Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

Kétnyelvű felirat — kétnyelvű ügyintézés. Kadies Gusztávné, szlovák szakos pedagógus órát tart. Férfiember kötényben? Óságaidon fértuhának nevezik. Szendehelyi asszonyságok, akik „törik” a magyart-. A rétsági központi nemzetiségi könyvtárban. NEMZETISÉ Nógrád megyében huszonnégy községben élnek szlovák és német nemzetiségűek, s a lakosság öt százalékát adják. Ezek a nemzetiségi települések általában a kisközségek kö­zé tartoznak, a vegyes összetételű lakosságnak átlagosan 35 —37 százaléka beszéli a nemzetiségi nyelvet. Nemzetiségeink kongresszusra készülődnek. Ezekben a napokban, hetekben nagyobb a mozgolódás a kétnyelvű falvakban, az emberek küldöttválasztó értekezleteken be­szélik meg ügyes-bajos dolgaikat, eredményeiket. Mennyire élők a nemzetiségi hagyományok? Milyen a lakosság hangulata, közérzete? Kérdéseinkre választ keresni indultunk útnak fotós kollégámmal, s élményeinkből adunk közre most egy színes csokrot. nemzetiségi községünk) háza­SZENDEHELY Dombok közé ékelődött, kedves sajátos hangulatú, ap­ró falu. Egyike a német nem­zetiségi községeknek. — Gu­ten tag! — köszöntjük az utcán ballagó két asszonysá­got. Ten tag! — hangzik a válasz, aztán magyarra vál­tunk — közbülső megoldás­ként —, mert ők jobban „tö­rik” a magyart, mint mi a németet. — A faluban az öregek mind németül, dehogy néme­tül, svábul beszélnek. A fia­talok már nem — mondja Krauszman Mihályné, de azt is hozzáteszi, hogy lassan az unokákkal is lehet próbálkoz­ni a szülőhaza nyelvén, mert az iskolában néhány éve van ám németóra is. — A viseletűnket, a régi használati tárgyainkat szer- tehordták, nem tudunk belő­le mutatni. A zöld tálakat, a fonás, szövés eszközeit, a lószerszámokat valami mú­zeumba vitték emléknek — így Müller Mátyásné — (nem lehetett volna helyben mú­zeumot csinálni? A szerk.) —, de azért próbálja elénk idéz­ni, hogyan is nézett ki egy helyre sváb menyecske an­nak idején. Piros szoknya, hat-nyolc alsóval, fehér kö­tény, színes kendő derékba kötve... A tanácsi kirendeltségen kétnyelvű felirat, kétnyelvű ügyintézés. Regélik, pár esz­tendővel ezelőtt elképzelhe­tetlen lett volna, hogy szen­dehelyi nem helybelivel, nem berkenyeivei (másik német sodik. Ma meg...? Akkora a keveredés, oly gyakoriak a vegyes nemzetiségű házassá­gok, szlovák a némettel, egyik faluból a másikba... Hogy baj-e? Dehogy! Az a fontos, hogy az emberek megértsék egymást, hiszen egy terüle­ten, ugyanazon cél érdeké­ben munkálkodunk. NŐTINCS Boróka László tanácstit­kár értője és művelője a nem­zetiségi politikának. Felesé­ge szlovák szakos pedagógus. A több mint 1400 lelket szám­láló községben nagy gondot fordítanak a nyelvi hagyo­mányok élővé tételére. Az is­kolában felmenő rendszerben oktatják a nyelvet, működik nemzetiségi klub, ahol a gye­rekek szlovák táncokat, dalo­kat tanulnak. Jövőre elké­szül az új nyolctantermes is­kola, amely egyben minő­ségi változást jelent a szlo­vák hagyományok ápolásában is. A pedagógus-utánpótlás rendben van. A már megle­vő szlovák szakosok mellett, ez évben kezdte meg főisko­lai tanulmányait Szegeden egy fiatal tanár. — Készülünk a küldöttér­tekezletre. A népfront, a párt tagjainak segítségével buzdítjuk a lakosságot az őszinte véleménynyilvánításra. ÖSAGARD — Tessék mondani, ez szlo­vák viselet? — Hogy mi...? — Hogy férfiember kö­tényben? — Az a, szlovák. Ügy hí­ják fértuha. Ami a menyem fején van, az a fékötő, az meg csepjec — magyarázza Petyánszki Mihály bácsi. Menye éppen buktát süt, tótosan. Tölteni lehet ezt a sós kelt tésztát káposztával is, de akkor már kapucnyit a neve. — Itthon csak tótul disku- rálunk. A szent énekeket is úgy danoljuk a templomban a szlovák misén. Különben mindegy, hogy magyar, vagy szlovák Egyformán jó ma már az emberek boldogulá­sa. Mindenki dolgozhat, gyűj­tögetheti a pénzt, mindenki­nek egyforma jogai vannak. RÉTSAG A művelődési ház központi nemzetiségi könyvtárában 799 szlovák, illetve német nyel­vű könyv található. A tava­lyi adatok szerint csaknem 16 ezer kötet könyvvel ren­delkezik a megye 22 nemze­tiségi könyvtára. — Népszerűék-e ezek a könyvek? Szikora Istvánná nemzeti­ségi szakreferens szerint igen. Ez annak is köszönhe­tő, hogy nagyon sok kurió­zummal, másütt fel nem lel­hető kiadványokkal, köny­vekkel rendelkeznek. A po­zsonyi könyvkiadóval való jó kapcsolat erre a magyará­zat. Kölcsönöznek innen a szegedi szlovák főiskolának, de katalógust kért már a Széchenyi Könyvtár is. Népszerűek a szakácsköny­vek, a kézimunkakönyvek, a főiskolások, egyetemisták a komolyabb irodalmat forgat­ják. A könyvtár nemzetiségi olvasópályázatokkal, nyelv­művelő klubokkal próbálja serkenteni 'az idegen nyelvet tanulókat. PATVARC öregek napközi otthona. Lakói a közelmúltban nagy fába vágták a fejszét. Gor­kij Anya című regényét o!J vasták el közösen szlovák nyelven. Nem volt könnyű feladat az irodalmi nyelvet kevésbé ismerők számára. Mégis sikerült. Az'utána kö­vetkező vita is. S aztán, mintegy kikapcso­lódásként a szlovák szakács- könyvből főzettek maguknak eredeti szlovák ételt a pat- varci öregek. NEZSA öt község központja.' VaJ lamennyi szlovák nemzetisé­gű Kucsera Imre, a tanács tit-> kára már beszámolhat aí nemrégiben lezajlott küldött- értekezletek tapasztalatairól. — Nézsán, Keszegen, LeJ génden kibővített népfront­ülésen vitattuk meg a nem­zetiségiek helyzetét, válasz-) tottun-ic küldötteket az or­szágos kongresszusra. Aktív vita bontakozott ki. Sok-sok vélemény, javaslat hangzott él. Nemzetiségeink örülnek annak, hogy kiemelten fog­lalkoznak velük, de nem tart­ják magukat elkülönült cso­portosulásnak. A falu érdeke, minden ember érdeke..., hogy jó legyen az áruellátás, hogy új házak épüljenek, hogy a falvak az elnéptelenedési helyett felvirágozzanak, hogy a közösség együtt szépítse sa­ját környezetét. Szóvá tették,1 hogy élnek, virágoznak a nemzetiségi kórusok, énekka­rok, a népviselet. De, hacsak ez van, és nem társul az anya­nyelv ápolásával, akkor előbbi utóbb elhal 'k hagyományápo­lás. Sokan szóltak a jó ha­tár menti kapcsolatokról. Az őshazával, a rokonsággal va­ló találkozás erősíti a nem­zetiségi kapcsolatokat. Egy idős bácsi még azt is hozzá­tette: — ...meg aztán dicse­kedni is lehet a rokonoknak, az odaátiaknak, hogy nálunk milyen a nemzetiségi politi­ka. Kiss Mária képek: Kulcsár József A nézsai asszonyok a banki nemzetiségi találkozón % Népszerű a szlovák nemzetiségi ház Bánkon

Next

/
Oldalképek
Tartalom