Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

A törvényes öröklés kitagadásának a feltételei ..Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult (örökhagyó leszármazója, házastársa, szülője, ha az örök­lés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne (örökhagyó életére tör; szándé­kos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyil­vánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meg­hiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte; a ha­gyatékból való részesülés céljából az örökhagyó után tör­vényes öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedé­sében részesített személy éledére tört); az örökhagyó sérel­mére súlyos bűncselekményt követett el; az örökhagyó egyenesági rokonainak, vagy házastársá­nak életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselek­ményt követett el; az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kö­telezettségét súlyosan megsértette; erkölcstelen életmódot folytat; jogerősen ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja”. (Ptk. 663—664. §-ai.) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, a kitagadás pedig érvénytelen, ha annak okát az örökhagyó megbocsá­totta. Amennyiben a megbocsátás a végintézkedés után történik, a végintézkedés visszavonása nélkül is hatályta­lanná válik. .,Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdem­telen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a vég­intézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, vagy más tehertől mentesülne”. [Ptk. 602. § (3.)bek.] A kitagadás érvénytelensége esetén az örökösnek köte­lesrészre van igénye, utólagos megbocsátással hatálytalan­ná váló kitagadás esetében pedig az általános szabályok szerint örököl. Kitagadásnak csak végintézkedésben (vég­rendelet, öröklési szerződés) van helye. Az érdemtelenség és a kitagadás eseteit a jogszabály kü­lönválasztja. Az érdemtelenség esetei a súlyosabbak, mert ha valaki az öröklésre érdemtelen, az örökléshez való jo­gát a törvény erejénél fógva veszti el. Ilyen esetben kita­gadásra nincs szükség, mert az örökhagyó az érdemtelensé­get szóban is megállapíthatja és erre a többi örökös enél- kül is hivatkozhat, ami azt is jelenti, hogy az érdemtelen­séget — ellentétben a kitagadással — az örökhagyónak nem kell végrendelet alakjában megállapitania. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az örökhagyó a kitagadást (végintéz­kedésében) olyan okra alapítsa, ami egyébként érdemte­lenségnek is minősülne. Az érdémtelenségi okoktól eltérően kitagadás esetében a fennálló jogszabály nem emeli ki az örökhagyó élete ellen törést és az egyéb súlyos bűncselekményeket, hanem az örökhagyó személye, vagy vagyona ellen elkövetett minden súlyos bűntettnek minősülő bűncselekményt kitagadásl ok­nak minősít. Azt, hogy milyen bűntett, vagy eltartási köte­lezettség megsértése minősül súlyosnak, a bíróság állapít­ja meg. Az egyenesági rokonokkal kapcsolatos rendelkezést egy­részt a személyi kapcsolat, másrészt annak a megakadályo­zása indokolja, hogy a kötelesrészre jogosult ezeknek a megölésével növelhesse a saját köteles részét. A törvényes eltartási kötelezettség súlyos megsértésére vonatkozó rendelkezés erősíteni kívánja a kötelezettben az eltartás szolgáltatására vonatkozó készségét. Az erkölcstelen életmóddal kapcsolatos kitagadási ok a család védelmét szolgálja. Az ötévi, vagy azt meghaladó szabadságvesztés-büntetés, mint kitagadási ok, csak akkor vehető figyelembe, ha a bün­tetőbíróság jogerős ítéletet hozott, vagy, ha bármely ok­ból (büntethetőséget kizáró, vagy megszüntető) elítélésre nem kerül sor. Ez a rendelkezés azt Is jelenti, hogy az örök­hagyó és egyenesági rokonainak, házastársának sérelmére súlyos bűncselekmény elkövetése, vagy a hozzátartozók éle­tére törés esetén nem szükséges az elkövető (jogosult) el­ítélése. Megvalósul a kitagadási ok akkor is, ha a jogosult a bűncselekményt elkövette. Annak megtörténtét a polgári bíróság is megállapíthatja. Abban az esetben azonban, ha a büntetobiróság már íté- letet hozott, a polgári bíróságot köti a büntetőbíróság íté­lete annyiban, hogy követtek-e el bűncselekményt és an­nak elkövetője a kötelesrészre jogosult volt-e, azt azonban, hogy ez a bűncselekmény a kitagadási ok fennállása szem­pontjából súlyos-e, polgári bíróság állapítja meg. A korábbinál szigorúbban rendelkezik a fennálló jogsza­bály a házastársakra vonatkozóan. Az a körülmény, hogy a házastársak külön élnek, megszakítja az öröklési kapcsola­tot. Előfordul azonban, hogy különélésre nem kerül sor ak­kor sem, ha az örökhagyónak tudomása van házastársának a házastársi kötelességet durván sértő magatartásáról, az életközösséget azonban nem szakítja meg (esetleg pl. be­tegsége folytán — nem is tudja megszakítani), mégsem akarja, hogy a házastársa örököljön utána. Ilyen esetben a bíróságnak kell megállapítania, hogy az együttélés mi­nősülhet-e a kitagadási ok megbocsátásának. A kitagadás csak végintézkedésben történhet, ezért a visszavonásnak is ilyen alakban kell megtörténnie. Ezzel szemben a megbocsátást a fennálló jog nem köti formá­hoz. A megbocsátás természetéből következik, hogy az ezt követően létrejött kitagadó nyilatkozat érvénytelen, ha pe­dig az örökhagyó a végintézkedés tétele után bocsátotta meg*'a cselekményt, a nyilatkozat hatálytalanná válik. Az érvénytelen kitagadás (kellő alap nélküli is) a köteles részt (törvényes örökrész fele) meghaladó mértékben a törvényes örökrészből való kizárást jelenti. Az a kitagadás azonban, amely utólagos megbocsátással' vált hatálytalan­ná. az örökösnek teljes öröklési jogot biztosít. Érvényes ki tagadás esetén a kitagadott nem követelheti “sem a törvényes örökrészét, sem a kötelesrészét. Dr. S. K. Gy. A kitagadás feltételeit B. B. tari lakos olvasónk és örökös­társai kérdésére közöltük. Hozzászólás a „He másszanak e v e I e z o i n J ® e n t i Lengyel bányászok Salgótarjánban Lengyel bányász turisták töltöttek három napot váro­sunkban az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vendé­geként Mislowice bányaváros­ból. A harminchárom fős cso­port tagjai elmondották, hogy városukban 4700 bányász dol­gozik. A csoport tagjai kö­zött voltak vájárok, csillések, bányaigazgató, mérnökök, or­vosok. Volt aki családjával, il­letve gyermekével együtt ér­kezett. Háromnapos itt-tartózko- dásuk ideje alatt megtekintet­ték Salgótarján nevezetessége­it, elragadóan adóztak szépen fejlődő városunk láttán. A legnagyobb élményt a város­ban lévő két múzeum nyújtot­ta számukra. Elsősorban a földalatti bányamúzeum, ahol az idegenvezetőt számos kér­déssel halmozták el a bányá­szok életével kapcsolatban. A Nógrádi Sándor Múzeumban sokat időztek a Tanácsköz­társaság idején Salgótarján­ban harcoló lengyel bányászok fényképei előtt. Ezután ellá­togattak Báthorl István szob­rához, ahol nagy szeretettel fogadták a szobor történetét Az idő rövidsége mfatt a bányászcsoport kérte a Ex­press Utazási Irodát hogy köszönetét mondhassanak a NÓGRÁD c. napilapon ke­resztül a gazdag élményekért, hogy megismerhették Salgó­tarján múltját és jelenét, s hogy betekintést nyerhettek a bányászok életébe. A lengyel bányászcsoport tagjai megyénk, városunk la­kóinak a továbbiakban sok sikert kívánnak, s a lengyel- magyar barátság további ápo­lása jegyében bányavárosuk zászlajának kicsinyített mását ajándékozták a nógrádi bá­nyászoknak. — takácsné — PISTA NŐVÉR Valóra vált álom Ritka, mint a fehér holló! — mondjuk, ha valami nem mindennapi dologgal találko­zunk. Sokan hitetlenkedve hallgatják barátaikat, ismerő­seiket, családtagjaikat, amikor a salgótarjáni Madzsar József megyei kórház férfi Il-es bel­gyógyászati osztályáról gyó­gyultan hazatérve, Pista nő­vérről mesélnek. Pedig a tör­ténet igaz: Pista nővér létezik. Igaz kissé furcsa dolognak tű­nik, hogy egy kimondottan női pályának elkönyvelt munka­körben férfi dolgozóval talál­kozhatunk. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, hogy az Egészség- ügyi Szakközépiskolában és Szakiskolában szinte elvétve ta­lálkozhatunk az erősebb nem­hez tartozó tanulókkal, de az iskola befejeztével közülük is kevesen maradnak a pályán. Hogy miért? Sokan azzal ma­gyarázzák : nincsenek megbe­csülve az egészségügyi dolgo­zók, a feladatok nagyrészt fi­zikai munkának minősíthetők, de az elvégzendő munkával és felelősséggel meg a három műszakos munkaidő-beosztás­sal nincs arányban az anyagi megbecsülésük. — Ügy gondolom, ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, nem az jár a fejében, hogy máshol esetleg néhány száz forinttal többet keres­hetne — mondja beszélgető partnerem, Bohács István. Aki egyébként naponta jár be busszal Nádújfaluból a mun­kahelyére: a Il-es belgyógyá­szat férfiosztályára, ahol fe­lelősségteljes hivatását ellát­ja. — Nem zavarja, hogy a be­tegek és a munkatársai „nő­vérnek” hívják? — Egyáltalán nem zavar ez a megszólítás, hisz’ ez a fog­lalkozásom, erre a pályára ké­szültem. Már általános isko­lás koromban is aktívan részt vettem a vöröskeresztes-szak- kör munkájában. Több me­gyei versenyen eredményesen szerepeltünk. A biológiát is nagyon szerettem, de az álta­lános iskolai tanulmányaim befejeztével, 1970-ben nem folytathattam tanulmányai­mat. Építkeztünk, kellett a pénz. Alkalmi munkát vállal­tam. De a pálya iránti érdek­lődésem megmaradt. Tizenhét évesen, 1973-ban jelentkeztem a kórházban, és mint műtős­segéd helyezkedtem el. — Elhatározásához mit szól­tak a szülei? | — Az igazság az, hogy egyáltalán nem örültek a döntésemnek. De én tudtam, mit vállalok. Négy évig voltam műtőssegéd. Ez idő alatt megismertem szinte az egész kórház tevé­kenységét. Sokat tanultam. A műtőssegédnél azonban több­re vágytam, közelebb akartam kerülni a betegekhez. Érde­hettem. így ismereteimet a gyakorlatban tovább gyarapít- nattam. Azután elvégeztem az egyéves felnőtt szakápolói sza­kot. — Munka mellett nem köny- nyű a tanulás, sok lemondás­sal jár. Kik segítették ebben az időszakban? — Sok segítséget kaptam főorvosomtól, Bönsch doktor­tól, és ápolónő kollégáimtól, valamint szüleimtől, akik idő­vel megbarátkoztak azzal a gondolattal, hogy ezt a hiva­tást választottam. — Jelent-e valami konflik­tust, hogy nők között, mint férfi ápoló dolgozik? — A kollégák, a női ápolók befogadtak, és úgy érzem egyenrangú partnerként ke­zelnek a munkában. — Miért szereti ezt a szak­mát? — A beteg emberekkel va­ló törődés, úgy vélem, fel­emelő érzés. Hivatástudatot és hlvatásszeretetet igényel. Ezen a pályán az embernek mindig fejlesztenie kell tudá­sát, fel kell frissítenie ismere­teit, mivel az egészségügy is rohamosan fejlődik... — Elégedett embernek ér­zi magát? — Ezen a pályán többnyire nők dolgoznak, de sok olyan feladatot kell ellátni, ami férfimunka. Ezt a pólyát női szakmaként könyvelik el. Igaz, nem én vagyok az egyedüli férfi ápoló, mégis úgy érzem, kellő propagandával népsze­rűsítve, többen megismerhet­kelt az ápolás, a gyógyítás nék ezt a hivatást, és akkor folyamata. Felvételre jelent­keztem a Il-es belgyógyászat­ra. és mint segédápolót felvet­tek. Munka mellett folytattam tanulmányaimat, az általános ápolói és asszisztensi szakisko­lában. Közben bevonultam ka­talán több férfi ápolóval ta­lálkozhatnának a betegek az osztályokon. Azt hiszem elé­gedett lehetek, mivel azt a munkát végezhetem immár tíz éve, amit mindig szeret­tem csinálni: emberek között tonának, ahol szintén az egész- lenni és embereken seeíteni. ségügy területén tevékenyked- Gáspár I. Gábor át a kerítésen'1 c. cikkünkhöz Szeptember 13-án fenti cím­mel Zilahy Tamás cikkét kö­zöltük, amelyhez az alábbi véleményt fűzte Ormai De­zső, a Salgótarjáni Járási és Városi Földhivatal vezetője. — Ecsedi Lajos, a budapes­ti Geodéziai és Térképészeti Vállalat salgótarjáni kiren- deltségénteik vezetője a város lakosságához fordult, hogy se­gítségüket kérje a felmérési munkához. Megértést, és an­nak biztosítását kérte, hogy az ingatlanakra a felmérők bejussanak. Sajnos, a segítség helyett Inkább ellenérzést, felhábo­rodást váltott ki a felhívás. Ezért tartom szükségesnek az okokat és körülményeket is­mertetni, amelyek miatt erre a munkára szükség van. Az 1972. évi 31. sz. tör­vényerejű rendelet előírta az egységes ingatlan-nyilvántar­tás létrehozását. A telekköny­vi és kataszteri munkarészek alapján készültek el az új munkarészek, köztük az in­gatlan-nyilvántartási térkép is. Az ingatlan-nyilvántartási térkép elkészítéséhez az in­gatlantulajdonosoknak egy­szeri térképkészítési hozzájá­rulást kellett fizetni. Ez a fi­zetési kötelezettség azok ré­szére, akik teljesítették, vég­érvényesen lezárt. Az ország területéről, az ed­digi sokfajta térképi alap he­lyett egységes országos vetü­leti rendszerben készülő tér­képek készítése folyik. Az új térkép elkészítésére Salgó­tarján város területén is sor kerül. A felmérési munka 1980-ban indult meg, és vár­hatóan 1986-ban fejeződik be. Az új térkép légifényképésze­ti technológiájával készül, melynek szerves része a fény­képi tartalom terepi ellenőr­zése, s közben bekövetkezett változások földi eljárással történő felmérése is. Ez a fel­mérési munka az állampolgá­rok részéröl anyagi megter­heléssel nem jár. Célja, hogy a természetbeni állapotot a jogi állapottal összhangban tükröző térképi és írásbeli anyag álljon a felhasználók rendelkezésére. Salgótarján város belterüle­tének 1965-ben elkészült tér­képe mintegy 20 évig szolgál- ta az állampolgárok és az il­letékes szervek igényeit. A város dinamikus fejlődése a térképi tartalmat oly mérték­ben érintette, hogy minden­képpen időszerű az új tér­képkészítés, melyre államunk anyagi áldozatvállalásával ke­rül sor. Ezt a felmérési mun­kát végzik a BGTV dolgozói.’ Munkájuk eredménye olyan termék, melyet a városterve­zéstől az állampolgári ügye­kig sokrétűen lehet és kelti felhasználná. Olyan értéket hoznak létre, mely csekély részben anyagi, túlnyomó rész­ben szellemi termék. Ahhoz, hogy alapos, minő­ségileg jó mun,kát végezze­nek támogatásra és a terepi mozgás segítésére van szük­ség. Ehhez kérték a megértő támogatást. Szállítási gondok Nógrádkövesden A nógrádkövesdi vasútállo- 100,08 százaléknak felel meg. tó partnerekkel nagyon jő és más szállítási feladatai között Sajnos, júliusban, augusztus- a három brigád munkája elég *■*■»--"- - ban nagyon rossz volt a ko­........... csie llátás. Az erdészet példá­ul olaszországi feladásra pa­pírfához hat kocsit igényelt, az állomás a kért időben csak egy megfelelő kocsit tu­dott biztosítani. A Magyar­Egészséges kezdeményezés Romhányban Már második nyáron szer­vezett úszótanfolyamot a rom- hányi szakmaközi bizottság. Előző évben 100 általános is­kolás korú gyermek tanult meg úszni. Az idén 40 haladó és 40 kezdő vett részt ismét a tanfolyamon. A váci strandfürdő vezető- i sége nagyon készségesen fo­gadta a csoportokat, az épí- tűk egy 20 fős csoport részé- téai kerámiagyár pedig ked- re a tanfolyamot. A most vezményesen autóbuszt bizto­sított az utazáshr^. Minden gyermeknek nagy élményt jelentett ez a nyári program, a szülök pedig két hétig felügyelet alatt tudhat­ták csemetéiket. A kicsiktől a felnőttek is kedvet kaptak és megszervez­már úszni tudó felnőttek ter­vezik, hogy a téli hónapok­ban is ellátogatnak időnként Budapestre, fedett uszodába. Ennek az egészséges sport­nak jövőre is szeretnénk újabb híveket szerezni és az oktatást tovább folytatni. Kovács Istvánné szakmaközi biz. tag. Romhány jelentős szerepet játszik a kőbánya, az erdészet és a Ma- gyarnándori Állami Gazda­ság. A legtöbb kocsit termé­kei szállí tására a kőbánya ve­szi igénybe. Az állomás ez évi terve 176 600 tonna, beleértve a kő-, a fa- és a terményszállítást. Igaz, az éves eredeti terv mó­dosításra került, hiszen az előző, 1982. évi terv 227 ezer tonna volt, melyet 227 712 ton­nára sikerült teljesíteni. An­biztosíték arra, hogy a na­gyobb szállítása feladatokat is összehangolt munkával meg­oldják. Az állomás dolgozói részé­re az éves szabadságok ki­adása megoldott, igaz az elő­nándori Állami Gazdaság ré- írt pihenőnapok igénybevé­szére belföldi szállításra a kocsiellátás már jobbnak mondható. Mint ismeretes a kőbánya „forda”-szerelvényekkel ren­delkezik. E szerelvények visz­^e^ér5- h0!La, ^ smío rd ulása hosszú időbe ke­sított éves terv sokkal kisebb rül, mivel a rakott kocsik sze­SmÍ SSSSf «ÜJKTÍ „ép*,, v*™*, lomásnak a kocsiigények ki­elégítésénél. Mint Jakubecz József álló,másfőnök mondot­ta — a nehézségek ellenére az első fél évben 117 916 tonna árut szállítottak el, mély az éves tervhez viszonyítva de elindulás utón is a szom­szédos állomáson ácsorognak. Nógrádkövesd állomás dol­gozóinak kapcsolata a szállí­telének rovására. De így Is említésre méltó, hogy az év nyolc hónapjában balesetmen­tesen végezték munkájukat. Az év hátralevő hónapjait is (mint elmondották) baleset- mentes munkával szerein^ ledolgozni. Szűcs Ferenc összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1983, szeptember 22., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom