Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Magyar—lengye! gazdasági tárgyalások Aláírták az együttműködési ... _ s i í V » N Rakétatárgyalások Genfben A döntő szakasz jegyzőkönyvet Szerdán záróközlemény aláírásával befejezte munká­ját Varsóban a magyar—len­gyel gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság 20. . lésszaka. A jegy­zőkönyvet magyar részről Marjai József, a kormány el­nökhelyettese, lengyel részről Zbigniew Madej miniszterel­nök-helyettes írta alá. Az ülésszakon értékelték a két ország közötti gazdasági együttműködés, a termelési kooperáció és szakosítás, vala­mint az áruforgalom helyze­tét. Megállapították, hogy a gazdasági kaocsolatok a ked­vezőtlen világgazdasági kö­rülmények ellenére jól. mind­két ország gazdasági céljainak megvalósítását elősegítve, szé­leskörűen és dinamikusan fejlődtek. A termelési kapcsolatok el­sősorban a gépipar és a vegy­ipar különböző területeire összpontosulnak. A jelenlegi ülésszakon az autóbuszgyártás­ban, az elektronikai iparban, a számítástechnikában, a me­zőgazdasági gépgyártásban, a vegyi szálak és egyes gumiipa­ri termékek gyártásában irá­nyozták elő az együttműkö­dés továbbfejlesztését és bőví­tését. Feladatokat adtak a bá­nyászatban és energiaiparban, valamint az építőiparban meg­lévő lehetőségek együttes hasznosítására, új együttmű­ködési formák és megoldások alkalmazásával. A kölcsönös áruszállítások fejlesztését a hagyományos megoldások mellett nagymér­tékben elősegítették a felek igényeihez és lehetőségeihez rugalmasan alkalmazkodó új kapcsolati formák. Az árucse­re múlt évi jelentős — 22 százalékos — növekedését kö­vetően ez évben a forgalom ismételt évközi bővítésével a korábbinál teljesebbé válik a két ország szükségleteinek kölcsönös kielégítése. Megállapodtak, hogy folya­matossá és rendszeressé teszik a gazdaságirányítási és nép- gazdasági tervezési tapasztala­tok és fejlesztési elgondolások kölcsönös tanulmányozását a bizottság által meghatározott szervezeti keretek között. Kormányunk elnökhelyette­sét fogadta Wojciech Jaruzels­ki hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke. Varsói tartózkodása során Marjai József megbeszélést folytatott Józef Czyrekkel, az LEMP KB Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával, Ja- nusz Obodowskival, a minisz­tertanács első elnökhelyettesé­vel. a tervbizottság elnökével és Zénón Komenderrel — a minisztertanács elnökhelyette­sével. (MTI) Hazánkba érkezik a burmai államfő Losonczi Pálnak, az Elnöki T ^-^'-s elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik U. San Yu a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnö­ke. (MTI) Magyar kormányküldöttség utazott Líbiába A szocialista népi líbiai hogy részt vegyen a líbiai arab dzsamahirija vezetésé- szeptember 1-1 forradalom 14. särÄ&i “ vezetésével magyar kormány- rendezendő ünnepségeken, küldöttség utazott Tripoliba, (MTI) Carstens Jugoszláviába látogat Belgrádban bejelentették, elnöke. Az államfőt elkíséri hogy szeptember első felében Hans-Dietrich Genscher szö- Jugoszláviába látogat Kari vetségi alkancellár és külügy- Carstens, az NSZK szövetségi miniszter is. (MTI) A cselekvő emlékezés napja A történelem kalendáriumában nagyon sok a fekete nap. De ma már tudjuk, hogy — következményeit tekintve — soha egyetlen nap sem jelentett annyi halált és szenvedést, mint 1939. szeptember elseje, amikor a német fasizmus ki­robbantotta a második világháborút. A fasizmusnak megvan a maga kérlelhetetlen logikája. Georgi Dimitrov már a lipcsei per során vérbírái szemébe vágta a haladás hívei által már régebben megfogalmazott igazságot, hogy a fasizmus és a tömeges vérontás fogalma elválaszthatatlan egymástól. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a történelem legiszonyúbb világégésének fényénél pil­lantsák meg a korábban megtévesztettek is ennek az igaz­ságnak a cáfolhatatlanságát. Jó lenne a fasizmusra úgy emlékezni, mint a múlt nyo­masztó, de végleg lomtárba került emlékére. Jó lenne — de sajnos, nem lehet. A legrosszabb ösztönökre épített ideo­lógia, más népek megvetése és elnyomása, a fajgyűlölet, a nyers erőszak kultusza ugyan óriási csatát vesztett 1945 feledhetetlen tavaszán, de — mivel gyökerei a földkerekség egy részén megmaradtak — nem szűnt meg létezni, hatni, fenyegetni. Rendőrsortűz Pinochet Chiléjében, bantusztánoknak be­cézett koncentrációs táborok az apartheid földjén, a Dél­afrikai Köztársaságban, egymást követő junták Közép- és Dél-Amerikában, a Ku Klux Klan reneszánsza az ameri­kai délen, gátlástalan háborús uszítás ettől északra, a Po­tomac partján, szélsőjobboldali terroristák politikai gyil­kosságai Nyugat-Európa egy részén, új náci nosztalgiatün­tetés a háborús bűnös Dönitz admirális temetésén és neo­fasiszta demonstrációk Mussolini századik születésnapján. Nem, sajnos, a hétköznapi fasizmus napjainkban sem tűnt el teljesen. A történelem az élet iskolája — mondták a rómaiak. Az ember egyebek között attól ember, hogy megszívleli a sa­ját és elei tapasztalatait. Az igazi emlékezés sohasem pusz­tán kegyelet; 1939. szeptember elsejére a cselekvésre buz­dítás riadójával emlékezünk: világméretű harccal a legna­gyobb háború kirobbantója, a fasizmus ellen. Az emberi­ség jobbik, nagyobbik fele ezen a napon, szeptember elsején tartja — valóban világméretekben — a fasizmus elleni küz­delem nemzetközi napját. A második világháború kirobbantására emlékezve, egy­szerűen képtelenség nem gondolni azokra az erőkre, ame­lyek az emberiség végpusztulásának iszonyú látomását fel­idéző harmadik világháború előkészítésén munkálkodnak. Küzdeni ellenük nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem az elemi életösztön parancsa.' Harmat Endre NÓGRÁD - 1983. szeptember 1., csütörtök Genscher: * Uj impulzusok" A nemzetközi helyzet és a kelet—nyugati viszonyok alaku­lása szempontjából 1983 döntő jelentőségű év lesz — jelen­tette ki szerdai, bonni sajtó- értekezletén Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter. Genscher azt állította, hogy az NSZK kormánya tevékeny­ségével kedvező feltételeket akar teremteni az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeres befejezé­séhez. A nyugatnémet külügymi­niszter különös fontosságot tulajdonított az európai biz- ;onsággal és együttműködés­sel foglalkozó madridi talál­kozó eredményes, külügymi­niszteri szintű lezárásának. Azt a várakozását hangoztat­ta, hogy a külügyminiszterek megbeszélései révén újabb le­hetőség kínálkozik majd a különböző álláspontok egyez­tetésére, ami „új impulzusok­kal” szolgálhat a genfi tár­gyalások számára is. Genscher közölte, hogy az NSZK tervezetet dolgozott ki a NATO számára az előrelát­hatólag 1984 jaunárjában, Stockholmban megkezdődő eu­rópai leszerelési értekez­lettel kapcsolatban. Ebben a tervezetben az NSZK azt ja vasolja, hogy a bizalomerősí­tő intézkedések hatályát az Atlanti-óceántól egészen az Urálig terjesszék ki. Szeptember 6-án folytatód­nak Genfben az eurorakéták- ról folyó tárgyalások. A mos­tani szakasz mindenképp dön­tőnek ígérkezik, hiszen ezen az őszön eldől, hogy a min­denki számára megnyugtató és kívánatos megállapodással zárulnak-e a szovjet—ameri­kai tárgyalások, avagy ku­darccal végződnek és meg­kezdődik az atomeszközök te­lepítése kontinensünk nyugati felén. • Ebben a kritikus periódus­ban érdemes felmérni, hogy is áll a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásáról folyó tanácskozás. Emlékezetes: a NATO 1979 decemberében határozott úgy, hogy az állí­tólagos szovjet fölény kiegyen­lítésére amerikai rakétákat telepítenek néhány nyugat- európai országba, ha 1933 vé­géig Washingtonnak és Moszk­vának nem sikerül megálla­podásra jutni. A NATO e kettős — tár­gyalással és telepítéssel fog­lalkozó — határozata elsősor­ban a korszerűsített, SS—20 kódjelű szovjet rakéták elhe­lyezésére hivatkozik, s az e kategóriában kimutatott szov­jet fölényt kívánja ellensú­lyozni az amerikai atomesz­közökkel, a Pershing—2 raké­tával (hatótávolsága 1800 ki­lométer) és az úgynevezett cirkálórakétával, vagyis a föld felett alacsonyan repülő radarirányításd robotrepülő­géppel (hatótávolsága 2500— 3000 kilométer), összesen 108 Pershinget és 464 cirkálóraké­tát akarnak telepíteni Nyu- gat-Európában. A tárgyalások eddigi sza­kaszait az jellemezte, hogy a Szovjetunió egyre-másra tett kompromisszumos javaslato­kat, míg az amerikai fél eze­ket sorra elvetette. Washing­ton követelése eredetileg az úgynevezett „nulla megoldás” volt: eszerint a telepítésre csak akkor nem kerül sor, ha a Szovjetunió leszereli összes közép-hatótávolságú ra­kétáját. Moszkvai értékelés szerint ez a követelés alap­vetően megbontaná az euró­pai nukleáris egyensúlyt, hi­szen rendszerben maradná­nak a francia és az angol ra­kéták. Ezekről a fegyverek­ről azonban a NATO minded­dig nem hajlandó tárgyalni, azt állítva, hogy azok „nem­zeti védelmi eszközök”. A Szovjetunió logikus aján­lata ezzel szemben az volt, hogy hajlandó a francia és brit rakéták együttes szintjé­re csökkenteni saját rakétái­nak számát, ha Washington lemond a telepítésről. Moszk­va ragaszkodott ahhoz is. hogy az atomtöltet-hordozó repülőgépek számát is egyen­lítsék ki, oly módon, hogy mindkét oldalon 300—300 kö­zepes hatótávolságú hordozó- eszköz (tehát rakéta és repü­lőgép) maradjon. Az első amerikai enged­mény — az úgynevezett „köz­bülső megoldás” — idén ta­vasszal az volt, hogy valami­vel kevesebb Pershinget és cirkálórakétát telepítenek, ha Megadták magukat a géprablók Szerdán délelőtt megadták magukat a teheráni hatóságok­nak az Air France repülőgé­pét hatalmukban tartó gép­rablók. A négy férfi politikai menedékjogot kért és kapott az iráni hatóságoktól — kö­zölte egy iráni rendőrparancs­nok. A szabadon engedett tú­szok sértetlenek, de kórházba vitték őket kivizsgálásra. A szerda reggeli határidő lejárta után a repülőtéri ha­tóságok eltorlaszolták a kifu­tópályákat, mert a géprablók tovább akartak indulni Tehe­ránból és a motorok beindí­tására utasították a pilótát Később mégis beleegyeztek az újabb tárgyalásokba. Megígér­ték, megadják magukat, ha lehetővé teszik, hogy találkoz­zanak* a sajtó képviselőivel. Követelésüket teljesítették. A futómű mellett rögtön­zött sajtótájékoztató mind­össze öt percig tartott: a gép­rablók először a levegőbe lőt­tek, majd felolvastak egy elő­re elkészített nyilatkozatot. Kijelentették, hogy tettükkel a francia kormánynak Irakban, Libanonban és Csádban el­követett bűneire akarták fel­hívni a figyelmet. Nemzetisé­güket nem fedték fel. Azt állították, hogy egyetlen szer­vezethez sem tartoznak, ha­nem az iszlám felszabadító, mozgalom harcosai. A sajtó-, értekezlet befejeztével megadj ták magukat a rendőröknek. Párizsban a francia kor» mány szóvivője méltatta aj iráni hatóságok eljárását, amellyel lehetővé vált a szombat óta húzódó ügy lezá­rása. A szárnyasrakéták bombázókról is Indíthatók. Képünkön:* cirkálórakéta egy B—52-esről történt kilövés pillanataiban a Szovjetunió leszereli saját gozott. ki. Eszerint a NATO rakétáinak mintegy kétharma- elállna a Pershingek telepítő­dét. Voltaképpen itt tartanak * sétől, s csak 75 cirkálóraké- most a tárgyalások. tát hozna Európába, míg a Európa azonban érthetően Szovjetunió ugyanennyi ra- nem rakétákat, hanem meg- kétáját tartaná meg. E va- állapodást óhajt, hiszen a riációt hivatalosan egyik ol- nyugat-európai országokban dalon sem fogadták el, de pontosan tudják, hogy az sok szakértő szerint valószí- amerikai rakéták telepítése nűleg e közelében képzelhető esetén a Szovjetunió — ígé- el — ha egyáltalán leheisé- retéhez híven — ellenintéz- ges — a kompromisszum, kedéseket fog tenni. Az ész- Fontos lépést jelenthet a Szov- szerű korlátozás, vagy a be- jetunió legújabb javaslata, láthatalan végű rakétaver- amely szerint kedvező meg- seny az alterníva, s ez a tár- állapodás esetén nemcsak le- gyalási sikernek szabott ha- szerelni hajlandó rakétáinak táridő, az év vége közeledté- megszabott részét, hanem az vei fokozódó nyugtalanságot ázsiai területekre történő át­kelt a nemzetközi politikai irányítás helyett meg is sem- életben. Épp ezért került misítené azokat. Ez az indít- mostanában szóba ismét egy vány már alighanem túlvan lehetséges megállapodási for- a félúton. A genfi tárgyaló- ma, amelynek körvonalait sok kimenetelét eldöntő kér- tavaly nyáron a Genfben tár- dés így most az, hogy a Rea- gyaló amerikai és szovjet kül- gan-kormány szintén hajlan- döttség két vezetője egy er- dó lesz-e végül eljönni idáig?, dei „munkaséta” során dől- Avar Károly Kedvezőbb műszaki feltételek a bányászatban (Folytatás az 1. oldalról.) delml szabályzatokat, pon­tosan meghatározzák a fele­lősök körét, szigorítják az el­lenőrzéseket. A szénbányászati vállalatok évente összesen 3,5—3,7 mil­liárd forint fejlesztési forrás­sal gázdálkodnak. Az MTI tudósítói néhány bányaválla­latnál arról tájékozódtak, hogy ebből az összegből mi­lyen fontosabb fejlesztési fel­adatokat oldanak meg az idén. Munka- és egészségvédelmi beruházásokra a Komárom megyei — a tatabányai, a do­rogi és az oroszlányi — bá­nyákban összesen mintegy 230 millió forintot költenek. A Tatabányai Szénbányák csor­dakúti és nagyegyházi bá­nyáiban például a vízbetöré­sek megelőzésére nagy telje­sítményű szivattyúkat szerel­nek fel, amihez már hozzá is kezdtek, valamint a biztonsá­gosabb bányaművelés érdeké­ben vízcsapoló vágatokat, víz­mentesítő telepeket alakíta­nak ki. A Dorogi Szénbányák — ugyancsak a munkahelyek víztelenítésére — kétmillió forintért jó hatásfokú szi­vattyúkat vásároltak, több bányaüzemben pedig nagy tel­jesítményű ventillátorokkal tovább javítják a szellőzte­tést. A márkushegyi bányá­ban olyan automatikus me­tánmérő és ellenőrző műsze­rek működnek, amelyek már akkor kikapcsolnak minden energiaforrást, s leállítják a gépeket, berendezéseket, ha a levegő metántartalma eléri az egy százalékot. A Nógrádi Szénbányák négy aknaüzemében összesen több mint 400 millió forintos költséggel korszerűsítik a szállítást. A Mecseki Szénbányáknál a mostani ötéves tervidőszak első felében 280 millió fo­rintot költöttek a bányave­szélyek elhárítására és meg­előzésére. Ennek egyik ered­ménye, hogy a gázkitörések száma ez Idő alatt a koráb­bihoz viszonyítva a felénél is kevesebbre csökkent. A szén- monoxid jelzésére további korszerű műszereket helyez­nek üzembe. A bauxitbányászatban is nagy anyagi erőforrásokat fordítanak a biztonság foko­zására, a munka könnyítésé­re. A halimbai bányában pél­dául olyan új feltárási mód­szer kifejlesztésén dolgoznak, amellyel elkerülhetik, hogy a bányák talpazata sáros-vizes legyen, s ezzel lehetőséget te­remtenek a gumikerekes sze­mély- és anyagszállító, vala­mint rakodójárművek alkal­mazására. Ugyanitt megkezd­ték a föld alatti bitumenes útrendszer kialakítását is, A deáki bauxitbányában már több mint két kilométer kor­szerű útszakaszt építettek. Megkezdték az úgynevezett kőzethorgonyzásos bányabiz­tosítás alkalmazásának kísér­leteit is. Eszerint nem a ha­gyományos bányafával és acélszerkezetekkel támaszt­ják meg a föld alatti munka­helyek oldalfalait és mennye­zetét, hanem nagy szilárdsá­gú acélcsöveket préselnek a kőzetbe. így mintegy kifeszí­tik a kőzetet és megakadá­lyozzák mozgását. A halimbai és a nyírádi bányaüzemben 150 méteres szakaszon már ezzel a módszerrel alakítot­ták ki a bányabiztosítást, s az, eddigi tapasztalatok sze­rint ez az eljárás ugyanolyan biztonságot nyújt, mint a ha­gyományos módszer, miköz­ben csupán tizedannyi súlyú anyagot mozgatnak meg, és jóval gyorsabban elvégezhe­tik a bányaszakasz biztosítá­sát. A szegedi olajbányászok az idén csaknem másfél millió tonna olajat, s 3,2 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre. Az itt dolgozó több mint másfél ezer olajbányász munkáját könnyítő eszközök­re, berendezésekre már ed­dig is sokat költöttek. Az olaj- és gázcsővezetékek he­gesztési varratainak meg­munkálására csiszológépeket, a különféle nehéz alkatrészek mozgatására elektromos tar­goncákat vásároltak. Kedvezőbbek a műszaki felté­telek a bányászatban, gépesí­tették az egyik legnehezebb fi­zikai munkát, a gázüzemek­ben használatos szivattyúk másfél tonnás alkatrészeinek emelését is. Erre a célra a Budapesti Műszaki Egyetem kutatóival közösen sűjtólég- biztos berendezést dolgoztak ki. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom