Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
Pr. Fancsik János: VITÁK, VÉLEMÉNYEK NÓGRÁDBAN „A demokratizmus kiszélesítésének jegyében... Az alapvetően bevált választási .endszer tovább fejleszthető rí Vitáznak értelmiségiek, munkások, fiatalok, mezőgaz- .dasúgi dolgozók; a társadalom legkülönbözőbb rétegei az új választójogi törvényjavaslatról. Mi a véleménye az országgyűlési képviselőnek a készülő törvényről? Dr. Fancsik János főorvost munkahelyén, a megyei kórházban kerestük meg, hogy adja közre észrevételeit, megjegyzéseit a törvényjavaslatról! — Az új törvény a demokratizmus kiszélesedésének jegyében születik, s ez már .önmagában véve is nagy jelentőségű. Ugyanakkor óriási felelősség is. Mert a polgárok véleményei, javaslatai határozzák meg a jövőbeni választási rendszerünket, azt a folyamatot, amely a közösség ügyeit, érdekeit kell hogy szolgálja. — Nagyon jónak tartom a többes jelölést, amely egy sor formalitást megszüntet. Ezentúl, ha valaki tanácstagi vagy országgyűlési képviselői rangot kap, valóban kell, hogy az emberek között éljen, mozogjon, ismerje a gondjaikat és megnyugtatóan elintézze ügyeiket. A jelöltek közül a jobbik kerül előnybe. Rang is ez, meg felelősség is. Az aprófalvak elöljáróságai ne csak címet, de jogkört is kapjanak a közügyek intézéséhez. Javaslatom, hogy a társközségekben az elöljáróságok csak akkor fogadjanak el, hagyj nak jóvá fejlesztési elképzeléseket, ha előzetesen megismerték a tényleges helyzetet, birtokukban vannak a nélkülözhetetlen információk. — Mi a véleménye az országos választási listáról? — Igén jó dolog, ha az országgyűlés munkájában neves közéleti személyiségek — vezető politikusok, színészek, ismert sportolók és sorolhatnám tovább — bekapcsolódnak. De hangsúlyozom, tőlük ne azt várjuk, hogy csupán egy terület, egy választókörzet érdekeit képviseljék. Széles látókörük, tájékozottságuk lehetővé teszi, hogy a mindenkit érintő, érdeklő kérdéseket a legmagasabb fórumon átfogóan képviseljék, ami aztán közvetve, vagy közvetlenül egy adott terület életét, fejlődését is befolyásolja. Lakossági érdek az is, hogy a megyei tanácstagok többsége a helyi tanács tagjai közül kerüljön ki. Ésszerű a tanácstagok számának csökkentése is, mert e törvénytervezet jelentősége — véleményem szerint — éppen abban áll, hogy nem mennyisé?) változtatásra, hanem a minőség javítására törekszik. Ami nem más mint a demokratizmus továbbfejlesztése és kiszélesítése. — ria — ÉLJÜNK A JOGAINKKAL! v Bányagépgyáriak a választójogi törvényjavaslatról A salgótarjáni bányagépgyár dolgozói a minap műszakváltáskor nem a kapu, hanem a gyár tanácsterme felé igyekeztek. Véleményt cserélni gyűltek össze az • emberek, hiszen a téma —, amely Valamennyiünket érint — az új választójogi r törvényjavaslat megvitatása volt. Már a fórum megkezdése előtt elhangzott több vélemény az eddigi tapasztalatokról. Horváth István- . né, a görgőüzem betanított munkása például elmondta, hogy a bányatelepen, bár három tanácstagot választottak, valójában csak egy munkálkodik igazán, mert a másik kettő gyesre ment. — Pedig a telep gondjait a tanácstag tudja a hivatalos fórumokon elintézni, ha például nem égnek az utcai lámpák, ha meghibásodik a vízvezeték, érdemben a tanácstag intézkedhet. Ezért tartja jónak és helyesnek Horváth Istvánná a többes jelölést, illetve a póttanácstag beiktatását, mert a jövőben ilyen kirívó eset nem fordulhat elő. A vitaindító, amelyet dr. Béres József, a Salgótarjáni Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője tartott — élénk érdeklődést váltott ki az emberek körében. Tamásfalvi László azonnal felvetette a többes jelölés kapcsán, hogy a jelöltek egyenlő eséllyel indulnak-e a választáson, vagy a rangsor dönti el, ki képviseli a köz ügyeit? A válasz; a jelöltek jogai egyenlőek, cselekvési programjaik alapján szavazhatnak a választók a jobbikra. — Persze, ehhez az is kell, hogy a jelölő gyűlések ne legyenek formálisak, ne tíz-tizenkét polgár döntsön abban, hogy ki kerüljön a választási listára, vagyis éljünk a demokratizmus adta jogainkkal. Az országos választási lista alapján állítsanak fel megyei választási listát is! — hangzott az újabb javaslat. Vagyis az legyen a képviselő, aki a területen él, ismeri az emberek gondjaA vita aktív résztvevői Sirtcó Kálmán lakatos, elesi lakos azt kérdezte: mi történik akkor, ha a kistelepüléseken, a perem- kerületekben csupán egy embert jelölnek? Mondjuk olyat, aki köztiszteletben álló lokálpatrióta, a település ügyeinek régi intézője, istápolója. A példa szélsőséges, de van valóságalapja. Üjabb jelölő gyűlés kell, hogy eldöntse, a népszerű ember mellett ki induljon még a választási listán. Élénk vitát váltott ki a törvényjavaslatnak azon felvetése, mely szerint , a választókörzetben csak az ott élők, vagy a területen levő gyárak, üzemek dolgozói is szavazzanak-e? Egyöntetű vélemény voltra választás joga a polgároké, hiszen a gyárak, üzemek dolgozói nagy százalékban bejárók, vidéken élnek, nem ismerhetik a körzet dolgait, s a jelölteket 8em. Molnár Károly azt kérdezte meg: hol és mikor kerül nyilvánosságra az országos választási lista? Azt is hozzátette, nem lenne-e célszerű az országos listára is póttagokat jelölni, hogy az esetleges megüre- sedéskor ne kelljen újabb Helyesbítéssel kezdődött az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat pásztói vitája, az eszmecsere vezetője éppenséggel a meghívót igazította helyre. Teljes joggal, hiszen a járási hivatal tanácstermébe invitált értelmiségiektől nem a törvényről, hanem o törvényjavaslatról kértek véleményt. A vélemény- csere alaphangját is ez adta meg: az eddigi, alapvetően bevált választási rendszer továbbfejlesztését szolgálja az új javaslat. Nem késett a megállapítás sem. miszerint most érződik igazán a különbség a szavazás és a választás között. Az új törvényjavaslat néhány szakasza Pásztón is vitát keltett, néhány esetben pedig hosszabb időt vett igénybe egy-egy előírás értelmezése. Az országos választási lista kapcsán egyetértő vélemények hangzottak el: helyes, ha a közélet kiemelkedő személyiségei ily módon kerüljenek be a T. Házba. A törvényjavaslat alapján azonban számos kérdés is felmerült. Példának okáért: mennyi szavazat esetén tekintendő megválasztottnak az országos listán indított képviselőjelölt? Lehet-e a listáról nevet kihúzni, vagy listára kell szavazni? A vita más résztvevőjének érvelése szerint a jelöltek „személyét illető véleménynyilvánítás’’ azzal is járhat, hogy a választópolgár kihúz valakit az országos listáról. Mindent összevetve: a pásztói vélemény szerint e néhány dolog nem derül ki egyértelműen a törvényjavaslatból, célszerű volna a világosabb fogalmazás. Sokkal nagyobb vitát váltott ki a megyei tanács tagjainak megválasztását Illető javaslat. A törvényjavaslat ezzel kapcsolatban ezt írja: ......a m egyei tanácstagok többsége a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki”. A vitát a „többsége” kifejezés keltette, a pásztói fórum ezzel szemben százalékos arány megállapítását Javasolta. Több variáció egybevetése után így fogalmaztak: a megyei tanács tagjainak legföljebb húsz százaléka legyen olyan, aki nem tagja a helyi tanácsoknak. Más vélemény szerint ez még túlságosan nagy „engedmény”, hiszen ha az országos listán megválasztott képviselők aránya körülbelül 10 százalék, akkor a megyei tanács tagjainak választásánál is ezt kellene betartani. Hasonlóan vitatták Pásztón a megyei tanácstagok választásának módját is. Egy vélemény szerint: „Kirí ez az egész választási rendszerből, értetlenül állok a módszer előtt. Még csak a tanácstagomat sem tudom befolyásolni a megyed tanácstag választását illetően, hiszen magát a jelöltet sem ismerem, lévén közvetett választásról szó.” A vita summázata pedig: a képviselők országos listájához hasonlóan, a megyei tanács tagjait is közös listán válasszák meg. Egy érvelés szerint ez azért is Indokolt volna, mert a rhegyei tanácstagok közvetett. választása „homlok- egyenest ellentétes a társar daimi gyakorlattal”. A pásztói fórumon részt Vett humán-, agrár- és műszaki értelmiségiek sok. figyelmet szenteltek a leendő társközség! elöljáróságnak.' Jogkör nélkül? —' kérdezte egy csodálkozó hang. Más egyenesen így fogalmazott: mi az az elöljáróság, ha nincs hatásköre? A társközségek kapcsán (persze) elhangzott, hogy régen sürgetik az érdekképviselet megteremtését akis falvakban. Ha valami ilyesmit jelent az elöljáróság létrehozása, akkor viszont nagyon is fontos leendő testületről van szó. A kettős jelölés általánossá tétele egyetértési váltott ki a pásztói fórum résztvevőiből is. Ugyanakkor indítványozták, hogy abban az esetben, ha az „első menetben” a választás nem hoz eredményt, az esetleges újabb jelölő gyűlésen már ne legyen kötelező két jelöltet állítani. S egy példa árra, hogy a pásztóiak figyelmét az „apróságok” sem kerülik el. A törvényjavaslat 39. paragrafusának 2. bekezdésében „csak” a szórendet kifogásolják. A felsorolás ugyanis, hogy kik tehetnek javaslatot a jelöltekre. így fejeződik be: és bármely választópolgár.” A fórum vitájának tanúsága szerint a törvénynek ezt a bekezdését éppen a választó- polgárokkal kellene kezdeni. Más esetben már korábban megfogalmazott véleményhez csatlakoztak a pásztóiak, s ennék kapcsán. éppen a NÓG- RÁD-ot idézték. E szerint az a helyes, ha a lakóterületi elv érvényesül: a jelölő gyűléseken elsősorban a választókerület lakosai vegyenek részt. A pásztói indokolás szerint az azért is szükséges, mert ha az üzemek képviselői két vagy több helyen is javaslatot tesznek, esetleg keresztülhúzhatják a lakosság szándékait. , A fórum összefoglaló tanulságait hosszasan lehetne még idézni. A tanácstagok számának csökkentése kapcsán megfogalmazták például, hogy a nagyobb körzetekből eredően több teendő is vár a megválasztott tanácstagokra. Más vitázó azon gondolkodott hangosan. hogy mi lesz a tanácsi bizottságokkal, a kevesebb számításba vehető tag miatt nehezebb lesz a munkájuk.1 A vita sokoldalúságát pedig az is érzékelteti, hogy akad. akit ez aggaszt: a kettős, azaz kevésbé irányítható választásoknál hogyan tarthatók be a szükséges arányok. Az elfogadás reménytelenségét hangoztatva arra is akadt javaslat, hogy a szavazatszedő bizottság az előírt 18 óránál korábban is befejezhesse a szavazást. Mondván: 3—4—5 lusta ember miatt ül a bizottság órák hosszat tétlenül a helyén. Az utóblM Indítványt valóban csak a vélemények sokrétűségének érzékeltetésére Idéztük. Az észrevételek, javaslatok pedig ezután is gyarapodhatnak, hiszen a pásztói fórumot ezzel függesztették fel: o vita nincs befejezve. A törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeket, új indítványokat várják a Hazafias Népfront bizottságai. Akár írásban is! Kelemen Gábor KOHÁSZOK MONDJÁK „Igazságosabb lesz..." országos szavazást elrendelni., Többeknek okoz gondot a mozgóurna megszüntetése. Mert bár igaz, hogy néhány lusta, vagy feledékeny polgárhoz is be kellett kopogitatni az urnával, ám többségében, idős beteg, vagy kórházban fekvő ember szavazási jogát, lehetőségét biztosította. Sladler István művezető megerősítette a jelölő gyűlések demokratizmusával kapcsolatos véleményt. Hogy ne csak szólam legyen a kiterebélyesedett állampolgári jog, de éljünk is vele!' A választáskor valóban a köz akaratát érvényesítsük! A községi elöljáróságok létrehozásában mindenki egyetértett. A beszélgetés, a vita végül is azzal zárult, hogy lesz még folytatása, ’mert a munkások, akik a fórumon nem vettek részt élénken érdeklődnek a választójogi törvényjavaslatról és azt tartják: jó törvény lesz abból, .amelyet ily széles körű társadalmi vita előz meg. Kiss Mária Továbbra is nagy érdeklődés nyilvánul meg a lakosság körében a választójogi törvénytervezet vitájával kapcsolatban. Noha az emberek jó része még nem vett részt a törvénytervezet szervezett vitájában, azonban a munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön, baráti társaságban szívesen nyilvánítanak véleményt. Általánosságban megegyeznek a vélemények a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, hogy a törvénytervezet előre mutató, s a korábbi választójogi törvénnyel szemben számos új, a demokratizmus szélesítését szolgáló elemet tartalmaz! Szaniszló Pál szocialista brigádvezető: — Ügy gondolom, hogy he- lyes az a szétválasztás, miszerint az országgyűlési képviselőket ezután az eddig megszokott módon, illetve az országos választási listán választják meg. Korábban tapasztalható volt, hogy egy- egy választókerületben alig ismerték azt a képviselőt, aki országos funkciót töltött be, de valahol, valamely, a munkahelyétől távol eső területen választották meg. Mivel az országos listán indulókról mindenki szavaz, ez így igazságosabb lesz. Hortobágyi Miklós müve- tő: — A törvénytervezet vitájában — azt hiszem —.mindenkinek részt kellene venni, hiszen ez mindannyiunk érdeke. Ügy vélem, igazságosabb lesz a képviselők és a tanácstagok választása, ha a tervezetben foglalt változások bekövetkeznek. Nagyon időszerű volt már ezzel a témával foglalkozni, mert az utóbbi évtizedekben felnőtt a társadalom azokhoz a változtatásokhoz, amelyeket a tervezet magában foglal. Én ezt úgy fogalmazom meg, hogy nagykorúak lettünk a választási rendszer továbbfejlesztéséhez, a demokratizmus kiteljesítéséhez. Mi, itt a munkahelyen már ’ beszélgettünk néhányszor a tervezetről, s nyugodtan mondhatom, hogy a dolgozótársaim véleménye is általában megegyezik a tervezetben foglalt elképzelésekkel. Többen is elmondták, hogy, amikor majd a Hazafias Népfront szervezett vitára hívja őket, elmondják egyetértő véleményüket. Kovács József, nyugalmazott művelődésiközpont-igazgctó. — Koromnál fogva jó néhány választást megértem már, tehát a gyakorlati tapasztalatok alapján is mondhatom, hogy a tervezetben foglalt javaslatok valóra váltása időszerű feladat Az általánosság mellett azonban hadd emeljek ki egyetlen momentumot amit nagyon fontosnak tartok, a jelölést. Ugyanis akár képviselőjelöltet, akár tanácstagjelöltet állítunk mindkét posztra, a legmegfelelőbb embert .kell állítani. Okos dolog a kettős jelölés, de előfordulhat, hogy három jelölt is lesz. A jelölés tehát, akár személytől ered, akár közösségtől, roppant felelősségteljes feladat. A jelölőknek tehát helyzetük magaslatán kell állniuk, s nagyon figyelmesen kell végezni az ezzel kapcsolatos teendőket is. Juhász László osztályvezető: — Az ember az élete során bekerül valamilyen közösség, vagy szervezet vezetésébe, s ott már megismeri a demokratizmus gyakorlatát. Igaz, ez a gyakorlat nem egységes. Nagyon jónak tartam, hogy a párt nagy gondot fordít a demokratizmus fejlesztésére, ami bizonyságot nyert az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának rendjét szabályozó új törvénytervezetben is. Ezekben a napokban sokat beszélünk, vitatkozunk a tervezetben foglalt kérdésekről, elképzelésekről. Egyetértőek a vélemények a tervezet új vonásairól. Én azonban azt is felvetem, hogy vajon a tömegek, a dolgozó emberek gondolkodása, általános és politikai felkészültsége arányban áll-e ezekkel a feladatokkal? Vajon gondolatilag fel tudjuk-e mérni, hogy a tervezet végrehajtása — és jó végrehajtása — mit követel tőlünk emberektől?, , i . í- p. a; — NÚGRÁD - 1983. szeptember 24., szombat 5 /
