Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-30 / 204. szám
I Dráma, vidéki színészekkel Salgótarján színházkultúrájának formálásában nem kevés érdeme van a debreceni Csokonai Színháznak. Volt idő, amikor hetekig tanyáztak itt nyaranta, • a napjainkban is nélkülözhetetlen közreműködői a szolnokiak mellett a nógrádi megyeszékhely színházi életének. Mégis, meglehetősen egyoldalú, amit a debreceni társulat egészéről tudunk. Ismereteink nagyobbára az operarészleg munkájára érvényesek, a drámai együttes produkciói, sajnos nem jutnak el hozzánk. Teljesebb képünk kialakulását szolgálta a tévé péntek esti programjában Kocsis István Megszámláltatott fák című színművének bemutatója, amit a Csokonai Színház produkciójában láthattunk. A szerző nevét hiába keressük az Irodalmi lexikonban. Bizonyára fiatalabb írói nemzedékből való, bár némiképp ellentmondani látszik az a nagy biztonságú történelmi anyagismeret, amivel drámájának eseményeit megidézi. De akárhogy is, figyelemre méltó tehetség Jelentkezésének örvendhettünk Kocsis István személyében, aki művében nem elégedett meg az események felszíni fotográfiájával, a láthatók mögötti hátteret is kiélesítette. A történelmi pillanatkép személyei így mélységi dimenziójukban jelentek meg előttünk. Legteljesebben az a német őrnagy, aki a fasizmus hatalmi rendszerének csúcsán elkövetett tettei miatt, mindentől megcsömörölve önmaga jobbik énjéhez próbál visszautat lelni, igazolást és felmentést kapni az önmagával való kíméletlen szembesülésben s az áldozatoktól remélt engeszte- lődésben. De lehet-e az elkövetett rémtetteket meg nem történtté tenni? Erre keres és ad választ Kocsis István: Meg- számláltatott fák című, különleges lélektani alapozású drámája. A darabban egész sor kitűnő debreceni színészt ismerhettünk meg. Ranke őrnagy szerepében Sárközy Zoltán nyújtott mindvégig hibátlan, heves dinamikájú, a nagy szélsőségű hangulatváltásokban is hiteles alakítást. Vele már találkoztunk a színház ama néhány prózai produkciója révén, ami a korábbi években Salgótarjánba is eljutott, s ezúttal a képernyőn is szívesen láttuk viszont. Partnereiként' egy-egy remekül formált karakterben ismerhettük meg Csikós Sándort, Markovics Borit, Csernák Jánost, Kóti Árpádot, Szilvási Istvánt, Horányi Lászlót, Lipcsei Tibort, Kállay Borit, Szarvas Józsefet és Seres Józsefet. A művet Léner Péter rendezte, sodró tempót diktálva együttesének. A hét műsora sokszínű változatosságával a legtöbb napra kínált valami vonzót. Szívesen néztük meg szerdán és pénteken az Ali baba és a negyven rabló című, kétrészes szovjet—indiai produkciót. A filmstatiszták életére nyitott pillantórést a „Csak egy láncszem” c. érdekes riportfilm. Döbbenetes élmény volt a Düh című amerikai produkció. Utolsó epizódja pergett le A régensherceg című angol tévéfilmsorozatnak. Jelentkezett a Szeszélyes évszakok című népszerű szórakoztató magazin, míg a krimikedvelők A névtelen levélíró című csehszlovák tévédráma történésén izgulhattak. Persze, a nyárvég még mindig kedvez a könyedebb időtöltésnek. Az igényesebbek közül ide sorolhatjuk a Zenés Tv-színház keretében programba sorolt daljátékot, Farkas Ferenc Furfangos diákját, Hasek Svejkjének kétrészes, csehszlovák filnwálto- zatát. Meglehetősen zűrzavaros, de helyenként mulattató volt a Műgyűjtők és kalandorok előnyben című angol kalandfilm, de bizony rendkívül álmosítónak éreztük a René Clair-sorozat keretében látott, Csókszüret című, 1932-es francia produkciót. Ez a szuper- giccs ma már nem méltó vetítésre, aligha szolgálja Clair méltán nagy nemzetközi hírnevét. A műsorhét utolsó napján, vasárnap két filmet láthattunk. Az első csatorna egy angol tévéfilmsorozat első produkcióját sugározta, Isten veled, drágám címmel. A fenekére ejtett históriát kevés figyelemmel kísértük, annál többet nyújtott a második csatorna holland produkciója. A fátylas nő, amely Maupassant egyik finom lélektani elbeszélésének igen szép filmváltozata. (b. t.) Hazai tájakon Kékedi kirándulások Ä Zempléni-hegység nyugati szegélyéről, a Hernád völgyének nevezetességei közül a legtöbben Abaújvárt Ismerik. Aba Sámuel nemzetségének legendás erőssége, birtokának középpontja 1976-tól folyamatosan feltárt vára jogosan vonzza az érdeklődőket. Tőle mindössze öt kilométernyire, ugyancsak a Hernád völgyében bújik meg Kéked község, mely látnivalókban felveszi a versenyt Abaújvárral is. Először tegyünk rövid sétát a községben, amely Miskolc felől igen könnyen megközelíthető. Szép, rendezett, egyre inkább gyarapodó, ám még csendes, békés üdülőfalu képe tárul elénk, nagy, , gyümölcsfákban gazdag kertekkel. A község műemléki látnivalója a gondozott parkban álló, a XV—XVI. században éoült, később, a romantika korában átépített, négytornyos, szabálytalan alakú várkastély. -Nem messze tőle megpillantjuk a középkori alapokra épített, 1729-ben barokk stílusban újjávarázsolt katolikus templomot, gazdag belső kiképzéssel. Ennek ellenére Kéked igazi értékét nem elsősorban építészeti emlékei határozzák meg, hanem az elbűvölő, változatos környék. Bárhonnan indulunk el a községből, hegy magasodik elénk, válogatottan szép erdőkoszorúval, növényvilággal. A hegymászást kedvelők nekiindulhatnak a Szurokhegynek; régi és új telepítésű erdőket, gombázóhelyeket szeretők kényelmes sétával a Pál-hegyet járhatják be; a lovaglásért rajongók kanyargós ösvényeken, nyílt réteken keresztülvágva juthatnak el a Gyepü-hegyre; a különféle kőzeteket, köveket-kavicsokat gyűjtögetők. ásványmintákat keresők eredményesen barangolhatnak a Nagy-hegyen; a romantikát, a kiugró bérceket, az — egy-egy oldalról — alig-alig megmászható, nyaktörő sziklákat kedvelők némi megpróbáltatások árán juthatnak fel a Hál ’Isten-tetőre — melynek neve önmagáért beszél... A Szurok-hegy alatt, a községtől mindössze kétszáz méternyire tör fel a 22 C-fokos Mátyás-forrás, melynek vizét a XV. század óta használják fürdésre, sőt bizonyos betegségek ellen gyógyvízként is. Gyógyító hatását ma is egyre jobban és jobban igyekeznek kihasználni, a rendszeres orvosi konzultáció segít a forrás vizének igazi értékeit feltárni. A strandfürdő 16 négyzetméter alapterületű, patkó alakú medencéjét a közvetlen környék erdeitől kettős fal választja el. Ideállis, minden igénvt kielégítő kirándulóvidék és a hegyi fürdő különlegességét egymásba olvasztó természeti gazdagság: talán ebben összegezhető Kéked nem mindennapi vonzereje. Révy Eszter ARKAGYI! SZTRUGACKIJ-BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Y — Vissza! — mondta hidegen. Háta mögött, kurta, fojtott jajszó hallatszott a hálóból. Rosszul áll a dolog, gondolta Rumata. A sarokba ugrott, az asztallal eltorlaszolta magát. A rohamosztagosok ellepték a szobát. Egy szürke egyenruhás hadnagy nyoma- kodott előre kivont karddal. — Don Rumata? — kérdezte lihegve. — Letartóztatom. Adja át a kardjait. Rumata gúnyosan felnevetett. — Vegye el — mondta, s az ablakra sandított. • — Fogjátok el! — rivallt a tiszt. Tizenöt, fejszével felfegyverzett, jól táplált lajhár nem túlságosan sok annak, aki olyan harci módszereket ismer, amelyek itt csupán három évszázad múlva terjednek el. A tömeg .nekilódult, majd visszazúdult. A padlón maradt néhány fejsze, két rohamosztagos összegörnyedt, s kificamított karját óvatosan a hasára szorítva, a hátsó sorokba lopakodott. A rohamosztagosok tétován egymásra néztek. Rumata félretolta az asztalt, és a fal mentén óvatosan az ablakhoz ment. A hátsó sorokból valaki kést dobott feléje, de elhibázta. Rumata így szólt: — Ha még egyszer a közelembe jöttök, levágom a karotokat. Ismertek... Ismerték. Nagyon jól ismerték. és egyikük sem moccant, hiába nógatta őket a tiszt, aki szintén nagyon óvatosan viselkedett. Rumata felállt az ablakpárkányra, s tovább is fenyegetően hadonászott kardjaival, de ugyanabban a pillanatban az udvar felől súlyos lándzsa csapódott a hátába. Az ütés szörnyű erejű volt. A fémlemez inget nem törte át, de Rumata leesett az ablakpárkányról, elterült a padlón. A két kardot nem engedte el, de már semmi hasznát sem vehette. Az egész falka egyszerre rárontott. Együtt bizonyára több mint egy tonnát nyomtak, de akadályozták egymást, s neki sikerült lábra állnia, öklével valakit szájon vágott, valaki vinnyogott a hóna alatt, ő pedig egyre ysápelte a könyökével, az öklével, de nem tudta lerázni őket. Roppant erőfeszítéssel lehajolt, és letépte a lábába csimpaszkodó rohamosztagosokat. Azután fájdalmas ütést érzett a vállán, és hanyatt esett, de újra felállt, s nagy erejű ütéseket osztogatott, amelyektől a rohamosztagosok lomhán a falhoz csapódtak; ekkor azonban kivágódott az ajtó, és újabb verejtékes pofák tódultak be; hálót dobtak rá, lábára kötelet hurkoltak és a földre döntötték. Rumata abbahagyta a kapálózást, takarékoskodott az erejével. Egy ideig csizmával taposták, kéjes nyögéssel. Azután megragadták a lábánál és elvonszolták. Amikor a hálószoba kitárt ajtaja mellett cipelték el, megpillantotta a lándzsával a falhoz szegezett udvari minisztert és a véres lepedőket az ágyon „Tehát államcsíny! — gondolta. — Szegény fiú...” Lépcsőn vonszolták ie, s ekkor elveszítette eszméletét. Füves buckán feküdt, és a kék égen úszó felhőket nézte. Valaki felrivallt: „Megdöglött? Letépem a fejeteket!" És akkor jeges víz zúdult alá az égből. Valóban a hátán feküdt, és az eget nézte, csak nem buckán, hanem pocsolyában, s az ég nemkékvoltj hanem alul vörösbe játszó ólomszürke. „Semmi baj — mondta egy másik hang. — Él, hiszen a szemét meresztgeti”. Én élek — gondolta Rumata. — Rólam van szó. Én meresztgetem a szememet. De mit szenvelegnek? Talán elfelejtettek emberi módon beszélni? Mellette megmozdult valaki, lomhán loccsant a vízben. Az égen egy csúcsos sapkás fej fekete körvonalé jelent meg. < — Nos. mi lesz, nemes dón, megy a saját lábán vagy vonszoljuk? — Oldozzátok ki a lábamat — felelte mérgesen Rumata, és éles fájdalmat érzett felsebzett ajkán. Valaki tett-vett a lába fölött. ráncigáita, forgatta. Körös-körül halkan beszélgettek: — Derekasan helybenhagytátok... — Hát, kis híján meglépett..! Vajákos, a nyílvessző lepattan róla... — Ej, a nyavalya törjön ki...' Ügy összebogbztátok, hogy nem ismeri ki magát az ember... Világosságot ide! — Inkább késsel,. — Jaj, testvérek, jaj, ne ol- oldozzátok ki. Megint ránk ront és csépel... Madjnem szétzúzta a fejemet. — Mondhattok, amit akartok, testvérek, de én igazában belevágtam a lándzsát, Át is törtem a páncélínget. Parancsoló hang rikoltott a sötétből: — Hé, készen vagytok? Rumata érezte, hogy a lába kiszabadult, megfeszítette erejét, és felült. Néhány rohamosztagos szótlanul nézte, ahogyan a pocsolyában hemperegj (Folytatjuk) Közel félezer irodalmi, komoly és könnyűzenei lemez áll az érdeklődők rendelkezésére Salgótarjánban, az SZMT oktatási intézményének könyvtárában. — b. a. — KOSSUTH RADIO: 6.7S: Hogyan tanulnak az állatok? 8.5S; Verbunkosok, nóták 11.36: Irodalmunk a felszabadulás után Felelet 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.26: Debussy: Kis szvit 14.40: Élő világirodalom 15.05: Kocsi lovak nélkül 15.35: Boross Jolán és Hollay Bertalan nótákat énekel, ökrös Oszkár cimbalmozik 16.07: Délutáni Rádiószlnház 17.30: Gesualdo-madrlgilok 19.15: Sass Sylvia opera- áriákat énekel 20.00: Tudomány és gyakorlat 20 30: Vuliesics Tihamér népzenei feldolgozó síiből 21.14: A Rádlószitlhá? bemutatója 9.44: Találkozás a Hang-villában 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 10.05: MB 10—14. Nyársirató 23.30: Népdalok 10.35: A Rádió lemezalbuma 0.10: Spirituálék 4 NÓGRAD — 1983. augusztus 30., kedd PETŐFI RADIO: 8.05: A Halié zenekar két Suppé-nyitányt látszik 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolc» 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Táncra fel! 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 18.55: Nótacsokor 19.25; Amíg orvoshoz megyünk... 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tizenkét szék 21 03: Egy énekes - több szerep Kónya Sándor énekel 22.00; Országtérkép hangjegyekből 23.20: Kellemes pihenést! MISKOLCI STÜDIÖa 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05; Müvészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.05: Hírek. 16.10: A zöld erdő meséi. Amerikai rajzfilmsorozat. 13/5. rész. 16.35: Kórház a város szélén. 20/11. rész: Kibékülés. 17.30: Képújság. 17.35: Nemcsak nőknek! 17.50: Szól a nóta 18.15: Reklám 18.20: Szegedi Ifjúsági napok ’83 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Mai témák külföldi tévéműhelyekből. Emberi számítás szerint. Magyarul beszélő NSZK tévéíilm. 20.55 v Stúdió *83. 22.00: Felkínálom. 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Útjaink... .,A munka az. amit tenni kell. — kedvtelés, amit szeret az ember.” portréfilm dr. Hutter Csabáról, a szécsényi tsz elnökéről. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Péntek 16 óra 45 perc. Magyarul beszélő kanadai film. 23.00: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: \ • 1 19.10: Esti mese (isrn.) 19.30: rv-híradó 25.00: Cshung Hiang — koreai film. 1. rész. 21.30: A kicsinyek nagy világa. 3. rész. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 21.30: időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Tűtorony. Színes, szinkronizált kanadai oünügyi filmvígjáték. — Kohász: Harc a vízen. Színes, szinkronizált szovjet film. — Tarján vendéglő; Újra szól a hatlövetű. Szinkronizált amerikai western. — Balassagyarmati Madách: Gyilkos bolygó (16). Színes, szinkronizált USA fan’asz- *ikus film. - Nafjybátonyl Pctö- • i: Kaliforniai lakosztály '’4)'. Színes USA filmvígiáték. — P’sz- tói Mátra Erdei ballada (14). Színes szovjet film. — Rétság: Talpig olajban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Kistere- nyei Petőfi: A szénbányász lánya. Színes, zenés amerikai film. — Jobbágyi; Zsarolás,
