Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
Magyar—lengye! gazdasági tárgyalások Aláírták az együttműködési ... _ s i í V » N Rakétatárgyalások Genfben A döntő szakasz jegyzőkönyvet Szerdán záróközlemény aláírásával befejezte munkáját Varsóban a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 20. . lésszaka. A jegyzőkönyvet magyar részről Marjai József, a kormány elnökhelyettese, lengyel részről Zbigniew Madej miniszterelnök-helyettes írta alá. Az ülésszakon értékelték a két ország közötti gazdasági együttműködés, a termelési kooperáció és szakosítás, valamint az áruforgalom helyzetét. Megállapították, hogy a gazdasági kaocsolatok a kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére jól. mindkét ország gazdasági céljainak megvalósítását elősegítve, széleskörűen és dinamikusan fejlődtek. A termelési kapcsolatok elsősorban a gépipar és a vegyipar különböző területeire összpontosulnak. A jelenlegi ülésszakon az autóbuszgyártásban, az elektronikai iparban, a számítástechnikában, a mezőgazdasági gépgyártásban, a vegyi szálak és egyes gumiipari termékek gyártásában irányozták elő az együttműködés továbbfejlesztését és bővítését. Feladatokat adtak a bányászatban és energiaiparban, valamint az építőiparban meglévő lehetőségek együttes hasznosítására, új együttműködési formák és megoldások alkalmazásával. A kölcsönös áruszállítások fejlesztését a hagyományos megoldások mellett nagymértékben elősegítették a felek igényeihez és lehetőségeihez rugalmasan alkalmazkodó új kapcsolati formák. Az árucsere múlt évi jelentős — 22 százalékos — növekedését követően ez évben a forgalom ismételt évközi bővítésével a korábbinál teljesebbé válik a két ország szükségleteinek kölcsönös kielégítése. Megállapodtak, hogy folyamatossá és rendszeressé teszik a gazdaságirányítási és nép- gazdasági tervezési tapasztalatok és fejlesztési elgondolások kölcsönös tanulmányozását a bizottság által meghatározott szervezeti keretek között. Kormányunk elnökhelyettesét fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke. Varsói tartózkodása során Marjai József megbeszélést folytatott Józef Czyrekkel, az LEMP KB Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával, Ja- nusz Obodowskival, a minisztertanács első elnökhelyettesével. a tervbizottság elnökével és Zénón Komenderrel — a minisztertanács elnökhelyettesével. (MTI) Hazánkba érkezik a burmai államfő Losonczi Pálnak, az Elnöki T ^-^'-s elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik U. San Yu a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke. (MTI) Magyar kormányküldöttség utazott Líbiába A szocialista népi líbiai hogy részt vegyen a líbiai arab dzsamahirija vezetésé- szeptember 1-1 forradalom 14. särÄ&i “ vezetésével magyar kormány- rendezendő ünnepségeken, küldöttség utazott Tripoliba, (MTI) Carstens Jugoszláviába látogat Belgrádban bejelentették, elnöke. Az államfőt elkíséri hogy szeptember első felében Hans-Dietrich Genscher szö- Jugoszláviába látogat Kari vetségi alkancellár és külügy- Carstens, az NSZK szövetségi miniszter is. (MTI) A cselekvő emlékezés napja A történelem kalendáriumában nagyon sok a fekete nap. De ma már tudjuk, hogy — következményeit tekintve — soha egyetlen nap sem jelentett annyi halált és szenvedést, mint 1939. szeptember elseje, amikor a német fasizmus kirobbantotta a második világháborút. A fasizmusnak megvan a maga kérlelhetetlen logikája. Georgi Dimitrov már a lipcsei per során vérbírái szemébe vágta a haladás hívei által már régebben megfogalmazott igazságot, hogy a fasizmus és a tömeges vérontás fogalma elválaszthatatlan egymástól. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a történelem legiszonyúbb világégésének fényénél pillantsák meg a korábban megtévesztettek is ennek az igazságnak a cáfolhatatlanságát. Jó lenne a fasizmusra úgy emlékezni, mint a múlt nyomasztó, de végleg lomtárba került emlékére. Jó lenne — de sajnos, nem lehet. A legrosszabb ösztönökre épített ideológia, más népek megvetése és elnyomása, a fajgyűlölet, a nyers erőszak kultusza ugyan óriási csatát vesztett 1945 feledhetetlen tavaszán, de — mivel gyökerei a földkerekség egy részén megmaradtak — nem szűnt meg létezni, hatni, fenyegetni. Rendőrsortűz Pinochet Chiléjében, bantusztánoknak becézett koncentrációs táborok az apartheid földjén, a Délafrikai Köztársaságban, egymást követő junták Közép- és Dél-Amerikában, a Ku Klux Klan reneszánsza az amerikai délen, gátlástalan háborús uszítás ettől északra, a Potomac partján, szélsőjobboldali terroristák politikai gyilkosságai Nyugat-Európa egy részén, új náci nosztalgiatüntetés a háborús bűnös Dönitz admirális temetésén és neofasiszta demonstrációk Mussolini századik születésnapján. Nem, sajnos, a hétköznapi fasizmus napjainkban sem tűnt el teljesen. A történelem az élet iskolája — mondták a rómaiak. Az ember egyebek között attól ember, hogy megszívleli a saját és elei tapasztalatait. Az igazi emlékezés sohasem pusztán kegyelet; 1939. szeptember elsejére a cselekvésre buzdítás riadójával emlékezünk: világméretű harccal a legnagyobb háború kirobbantója, a fasizmus ellen. Az emberiség jobbik, nagyobbik fele ezen a napon, szeptember elsején tartja — valóban világméretekben — a fasizmus elleni küzdelem nemzetközi napját. A második világháború kirobbantására emlékezve, egyszerűen képtelenség nem gondolni azokra az erőkre, amelyek az emberiség végpusztulásának iszonyú látomását felidéző harmadik világháború előkészítésén munkálkodnak. Küzdeni ellenük nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem az elemi életösztön parancsa.' Harmat Endre NÓGRÁD - 1983. szeptember 1., csütörtök Genscher: * Uj impulzusok" A nemzetközi helyzet és a kelet—nyugati viszonyok alakulása szempontjából 1983 döntő jelentőségű év lesz — jelentette ki szerdai, bonni sajtó- értekezletén Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Genscher azt állította, hogy az NSZK kormánya tevékenységével kedvező feltételeket akar teremteni az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeres befejezéséhez. A nyugatnémet külügyminiszter különös fontosságot tulajdonított az európai biz- ;onsággal és együttműködéssel foglalkozó madridi találkozó eredményes, külügyminiszteri szintű lezárásának. Azt a várakozását hangoztatta, hogy a külügyminiszterek megbeszélései révén újabb lehetőség kínálkozik majd a különböző álláspontok egyeztetésére, ami „új impulzusokkal” szolgálhat a genfi tárgyalások számára is. Genscher közölte, hogy az NSZK tervezetet dolgozott ki a NATO számára az előreláthatólag 1984 jaunárjában, Stockholmban megkezdődő európai leszerelési értekezlettel kapcsolatban. Ebben a tervezetben az NSZK azt ja vasolja, hogy a bizalomerősítő intézkedések hatályát az Atlanti-óceántól egészen az Urálig terjesszék ki. Szeptember 6-án folytatódnak Genfben az eurorakéták- ról folyó tárgyalások. A mostani szakasz mindenképp döntőnek ígérkezik, hiszen ezen az őszön eldől, hogy a mindenki számára megnyugtató és kívánatos megállapodással zárulnak-e a szovjet—amerikai tárgyalások, avagy kudarccal végződnek és megkezdődik az atomeszközök telepítése kontinensünk nyugati felén. • Ebben a kritikus periódusban érdemes felmérni, hogy is áll a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásáról folyó tanácskozás. Emlékezetes: a NATO 1979 decemberében határozott úgy, hogy az állítólagos szovjet fölény kiegyenlítésére amerikai rakétákat telepítenek néhány nyugat- európai országba, ha 1933 végéig Washingtonnak és Moszkvának nem sikerül megállapodásra jutni. A NATO e kettős — tárgyalással és telepítéssel foglalkozó — határozata elsősorban a korszerűsített, SS—20 kódjelű szovjet rakéták elhelyezésére hivatkozik, s az e kategóriában kimutatott szovjet fölényt kívánja ellensúlyozni az amerikai atomeszközökkel, a Pershing—2 rakétával (hatótávolsága 1800 kilométer) és az úgynevezett cirkálórakétával, vagyis a föld felett alacsonyan repülő radarirányításd robotrepülőgéppel (hatótávolsága 2500— 3000 kilométer), összesen 108 Pershinget és 464 cirkálórakétát akarnak telepíteni Nyu- gat-Európában. A tárgyalások eddigi szakaszait az jellemezte, hogy a Szovjetunió egyre-másra tett kompromisszumos javaslatokat, míg az amerikai fél ezeket sorra elvetette. Washington követelése eredetileg az úgynevezett „nulla megoldás” volt: eszerint a telepítésre csak akkor nem kerül sor, ha a Szovjetunió leszereli összes közép-hatótávolságú rakétáját. Moszkvai értékelés szerint ez a követelés alapvetően megbontaná az európai nukleáris egyensúlyt, hiszen rendszerben maradnának a francia és az angol rakéták. Ezekről a fegyverekről azonban a NATO mindeddig nem hajlandó tárgyalni, azt állítva, hogy azok „nemzeti védelmi eszközök”. A Szovjetunió logikus ajánlata ezzel szemben az volt, hogy hajlandó a francia és brit rakéták együttes szintjére csökkenteni saját rakétáinak számát, ha Washington lemond a telepítésről. Moszkva ragaszkodott ahhoz is. hogy az atomtöltet-hordozó repülőgépek számát is egyenlítsék ki, oly módon, hogy mindkét oldalon 300—300 közepes hatótávolságú hordozó- eszköz (tehát rakéta és repülőgép) maradjon. Az első amerikai engedmény — az úgynevezett „közbülső megoldás” — idén tavasszal az volt, hogy valamivel kevesebb Pershinget és cirkálórakétát telepítenek, ha Megadták magukat a géprablók Szerdán délelőtt megadták magukat a teheráni hatóságoknak az Air France repülőgépét hatalmukban tartó géprablók. A négy férfi politikai menedékjogot kért és kapott az iráni hatóságoktól — közölte egy iráni rendőrparancsnok. A szabadon engedett túszok sértetlenek, de kórházba vitték őket kivizsgálásra. A szerda reggeli határidő lejárta után a repülőtéri hatóságok eltorlaszolták a kifutópályákat, mert a géprablók tovább akartak indulni Teheránból és a motorok beindítására utasították a pilótát Később mégis beleegyeztek az újabb tárgyalásokba. Megígérték, megadják magukat, ha lehetővé teszik, hogy találkozzanak* a sajtó képviselőivel. Követelésüket teljesítették. A futómű mellett rögtönzött sajtótájékoztató mindössze öt percig tartott: a géprablók először a levegőbe lőttek, majd felolvastak egy előre elkészített nyilatkozatot. Kijelentették, hogy tettükkel a francia kormánynak Irakban, Libanonban és Csádban elkövetett bűneire akarták felhívni a figyelmet. Nemzetiségüket nem fedték fel. Azt állították, hogy egyetlen szervezethez sem tartoznak, hanem az iszlám felszabadító, mozgalom harcosai. A sajtó-, értekezlet befejeztével megadj ták magukat a rendőröknek. Párizsban a francia kor» mány szóvivője méltatta aj iráni hatóságok eljárását, amellyel lehetővé vált a szombat óta húzódó ügy lezárása. A szárnyasrakéták bombázókról is Indíthatók. Képünkön:* cirkálórakéta egy B—52-esről történt kilövés pillanataiban a Szovjetunió leszereli saját gozott. ki. Eszerint a NATO rakétáinak mintegy kétharma- elállna a Pershingek telepítődét. Voltaképpen itt tartanak * sétől, s csak 75 cirkálóraké- most a tárgyalások. tát hozna Európába, míg a Európa azonban érthetően Szovjetunió ugyanennyi ra- nem rakétákat, hanem meg- kétáját tartaná meg. E va- állapodást óhajt, hiszen a riációt hivatalosan egyik ol- nyugat-európai országokban dalon sem fogadták el, de pontosan tudják, hogy az sok szakértő szerint valószí- amerikai rakéták telepítése nűleg e közelében képzelhető esetén a Szovjetunió — ígé- el — ha egyáltalán leheisé- retéhez híven — ellenintéz- ges — a kompromisszum, kedéseket fog tenni. Az ész- Fontos lépést jelenthet a Szov- szerű korlátozás, vagy a be- jetunió legújabb javaslata, láthatalan végű rakétaver- amely szerint kedvező meg- seny az alterníva, s ez a tár- állapodás esetén nemcsak le- gyalási sikernek szabott ha- szerelni hajlandó rakétáinak táridő, az év vége közeledté- megszabott részét, hanem az vei fokozódó nyugtalanságot ázsiai területekre történő átkelt a nemzetközi politikai irányítás helyett meg is sem- életben. Épp ezért került misítené azokat. Ez az indít- mostanában szóba ismét egy vány már alighanem túlvan lehetséges megállapodási for- a félúton. A genfi tárgyaló- ma, amelynek körvonalait sok kimenetelét eldöntő kér- tavaly nyáron a Genfben tár- dés így most az, hogy a Rea- gyaló amerikai és szovjet kül- gan-kormány szintén hajlan- döttség két vezetője egy er- dó lesz-e végül eljönni idáig?, dei „munkaséta” során dől- Avar Károly Kedvezőbb műszaki feltételek a bányászatban (Folytatás az 1. oldalról.) delml szabályzatokat, pontosan meghatározzák a felelősök körét, szigorítják az ellenőrzéseket. A szénbányászati vállalatok évente összesen 3,5—3,7 milliárd forint fejlesztési forrással gázdálkodnak. Az MTI tudósítói néhány bányavállalatnál arról tájékozódtak, hogy ebből az összegből milyen fontosabb fejlesztési feladatokat oldanak meg az idén. Munka- és egészségvédelmi beruházásokra a Komárom megyei — a tatabányai, a dorogi és az oroszlányi — bányákban összesen mintegy 230 millió forintot költenek. A Tatabányai Szénbányák csordakúti és nagyegyházi bányáiban például a vízbetörések megelőzésére nagy teljesítményű szivattyúkat szerelnek fel, amihez már hozzá is kezdtek, valamint a biztonságosabb bányaművelés érdekében vízcsapoló vágatokat, vízmentesítő telepeket alakítanak ki. A Dorogi Szénbányák — ugyancsak a munkahelyek víztelenítésére — kétmillió forintért jó hatásfokú szivattyúkat vásároltak, több bányaüzemben pedig nagy teljesítményű ventillátorokkal tovább javítják a szellőztetést. A márkushegyi bányában olyan automatikus metánmérő és ellenőrző műszerek működnek, amelyek már akkor kikapcsolnak minden energiaforrást, s leállítják a gépeket, berendezéseket, ha a levegő metántartalma eléri az egy százalékot. A Nógrádi Szénbányák négy aknaüzemében összesen több mint 400 millió forintos költséggel korszerűsítik a szállítást. A Mecseki Szénbányáknál a mostani ötéves tervidőszak első felében 280 millió forintot költöttek a bányaveszélyek elhárítására és megelőzésére. Ennek egyik eredménye, hogy a gázkitörések száma ez Idő alatt a korábbihoz viszonyítva a felénél is kevesebbre csökkent. A szén- monoxid jelzésére további korszerű műszereket helyeznek üzembe. A bauxitbányászatban is nagy anyagi erőforrásokat fordítanak a biztonság fokozására, a munka könnyítésére. A halimbai bányában például olyan új feltárási módszer kifejlesztésén dolgoznak, amellyel elkerülhetik, hogy a bányák talpazata sáros-vizes legyen, s ezzel lehetőséget teremtenek a gumikerekes személy- és anyagszállító, valamint rakodójárművek alkalmazására. Ugyanitt megkezdték a föld alatti bitumenes útrendszer kialakítását is, A deáki bauxitbányában már több mint két kilométer korszerű útszakaszt építettek. Megkezdték az úgynevezett kőzethorgonyzásos bányabiztosítás alkalmazásának kísérleteit is. Eszerint nem a hagyományos bányafával és acélszerkezetekkel támasztják meg a föld alatti munkahelyek oldalfalait és mennyezetét, hanem nagy szilárdságú acélcsöveket préselnek a kőzetbe. így mintegy kifeszítik a kőzetet és megakadályozzák mozgását. A halimbai és a nyírádi bányaüzemben 150 méteres szakaszon már ezzel a módszerrel alakították ki a bányabiztosítást, s az, eddigi tapasztalatok szerint ez az eljárás ugyanolyan biztonságot nyújt, mint a hagyományos módszer, miközben csupán tizedannyi súlyú anyagot mozgatnak meg, és jóval gyorsabban elvégezhetik a bányaszakasz biztosítását. A szegedi olajbányászok az idén csaknem másfél millió tonna olajat, s 3,2 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre. Az itt dolgozó több mint másfél ezer olajbányász munkáját könnyítő eszközökre, berendezésekre már eddig is sokat költöttek. Az olaj- és gázcsővezetékek hegesztési varratainak megmunkálására csiszológépeket, a különféle nehéz alkatrészek mozgatására elektromos targoncákat vásároltak. Kedvezőbbek a műszaki feltételek a bányászatban, gépesítették az egyik legnehezebb fizikai munkát, a gázüzemekben használatos szivattyúk másfél tonnás alkatrészeinek emelését is. Erre a célra a Budapesti Műszaki Egyetem kutatóival közösen sűjtólég- biztos berendezést dolgoztak ki. ,