falu. ^ játékban, de a francia vásári komédia két darabját — a szókimondó megjelenítéssel és mának szóló üzenetével — élvezem. De tartsunk sort. Este kilenc órakor állít meg Méri Sándor kisiparos Kozárd főutcáján : — Láttad az előadást? _ 777 — Nem tudod, miből maradtál ki. Egyetemisták jöttek, dobbal és furulyával csalogatták a közönséget. A Szil- vási Mari néni házánál, a Ha van egy kis MN. gyere ki Pogányvárra. Ott vertek -1 y et a sátrakat, sort kerítünk egy kis beszélgetésre. Érkezésünkkor éppen tűz lobban, a gyorsan hízó lángok szolgálnak némi meglepetéssel. A sötétben csak hala Aztán vége a komédiának, a komédiázásnak. Tóth Ágl««m a sokadalom zaját SnSTÄÄy csaknem becsületszót követel, a sokszor sürgetett ígéretre: „Visszajövünk!” Az alsótoldi óvodákért füvében a színházasdit játszó diákok között itt ül a hivatásos színész is, magammal cipeltem Inke László Jászai- díjas, érdemes és kiváló művészt. Szándékosan sorolom most a címeket, a végletek érzékeltetésére. Inke hosszasan és élvezetesen mesél, már-már színháztörténeti előadást tart, felemlegetve az egykori vándorszínészetet. „Szép és kedves dolog a vállalkozásotok. Tiszteletre méltó, ahogy felelevenítitek a színjátszás ősi elemeit”. A búcsúzás előtt a jeles művész engem is meglep: — Gyerekek, az előadásotokra én nem váltottam meg a „belépőjegyet”, szeretném a mulasztást pótolni. Pénzt vesz elő. Zavar és zavarodottság, „mit is kellene most csinálni” hangos és egyhangú tiltakozás. — Csak semmi ellenvetés. Jól kereső ember vagyok, az apátok lehetnék. Meg aztán... félig-meddig nógrádi vagyok, a magam módján szeretném támogatni ezt a vállalkozást. Habozás nélkül írom le a jelenetet. Annyira egyszerű, annyira természetesnek tűnő, S főleg őszinte. most látom, hogy itt van a hegytetőn a faluból vagy kétdebrecenl agrártudományi há ro m tu ca t f i atal. Fenn - Ä C™1 irodalmi színhangon köszönik az ingyenes padának kilenc tagját látműsort, amelyet még nem tam es hallottam A foyton láttam, nem ismerek. cserélődő^ tagokkal dolgozo Kettőn rúdra fognak egy egyutt“ 3ovore tlesz husz- apró kondért, báránypacal esztendős, a mostani műsormelegszik benne. Kész a kö- pedl,g K?ml6sl fetván az rét Nélküli étel, az egyete- értelml szerzője. misták kínálnák körbe, egy hang pedig ezt mondja a sötétből : — Ugyan..'; nem azért adtuk, hogy mi együk meg. A mai kor vándorszínjátszói kenyeret szelnek, belemártják a gőzölgő ételbe, kör— Az aprófalvakród, az ottani lehetőségekről hallottunk egy előadását. Az jutott eszembe, mi lenne, ha... Ha batyuval elindulnánk. Nem nagy célokkal, csak az igényfelkeltés szándékával... Egyikőjük, Szíjgyártó Judit bead ák a helybeli fiúknak salgótarjáni. így került szó- és lányoknak, * aztán maguk is ba Nógrád megye, a Cserhát, esznek: Most értem csak meg: afan . elindultak hivatalos a konzervpacal afféle aján- utón, „menlevelet” szereznie dék. Tiszteletdíj helyett. Be- fagarashoz. lépődíj gyanánt. Mint a da- ~ Salat. ko'tsegr<! tervez‘ rJL vasv a, innen tók az egészet, a megyei műsör’ velődési közP°nt jóvoltábfil _ Azt mondjátok; hogy ko- aztán megkapjuk az útiköltrán indultok tovább? — Bemegyünk a pásztói strandra. Régen úton vagyunk, fürödni kellene. — A rekeszt a sörösüvegekkel tegyétek le a kocsmaajtóba. Nincs rá betét. séget.;; — ;:; Meg harmincegy forint napidíjat. Ez igazán nagy segítség a diákzsebünknek. O Nem tudom mi okból, de © kezdetben váltig azt hittem, hogy bölcsészekkel hozott ösz- sze a véletlen, aztán leendő Pattog a gallyfa • a tűzön, a agrármérnökökkel ülünk a barátságos lángok hizlalása- fűben. Motoszkál bennem a ról szorgalmasan gondosko- kérdés: miért éppen az aroa- dik Csonka Csaba, a boltos *ör színjátszás? Miért nem fia. Hallom, a tűz túloldalán bélyeggyűjtés? Vagy csillagá- éppen azt tudakolja egy fa- szati szakkör? lumbéli gyerek: _ — Az irodalom szeretete a — Mennyi ösztöndíjat kap- magyarázat, mindenekelőtt tok? Mire elég? — így Gulyás László. — AzKet vendéglány összedugja űín a baráti kör, a jó társa- a fejét és azon susmutol: mi- sag célunk pedig az igény- lyen ízes, megragadó nyelv a felkeltésen kívül nem sakkal palóc. Az egyik egyetemista főbb,, mint kellemes estéket fiú zavart mosollyal _ elem- eltölteni a helybeliekkel. Re- lámpát kér és hazaikísér egy mek dolog tudni, hogy jól falumbéli lányt. Közben az érezték magukat az emberek, „Nem színészeknek készü lünk.” Valóban, még egy-két röpke esztendő, s ezek az ifjú emberek krumplit fognak termeszteni, búzát vetnek és aratnak. Egyszer pedig talán valamelyik istenháta mögötti faluban jókedélyű ifjak raj- csúrozására figyelnek majd fel. Egyetemisták dobszavára, akik ily módon is ismerkednek a faluval, leendő életterükkel: ölükbe vonják a gyereküket, hogy leüljenek velük a fűbe, megnézni a diákokat, akik plakátok és minden elő zetes hírverés nélkül érkeztek. Aprócska hétköznapi célokkal: újat mutatni, igényt kelteni, jóra hangolni. Közösséget teremteni. Erre a majdani találkozás ra semmi garancia nincsen. De az vitathatatlan tény, hogy itt ül kilenc egyetemista, aki az idő múlásával téeszelnök, ágazatvezető, miegymás lesz, Gyanítom, hogy színjátszókört, irodalmi színpadot szervezni és vezetni nemigen fognak majd leendő munkahelyükön, lesz éppen elég dolguk a krumplival meg a búzával is. De talán — beol tott és „megfertőzött” emberek lévén — legalább megtűrik, mi több, támogatják majd az effélével foglalatoskodó vállalkozókat. Egynémely mai tapasztalat pedig arra int, hogy ez nem is kevés. Kelemen Gábor ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNÉK LENNI 40. — Engem nem fenyeget —' mondta Rumata. — önt fenyegeti. Don Reba kis ideig töprengett. — Jól van. Nyilván mégis küldeni egy halottnak? De itt — Ne tegyen bolonddá — az ön aranya! mondta Rumata. — Hol van az Kinyitott egy dobozkát, igazi Budah? amely az asztalon levő iratok — Ah, dón Rumata — fe- alá volt temetve, és elővett lelte fejcsóválva dón Reba. — belőle egy maréknyi arany- Mit akar Budahtól? Talán pénzt, amelyet Hatodik Pitz rokona? képmása díszített. — Idehallgasson, Reba! —' Pusztán ez az arany ele- mondta Rumata bőszen. — Én. nekem kell elkezdenem. Néz- gendő volna ahhoz, hogymág- nem tréfálok! Ha valami törzük meg hát, mivel tűnt ki Esztori dón Rumata ötévi túl- világi élete során az Arkanari Királyságban. Azután pedig megmagyarázza nekem mindennek az értelmét Rendben van? — Nem szeretnék elhamarkodott ígéreteket tenni — felelte Rumata —, de érdeklődéssel végighallgatom. Don Reba egy ideig az íróasztal fiókjában túrkált, majd előhúzott egy vastag papírlapot, és átfutotta. — Vegye tudomásul — kezdIván égessék el önt! — jajdult ténik Budahhal, akkor maga fel. — Ez ördögi arany! Em- megdöglik, mint a kutya. El- berkéz nem képes ilyen tisz- tiprom. taságú fémet készíteni! — Nem lesz ideje hozzá —■ Rumatába fúrta a tekinte- mor>dta gyorsan dón Reba. tét. Hát igen, gondolta nagy- Maga ostoba, Reba. Talelkűen Rumata, derék legény! Talán ő az első, aki észrevette. Ezt tekintetbe kell venni... Reba hangjából részvét csendült?: — És egyébként is ön nagyon elővigyázatlanul viselkedik, dón Rumata. Állandópasztalt intrikus, mégsem ért semmit. Soha életében nem fogott még ilyen veszélyes játékba, mint most. Don Reba összehúzta magát az asztal mellett. Rumata érezte, hogy ő maga sem állt még soha ilyen közel a halálhoz. Rumata megfeszítette izmait; ugrásra készült. Semmilyen orrunk elől elhalászta és a királyság határain túlra juttatta a legfontosabb, legmeg- rögzöttebb bűnözőket. Vegye tudomásul — folytatta dqn Rehinni, hogy ez a tudás azzal a feltétellel adatott önnek, hogy nem szabad ölnie. an izgultam ön miatt... ön te nyájas mosollyal —, hogy párbajhős, kötekedő! Százhu- — sem lándzsa, sem én. Arkanar koronavédelmi szonhat párbaj öt ev alatt! Es nyíivessző — nem öl azonnal.' minisztere, bizonyos lépése- egyetlen halott sincs ön két- Ez a g0ncjolat lerítt dón Reba' két tettem az úgynevezett a Birodalom leg- ábrázatáiról. Az aranyeres könyvtudók, egyéb haszonta- különb kardforgatója, kétség- öregember élni akart lan és az államra nézve kár- telenül eladta a lelkét az ör- _ ugyan már igazán - tékony egyének ellen. Ezek az dögnek, mivel csak a pokolban moncita nyafogva. — Elüldö- akciók különös ellenállásba lehet megtanulni ezeket a géitünk beszélgettünk... De hi- ütköztek. Egy ismeretlen, de valószínűtlen, meseszeru fo- szen él az ön Bufjahja. él és rendkívül energikus valaki az gasokat. Hajlandó vagyok azt egészséges. Még gyógyítani is fog engem. — Hol van Budah? — A Vidám Toronyban; Sivítás szakította félbe. Re- _ ide hallgasson, Reba — ba rosszallóan nézett a lila felelte Rumata —, ne bosz- ba —, hogy a keresett Arata ajtófüggönyre, amely mögött szántson. És hagyja abba a főkolompos jelenleg a fellá- verekedtek. Tompa ütések hal- színlelést. Hiszen fél tőlem.1 zadt jobbágyok élén az anya- látszották, rekedt hangok, szít- És helyesen teszi. Budah az ország keleti tartományaiban kok, kiáltások. Azután a füg- enyém érti? Az enyém! garázdálkodik, ontja a neme- göny reccsenve elszakadt és Reba ijesztő volt. Arca el- sek vérét, és nem szenved hi- lehullott. A dolgozószobába kékült, ajka görcsösen ránga- ányt sem pénzben, sem fegy- berontott és négykézlábra ro- tózott. vérben. gyott egy véres állú, kopasz — Kölyök! — sziszegte. — — Elhiszem — mondta Ru- ember. A függöny mögül ha- Én senkitől sem félek! Elta- mata. — Mindjárt láttam, talmas mancsok nyúltak ki, poshatlak, akár a piócát, hogy nagyon elszánt ember. megragadták az embert a Iá- Hirtelen megfordult, és le*’ bánál és visszahúzták. Rumata ráismert Budahra. Vadul kiabált: — Tehát beismeri? — kérdezte azonnal dón Reba. — Mit — csodálkozott Rumata. tépte a háta mögött lógó gobelint. Széles ablak bukkant elő. — Oda nézz! Rumata az ablakhoz ment, amely a palota előtti térre gyorsan nézett- Mar hajnalodott. Tűz. , — Becsaptak!... Becsaptak!..! Egy ideig farkasszemet néz- Hiszen méreg volt! Miért?... tplz- Folytatom - mondta , Elhurcolták a sötétbe. Egy a un,^ v««« fekete ruhás alak gyorsan . , ,------ ---dón Reba. — A lelkek meg- - t é helvérp akasztatta veszek íüstjei kúsztak a szürrontóinak megmentésére ön, Ielkapta ef * 7efn. a j?tta ke ég felé A téren hullák ’ a függönyt. A beálló csendben f“ ° en, nuaaK! nur) aranvat knTtritt Hvipm hp undorító hangok hallatszottak hevertek. A középén pedig púd aranyat költött. Nem be- fügeönv raösül Rumata szabalyos négyszög feketellett. szz,ek az,,! WV Valószínül P*/.* ^k„ . zatban allo lovasok voltak: j i Van ^udab • kér- hosszú, fekete köpenyt visel- dezte elesen. tek, barátsüvegük eltakarta — Mint látja, valami sze- a szemüket, bal kezükben rületén tartózkodik, egyetlen rencsétlenség történt vele. fekete pajzsot, jobbjukban rézgarast sem kapott esztori — válaszolt dón Reba, de hosszú lándzsát tartottak, birtokairól. De minek pénzt szemlátomást zavarban volt. (Folytatjuk.) szélek arról, hogy eközben örökre beszennyezte magát a gonosszal való érintkezéssel. Arról sem beszélek, hogy amióta az Arkanari Királyság teBányesi tervezők asztalain Sorház, kengurudaru, Liász Sorházat, zuhanyozót, víz- Saját vállalati igényt elé- ható arányában — bővítik a rendszert, sőt kengurudarut gítenek ki sorházak tervezé- zuhanyzót, ezt is az iroda em- is tervez ezekben a hetekben sével. A nagybátonyi kertvá- béréi tervezik meg. A nagy- a Nógrádi Szénbányák terve- rosba három, egyenként négy- bátonyi szénosztályozóhoz pe- zőirodája. A fél száz fős mű- lakásos sorházat „álmodnak” dig új vagonvontatóhoz és új szaki gárda a harmadik ne- papírra. A tarjáni Károly-ak- gyedév folyamán mintegy há- nán pedig tizenkét lakás épül rom és fél millió forint érté- majd az iroda most készülő két teremt a rajzasztalok mel- kiviteli tervei szerint. Kányáiért. son — létszámgyarapodás várjut eszembe, hivatalosan is lehetne szervezni ehhez hasonló egyetemi—falusi ismerkedést. Meghívókkal, programmal, elnökléssel és . elnökséggel. Csak azt nem tudom, hogy értékelték ténykedésünket. Tóth József szól közbe: — A nyár szerteszórt bennünket, a szereposztást is úgy küldtük szét. Ha valahová hogy elmenne-e valaki. Most megérkezünk, letanyázunk, meg lassan éjfél és _ egyre próbálunk a hegyoldalban, jobban hatalmába kent a lel- ^ kárpótlás? Kozárdon mond- kesedés. Nem tudom, mi volt ja az akkor megismert Ka- a műsor, de az egészben van bács Qrbán: „Jó dolog, hogy ennyi embert összehoztatok a faluban.’’ valami felemelő. Megérkezik kilenc hátizsákos ifjú a faluba, sátrat vernek, a szó szoros értelmében síppal-dobbal A publikumot toboroznak, a műsor után pedig hozzájuk verődik néhány tucat fiatal. Tervek? Megismerni és megismertetni. — Jó lenne jövőre megint egy ilyen túra. Valamit majd O csak kitalálunk. A mostani bevezető bábjáték is... Láttuk, hogy mennyi a gyerek, 1 ’„Utánatok megyek!” — így nekik is kell adni valamit, a búcsúzás és komolyan is Volt hat darab bábunk, erre gondolom. Két nap múltán írtuk a játékot, néhány társammal mi va- Jövőre, ugyanitt? Éjfél kö- gyunk az első vendégek az rül, a tábortűz mellef; kitar- alsótoldi óvodakertben, s az tó hálás kozárdi publikum NÓGRÁD — 1983. szeptember 3., szombat Műsort sugárzó tornyok Hazánkban 1925. december lyen javítani a vételi lehetőelsején indult meg a rendsze- ségeket. 1984-től egész Európá- res rádióműsor-szórás. Csak- ban egységes URH-rendszert nem hat évtizedes története alakítanak ki. Nálunk várgazdag volt nevezetes eseményekben. A legutóbbi ilyen esemény a sztereo műsorszóhatóan a század utolsó évtizedében térnek át a CCIR- sávokra; a Kossuth-műsor rás megindítása volt az URH sztereo sugárzása is akkortól Petőfi-műsorban. Ez idő sze- várható. rint szerte az országban 31 URII-adó működik, s közüA televízióműsor-szórás is sokat fejlődött az utóbbi éveklük 22 mellé tartalékadót is ben, de még további bővítés telepítettek. Persze komoly gondot fordítanak a rövid- és középhullámú adóhálózat fejlesztésére is. Már most működik fele-teljesítménnyel — a Petőfi-műsort sugározván — a laki-hegyi volt Kossuth- adó. A rekonstrukció még az idén befejeződik, s akkor 300 kilowattos teljesítménnyel sugározza majd középhullámon a Petőfi-adó műsorát. Ugyanakkor Marcaliban egy 500 kilowattos adóállomást építenek, mely várhatóan 1980-ban szükséges, különösen a 2. műsor továbbításában. Mint ismeretes, a mostani tervidőszakban lépett be a kékesi, valamint a csávolyi adóállomás. Szintén a 2. műsort sugározza majd a közeljövőben üzembe lépő győri adó is. Komódiban 1985-ig ugyancsak elkészül az új adóállomás, viszont a Nagykanizsára tervezettet csak a következő tervidőszakban tudják megvalósítani. Képünkön a hazai gerinckezd dolgozni. Több kisebb hálózat egyik fontos tagját, a ját láthatjuk. A kép jól érzékelteti, milyen komoly és költségei feladatnak számit teljesítményű adóberendezés kab-hegyi adótornyot, annak egy-egy új adótorony létesi- építésével akarják több he- 235 méteres sugárzó antenná- tése. tolópadhoz állítanak össze dokumentumokat. Vállalaton kívülre is terjed „hatókörük”. Nádújfalu és Homokterenye vízellátásához rajzolnak előtervet. Korábbi munkaszínterükre térnek visz- sza egy mátranováki feladattal. Az ottani Ganz-üzem — melynek épületeit az iroda dokumentációi alapján húzták föl annak idején — most az ! energiafogyasztás ésszerűsítésére határozta el magát. Az olajfelhasználásról térnek át — ahol lehet — gázra, illetve szénre. A váltáshoz a bányai tervezőiroda készít tanulmánytervet. Megyénkén túli partneroknak is igényes feladatokat látnak el a Nógrádi Szénbányák tervezői. A Magyar Hajó- és Darugyárral megállapodásunk van érvényben rakodódaruk együttes fejlesztésére. Pillanatnyilag úgynevezett kengurudaruk gépészeti terveit rajzolják. E be- hemót termékek — korábbi együttes produkciókhoz hasonlóan — várhatólag fontos exporttermékei lesznek a gyártónak. Lényeges tennivalót vállaltak a pécsi Liász-prog- ram megvalósításában is az irodaiak: a szénelőkészítő műhöz üzemépületeket terveznek. Emellett az ország különböző pontjaira vagonvontató-adap- tációkat rajzolnak a bányai műszaki ak.
